Brassói Lapok, 1932. augusztus (38. évfolyam, 173-197. szám)

1932-08-01 / 173. szám

XXXVIII. évfolyam 173. szám Főszerkesztő: Szele Béla dr. Hétfő 1932. évi augusztus 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK.: Belföldre havonként 60 lej, postai szétküldéssel; Brassóban és mindazon­ helységekben, ahol kihordás nem posta utján történik, a kihordónak a kézbesítési dij külön megfizetendő. Ez a kézbesítési díj havonként 8 lej. — Külföldre negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej. Magyarországra negyedévre 12 pen­gő, félévre 24 pengő, egész évre 48 pengő. — Az előfizetési díj átutalható postautalványon vagy fizethető nyugta ellenében a lap utols­ó oldalán felsorolt pénzbeszedő-megbizottaink­ kezeihez. Magyarországon postatakarékpénztári számlánk száma 12,174. HIRDETÉSEK dija 6 lej, szövegoldalon elhelyezve 8 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési díjak előre fizetendők Az első feladatok írta: SZE£E BÉLA úr. Ma­ nyíltak meg a törvényhozás házai­nak kapui és megkezdődött az új ország­gyűlés munkája. Mielőtt a törvénygyár­­tás gyors üteme újból megindulna, elő­ször a mandátumok igazolásával kell foglalkozniok az új honatyáknak, majd a trónbeszédre adandó válasz vitájára ke­rül a sor. A magyar nép képviselőinek ezt a két alkalmat meg kell ragadniuk, hogy a választások rendjén a magyarsá­got és a törvényességet ért súlyos sérel­meket az egész ország, sőt az egész világ felfigyelő nyilvánossága elé tárják. A mandátumok igazolása rendjén meg kell támadni azokat a mandátumokat, melyeket a durva önkény és a törvényt lábbal taposó erőszak juttattak a kor­mány „házi magyarjaiévá szegődtetett törtetők kezére. Az igazság reflektorával bele kell világítani abba az alvilági för­­telembe, melynek m­éhe ezeket a mandá­tumokat világra vajúdta. Fel kell sora­koztatni a hatalmi túltengések, hatósági visszaélések garázdálkodásait és számon kell kérni Vajda kormány­elnöktől a vá­lasztások előtt kiadott hírhedt rendeletét, melyben börtönt ígér azoknak, akik bár­milyen formában elgáncsolják a népaka­rat szabad megnyilatkozását. Követelni kell e rendelet és a törvények szigorú alkalmazását mindazokkal szemben, akik bűnbe estek és követelni kell e bűn torz­szülötteinek, az igazi népakarat elnyomá­sával kikényszerített mandátumoknak megsemmisítését. A trónbeszédre adandó válasz vitája rendjén vádat kell emelni a választási kormány, a választásokat irányító, intéző vezérkar és az országot megbélyegző vá­lasztási rendszer ellen. A trón zsámolya elé kell juttatni a meggyalázott magyar nép feljajdulását és be kell bizonyítani, hogy magával az uralkodóval szemben is végzetes bűnt követtek el azok, akik a községi tanácsok szenátorválasztásánál gáládul meghamisították a népakarat megnyilvánulását. Az ország koronás ura tiszta képet kívánt nyerni a nép akara­táról. Ezt a képet vétkes módon elorozták a király elől és szuronyok és csendőrök­lök pokoli gépezetének segítségével össze­tákolt bábokat plántáltak a szenátusba. Románia királyának tudomására kell hozni, hogy azok a magyarok, akik a leg­vadabb választási terror mankóin biceg­tek be a román törvényhozás hajlékába, nem a magyar nép megbízottai, hanem a kormány szerződtetett politikai alkalma­zottai, akik nem jogosultak a magyar nép nevében beszélni, akiknek minden szava a kenyéradó gazda, a kormány sugalma­­zásának visszhangja lesz, nem a magyar­ság lelkének harsonája. Le kell leplezni azt a rendszert, melyet az eddigi kormányok után a mostani vá­lasztási kormány is követett. Kerülgetés nélkül rá kell mutatni arra, hogy tudatos és tervszerű hamisítás folyt eddig és tör­tént most is. Minden választásnál gondos­kodtak a kormányok és így tett a mostani is, hogy a hatalom módszereinek alkalma­zásával becsempésszenek olyan magyar­nak született egyéneket a képviselőházba, vagy szenátusba, akik mindenre felhasz­nálható emberei legyenek a mandátumot ajándékozó kormánynak. Ez a leggalá­­dabb játék, mellyel meg akarják tévesz­teni az uralkodót, a belföldet és külföl­det egyaránt s melynek erkölcstelen vol­ta komolyan veszélyezteti az ország te­kintélyét, belső és külső megerősödését egyaránt. Biztosítani kell Románia királyát a magyar nép dinaexzíva érzelmei és tör­vénytisztelete felől és ép erre való uta­lással kérni kell az uralkodótól, hogy ő maga vessen véget annak a rendszeres hamisításnak, melyet a választások rend­jén követnek el a választási gépezet irá­nyítói, annak a rendszerre züllött képvi­selő és szenátorgyártásnak, mellyel az építő munkára teremtett és hivatott ma­gyar nép legszentebb érzéseibe és legele­mibb jogaiba rúgnak bele. Követelni kell az igazi népakarat megnyilvánulhatásá­­nak biztosítását, annak nyilvánvalóvá té­tele mellett, hogy a hamisító rendszer nincsen előnyére, hasznára sem az ország­nak, sem a román népnek, hanem és el­lenkezőleg ez a sok pénzbe kerülő és sok keserűséget okozó, állandó elégedetlen­séget, nyugtalanságot termelő politikai garázdálkodás aláaknázza a törvények tiszteletét, a törvények erejébe, az igaz­­ságba és a tiszta erkölcsbe vetett hitet. Ezek az első feladatok, melyek a ma­­gyar képviselőkre várnak. És, ha ezek­­nek sikerét a parlamenten keresztül nem­ lehet remélni, akkor közvetlenül kell a­ trón elé járulniok a magyar nép igazi képviselőinek és ott kell feltárniok a szenvedett sérelmeket és ott kell kérniök az orvoslást, mely nem csak a magyar nép érdekeit fogja szolgálni, hanem az ország üdvének és boldogulásának bizto­á­sítását is. Szombaton délelőtt megnyílt a parlament - Bukarest, július 30 A nemzeti parasztpárt belső válsága és a kormányválság kérdése még nem nyert megoldást, de az új parlament szombaton délelőtt már megnyitotta ülésszakát. Az ülésszak megnyitása a szokásos fénnyel és pompával történt meg az uralkodó jelenlétében. Délelőtt 11 óra­kor ünnepélyes Te Deum volt a metropo­­lián, majd a képviselők és szenátorok átvonultak a parlamentbe. A folyosókat és a karzatokat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Igen nagy figyelem és érdeklődés kö­zepett lépett be a parlament üléstermé­be Maniu Gyula, aki az egész héten sziklaszilárd következetességgel tartott ki a maga álláspontja mellett és imétel­­ten elhárított magától minden megbíza­tást. Maniut, aki a Károly-rend kereszt­jét viselte gomblyukában, hangosan meg­tapsolták. Taps üdvözölte Mihalachét és Pop-Csicsó Istvánt is. Érdekes és tanulságos látvány volt az egyes politikai pártok felvonulása. A vasgárdisták a német nemzeti szocialis­ták mintájára egyenruhában vonultak­­ fel. Zöld inget viseltek és derékszíj­­at,­­ továbbá olyan löveget ,amely legjobban­­ a bocskai sapkához hasonlít. A magyar pártot Gaál Miklós dr. és Gyárfás Elemér dr. képviselték. A zsi­dópárt részéről Fischer József dr. jelent meg. A magyar gazdaszövetség képvise­lői a kormánypárti képviselők csoport­jában vonultak be az ülésterembe. Mit mond a trónbeszéd? Pontosan 12 óra 5 perckor érkezett meg az uralkodó, akit a képviselők fel­állva és tapsviharral fogadtak. Az ural­kodó helyet foglalt a trónemelvényen, majd megkezdette a trónbeszéd felolva­sását. A trónbeszéd nem adott prog­­rammot. Leszögezte, hogy a kormány szigorúan teljesítette a tiszta választások levezetésére vonatkozó misszióját. Emellett a kormányra sürgető gazdasá­gi és pénzügyi problémák rendezése is hárult s sikerült is biztosítani a tisztvise­lők és nyugdíjasok járandóságainak folyó­sítását. A későbbi feladatnak megoldása az új kormányra és parlamentre vár. A fejlődés akadályait el kell hárítani. — Örömmel szögezte le az uralkodó, hogy az ország a súlyos válság ellenére is m­eg­őrizte törhetetlen életerejét s most pénz-­ ügyi téren olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek az újjáépítő munkát elősegítik­ A trónbeszéd leszögezte, hogy sokat, kell tenni az egyházi és iskolai élet fejleszté­­­sére és a hadsereg támogatására. Külpo­­­litikai téren Románia a régi békepoliti-­­káját folytatja. Helyzete jónak ítélhető* MEGKEZDTÉK A VITÁT A MANDÁTUMOK IGAZOLÁ­SÁRÓL A trónbeszéd felolvasása után a meg­­­nyitó ülés véget ért. Első rendes ülését sz­ombaton délután 4 órakor kezdi m­eg az új kamara s ez alkalommal ejtik meg az új tisztikar megválasztásai és kezdik el a mandátumok igazolásának vitáját. Értesülésünk szerint a három székely vár­megye képviselői petíciót nyújtanak be a községi és megyei tanácsok szenátor­választása alkalmával elkövetett erősza­kosságok és visszaélések miatt A nemzeti­ parasztpárt egyébként ma délután 4 órakor 100 tagú küldöttséggel keresi fel Maniu Gyulát, akit ezen az útón is arra akarnak rávenni, hogy térjen vissza a párt élére. de trónbeszéd megállapítja­­Romániát tör keletien életerejét . A kisebbsé­gekről exultal is íjallgat a krónikái Újabb vér folyt Németországban Tíz napra minden politikai gyűlést betiltottak a birodalom belső rendje érdekében Berlin, júlus 30. Pénteken éjszaka 12 órakor Papén birodalmi kancellár Amerika számára angol nyelvű előadást tartott Németor­szág bel és külpolitikai problémáiról. Bevezetőképpen megindokolta azokat a kivételes intézkedéseket, amelyeket a múlt héten Poroszországban életbe lép­tettek, amelyek külföldön igen erős visszhangot vertek. Azokra azonban szükség volt, mert az államhatalom te­kintélyét helyre kellett ismét állítani. Hangsúlyozta azonban, hogy a birodalmi biztos kinevezése nem tartós rendsza­bály. Kifejtette azt is, hogy a szélsőjobbol­dali és szélsőbaloldali pártok szerepe nem mérhető egy és ugyanazon mérték­kel, mert a kommunizmus a birodalmat és a világot is megsemmisítéssel fenye­geti A külpolitikai problémákról szólva fog­lalkozott azokkal a rágalmakkal, ame­lyeket a versaillesi szerződés foglal ma­gába. Ezek szerint minden nehézségnek kiindulópontja Németország, egyedül lé­vén felelős a világháború bűnéért. Vé­gül hangsúlyozta, hogy a birodalom egyenlő elbánást igényel a többi hatal­makkal. Papén kancellár egyébként szombaton este fél 8 órakor a berlini rádióban né­met nyelvű előadást tart a vasárnapi vá­lasztással kapcsolatban. Beszédét, mi­után Papén a birodalmi kormány prog­­rammját igyekezik kifejteni, az összes német leadóállomások közvetítik. Hindenburg birodalmi elnök pénteken új szük­ségrendeletet adott ki, amelyben a birodalom belső békéje érdekében el­rendelte, hogy július 31-től egészen au­gusztus 10-ig semmiféle politikai gyűlés­re ne adjanak a hatóságok engedélyt Hindenburg városban az éjszaka folya­mán ismét véres közelharc zajlott le a kommunisták és a rendőrök között Az elkeseredett közelharcot az robbantotta ki, hogy egy ember a rendőrségtől kért segítséget a kommunisták ellen, akik megtámadták Amikor a rendőrök a helyszínre érkeztek, a kommunisták több lövést adtak le. Viszonzásul a rend­őrök is sortüzet adtak. A lövöldözésnek 7 súlyos sebesült lett az áldozata. A kommunisták vezetőjét a rendőrgolyók halálra sebezték Esslingenben is verekedés fejlődött a kommunisták és a rendőrök között. A kommunisták ugyanis nemzeti szocalis­­táknak nézték a rendőröket­­és rájuk támadtak. A rendőrök szorult helyze­tükben fegyvert használtak. A küzde­lemben két kommunistát agyonlőttek,a két rendőr és egy kommunista súlyosan­ megsebesült. . Egyesszám ára: 3 lej Magyarországon 20 ftízér

Next