Brassói Lapok, 1932. július (38. évfolyam, 147-172. szám)
1932-07-02 / 147. szám
mis Tele Hune . XXXVIII. évfolyam 147. szám Főszerkesztő: Szele Béla dr. Szombat 1932. évi július 2 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 60 lej, postai szétküldéssel; Brassóban és mindazon helységekben, ahol a kihordás nem posta utján történik, a kihordónak a kézbesítési dij külön megfizetendő. Ez a kézbesítési dij havonként 8 lej. — Külföldre negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej. Magyarországra negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő, egész évre 48 pengő. — Az előfizetési dij átutalható postautalványon vagy fizethető nyugta ellenében a lap utoló oldalán felsorolt pénzbeszedő-megbizottaink kezeihez. Magyarországon postatakarékpénztári számlánk száma 12,174. HIRDETÉSEK díja 6 lej, szövegoldalon elhelyezve 8 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési díjak előre fizetendők „Likvidáljuk az abszolutisztikus módszereket“ Vajda miniszterelnök semmit sem tud a választási erőszakosságokról és újra beígérte a választások tisztaságát Bukarest, Június 90. A választási küzdelem arénáján — legalábbis a polgári pártokat tekintve — aránylagos átmeneti szélcsend állott be, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a jelölésekkel kapcsolatban a legtöbb párt kebelében ellentétek törtek ki. Mielőtt tehát a döntő frontális offenzívába mennének át, a pártok igyekeznek rendbehozni saját szénájukat, így majd a miniszterelnök kolozsvári útját és az erdélyi nemzeti párt vezérek tanácskozásait politikai körökben azzal magyarázzák hogy bizonyos elégedetlenségek nyilvánultak meg a jelölőlisták ideiglenes összeállítása körül. Az ókirályságbeliek állítólag élesen kifogásolják azt, hogy az erdélyi központ nem tartotta kellőképpen szem előtt a morális követelményeket, amennyiben olyanokat is jelölt listavezetők gyanánt, akiket már régen ki kellett volna ,,tisztogatni" a pártból, másrészt pedig nem juttatott kielégítő szerepet a fiatalabb elemeknek. Emiatt az erdélyi frakcióban számottevő súrlódások vannak. Hasonló a helyzet a Duca-féle óliberálisoknál is. A párt fiatal gárdája itt is zúgolódik a jelölések miatt s állítólag kiválással fenyegetőzik. Egyelőre Bratianu Dinutól próbálnak orvoslást szerezni, miután elégedetlenek Duca vezetésével. Közben azonban az ellenzéki pártok választási rendőrsége egyre-másra leplezi le a hatósági erőszakoskodásokat. Központi irodájuk szerint például Máramarosban csak prefektusi igazolvánnyal engedik közlekedni az ellenzéki korteseket, ami a háborús és ostromállapotos időkre emlékeztet. El is határozta az ellenzék, hogy a legerélyesebben tiltakozni fog ez ellen az újabb választási vegzatúra ellen, amely a prefektusoktól teszi függővé a mozgási szabadságot és választási propagandát. S ezzel egyidejűleg Vajda miniszterelnök konokul hangoztatja, hogy teljesen szabad a választás s ő nem tud semmilyen hatósági ingerenciáról. Nyilván nem olvas újságot, vagy se lát, se hall, vagy pedig — cinikus, akinek éppen már régóta tartják... Ígéretek és biztatások Kolozsváron Kolozsvár, június 30. Szerdán, Péter-Pál napján, reggel fél 9 órakor Tillea államtitkár és Buteanu kabinetfőnök tásaságában Kolozsvárra érkezett Vajda miniszterelnök, aki ebben a minőségében ezúttal tért vissza először Erdély fővárosába. A miniszterelnököt az állomáson Mamival és a nemzeti párt többi vezérével az élén többezer főnyi tömeg fogadta, amelynek a nevében számosan üdvözölték. Az üdvözlőbeszédekre válaszul Vajda többek között a következőket mondotta: — A megbízatás, amelyet az uralkodó az ország alkotmányos életének a helyreállítása végett rám hárított, a szabad választások levezetése, hogy minden polgár lelkiismerete szerint azt választhassa meg parlamentbeli képviselőjének, akit akar. Vegye tudomásul tehát mindenki, hogy nem szabad semmilyen ingerenciát gyakorolni senkire, hanem ellenkezőleg, a hatóságok kötelesek minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy a polgárok egészen szabadon teljesíthessék kötelességüket. Megengedhetetlen, hogy törvénytelenségek és önkényeskedések közül keljenek ki a nemzeti akarat képviselői, akiknek szabadon megválasztott képviselőknek kell lenniök. —Azt hiszem, hogy ily módon teljesíthetni fogom missziómat s megtennem kötelességemet a haza és a trón iránt, viszszaemelve Romániát az őt megillető vezető helyre az európai országok sorában. Felhívom a polgárokat, hogy különösen tartsák tiszteletben jogaikat és szabadságukat, mert akik nem respektálják ellenfelüket, nem tisztelik a törvényt sem.... Ezután Vajdát a tömeg diadalmenetben kísérte lakására. Déltájban a miniszterelnök újabb nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt. Arra a kérdésre, mit szól a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja jelöléseinek a rendszeres megakadályozásához, Vajda a következőket válaszolta: — Nincs tudomásom erről. Eddig nem jelentettek nekem ilyesmit és nem is kértek vizsgálatot sem. Már pedig a legkézzelfoghatóbb módon bebizonyítottam, hogy megtorlom a visszaéléseket. Ploestiben prompt eljártam. — Még egyszer hangsúlyozom, miszerint óhajtom, hogy a kamarában minden frakció képviselve legyen, úgy, ahogyan a népakarat bizalma kívánja, viszont minden jóhiszemű ember számára világos kell legyen, hogy mi nem ragadtatjuk magunkat visszaélésekre s nem áll érdekünkben az oligarchikus politika módszereit alkalmazni. — Valóságos veszélynek tartja-e a román államra nézve a kommunista mozgalmat? — kérdezték ezután az újságírók. — Nálunk nem, — felelte a miniszterelnök — mert csak kevés sejtre szorítkozik, amelyekből hiányoznak a meggyőződéses álmodozók. A nyugati határon az érzelmek és eszmék egyvelege dúl, amely a beteges sovinizmus és a baloldali szélsőség között hullámzik. — Általában a kommunista mozgalmat minálunk a városiak egy jelentéktelen töredéke képviseli, holott az ország lakosságának több, mint 80 százaléka paraszt. Ami a jelenlegi kormány fő törekvését illeti, erről Vajda ezeket mondotta: " Biztosítani akarjuk a szabad választásokat, hogy pontosan megismerjük a népakaratot. Amit azonban különösen tudnia kell a közvéleménynek az, hogy mi alkotmányos alapon állunk s likvidáljuk az abszolutisztikus módszereket. Az uralkodó a népre akar támaszkodni, nem pedig klikkekre és oligarchiára.... Politika , Bukarest, június 30. Az ellenzéki pártok feszült érdeklődése közepette most ült össze a közlekedésügyi minisztériumban a Stewart-féle útszerződés ügyében a döntőbizottság. Amint ugyanis emlékezetes, ezt a szerződést mintegy két évvel ezelőtt az akkori nemzeti-parasztpárti kormány kötötte, de fel kellett mondani, mert a társaság nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek. A dönőbíróság ülésén a minisztérium képviselője kifogást emelt Moutet elnök személye ellen, mint aki állítólag egy levelet irt, amelyben kedvezőtlenül nyilatkozott az államnak a Stewart-társaság ellen indított perének a kilátásairól, miáltal bizonyítékát adta elfogultságának, s útépítés i kifogás miatt a döntőbíróság felfüggesztette tárgyalásait addig, amíg a törvényszék dönt az elnök személye körül keletkezett konfliktusokban. A törvényszék a kérdésben a határozathozatalt július 9- ikére tűzte ki. Az ellenzéki lapok, élükön az Universallal, felháborodva azt írják, hogy a döntőbírósági tárgyalást Madgearu közbelépésére halasztották el, mégpedig a választások utánig, nehogy a döntőbíróság az állam terhére ítélkezzék e sokmilliós perben s ezáltal Madgearu és a nemzeti parasztpárt rossz megvilágításba kerüljön. A nemzeti parasztpárt az ellenzéki sajtó szerint úgy kerülgeti ezt a szégyenteljes ügyet mint a forró kását Egyes szám ára: 3 lej Magyarországon 20 altér Jelentések a választási frontról Fuchs Benjámin főrabbit jelölte a zsidópárt Nagyváradon képviselőnek Nagyvárad, június 30. Az itteni zsidóság, de a magyarság körében is rendkívüli feltűnést keltett, hogy a Zsidó Párt Nagyváradon Fuchs Benjámin itteni főrabbit jelölte képviselőnek. Fuchs főrabbi a jelöltetést elfogadta. A főrabbi jelöltetését általában helytelennek tartják, mert alkalmat ad arra, hogy politikát vigyen be egy egyházi testület életébe. A Magyar Párt is helyteleníti ilyen exponált ember, mint Fuchs Benjámin jelöltetését, mert ezzel a zsidóság, amely kénytelen papját követni, önkéntelenül is azt demonstrálja, hogy elfordult a magyarságtól. Szigurancadetektív a brassói magyarpárti tagozat ülésén Brassó, június 30. Felháborító incidens zavarta meg a Magyar Párt brassói tagozatának választási vezetősége által megtartott ülését. A vezetőség, mintegy 30 ember, összegyűlt, hogy a választással kapcsolatos belső adminisztratív kérdéseket megtárgyalja. És erre a gyűlésre bevonult egy sziguranca detektív és egy rendőr hadnagy. Még a legterrorisztikusabb liberális és Jorgan Argetoianu-féle választások idejében sem volt eset arra, hogy a magyarság pártszervezetének vezetőségi ülését rendőrileg akarták volna ellenőrizni. És ezért az egybegyűltek általános helyeslése mellett az elnökség a hatósági közegek megjelenése után tiltakozott a rendőri beavatkozás ellen és a gyűlést berekesztette azzal, hogy a hatósági beavatkozás miatt panasszal fordul a vármegye prefektusához, ki a párt elnökének megígérte a legteljesebb választási sza