Brassói Lapok, 1932. július (38. évfolyam, 147-172. szám)

1932-07-02 / 147. szám

mi­s Tele Hune . XXXVIII. évfolyam 147. szám Főszerkesztő: Szele Béla dr. Szombat 1932. évi július 2 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 60 lej, postai szétküldéssel; Brassóban és mindazon helységekben, ahol a kihordás nem posta utján történik, a kihordónak a kézbesítési dij külön megfizetendő. Ez a kézbesítési dij havonként 8 lej. — Külföldre negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej. Magyarországra negyedévre 12 pen­gő, félévre 24 pengő, egész évre 48 pengő. — Az előfizetési dij átutalható postautalványon vagy fizethető nyugta ellenében a lap utol­ó oldalán felsorolt pénzbeszedő-megbizottaink kezeihez. Magyarországon postatakarékpénztári számlánk száma 12,174. HIRDETÉSEK díja 6 lej, szövegoldalon elhelyezve 8 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési díjak előre fizetendők „Likvidáljuk az abszolutisztikus módszereket“ Vajda miniszterelnök semmit sem tud a választási erőszakosságokról és újra beígérte a választások tisztaságát Bukarest, Június 90. A választási küzdelem arénáján — legalábbis a polgári pártokat tekintve — aránylagos átmeneti szélcsend állott be, ami elsősorban annak tulaj­donítható, hogy a jelölésekkel kapcsolatban a legtöbb párt kebelében ellentétek törtek ki. Mielőtt tehát a döntő frontális offenzívába mennének át, a pártok igyekeznek rendbehozni saját szénájukat, így m­ajd a miniszterelnök kolozsvári útját és az erdélyi nemzeti párt vezérek tanácskozásait politikai körökben azzal magyarázzák hogy bizonyos elé­­gedetlenségek nyilvánultak meg a jelölőlisták ideiglenes összeállítása körül. Az­ ókirályságbeliek állítólag élesen kifogásolják azt, hogy az erdélyi központ nem tar­totta kellőképpen szem előtt a morális követelményeket, amennyiben olyanokat is jelölt listavezetők gyanánt, akiket már régen ki kellett volna ,,tisztogatni" a pártból, másrészt pedig nem juttatott kielégítő szerepet a fiatalabb elemeknek. Emiatt az erdélyi frakcióban számottevő súrlódások vannak. Hasonló a helyzet a Duca-féle óliberálisoknál is. A párt fiatal gárdája itt is zúgolódik a jelölések miatt s állítólag kiválással fenyegetőzik. Egyelőre Bratianu Dinutól próbálnak orvoslást szerezni, miután elégedetlenek Duca vezetésével. Közben azonban az ellenzéki pártok választási rendőrsége egyre-másra leplezi le a hatósági erőszakoskodásokat. Központi irodájuk szerint például Máram­a­­rosban csak prefektusi igazolvánnyal engedik közlekedni az ellenzéki korteseket, ami a háborús és ostromállapotos időkre emlékeztet. El is határozta az ellen­zék, hogy a legerélyesebben tiltakozni fog ez ellen az újabb választási vegzatúra ellen, amely a prefektusoktól teszi függővé a mozgási szabadságot és választási propagandát. S ezzel egyidejűleg Vajda miniszterelnök konokul hangoztatja, hogy teljesen szabad a választás s ő nem tud semmilyen hatósági in­gerenciáról. Nyilván nem olvas újságot, vagy se lát, se hall, vagy pedig — cinikus, akinek éppen már régóta tartják... ­ Ígéretek és biztatások Kolozsváron Kolozsvár, június 30. Szerdán, Péter-Pál napján, reggel fél 9 órakor Tillea államtitkár és Buteanu ka­binetfőnök tásaságában Kolozsvárra érke­zett Vajda miniszterelnök, aki ebben a minőségében ezúttal tért vissza először Erdély fővárosába. A miniszterelnököt az állomáson Mami­val és a nemzeti párt többi vezérével az élén többezer főnyi tömeg fogadta, amelynek a nevében szá­mosan üdvözölték. Az üdvözlőbeszédekre válaszul Vajda többek között a következőket mondotta: — A megbízatás, amelyet az uralkodó az ország alkotmányos életének a helyre­állítása végett rám hárított, a szabad vá­lasztások levezetése, hogy minden pol­gár lelkiismerete szerint azt választhassa meg parlamentbeli képviselőjének, akit akar. Vegye tudomásul tehát mindenki, hogy nem szabad semmilyen ingerenciát gyakorolni senkire, hanem ellenkezőleg, a hatóságok kötelesek minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy a pol­gárok egészen szabadon teljesíthessék kö­telességüket. Megengedhetetlen, hogy törvénytelen­ségek és önkényeskedések közül kelje­nek ki a nemzeti akarat képviselői, a­kiknek szabadon megválasztott képvi­selőknek kell lenniök. —Azt hiszem, hogy ily módon teljesít­hetni fogom missziómat s megtennem kö­telességemet a haza és a trón iránt, visz­­szaemelve Romániát az őt megillető veze­tő­ helyre az európai országok sorában. Felhívom a polgárokat, hogy különösen tartsák tiszteletben jogaikat és szabadsá­gukat, mert akik nem respektálják ellen­felüket, nem tisztelik a törvényt sem.... Ezután Vajdát a tömeg diadal­menet­ben kísérte lakására. Déltájban a miniszterelnök újabb nyi­latkozatot tett a sajtó képviselői előtt. Arra a kérdésre, mit szól a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja jelöléseinek a rendszeres megakadályozásához, Vajda a következőket válaszolta: — Nincs tudomásom erről. Eddig nem jelentettek nekem ilyesmit és nem is kértek vizsgálatot sem. Már pedig a legkézzelfoghatóbb módon bebizonyí­tottam, hogy megtorlom a visszaélése­ket. Ploestiben prompt eljártam. — Még egyszer hangsúlyozom, miszerint óhajtom, hogy a kamarában minden frakció képviselve legyen, úgy, ahogyan a népakarat bizalma kívánja, viszont minden jóhiszemű ember számára világos kell legyen, hogy mi nem ragadtat­juk ma­gunkat visszaélésekre s nem áll érde­künkben az oligarchikus politika módsze­reit alkalmazni. — Valóságos veszélynek tartja-e a ro­mán államra nézve a kommunista moz­galmat? — kérdezték ezután az újság­írók. — Nálunk nem, — felelte a minisz­terelnök — mert csak kevés se­jtre szorít­kozik, amelyekből hiányoznak a meggyő­­ződéses álmodozók. A nyugati határon az érzelmek és eszmék egyvelege dúl, a­mely a beteges sovinizmus és a baloldali szélsőség között hullámzik. — Általában a kommunista mozgalmat minálunk a városiak egy jelentéktelen töredéke képviseli, holott az ország la­kosságának több, mint 80 százaléka pa­raszt. Ami a jelenlegi kormány fő törekvését illeti, erről Vajda ezeket mondotta: " Biztosítani akarjuk a szabad válasz­tásokat, hogy pontosan megismerjük a népakaratot. Amit azonban különösen tudnia kell a közvéleménynek az, hogy mi alkotmányos alapon állunk s likvidál­juk az abszolutisztikus módszereket. Az uralkodó a népre akar támaszkodni, nem pedig klikkekre és oligarchiára.... Politika , Bukarest, június 30. Az ellenzéki pártok feszült érdeklődése közepette most ült össze a közlekedés­­ügyi minisztériumban a Stewart-féle út­­szerződés ügyében a döntőbizottság. A­mint ugyanis emlékezetes, ezt a szerző­dést mintegy két évvel ezelőtt az akkori nemzeti-parasztpárti kormány kötötte, de fel kellett mondani, mert a társaság nem tett eleget vállalt kötelezettségeinek. A dönőbíróság ülésén a minisztérium képviselője kifogást emelt Moutet elnök személye ellen, mint aki állítólag egy le­velet irt, amelyben kedvezőtlenül nyilat­kozott az államnak a Stewart-társaság ellen indított perének a kilátásairól, mi­által bizonyítékát adta elfogultságának, s útépítés­ i kifogás miatt a döntőbíróság felfüggesz­tette tárgyalásait addig, amíg a törvény­szék dönt az elnök személye körül kelet­kezett konfliktusokban. A törvényszék a kérdésben a határozathozatalt július 9- ikére tűzte ki. Az ellenzéki lapok, élükön az Univer­­sallal, felháborodva azt írják, hogy a döntőbírósági tárgyalást Madgearu közbe­lépésére halasztották el, mégpedig a vá­lasztások utánig, nehogy a döntőbíróság az állam terhére ítélkezzék e sokmilliós perben s ezáltal Madgearu és a nemzeti parasztpárt rossz megvilágításba kerül­jön. A nemzeti parasztpárt az ellenzéki sajtó szerint úgy kerülgeti ezt a szégyen­teljes ügyet mint a forró kását Egyes szám ára: 3 lej Magyarországon 20 altér Jelentések a választási frontról Fuchs Benjámin főrabbit jelölte a zsidópárt Nagyváradon képviselőnek Nagyvárad, június 30. Az itteni zsidóság, de a magyarság kö­rében is rendkívüli feltűnést keltett, hogy a Zsidó Párt Nagyváradon Fuchs Benjá­min itteni főrabbit jelölte képviselőnek. Fuchs főrabbi a jelöltetést elfogadta. A főrabbi jelöltetését általában helytelen­nek tartják, mert alkalmat ad arra, hogy politikát vigyen be egy egyházi testület életébe. A Magyar Párt is helyteleníti ilyen exponált ember, mint Fuchs Benjá­min jelöltetését, mert ezzel a zsidóság, a­mely kénytelen papját követni, önkén­telenül is azt demonstrálja, hogy elfor­dult a magyarságtól. Szigurancadetektív a brassói magyarpárti tagozat ülésén Brassó, június 30. Felháborító incidens zavarta meg a Ma­gyar Párt brassói tagozatának választási ve­­zetősége által megtartott ülését. A vezető­ség, mintegy 30 ember, összegyűlt, hogy a választással kapcsolatos belső adminisztratív kérdéseket megtárgyalja. És erre a gyűlésre bevonult egy sziguranca detektív és egy rendőr hadnagy. Még a legterrorisztikusabb liberális és Jorgan Argetoianu-féle választá­sok idejében sem volt eset arra, hogy a ma­gyarság pártszervezetének vezetőségi ülését rendőrileg akarták volna ellenőrizni. És ezért az egybegyűltek általános helyeslése mellett az elnökség a hatósági közegek megjelenése után tiltakozott a rendőri beavatkozás ellen és a gyűlést berekesztette azzal, hogy a ható­sági beavatkozás miatt panasszal fordul a vármegye prefektusához, ki a párt elnöké­nek megígérte a legteljesebb választási sza­

Next