Brassói Lapok, 1935. április (41. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-01 / 76. szám
XIL. évfolyam Főszerkesztő: Hétfő 76 szám. Szele Béla drs 1935. évi április ! ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre: A kézbesítő kézbesítési dijával és a pénzbeszedő inkasszó-dijával egyetemben 74 lej. Brasovban 70 lej. Ha az előfizető közvetlenül a kiadóhivatalnak fizet, az előfizetési dij 68 lej. — Postai kézbesítéssel és közvetlenül a kiadóhivatalnak fizetve, az előfizetési dij havonta 60 lej. — Külföldre: negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej — Magyarországon negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő, egész évre 48 pengő. — HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 5 lej, páros (bal) szövegoldalon 5 50 lej páratlan (jobb) szövegoldalon 6 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre fizetendők Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Regele Carol 56 -58., Telefonszámok: kiadóhivatal 82., szerkesztőség 83. Április elsei álom Írta: Baradlai László Úgy kezdődött, hogy tanúként egy közjegyzőt hallgatott ki a törvényszék. A közjegyzőnek román társa van és ő maga elég rosszul beszéli az állam nyelvét. Ezen nem tud segíteni, mert ötven éves elmúlt és ebben a korban már nehezen tanul az ember. Az ügyész mindenesetre kihasználta ezt a szomorú tényt és éles szavakkal kelt ki a kisebbségek ellen, akik nem tudnak még ma sem az állam nyelvén kielégítően beszélni. A teremre álmos csend borult. Az ügyész — mint egy tenorista — saját hangjában kéjelgett. A többiek aludtak. Olyan volt a törvényszék, mintha Csipkerózsika alvó kastélya lenne. Azután bejött a törvényszéki főelnök és közölte, hogy az igazságügyminisztérium a törvényszéken megüresedett bírói helyre Magyar Istvánt nevezte ki. A kinevezés indokolását is felolvasták. A minisztérium szem előtt tartva, az új idők szavát, az etnikai arányosságot alapul véve, azt akarja, hogy a kisebbségek is arányosan legyenek képviselve a bírói karban. Az emberek tapsoltak. Az ügyész könnyes szemmel ölelte meg újonnan kinevezett kartársát és mindenki örült, hogy elkezdődött az új korszak. Az új bíró magyar nyelven tette le az esküt. Azután egy kisebbségi újságíró került a vádlottak padjára, mert megírta a sinfalvai zavargások részleteit. Az elnök szelíden és jóakarattal beszélt az újságíróval, aki tanukat vonultatott fel, károsultakat, sértetteket, szenvedő, nyomorult magyar embereket Az ügyész újra beszélt. Hangoztatta, hogy az újságíró nem bűnös, mert az igazat írta meg. Az alkotmányra hivatkozott, hogy az nem, lehet holt betű s éles szavakkal kelt ki azok ellen, akik nemzetiségek és vallások ellen lázítanak. Szépen beszélt az ügyész. Hangoztatta, hogy ebben az országban egyenjogú állampolgárok vannak csak és mindenki bűnt követ el, aki ezt kétségbevonja és félrevezeti a tömeget. Az újságírót felmentették és mélyen megdicsérték, mert bátran és becsületesen megírta az igazat. Ugyanakkor kimondotta a bíróság, hogy az izgatók, akik a békés és jószándékú tömeget káros demagógiával fellázították, megbüntetendők. A lapok leközölték a tárgyalásról írt cikkeket, a cenzor nem húzott belőlük egy sort sem, pedig Sinfalvát magyarul írták ki, hogy a magyarok is megértsék, miről van szó. Ugyancsak cenzúra nélkül közölték Vajda nyilatkozatát, amelyben belátta, hogy tévedett, mert a kisebbségek becsületes, dolgos és kínlódó polgárai az államnak, nem igáznak le senkit és nem eszik el senki elől a kenyeret, hiszen nekik is alig jut. Új, tiszta, tavaszi levegő ömlött szét a derűs kék ég alatt. A nyelvvizsgán elbukottakat visszavették állásukba. A postás újra leveleket hordott. Az elcsapott magyar vasutasnak sem kellett többé a mellényzsebben hordozható esernyőt felfedezni, hanem továbbra is vonatot vezethetett, a tanító újra taníthatott és a zenekar vidáman játszhatta a magyar nótákat. Nagyon szép volt. A főtéren harcias nostikusok a megértés mellett szónokoltak és a testvéri szeretet szükségességét hirdették. Ady Endre szobra békésen állt Eftiia szobra mellett és a székely falvakban a csendőr barátságosan kezelt a gazdákkal és szidás helyett ezt mondta: Szeresse a L.-t Cenzúrát: Comanescu ) London, március 31. A Moszkvából érkezett jelentések szerint Eden angol főpecsétőrnek a szovjetpolitika irányítóival folytatott tárgyalásai kedvező eredménnyel járnak. Beavatottaktól nyert értesülések szerint Eden és Sztálin teljes nyíltsággal és diplomáciai köntörfalazás nélkül fejtették ki felfogásaikat s a megbeszélés után az angol főpecsétőr kijelentette, hogy ha eddig kifejezett megegyezés nem is jött létre, a megértés légköre máris kialakult a két állam között. Eden pénteken kétszer is megbeszélést folytatott Sztálinnal. Délelőtt inkább udvariassági jellegű látogatást tett a kommunista párt főtitkáránál, mint délután 4 órakor Molotovnak, a népbiztosi tanács elnökének Kremlbeli hivatalában egy órán és tíz percen át tárgyalt vele. Ezen a megbeszélésen Litvinov, Molotov, Majszkij londoni szovjetkövet és Chilston moszkvai angol nagykövet is részt vett. Szovjetkörök szerint ez a másodszori találkozó a lehető legszívélyesebb hangulatban ment végbe. A francia Havas-iroda kiküldött munkatársa teljesen megbízható forrásból úgy tudja, hogy Eden csaknem teljesen eloszlatta a szovjet kormánynak abbeli aggodalmát, amely szerint Anglia esetleg hajlandó szabad kezet engedni Németországnak Keleteurópa felé. Sztálin határozottan megkérdezte Edent, helytálló-e ez a feltevés, azaz Anglia kész volna-e akciószabadságot biztosítani Németországnak Keleten, akár azért, hogy egy borzalmas háborúban kimerítse Németországot, akár pedig azért, hogy megkímélje Nyugateurópát a háborútól, amelybe kötelezettségeinél fogva Angliának is bele kellene avatkoznia. Az angol főpecsétőr a leghatározottabban viszszautasította ezt a feltevést. — Mondhatják, — kiáltott fel állítólag — hogy határozatlanok vagyunk, de azt semmiesetre sem tételezhetik fel rólunk, hogy közvetlenül, vagy közvetve támadó szándékaink volnának bármely ország ellen is. Behatóan foglalkoztak a Távolkelet kérdéseivel is, amelyekkel kapcsolatban Eden csupán annak kijelentésére szorítkozott, hogy Angliának ázsiában is, Európában is csak egyféle politikája van: a Népszövetség politikája, ennélfogva minden téren egyaránt híve a kollektív biztonsági rendszernek. Minthogy Litvinov is ezt javasolta, hogy távolkeleti Locarnór is törekedni kellene, a tárgyaló államférfiak ebben a tekintetben is elégtételül állapították meg egyetértésüket. A Sztálinnal való megbeszélés után Eden megtekintette a Kreml nevezetességeit, majd azt mondta az újságíróknak, hogy megbeszélése igen érdekes volt és mély benyomást tett rá. Más értesülés szerint a péntek délutáni megbeszélés során Sztálin hangsúlyozta, hogy nem híve a csak kétoldali támadást kizáró szerződéseknek, mert azok nem nyújtanak olyan tényleges biztonságot, mint a regionális, együttes biztonsági és kölcsönös támogatásra kötelező egyezmények. Ezek szinte teljesen kizárják az irealaannyira fenyegető háborús veszélyt. Jerázsiára vonatkozólag az a nézet kult ki, hogy Anglia és a Szovjetunió egyaránt meg akarja védeni a Távolkelet békéjét, elsősorban Kína függetlenségének sérthetetlensége alapján. A párisi Petit Journal nagy feltűnést keltő híradásban már arról számol be ezzel kapcsolatban, hogy Eden moszkvai tárgyalásai alapján az európai helyzet nevezetes fordulat előtt áll. A lap szerint most már valószínű, hogy Anglia is hajlandó csatlakozni a keleti egyezményhez. Diplomáciai körökben ezt egyelőre nem hiszik, de bizonyosra veszik, hogy Anglia ezután határozottabban fogja szorgalmazni, hogy Lengyel- és Németországot is rávegye a keleti egyezményhez való csatlakozásra , a maga részéről a legmesszebbmenő erkölcsi támogatásban fogja részesíteni a keleti paktum ügyét. Párisban egyébként az angol főpecsétőr moszkvai megbeszéléseiről nyert értesülések nagy megelégedést váltottak ki és bizakodó hangulatot teremtettek. Részletek Sztálin és Eden eszmecseréjéből Abban is egyetértettek, hogy szükség volna távolkeleti Locarnóra is Kína területi sérthetetlenségének alapján — Anglia is csatlakozik a keleti egyezményhez ? ■wS Titulescu nagyfontosságú tárgyalásai Lavailal Titulescu román külügyminiszter, aki — mint ismeretes — egyrészt a kisantant megbízottjaként, másrészt, mint a Balkánszövetség elnöke tárgyal péntek óta a francia fővárosban, szombaton újabb megbeszélést folytatott Laval külügyminiszterrel. Párisi diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Titulesci főleg a békeszerződések katonai rendelkezéseinek Magyarországra, Ausztrián és Bulgáriára vonatkozó hatálytalanítása kérdésében tárgyalt Lavailal, aki Mussolini tanácsára állítólag szintén állást foglalt a három kisállam fegyverkezési egyenjogúsítása mellett. Tudni vélik, hogy Titulescu is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország, Ausztria és Bulgária bizonyos mértékben fegyverkezhessék, ezért az engedményért azonban megfelelő ellenszolgáltatásokat kér. Hangsúlyozta Laval előtt egyrészt azt a veszélyt, amelyet Ausztria és Magyarország fegyverkezése Csehszlovákiára hárít, másrészt síkra szállt Jugoszlávia és Románia haderejének növelése mellett is, azt célozva, hogy Franciaország ebben legyen segítségükre. A kisantant eleve elhárít magáról minden felelősséget a közeljövőben történő eseményekért, ha a francia körök nem tartják szigorúan szem előtt érdekeit. Titulescu különben, akinek párisi tárgyalásait a sajtó nagy jelentőségűeknek tartja, még 3-4 napig marad a francia fővárosban, aztán Londonba és visszatérőben Brüsszelbe megy, hogy ismertesse a kis- és balkáni antant felfogását ,a napirenden levő problémákat illetőleg