Brassói Lapok, 1934. szeptember (40. évfolyam, 198-223. szám)

1934-09-01 / 198. szám

T .­­ XL. évfolyam ^ Főszerkesztő Szombat 198 szám. Szele Béla dr. 1934. évi szeptember 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre, Brassóban a kézbesítő kézbesítési dijával és a pénzbeszedő inkasszó-dijával egyetemben 70 lej, máshol 74 lej. — Ha az előfizető közvetlenül a kiad­óhivatal­nak fizet, az előfizetési díj 68 lej. — Postai kézbesítéssel és közvetlenül a kiadóhivatalnak fizetve, az előfizetési díj havonta 60 lej. — Külföldre: negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész év­­re 1200 lej — Magyarországon negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő, egész évre 48 pengő. — HIRDETÉSEK díja hirdetési oldalon 5 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb)szö­­vegoldalon 8 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre fizetendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Braşov, Str. Regele Carol 56—58. Telefonszámok kiadóhivatal 82., szerkesztőség 83. így készül a háború Egyre gyakrabban hangzik el ez a felkiáltás: háború­­lesz... Csakhogy háború nem csupán lesz, a háborút csinálják is. És az emberek tu­datlansága, intelligensek ernyedt, gyáva­sága pedig fő segítsége a „sírjukban is megátkozott gazok“-nak. Ha az emberek kezdenek belenyugodni­ az elháríthatat­­lanba, aminek elementáris volta: köz­hely, tehát nem igaz, ha már okos afo­rizmákat cinikuskodnak róla, akkor a háborúcsinálás egy fontos akadálytól szabadult meg, vígan dolgozhat. Dolgozik is, majdnem úgy, mint 1914 előtt. A „Tem­ps“, a francia külügymi­nisztérium félhivatalosa leplezi le ezt a buzgó háborús hangulatcsinálást egy igen megszívlelni való cikkben. Az egész sajtó, ugyebár, teli volt az utóbbi napokban hírekkel, amelyek az orosz­japán helyzetet olyannak tüntették fel, hogy a veszedelem közvetlen kitörése előtt áll. Szó volt egy japáni ultimátum­ról. Azután arról vezércikkeztek, hogy a szovjet kormány adott át ultimátumot a keletkínai vasút hivatalnokainak le­tartóztatása miatt. Aztán jött az angol­­japáni titkos szerződés híre. Mindeze­ket megcáfolták rögtön. De azért el­mélkedtek ezekről a rémhírekről, kezd­ték az embereket megszoktatni rá, úgy­is kitör a háború. , Hiszen a helyzet elég feszült ott a távol Keleten. A hatalmak éppen azért dolgoznak gőzerővel egy keleti Locar­no megkötésén és Szovjetoroszország­­csak­ a Népszövetségbe való belépésén, hogy ha ez az összekapás ott a távoli Keleten mégis megtörténnék, akkor ez a háború ott elszigetelhető legyen, ez a mérkőzés egy béketartásra elszánt és lekötelezett világgal találja magát szem­be. Csakhogy Hitlerország egyetlen me­nekvését a bajból ott látja, hogy a Ke­leten háborúba keveredett Oroszorszá­got hátbatámadja ,amiből okvetlenül vi­lágháborúnak kell kifejlődnie. Japán is úgy áll, hogy egy elszigetelt orosz-ja­pán háború kockázatába alig mer bele­menni, ez hosszú háború lesz, azt pedig nem bírja másként, csak úgy, ha az egész világ háborút visel. Akkor Japánnak is mindegy, meddig tart. Ezért Németor­szág és Japán azon dolgoznak, hogy megnehezítsék a keleti Locarnot és Oroszország belépését a Népszövetség­be. Talán sikerül pánikot kelteni,­­még mielőtt a diplomáciai akció befejeződik, talán sikerül a háborút megcsinálni. Er­­re valók a rémhírek. A „Temps“ egy cikkben, amelynek a címe: „Német cselszövések világszerte“ figyelmeztet rá, hogy ezek a h­áborúcsi­­náló hírek olyan angol lapokból kelnek világgá, mint például a „Daily Express", amelyről tudjuk, hogy Hitleréket szol­gálja. A híreket ezek a lapok Karbin­­ból, Mandzsúriából kapják. Karbinban pedig egy nagy apparátussal dolgozó né­met hírszolgálat telepedett le, amelynek vezetője egy eddig Németországban élt fehérorosz pártvezér. A rémhírek közt, amelyeket a német­orosz karbini központ világgá ereget, ilyenek olvashatók: Egy orosz parti erőd tüzelt egy japáni hadihajóra, egy ezre­des és egy katona halott. Hetek­­múlva kiderül, hogy nem orosz erőd tü­zelt, hanem tunguz rablók, és csak egy matróz halt meg. De az izgalom meg­tolt és a mély mell hangú felháborodás megmarad, mintha csakugyan erőd tü­zelt volna az ezredesre... Prohászka Oszkár prizrendi osztrák­­magyar konzul volt a balkánháború idején, amikor a monarchia a világhá­borút csinálta és Prohászkára szegényre az osztrák külügyminiszteri sajtófőnök hírszolgáló irodája ráfogta, hogy a szer­­bek — sterilizálták. Ezt olyan tökélete­sen csinálták — már a hivatalos h­azu­­dozást —, hogy a legnagyképűbb félhi­vatalos lapok hosszan tálalták fel, hosz­­szú időn átal, a Bau­platzról, az akkori külügyi sajtófőnök irodájából kapott adatok alapján ezt a borzalmasan bar­bár diplomata­sértést. A Pester Lloyd hónapokon át közölt róla tudósításokat­­ Bécsből és Belgrádból. A Budapesti Hír­lap vezércikk helyén közölte a prizrendi I konzulátus dragománjának a nyilatkoza­­t­­át, amelyben részletesen elmondott­­ mindent, még azt is, hogy kiabált sze­­­­gény Prohászka. Prohászkának csakugyan konfliktusa , támadt a prizrendi szerb helyőrség pa.-p­­­rancsnokával, egy főhadnaggyal, aki elég neveletlen volt. A konzulnak azon­ban egyéb baja nem történt, minthogy néhány órára bezárták a pincébe. Prohászka még soká Belgrádban ma­radt, aztán valahova nyomtalanul eltűnt. Nem szabadott nekie mutatkozni, míg a félhivatalos lapok fújták a megcsonkí­tást. És akkor nem akadt lap, amely lekös­zölte volna, hogy semmi baja sincs. Nem hitték el. Lehetetlennek tartották, hogy a külügy sajtófőnöke ilyen borzalmas mesét feltálaljon, ha nem igaz. Akkor még nem tudták az­ emberek, hogy ez a háború, amikor készítik... Csak 1914- ben történt, hogy Nagy Endre autóutat tett a Balkánon és a legelterjedtebb magyar lapban közölte le a tudósításait és akkor Prizrendbe is eljutott. Priz­rendi cikkében megírta apróra, mi tör­tént Prohászká­val hogy zárták a pincé­be, megírta, hogy a megcsonkítás­ mesé­ből egy szó se igaz. De akkor már sen­ki se figyelt rá, Prohászka megtette a maga dolgát, a felháborodás megvolt, akár ha megcsonkították volna és a há­ború nemsokára kitört úgyis. , Megállj, megállj, kutya Szerbia — öt korona. Tudniillik öt koronát kapott ezért a szövegért egy akkoriban ismert nevű humor­ujságíró. A háború után megtalálták a bécsi hadügyminisztérium archívumában a számlákat háborús, lel­kesítő dalszövegekért, népdalnóták­ra, amelyeket ez a humorista, darabját öt koronáért szállított a hadvezetőség­nek. Voltak köztük még tartalékban olyanok is, amelyek nem kerültek for­galomba, így csinálták a háborút 1914-re az osztrákok és így próbálnák most is Hitlerék. Mert a háború nem lesz, ha­nem csinálják. Bukarest, augusztus 31. Popovics Mihály, aki tudvalevőleg Ma­­niu és Vajda között közvetít, szerdán este váratlanul Bukarestbe érkezett. A volt pénzügyminiszter a késő éjjeli órákig tárgyalt Maniuval Athénée Palace beli lakásán. Bukarestből Eforiára utazik Po­povici, hogy informálja Mihalachet eddi­gi tárgyalásainak eredményéről. Maniu a fővárosból Badacsonyba megy. Ottan fogadja a szonátai gyűlés kül­döttségét, mely ünnepélyes formában átnyújtja neki a megszavazott határo­zati javaslatot. Bukaresti nemzeti-parasztpárti körök véleménye szerint Szovátán semmi olyan nem fog történni, ami a párt helyzetét károsan befolyásolná. A határozati javas­lat egy kritikai és egy konstruktív részt fog tartalmazni: leszögezi Maniu állás­pontját az alkotmányos kérdésekről, ugyanakkor megállapítja azt a progra­mot, amit a pártnak a jövőben követnie kell. A szonátai gyűlés köve­telni fogja az alkotmány társadalma és gazdasági vo­natkozású módosítását. A határozati javaslat kifejti azokat az okokat is, melyek a pártot arra késztetik, hogy a polgári pártok balszélén foglaljo­ a helyet. Eldördültek a szónokok úgym­­integy 1000 Nanja-párti politikus jelentétében megkezdődött a szavától ggl és 13 megyei tagosat elnökével "képviseltette magát . Felvonultak a Maniu-ön regali és besssarábiai megyék is Zári alatt mögitt talyttt a tanácskozás s a Határozatot vagy Szofátán, vagy Badacsonyban nyújtták át Hamunak ■■■mi ....... MA, LÁSSUK CSÍKSZEREDÁT ! Izgalmas tippverseny a Henfe-16 partján Szováta, augusztus 31. A megyei küldöttségek egy része már a szerdai nap folyamán megérkezett Szová­­tára. Több mint százra tehető a volt par­lamentárok és prefektusok száma, akik csatlakoztak a „szovátai program­hoz és jelenlétükkel is kifejezésre akarják jut­tatni Maniu-párti érzelmeiket. A csütör­tök délelőtti vonatok tömegesen hozták a gyűlés résztvevőit az erdélyi megyékből és a különböző tartományokból, úgy­hogy az aránylag csöndes fürdőhely má­ra már elvesztette régi, megszokott jelle­gét. Igen sok megyei tagozat autóbuszo­kon küldte delegátusait Szovátára. A ko­lozsvári meghívottak például hat zsúfolt autóbusszal érkeztek. A vendégeket Lázár Illés és Bolla Za­kariás fogadják. Elszállásolásuk az előre megállapított terv szerint történik. Kevés a falusi delegátus. A jelenlevők nagy része városi és falusi intellektuel: ügyvéd, orvos, pap, tanító. Eddig mintegy 1000 manilista politikus érkezett Szovátára. A rendező­bizottság tagjai a tó felett levő terraszról nézik a járművek érkezését és találgatják, mi­lyen megyék érkeznek s várjon eljön-e velük a tagozati elnök is? Ez ugyanis azért fontos, mert az elnök jelenléte a ta­gozat teljes csatlakozását jelenti. A tippverseny Maniuék javára dől el. 13 erdélyi megye elnökével és teljes tisztikarával képviselteti magát az ér­tekezleten. MANIU-GÁRDA AZ ÓKIRÁLY­­SÁGBÓL A regáti megyék is erősen képviselve vannak. Románból, Râmnicul Saraiból, Covurluiból, Prahovából népes küldöttsé­gek érkeztek. Iasiból maga az elnök is eljött. Covurlui­ megyéből az egész Maniu-gár­da felvonult Simionescu gárda parancs­nokkal az élén. Besszarábiából három megye képvisel­teti magát. A volt nemzeti-parasztpárt dignitáriusok közül jelen vannak: Radu­­lescu-Mehedinti Oltenia volt tartományi kormányzója, Moldovan Valér, Pop Já­nos, Moldovan Gyula, Pop Ghita és Dob­­rescu Aurél volt alminiszterek. Bár a gyűlés délután 2 órakor meg­kezdő­dött, a vendégek állandóan érkez­nek. A rendezőség 500 meghívót bocsátott ki, ezt a számot azonban jóval túlhalad­ja a megjelentek nagy tömege. Feltűnést keltett Popovics Mihály távol­­maradása. Szonátán arra magyarázzák a volt pénzügyminiszter magatartását, hogy ő egyelőre a pártvezetőség hivata­los álláspontját képviseli és nem akar­ja semmiképpen befolyásolni, a gyűlés menetét.

Next