Brassói Lapok, 1932. április (38. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-01 / 75. szám

Ara­lej Péntek 1932 * április 1 Főszerkesztő Szele Béla dr. 75. szám XXXVIII évfolyam Arab *1/ Újra felvonulnak a kormány­igénylők Goya, Prezan, Cihosky, vagy Junian? Mégis összeverődik a koalíciós kormány Szétoszlották a választójogi reform javaslatát, de nem fogják tárgyalni Feloszlatták a vasgárdát, amelyet a kormány segített a parlamentbe Bukarest, március 50. A parlamenti ülésszak utolsó heteit él­jük s ez a magyarázata annak, hogy a kormány lázas tevékenységet fejt ki. Az utóbbi két nap két új törvényt hozott, tegnap pedig az ügyvédtörvény módosí­tásával is végeztek. Mi van még hátra? A beavatottak híresztelése szerint már csak három fontosabb javaslat, úgymint: a szeszmonopólium ügye, a legfelsőbb gazdasági tanács átszervezéséről szóló ja­vaslat és az úgynevezett légügyi törvény­javaslat. Csak ennyi. Meglepetések azonban mindig történhetnek. Mint ma is amikor az ellenzéki pártok nem kis meglepe­tésére hirtelen kiosztották a Mirro-féle választójogi javaslatot, amelyhez a törvényhozó tanács kisebb módosítások után hozzájárulást adott. Ez valóban meglepetés volt. Napok óta tartotta ugyanis magát az a hír, hogy leg­felsőbb helyen nem kapott a javaslat tá­mogatást, aminek az volna a magyaráza­ta, hogy ugyancsak legfelsőbb helyen nem akarják a politikai élet súlypontját a parlamentbe visszahelyezni. A Mirro­­féle javaslat megszavazásának pedig fel­tétlenül ez volna a következménye. A kételkedők azonban ezen a ponton nem hagyják magukat. Azon a vélemé­nyen vannak, hogy a javaslat beterjesztése tisztán csak formalitás, aminek gyakorlati jelentő­sége nincs, hiszen a rendkívül fontos törvény megszavazására már amúgy nincs idő. A kormány csak azt akarja, hogy el­mondhassa azután­, ő megtette, amit meg­tehetett s nem tehet róla, hogy a­­letár­gyalásra nem maradt idő. Miután azon­ban meglepetések mindig történhetnek, az nem éppen lehetetlen, hogy mindenki legnagyobb meglepetésére a javaslatot mégis csak letárgyalják s aztán jön az új kormány az új választásokkal. Harc a kormány­utódlásért A politikai pártok készülnek is, sőt erőteljesen készülnek erre az eshetőség­re. Az általános vélemény az, hogy a je­lenlegi kormánynak most már igazán buknia kell. Ennek a véleménynek Mi­­halache adott kifejezést a kamara folyo­sóján: — A király azért nem akarja április 5-én túl meghosszabbítani a parlamenti ülésszakot, mert már nagyon unja a Jor­­ga-kormányt. Azok, akik jólértesülteknek látszanak, a kormányváltozás esélyeit így foglalják össze: 1. Szó lehetett volna Goga-kormány­ról, ez azonban a mai körülmények kö­zött már tárgytalannak látszik. Goga ugyanis nem tudta megnyerni magának Garoflid agrárligáját. Enélkül pedig az új pártalakulat gyenge. 2. Szó lehetne újra Prezanról, mint va­lami koalíció elnökéről. Prezan marsall azonban kijelentette, hogy neki elég volt ebből a játékból, ő kormányelnök­séget többet nem vállal. 5. Sok esélye van ilyen körülmények között Cihosky volt hadügyminiszternek, aki Argetoianuval, Gogával és az ifjú Bratianuval alakíthatna kormányt. Ez a legkomolyabb lehetőség. Argetoianu ugyan, amikor erről megkérdezték, így felelt: — Tiszta fantázia az egész! Goga azonban más véleményen van, ő így nyilatkozott, amikor a pénzügymi­niszter válaszát közölték vele: — Argetoianu túlságosan optimista ön­magával szemben, ő azt hiszi, hogy visz­­sza tudná utasítani ezt a lehetőséget, ha felajánlanák neki. — Hát szó lehet arról, hogy Argeto- tanut kihagyják egy ilyen megoldási for­mából? Goga mosolygott. A jövendőbeli miniszterelnökök sorá­ban­ emlegetik egyébként Juniant is, aki vasárnap meghökkenő nyilatkozatot tett Targu-Jiuban. Pártja ottani kongresszu­sán ugyanis kijelentette, hogy a közel-j jövőben Romániának le kell mondania arról, hogy külföldi tartozásait pontosan fizesse. Ez a kijelentés természetesen a kormányt riasztotta meg elsősorban. Ar­getoianu sietett is hivatalosan leszögez­ni, hogy ilyesmit a kormány igazán nem tervez. Ez a Julian-féle nyilatkozat nem mutat a miniszterelnöki szék felé. Junian azon­ban a király bizalmas tanácsadói közé tartozik és mondott egyebet is azon a kongresszuson. Többek között azt, hogy a jelenlegi kormány alkotmányos alaku­lat, és hogy hisz a koncentráció lehetősé­gében. Junian pártja, a nemzeti­ paraszt­­párt ezt soha eddig nem ismerte el, jogos tehát az a feltevés, hogy Junian hidat akar verni magának a jövő koalíciós kormánya felé. Feltűnő és jellemző, hogy a nemzeti­­parasztpárt hivatalos lapja, a Dreptatea nem foglalkozik Junian kijelentéseivel. Talán egyáltalában nem akar tudomást venni róluk. Sokak szerint ez a hallga­tás nem helyes és félreértésekre adhat alkalmat. Mirro és D. R. Joanitzescu nem hallgat­nak, ők a kamara folyosóján kijelentet­ték, hogy Junian kijelentései tökéletesen fedik a párt álláspontját . Ezt azonban kevesen hiszik el nekik. Például nem hiszik el a liberálisok sem. — Vajda mást mondott Kolozsváron! — vetik ellen. A Viitorul, a liberálisok hivatalos lap­ja legutóbbi számában kategorikus­ vá­laszra sürgeti a nemzeti parasztpártot. Junian nem a párt, valamint nem a párt Mirto és D. R. Ioanitzescu sem. A nem­­zeti­ parasztpárt hivatalosan szögezte le álláspontját ebben a rendkívüli fontossá­gú politikai kérdésben, vagyis: alkotmá­nyosnak tartja-e a mai kormányt, vagy nem? A tutovai pótválasztásokkal kapcso­latban egyébként jelentős liberális nép­­gyűlés volt, amelyen Duca maga is meg­nyilatkozott. Beszédében a jelenlegi kor­mány azonnali eltávolítását követelte, mert szerinte Iorga és Argetoianu nem tudnak megbirkózni a nehézségekkel. Az új kormány megalakítására való megbí­zást természetesen a liberális pártnak kell kapnia, — mondotta Duca. BOMLIK A KORMÁNYPÁRT A kormány helyzetének a megingását mutatja az is, hogy a kormánypártban nagyon kiéleződtek az ellentétek. Az osz­tálysorű játékról s­zóló törvény módosító javaslatának a tárgyalását el kellett ha­lasztani, mert Jorga legényei a szavazás előtt megbicsakolták magukat. A törvény szerint ugyanis a sorsjátékot mentesítet­ték az állami adó alól. Ez volt az, ami még a kormánypárti szavazógép kerekeit is lázongásra bírta. Soimu Jorgista dobta föl a jelszót: — A kenyeret megadóztatják, az osz­tálysorsjáték című nagy Üzletet azonban nem. Ez a mondat tette lehetetlenné a szava­zást. Argetoianu az utolsó pillanatban visszavonult javaslatával együtt.­­ Ezt a kudarcot azonban nem felejti el. Ezt sut­togják közeli hívei is, akik szerint Argetoianu új pártot akar alakítani s ebbe a pártba a jorgisták közül is so­kan belépnek, mert ez lenne a jövő pártja még akkor is, ha koalíció kö­vetkezik. Jorga hívei ezzel kapcsolatban azt kö­vetelik, hogy a miniszterelnök is szer­vezze újra a pártját „nemzeti demokrata párt“ néven s ebben az alakulatban biz­tosítson helyet Manoilescunak is. A VASGÁRDA FELOSZLA­TÁSA ... A vasgárda feloszlatásáról kiadott belügyminiszteri rendelet is sokat foglal­koztatja a politikusokat. Sokan attól tar­tanak, hogy ez az agresszív alakulat nem egykönnyen engedelmeskedik a kormány rendeletének, bár nem vitás, hogy talaja és tömegei nincsenek. Zelea-Codreanu csak a kormány messzemenő támogatásá­val tudott Piatra-Neamt-ban mandátumot szerezni. Cuza 16 csak a kormány jóaka­ratával érvényesült. A kormányoknak, úgy látszik, szük­ségük van a jobboldali szélsőségek muto­gatá­sá­i". Most talán megelégelték a dolgot, Cuzát és Zelea-Codreanu­t. Kér­r­dés azonban, hogy a felidézett rossz szel­lemeket sikerülni fog-e könnyen odújuk­ba visszakergetni. Bukarest, március 30. A kamara szerda délelőtti ülésén Cuza és Zelea-Codreanu hívei a vasgárda fel­oszlatására kiadott minisztertanácsi ren­deletet támadták. Az interpelláló Giug­­lea képviselő volt, aki egyenesen a mi­niszterelnökhöz intézte a szavait. Jorga nyomban és ingerülten válaszolt. Kijelentette, hogy a vasgárda tagjai a tu­tovai pótválasztással kapcsolatban forra­dalmi tevékenységet engedtek meg ma­guknak és iparkodtak aláásni a mai rend­szert. Nem tűrheti ezt el, bármilyen ol­dalról is jönne az. A diákok tanuljanak s ne politizál­janak. Ha pedig mégis kedvük kerekedik ut­cai manifesztációkra, úgy ő karhatalom közé keríti őket s addig sétáltatja, amig elmegy a kedvük a tüntetéstől. — Nehéz időket élünk most, — mon­dotta a miniszterelnök. — Szinte annyi, mintha háborúban élnénk. A rendszabá­lyokat ehhez kell mérni. Tardieu vasárnap Londonba megy A MacDonald—Tardieu-tal­álkozó­tól frigg elsősorban a dunai vámszövetség sorsa Paris, március 30. A francia külügyminisztérium kedden hivatalos kommünikében közölte a nyil­vánossággal, hogy MacDonald angol mi­niszterelnök meghívása alapján Tardieu francia minisztereiről: vasár­nap utazik Londonba. Ezzel a nyilatkozattal megdőltek azok a kombinációk, amelyeket az angol és francia miniszterelnökök találkozásához fűztek. A Quai d'Orsay tegnapi hivatalos kommünikéjének megjelenéséig ugyanis olyan verziók tartották magukat, hogy Tardieu még pénteken elutazik az angol fővárosba, hogy MacDonalddal gyorsan elvégezze tárgyalásait, miután április 11- én már ismét Genf­ben kell lennie a le­szerelési konferencia tárgyalásául. Tardieu tehát eleget tesz MacDonald meghívásának és londoni útjával előkészíti a lehetősé­gét a négy nagyhatalom közvetlen tár­­gyalásainak a gazdasági Duna-koföde­­ráció kérdésében. Londoni útjára a francia kormányfőt F'­landin pénzügyminiszter fogja elkísérni. Tekintettel arra, hogy Tardieu és Mac­Donald londoni tárgyalásainak eredmé­nye egyelőre bizonytalan, azt sem lehet tudni, hogy a négy nagyhatalom konfe­renciáját hol tartják meg és mikorra hív­ják össze. Beavatott diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a négy hatalom konferen­ciáján szóba kerül a német-román és a német-magyar prefereciális szerződések problémáit is.

Next