Brassói Lapok, 1935. március (41. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-01 / 49. szám

2. oldal E 1935. március t gnnk az állam ban nem Wagner Pfaf- nerjét látja, aki gigászi lábaival maga alá tapossa az egyént és a polgár akara­tát, nem a ravasz és nndoritó Schylokot, aki belehasit egyesek testébe, bogy má­sokat kielégítsen, nem a bosszú istenét, aki uszításokban leli örömét, hanem egy összhangzó szimfóniát, amelyet a kormányzó hatalom megihletett kar­mesteri pálcája dirigál. A mi ifjúsá­gunk elitéli a népholonditók és a felü­letes haszonlesők igazi értelméből ki­forgatott nacionalizmusát. Jasiban a nemzeti parasztpárt ifjúsá­gi szervezetének helyi csoportja tartott Ülést Costachescu volt miniszter és szenátusi elnök jelenlétében, aki hatal­mas beszéd keretében vázolta a párt nemzeti programját. — Tudom, — jelentette ki — hogy köziiletek igen sokan aggodalommal néznek a jövő elé. Csak annyit mond­hatok, hogy ne féljetek. Bízzatok saját erőtökben és bízzatok hazátokban, mely benneteket is el fog tartani. Ne higyje azonban senki, hogy a születési bizo­nyítvány kenyeret adhat. Az életben eredményt csak kitartó, becsületes munkával lehet elérni. Minden álláshoz érdemek kellenek és áldozatok, a miket a népért hozunk. A gyűlés másik szónoka Gli. Zane egyetemi tanár a következő szavakkal fordult az ifjúsághoz: — Demokratikus és egyben nemzeti államot akarunk és olyan kormányfor­mát, amely a tömegekre támaszkodjék. Bármennyire is hangoztatjuk, hogy kormányzási rendszerünk demokrati­kus, őszintén be kell vallanunk, hogy még nem az. Az igazi népképviseletet a parasztmozgalom fogja megvalósítani. A mi nemzeti államunkban a román elemnek elsőbbséget fogunk biztosítani, de a kisebbségek ekiyomása nélkül. Egy vezércikk Az Adeverulban Petre Pandrea ve* zéreikkezik a romániai hitlerizmus ve­szedelmeiről. Emlékeztet II. Vilmos hi­res „Drang nach Osten“-jére. A német tőke a császár hires szavain felbuzdul­va, tényleg utat tört a Balkánon a né­met imperializmus részére. Hatalmába kerítette a báborn előtti petróleumipart, nekilátott a berlin—szófia—bagdadi vasútvonal kiépítéséhez s bőven folyó­sított hiteleivel vazallusává tette Török­országot, valamint Bulgáriát. Az a ve­szély fenyegetett, hogy egész Délkeíet- Európa Németország gyarmatává válik, A történelem megismétlődik. A német imperializmusnak nyugat felé gránitfái állja útját, tehát keleten igyekszik sikereket elérni. A német— lengyel szövetség befejezett tény. Len­gyelország készpénznek vette Rosenberg Alfréd Ígéreteit... Milyen értéke lehet egy ilyen ígéret­nek? Az unintelligens ember minden gátlás nélkül ígér, a hiszékeny pedig reményeket fiiz ezekhez az ígéretekhez. Egyelőre Németországnak sikerült Lengyelországot elmozdítania Francia- ország mellől. Most újabban Romániá­ban kíséreli meg visszaállítani az el­vesztett balkáni és délkeleteurópai he­gemóniát. Céljai! Politikai imperializ­mus, mert hiszen a Harmadik Biroda­lom felesleges tőkékkel nem rendelke­zik. A jogcím? Nem fontos. Minden jog­cím, amit népszerűsíteni lehet, célhoz vezet. A numerusz klauzusz azonos a hitleni anriszfcmitizmussal. Németország tehát a numerusz klauzusz jogcímével tesz kísérletet, hogy megbontsa Romá­nia hagyományos szövetségi rendszerét. A jelen pillanatban Románia magatar­tásának ugyanis nagy nemzetközi je­lentősége van. A francia és a német diplomácia „guerila“ harca fellángolt a Dambovica partján. Kérdés azonban, hogy külpolitikánk tengelyének megváltoztatása kinek hasz­nál? Természetesen legelsősorban Né­metországnak, mert így kibúvót talál a Barthou, Titulescu, Litvinov és Benes által felépített szövetségi rendszer „be­kerítő“ öleléséből. Hitler természetesen eget-földet igér, ugyanazokat az eszközöket veszi igény­be, amikkel annakidején a fáradt és tá­jékozatlan német tömegeket hódította meg. — Franciaország befolyása legalább biztosította határainkat és a békeszerző­dések érintetlenségét, amelyen a román állam alapszik. A német hegemóniának utat törő numerusz klauzusz jogcíme az országot súlyos külső és belső bonyo­dalmakba kergeti. 4 millió kisebbségi polgárnak az állam keretéből való ki- szakitása, a fajvédelem bestiájának dü- hitése csak „véres haszonfala nságokat“ eredményezhet. A fasisztákról viszont tudjuk, hogy politikájuk: a katasztró­fák politikája, fejezi be cikkét Pandrea. Manolescu-Strunga lemondásával fenyegetőzik Ha nem tudja betartani az angolokkal kötött megállapodást, távozik a kormányból Bukarest, február 28. Manolescu-Strunga ipari és kereskedel­mi "Xniniszfer, akinek az angol érdekelt­ségű petróleumvállalatokkal folytatott tárgyalásairól előző számunkban már be­számoltunk, az Argus eimü közgazdasági lap egyik munkatársa előtt ma a követ­kező nyilatkozatot ‘ette: '**- A kormány megbízásából aláírtam az adósságok letörlesztésére vonatkozó román—angol megállapodást. Aláírásomat respektálni akarom. Ha február 28-ig nem sikerült az első részletet, 400 ezer fontot, átutalnom, úgy levonom a következményeket és kilépek a kormányból. ' Manolescu-Strunga nyilatkozata kor­mánypárti körökben nagy feltűnést kel­tett. I9HHMRERBBRS99 Szafmáron flctvesillges a fágúhiűrül Hast enni Egy lejek, amelyek soha meg nem gyűlnek Szatmár, február 28 Aki életében egyszer betette a lábát a szat­mári vágóhidra, annak örök időkre elmegy a kedve a husevéstől és Bicsérdy mester lelkes hivévó válik. Szomorú holy a szatmári vágóhíd. A hűtőberendezése már régen elromlott. A hűtőberendezés nélküli vágóhídon a patkányok annyira eszaporodtak, hogy úgy nyüzsögnek a földön, mint a túlérett sajtban a kukacok. Szatmáron húst enni valóságos életveszélyt jelent. Néhány tragikusvégü husmérgezési eset igazolja ezt az állítást. Tudja ezt a város is és jól tudják a mészárosok is. Mindenki érezte, hogy valakinek segíteni kell ezeken a tarthatatlan állapotokon. Do hogyan ? A megoldás egyszerű: építeni kell egy nj vágó­hidat. De nincs miből. A város túl van ter­helve és nem tudta felvenni az idei költség- vetésbe egy uj vágóhíd épitési költségeit. El­lenben azt ajánlotta a város a mészárosoknak és henteseknek, hogy előlegezzék ők az u] vágóhíd építési költ­ségeit és majd a város visszafizeti ezt a pénzt. Hogy mikor fizeti vissza a város, erről nem vöt szó. Mindenesetre azonban biztosítékot kért a mészárosoktól. A szatmári mészárosok foglalkoztak a város ajánlatával, de nem fogadták el. Nem fogad­ták el, mert — mint a szónokok hangsúlyoz­ták, — tíz esztendeje minden levágott állat után egy lejt fizetnek a városnak az uj vágóhíd épitési költségeire Tíz éve fizetik ezt az összeget. Hol van ez a pénz ? Mit csináltak vele ? Mire adminisz­trálták el, hiszen egy hatvanezer lakosú város­ban, a húsfogyasztás olyan nagy, hogy ezek­ből az egy lejekből már régóta össze kellett volna gyűjteni a vágóhíd felépítésének költ­ségeit. Erre a kényes kérdésre azonban senki sem tud választ adni. A válasz csak annyi lehet, hogy ez a pénz nincs meg, ezt a pénzt más cé­lokra költötték el. A város megkapta a mészárosok határozatát, do belátta, hogy ez az állapot tarthatatlan. Nem lehet tovább tűrni, hogy patkányok mil­liói között álljon az egész husállomány, amely a város lakosságának élelmiszerül szolgál. A város tehát elhatározta, hogy megcsinálja a vágóhidat és erre a célra a költségvetésben 600.000 lejt előirányoz. Persze ez nagyon szép volna, ha megvaló­sulna. Egyelőre mindez csak Ígéret marad, hiszen a városnak nincs pénze. A vágóhídon tehát továbbra is a patkányok garázdálkodnak. És a fogyasztó, szegény, halálra szántan eszi azt a húst, amelyet ezen a vágóhídon ölnek te, készítenek ki, raktároznak eL De ki törődik a fogyasztóval? Már ez is fontos ? Hihetetlen, hogy milyen na-gyigényüek lettünk. (b. I.) Egy íröccsért adott el egy 12 éves leánykát a lippai kerítő Kettős letartóztatás egy erkölcstelen merénylet miatt Temesvár, február 28. A temesvári ügyészségi fogházba ma szállították át Lippáról Vogel Miklós 50 éves munkást és Filip János 28 éves sot- főrt, akiknek lelkiismeretét súlyos bűn terheli. Lazaru György lippai rendőrfőnök az elmúlt hét folyamán ugyanis felháborító bűnügynek jött nyomára. A nyomozás ugyanis kiderítette, hogy Vogel János M. Anna 12 éves lippai leánykát egy froncsért eladta Filip János autótaxi-sof- főmek, aki Arad és Lippa között ieljesi- tett gazdája gépkocsiján szolgálatot. Az elvetemedett Vogel keritési üzelmei- ről Lippán és Radnán közismert és min­denki tudja róla, hogy hivatásszerűen foglalkozik kerítéssel és hogy több ta­pasztalatlan leányt tett már szerencsét­lenné egy pohár ital, vagy 20 lej ellené­ben. Vogel január folyamán az utcán jéf- kólva M. Annára, egy fejletlen 12 éves leánykára vetette szemét, azzal többször szóba elegyedett, cukorkával kínálta, ajánlatot tett neki és csak a megfelelő vevőt kereste uj árujára. A kislány, aki eleinte védekezett a kisérgető ellen, vé­gül csak megbarátkozott vele, de szülei­nek a különös esetről nem szól. M. Anna szülei súlyos anyagi helyzetben vannak és ezért kislányukat szolgálni adták dr. Panek ügyvédhez. Vogel itt várt mindig a leánykára, majd január 18-án kicsalta magával a soffőr lakására, ahol azzal egyedül hagyta. A soffőr a fejletlen leánykán erőszakot kö­vetett el és azután 50 lejt adott neki és hazaküldte, de előbb megfenyegette, hogy ue merjen az esetről senkinek se szólni. Azután a gyermeket még többször vár­ta Vogel, de már nem sikerült a soffőr lakására elcsalni, mig azután 2 hét előtt újra annyira a befolyása alá kerítette, hogy megint kivihette a soffőrhöz. A le­ányka el is ment újra, de amikor a 6offőr lakásáról kijött, szülei ismerősei meglát­ták. A leányka félelmében nem vallotta be a történteket, de az orvosi vizsgálat, a mely már a rendőrfőnök közbelépésére történt, tényleg igazolta a történteket. A leányka ezután megszökött, de újra megkerült. Az elvetemedett liliomtiprót és a keritőt pedig letartóztatták és be­hozták a temesvári ügyészség fogházába. Valószínű, hogy Vogel üzelmeiről a vizs­gálat folyamán még egyéb felháborító adatok is kiderülnek. A Banca IHafionala erélyesen lép lel a zugfőzsdéüek ellen Bukarest, február 28 ^Ma délelőtt a Banca Nationala veze- tősége értekezletre üllt össze, amelyen a napirenden levő adminisztrációs kér­déseken kívül a „fekete tőzsde" özeiméi­vel kapcsolatos panaszokat is letárgyal­ták. Hír szerint a jegybank erélyes lé- pesekre készül a zugtőzsde további mű­ködésének megakadályozására. Kolozsvárról jelentik: Kolozsvár, február 28. Kedden este a zsidótemetőben csry fára felakasztotta magát Szőts István 45 éves munkanélküli. Az öngyilkosság , ka még ismeretlen, de valószínűleg a nyomor. — Galban Gábor Fersival községbeii pa­rasztember az osztozkodás kapuéin úgy elverte Mária nevű nővérét, négy az 20 napon túl gyógyuló sebeket szenvedett. Galban a törvényszéktől í évet kapott, ezt azonban a tábla most három hónapra szállította le. — Szerdára virradó jszaka a Kőkert-utcában ismeretlen tettesek kom­munista röpcédulákat szórtak szét. A rendőrség nyomoz, SünSiodnie Lel Dilafiann Radsa temesvári karmesternek a ma* gyarkarátság miatt Temesvár, február 28. Még emlékezetes, hogy Urlajianu Ra- du, a temesvári szimfonikus zenekar kar­mestere ellen nemrégiben csúnya hadjá­rat indult meg, mert a kiváló művész, aki vezető alakja Temesvár zenei életének, előadatta Kodály Zoltán, hires magyar zeneszerző „Psalmus Hungaricus“ című müvét. Ugylátszik, még mindig nem bűnhődött meg a művész ezért a nagy bűnéért, mert most általános meglepetésre a színházak vezérigazgatósága bizalmas átiratot intézett a oá- roshoz, melyben megtiltja Urla- tianunak, hogy belföldön bárhol is vezényelhessen. Urlajianu ezalkalommal adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy az eltiltás Sadooeanu román iró közbenjárására tör- lent, azonban időközben Juca alminiszter is értesítette a várost, hogy a leiratot nem muszáj végrehajtani. Urlajianu igy remé­li, hogy az ügy rövidesen tisztázódik Ur­lajianu, akit magyarbarátsággal vádol­nak, egyébként tehetséges újságíró is és most indul egy hathetes riportkörutra Oroszországba. A HULLASZÁLLÍTÓ KOCSIBAN TÁMADT FEL EGY HALOTT- NAK HITT LEÁNY (Bukarest.) Ma délelőtt a bukffr*v& Amza-piacon összeesett egy Or dan Maria nevű cselédlány és meghalt. A szolgálatos rend "rőrszern azt inai betelefonált a bonc tani intézetbe, ahonnan rögtön kiküldték a hullaszállító autót a holttest elszállítá­sára. Nagy volt azonban a járókelők es a honctani intézet embereinek a meglepeté­se, amikor a leány a koporsóbaheliptzés pillanatában felnyitotta szemeit és erőtlen hangon nyöszörögni kezdett. A „holttes­tet" ezután természetesen nem a Wla- 1 lázba, hanem kórházba szállították.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents