Brassói Lapok, 1933. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-01 / 1. szám

XXXIX. évfolyam 1. szám Főszerkesztő: Szele Béla dr.­ Vasárnap 1933. évi januári 1LfiFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre postai szétküldéssel havonként 60 lej, postautalványon átutalva, vagy a kiadóhivatal pénztárához befizetve. Aki pénzbeszedő megbízott utján fizet, az beszedés t­l cirpén Brassóban további 2 lejt, vidéken b lejt fizet havonta. .— Külföldre negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej. — Magyarországra negyedév­re 22 pengő, félévre 24 pengő egész évre 48 pengő. Magyarországon postatakarékpénztári számlánk száma 12.174. — UIROLTELEK díja 6 lej, szövegoldalon 8 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre Fizetendők. Egyes szám­ára ■ 5 lej Magyarországon 20 lillk­ LÉTREJÖTT A ROM­áN-MAGYAR FAEGYEZMÉNY Új esztendő, a vers szerint vigságszerző, a valóságban sem­mi jel arra, hogy a vigságból valami meg is valósul. Az elmúlt év azzal zárul, hogy a legna­gyobb halálgyár megvásárolta a béke legna­gyobb lapját. A megértés, a kiengesztelődő­­szólamait azok diktálják majd ott is, akik máshol eddig is diktálták. Ilyenkor az egész világon mindenütt re­­m­ényteljes lélekkel énekelnek ifjak és öre­gek; az­ ember lényegében optimista, szeret és tud remélni, csak tanulni nem tud és­­nem akar. Örök és elmúlhad­atlan játék filvik az al­k­almukkal. Naptári parancsszóra mindig haj­landók vagyunk vigadni. Napjaink vannak. Tegnap karácsony, amikor gyermekes hittel és szent naivitással gügyögjük, m­ár bek" és békesség. Eljátszadozunk a szimbólumokkal felengedünk, elfeledünk és eltakarunk min­dent. Néhány kis gyertya szál fényét melly­nyei világosságnak erősítjük. Kis narkotiku­mok hatása alatt nem akarunk tudni róla hogy az uj pásztorok uj szenteket parancsol­nak ránk és az uj jászolban ágyú, gáz és ha­lál készül. Ujesztendő ... vigságszerző ... vigasztalnak bennünket a kántálók és hiszünk is nekik, holott halljuk a másik éneket, amely hosszú évek óta szól. A régi háború óta egyetlen ko­moly munka folyt a világban, kiépíteni az új háborút. Nyíltan csinálják előttünk a vérre menő gi­gászi hazárdjátékot. Nem leplezik, már nem is mondják, hogy a háború csak eszköz, hazug és kegyetlen sovén célok érdekében. A háború már nyílt cél magáért a háborúért l­ehet-e az új év vilságszerző, amikor az emberiség sorsa egy új világdinasztia hatalma alá került. A fegyver- és muníciógyárosok járma alatt nyögünk.. Az ágyúgyárosnak nem lehet érdeke, hogy a német—francia viszály elsimuljon. A mu­níció bolt érdeke azt követeli, hogy csak épül­jenek az egyre magasabbra húzott vámfalak. Szigetelődjenek csak el egymástól a nemze­tek, mert ebből a szörnyű elzárkózottságból érlelődik ki a lelkiállapot, amely inkább a halált, mint ezt az életet akarja folytatni Aki látni akar, régert láthatja, hogy a világ urai úgyszólván a világ minden országában tábornokokat kommandirozott a legfontosabb civilposztokra. Nemzetközi katonauralom és ellenőrzés alatt dolgoznak a világ parlament­jei. Egy megmozdulás és vége a parlamentes­­dinek. Az elmúlt évek nagy politikai feladata volt lekompromittálni a demokrácia gondola­tát. Katonai gyámság és felügyelet alá he­lyezték mindazokat, akik zavarhatták az ágyúgyárosok kalkulációit. Belső és külső ro­hamcsapatok terrorizálták le mindenütt azo­kat, akik kicsit, vagy nagyon a béke és ki­engesztelődés céljait szolgálták, vagy akarták szolgálni. Ennek a meggyúrási folyamatnak, ennek az egyetlen komoly feladatnak, — úgy látszik, — már a végső megoldásához közelednek. Az üzleti befektetés hasznosítási ideje kö­vetkezik. Komplikált és nehéz üzlet a mu­níció. Nem könnyű eladni. De egyszer el kell adni és el fogják adni, így akarják megol­dani a munkanélküliséget is. Az­ évek óta sínylődő asztalos és kovács ru­hához és kenyérhez jut arra a kis időre, amíg az ágyúgolyó plaszkrozása teljes befejezést nyert Új esztendő vigságszerző? Igen. Ha a tömegek szeme kinyílik és sa­­ját maguk veszik kezébe sorsuknak intézését, l­ehet, hogy 1953. ezt fogja hozni. Akkor boldogan és felszabadultan kiutal­hatunk a jövendő elé. •_ Bukarest, december 5. Az olasz—román kapcsolat, amely az utób­bi hetekben kiélesedett, a legújabb jelentések szerint enyhülőben van. Ez üggyel kapcsolatb­an tegnap a pénzü­­miniszter a következő hivatalos kommünikét adta ki: „Római kereskedelmi attasénk értesítet­te a kormányt, hogy az olasz kormány hajlandó január hónap folyamán Romá­niánál klíring-egyezményt léptetni életbe, a lej hivatalos jegyzésének alapján s ama körülmények között, amelyek figyelembe­vételével a bukaresti tárgyalások folytak. A román kormány kereskedelmi atta­sénknak utasítást adott az egyezmény megkötésével kapcsolatban." Ez új fordulat következményeképpen a ro­mán kormány valószínűleg feloldja a blokád­ra vonatkozó rendeletet is, amint hasonló eny­hítő intézkedés várható Olaszország részéről is. Bukaresti értesülések szerint a román kor­mány kezdeményezésére indultak a barátsági szerződés megújítására vonatkozó tárgyalások is, amelyek kedvező mederben haladnak előre. Emlékezetes, hogy Junian, volt igazságügy­­miniszter néhány nappal ezelőtt előadást tar­tott Brassóban, amelyen a válságból kivezető útnak a lej restabilizációját jelölte meg s egy­ben bizonygatni igyekezett azt, hogy a lej mai, hivatalos jegyzése fiktiv. Erre vonatkozólag a pénzügyminisztérium a következő hivatalos közleményt bocsátotta ki­:.Egy Brassóban tartott előadásán Grigore Junian képviselő folytatta azt a kampányát, amelyet a lej restabilizációjának nevez, né­hány olyan állítást kockáztatva meg, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Így azt erősítette, hogy a Román Nemzeti Bank kérésre már nem cseréli be a lejt devi­zára, csak bizonyos mértékig, azt következtet­őn ebből, hogy a lej stabilizációja már nem létezik. Ha a Banca Naţionala nem is véli le a lett kérelemre, ezt nem a saját kezdeménye­zéséből csinálja, hanem az állam egyes, a Banca Na­ţionala deviza- és aranykészletének kimerü­lé­sét megakadályozni akaró pénzü-ügyi intézke­déseinek következményeképpen Nagyon kevés kivétellel csaknem minden or­szágban hasonló intézkedést léptettek életbe és sehol sem akadt felelős politikus, aki eb­ből a tényből azt a következtetést vonta vol­na le, hogy hazája nemzed pénzének stabili­zációja nem létezne több. Tételének igazolására Junian hivatkozik ar­ra, hogy Olaszország visszautasította a kli­­ring-egy­ezmény megkötését, a lej törvényes jegyzésének alapján. Értesültünk arról, hogy az olasz kormány belátta a román álláspont helyességét s beleegyezett abba, hogy a kli-­­­ring-egyezmény a lej törvényes kurzusán köt­tessék meg. Junian megemlíti még a Banca Naţionalá­­nak azt a rendeletét is amellyel a lejt kül­földön masszív tömegekben felvásárolta. A Banca Naţionala, nem adott ki hasonló rendeletet, azonban egyes személyek üzérke­désére, akik effektív lejt vittek ki s adtak el külföldön, a Be­ncák Nyíri­m­­'n­a­túra s­­bis-ok­', hogy néhány nagyobb külföldi bankjegykibo­csátó intézetet utasított a kínált lej­ek korlát­lan mennyiségben történő felvásárolására, a­minek eredményeképpen a spekuláció hama­rosan végetért Lugosianu miniszternek a külföldi orszá­gokban folytatott tárgyalásai kétségen kívül kellemes eredményekkel biztatnak. Erre a kel­lemetességre azonban a magánosok, pontosab­ban a köztisztviselők alaposan rá fognak fi­zetni. Ugyanis a kormány, mint tegnap rövi­den már jelentettük is, nagyarányú tisztviselő elbocsátások tervével foglalkozik, mégpedig egyenesen genfi utasításra. A Népszövetség pénzügyi bizottsága kevésnek tartotta a kor­tegnap Maniu miniszterelnök vezetésével is­mét ülést tartott amelyen Madgearu pénz­ügyminiszter javaslatára elhatározták az ál­lamszervezet egyszerűsítésére vonatkozó mun­kálatok megkezdését. A gazdasági bizottság helybenhagyta a Jugoszláviával a Béga-csa­­tornára vonatkozólag létrejött egyezményt Majd az olasz—román klíring-megállapodás és a párisi petróleumkonferencia problémakö­re került megvitatásra. Mirto közlekedésügyi miniszter a CFR-nek üzemi anyaggal való el­látásáról tájékoztatta a gazdasági bizottsá­got. A BELPOLITIKA LEGÚJABB HÍREI Bukaresti szerkesztőségünk telefonálja lap­zártakor, hogy a miniszterelnökség ma a kö­vetkező kommünikét adta ki: „Egyes újságok Madgearu pénzügymi­niszter ellen a miniszterelnökségnek az olasz kölcsönnel kapcsolatosan kiadott Megemlítjük ezeket a dolgokat, hogy így nyilvánvalóvá tegyük a közvélemény előtt, mily rossz, szolgálatot tesz hazánknak a Je m­­­ian által folytatott kampány, avnelv ’nem­ S'ámno) a bizalmatlanságnakl a/*fl j* !•/*' vS'il.­. ményeivel, amelyeket önkéntelenül is életre­­hiv a közvéleményben." Eddig a pénzügyminisztérium nyilatkozata, amely nyilván első stációja egy széleskörű s immáron hivatalos jellegű vitának. Lány által eddig foganatosított csökkentése­ket és adóemeléseket Tehát jön a fekete le­vest A kormány máris megkezdette az összes minisztériumok munkamenetének egyszerűsí­tésére, valamint az államtól függő intézmé­nyek és autonóm pénztárak leépítésére vonat­kozó munkálatait, amelyek végeredményben csomó hivatalnok utcára kerülését fogják ma­guk után .A nyilatkozata ürügyén kampányt vezetnek oly értelemben, mintha ez a nyilatkozat a pénzügyminiszter ellen irányulna. E kampánnyal szemben a miniszterelnökség leszögezi, hogy nyilatkozata távolról sem irányult Madgearu ellen, aki egyébként a deklarációt még megjelenés előtt betekin­tette." A bukaresti sajtó értesülése szerint Vajda legutóbbi bukaresti látogatásának alkalmával meglátogatta az egyik szanatóriumban bete­gen fekvő Goga Oktaviánt, akivel hosszasan elbeszélgetett. A lapok e vizitet politikai je­lentőségű eseménynek tekintik s a kormány és Goga között a helyzet enyhülését jósol­ják. Lugosianu kereskedelemügyi miniszter szom­baton este érkezik vissza külföldi útjáról a fővárosba, ahol két napot fog időzni és ismét kiutazik Genfbe. Enyhülés az olasz-román viszonyban Rövidesen megkötik a barátsági szerződést •­ A pénzottominiszter válasza Juniánnak Leépítés : A kormány legfőbb gazdasági bizottsága A francia kamara mégis meg­szavazza az osztrák kölcsönt A képviselőház a kölcsön­garanciát már elfogadta Páris, december 30 A francia képviselőház mai ülésén az osztrák kölcsön garanciájának kérdését tárgyalták és a parlament a felajánlott garanciát el­fogadta Az elfogadás kérdésében szavazás volt, a­melynek során az elfogadás mellett a dr, ellene pedig 185 szavazat esett. A B, L idevonatkozólag jelentette már, hogy Párisnak nem sok kedve van azh­hoz, hogy az osztrák kölcsönben részt vállaljon és hogy maga Cheron pénzügyminiszter is odanyilatkozott, hogy ez a politikai köl­csön lényegében őt nem is érdekli. A pár­tok nagy része ugyancsak ellene van an-

Next