Brassói Lapok, 1935. április (41. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-01 / 76. szám

XiL. évloiyam Főszerkesztő: Hé<ÍŐ 76 szám. Szele Béla dz» 1935. évi április í ELŐFIZETÉSI ARAK: Belföldre: A kézbesítő kézbesítési dijával és a pénzbeszedő inkasszó-dilával egyetemben 74 lej. Bra$ovban 70 lej. Ha az előfizető közvetlenöl a kiadóhivatalnak fizet, az előfizetési dij 68 lej. — Póstai kézbesítéssel és közvetlenül a kiadóhivatalnak fizetve, az előfizetési dij havonta 60 lej. — Külföldre: negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész év* te 1200 lej — Magyarországon negyedévre 12 pengő, fé.évre 24 pengő, egész évre 48 pengő. — HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 5 lej, páros (bal) szövegoldalon 5 50 lej páratlan (jobb) szővegoldalon 6 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési dijak előre fizetendők Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Regele Carol 56 -58., Telefonszámok: kiadóhivatal 82., szerkesztőség 83. Április elsei álom Irta: Baradlai László Úgy kezdődött, hogy tanúként egy közjegyzőt hallgatott ki a törvényszék. A közjegyzőnek román társa van és ő maga elég rosszul beszéli az állam nyel­vét. Ezen nem tud segiteni, mert ötven éves elmúlt és ebben a korban már ne­hezen tanul az ember. Az ügyész min­denesetre kihasználta ezt a szomorú tényt és éies szavakkal kelt ki a kisebb­ségek ellen, akik nem tudnak még ma sem az állam nyelvén kielégítően be­szélni. A teremre álmos csend borult. Az ügyész — mint egy tenorista — saját hangjában kéjelgett. A többiek alud­tak. Olyan volt a törvényszék, mintha Csipkerózsika alvó kastélya lenne. Azután bejött a törvényszéki főelnök és közölte, hogy az igazságügyminisztt- rium a törvényszéken megüresedett bí­rói helyre Magyar Istvánt nevezte ki. A kinevezés indokolását is felolvasták. A minisztérium szem elő*t tartva^ az nj idők szavát, az etnikai arányosságot alapul véve, azt akarja, hogy a kisebbségek is ará­nyosan legyenek képviselve a bírói karban. Az emberek tapsoltak. Az ügyész könnyes szemmel ölelte meg újonnan ki­nevezett kartnrsát és mindenki örült, hogy elkezdődött az uj korszak. Az uj biró magyar nvelven tette le az esküt. Azután egy kisebbségi újságíró került a vádlottak padjára, mert megírta a sinfalvai zavargások részleteit. Az el­nök szelíden és jóakarattal beszélt az újságíróval, aki tanukat vonultatott fel, károsultakat, sértetteket, szenvedő, nyo­morult magyar embereket Az ügyész újra beszélt. Hangoztatta, hogy az újságíró nem bűnös, mert az igazat irta meg. Az alkotmányra hivatko­zott, hogy az nem, lehet holt betű s éles szavakkal kelt ki azok ellen, akik nem­zetiségek és vallások ellen lázitanak. Szépen beszélt az ügyész. Hangoztatta, hogy ebben az országban egyenjogú ál­lampolgárok vannak csak és mindenki bűnt követ el, aki ezt kétségbevonja és félrevezeti a tömeget. Az újságírót felmentették és melgen megdicsérték, mert bátran és becsülete sen megírta az igazat. Ugyanakkor ki­mondotta a bíróság, hogy az izgatok, a kik a békés és jószándéku tömeget ká­ros demagógiával fellázították, megbün- tetendők. A lapok leközölték a tárgyalásról irt cikkeket, a cenzor nem húzott belőlük egy sort sem, pedig Sinfalvát magya­rul írták ki, hogy a magyarok is megért­sék, miről van szó. Ugyancsak cenzúra nélkül közölték Vajda nyilatkozatát, a melvben belátta, hogy tévedett, mert a kisebbségek becsületes, dolgos és kínló­dó polgárai az államnak, nem igáznak le senkit és nem eszik el senki elől a ke­nyeret, hiszen nekik is alig jut. Uj, tiszta, tavaszi levegő ömlött szét a derűs kék ég alatt. A nyelvvizsgán el- bukottakat visszavették állásukba. A postás újra leveleket hordott. Az elcsa­pott magyar vasutasnak sem kellett töb­bé a miellényzsebben hordozható eser nyót felfedezni, hanem továbbra is vona­Részlefek Sztálin és Eden eszmecseréjéből Abban is e^yeíér tettek, hogy szükség volna távolkeleti Locarnóra is Kína területi sérthetetlenségének alapján — Anglia is csatlakozik a keleti egyezményhez ? London, március 31. A Moszkvából érkezett jelentések sze­rint Eden angol főpecsétőrnek a szovjet­politika irányítóival folytatott tárgyalá­sai kedvező eredménnyel járnak. Be­avatottaktól nyeri értesülések szerint Eden és Sztálin teljes nyíltsággal és diplomáciai köntörfalazás nélkül fej­tették ki felfogásaikat s a megbeszélés után az angol főpecsétőr kijelentette, hogy ha eddig kifejezett megegyezés nem is jött létre, a megértés légköre máris kialakult a két állam kö­zött. Eden pénteken kétszer is megbeszé­lést folytatott Sztálinnál. Délelőtt in­kább udvariassági jellegű látogatást tett a kommunista párt főtitkáránál, mi(* dél­után 4 órakor Moíoíovnak, a népbizíosi tanács elnökének Kremlbeli hivatalában egy órán és tiz percen át tárgyalt vele. Ezen a megbeszélésen Litvinov, Molo­tov, Majszkij londoni szovjetkövet és Chilston moszkvai angol nagykövet is résztvett. Szovjetkörök szerint ez a má­sodszori találkozó a lehető legszivélye- sebb hangulatban ment végbe. A francia Havas-iroda kiküldött mun­katársa teljesen megbízható forrásból úgy tudja, hogy Eden csaknem teljesen eloszlatta a szovjetkormánynak abbeli aggodalmát, amely szerint Anglia esetleg hajlandó szabod kezet engedni Németországnak Keleteurópa felé. Sztálin határozottan megkérdezte Edent, helytálló-e ez a feltevés, azaz Anglia kész volna-e akciószabadságot biztosíta­ni Németországnak Keleten, akár azért, hogy egy borzalmas háborúban kimerít­se Németországot, akár pedig azért, hogy megkímélje Nyugatenrópát a háborútól, amelybe kötelezettségeinél fogva Angliá­nak is bele kellene avatkoznia. Az an­gol főpecsétőr a leghatározottabban visz- szautasitotta ezt a feltevést. — Mond­hatják, — kiáltott fel állítólag — hogy határozatlanok vagyunk, de azt semmi- esetre sem tételezhetik fel rólunk, hogv közvetlenül, vagy közvetve támadó szándékaink volnának bármely ország ellen is. Behatóan foglalkoztak a Távolkelet kérdéseivel is, amelyekkel kapcsolatban Eden csupán annak kijelentésére szorít­kozott. hogy Angliának ázsióban is, Európában is csak egyféle politikája van: a Nép- szövetség politikája, ennélfogva mindéi téren egyaránt hive a kollektiv biztonsági rendszernek. Mint­hogy Litvinov is ezt javasolta, hogy tá­volkeleti Locarnór.i is törekedni kellene, a tárgyaló államférfiak ebben a tekin tetben is elégtétel el állapitották meg egyetértésüket. A Sztálinnál való megbeszélés után Eden megtekintette a Kreml nevezetes­ségeit, majd azt mondta az újságírók­nak, hogy megbess élése igen érdekes volt és mély benyomást tett rá. Más értesülés szerint a péntek délutáni megbeszélés során Sztálin hangsúlyozta, hogy nem hive a csak kétoldali támadást ki­záró szerződéseknek, mert azok nem nyújtanak olyan tényleges biztonságot, mint a regionális, együttes biztonsági és kölcsönös támogatásra kötelező egyezmé­nyek. Ezek szinte teljesen kizárják az Ke­ala­annyira fenyer ető háborús veszélyt, Jetázsiára vonatkozólag az a nézet kult ki, hogy Anglia és a Szovjetunió egy aránt meg akarja védeni a Távolkelet bé­kéjét, elsősorban Kína függetlenségének sérthetetlensége alapján. A párisi Petit Journal nagy feltűnést keltő hiradásban már arról számol be ezzel kapcsolatban, hogy Eden moszkvai tárgyalásai alapján az európai helyzet nevezetes fordulat előtt áll. A lap szerint most már valószínű, hogy Anglia is haj­landó csatlakozni a keleti egyezményhez. Diplomáciai körökben ezt egyelőre nem hiszik, de bizonyosra veszik, hogy Anglia ezután határozottabban fogja szorgalmazni, hogy Lengyel- és Német­országot is rávegye n keleti egyez­ményhez való csatlakozásra 6 a maga részéről a legmesszebbmenő er­kölcsi támogatásban fogja részesíteni a keleti paktum ügyét. Pártsban egyébként az angol főpecsétőr moszkvai megbeszé­léseiről nyert értesülések nagy megelé­gedést váltottak ki és bizakodó hangula­tot teremtettek. Tifulescu nagyfonlosságu tárgyalásai Lavailal Titutescu román külügyminiszter, aki — mint ismeretes — egyrészt a kisantant megbízottjaként, másrészt, mint a Bal­kánszövetség elnöke tárgyal péntek óta a francia fővárosi* n, szombaton újabb megbeszélést folytatott Laval külügymi­niszterrel. Párisi diplomáciai körökben úgy tud­ják, hogy Tiíulesci főleg a békeszerző­dések katonai rendelkezéseinek Magyar- országra, Ausztrián és Bulgáriára vonat, kozó hatálytalanítása kérdésében tár­gyalt Lavailal, aki Mussolini tanácsára ál­tot vezethetett, a tanító újra taníthatott és a zenekar vidáman játszhatta a ma­gyar nótákat. Nagyon szép volt. A főtéren harcias noMtikusok a meg­értés mellett szónokoltak és a testvéri szeretet szükségességét hirdették. Ady Endre szobra békésen állt Eftiir.iu szob­ra mellett és a székely falvakban a csendőr barátságosan kezelt a gazdák­kal és szidás helyett ezt mondta: Szeresse a L.-l litólag szintén állást foglalt a három kis­állam fegyverkezési egyenjogúsítása mel­lett. Tudni vélik, hogy Titulescu is hoz­zájárult ahhoz, hogy Magyarország, Ausztria és Bulgária bizonyos mértékben fegyverkezhessek, ezért az engedményért azonban megfelelő ellenszolgáltatásokat kér. Hangsúlyozta Laval előtt egyrészt azt a veszélyt, amelyet Ausztria és Magyarország fegyverkezé­se Csehszlovákiára hárít, másrészt sík­ra szállt Jugoszlávia és Románia had­erejének növelése melleit is. azt célozva, hogy Franciaország ebben legyen segítségükre. A kisantant eleve el­hárít magáról minden felelősséget a kö­ze] jövőben történő eseményekért, ha a francia körök nem tartják szigorúan szem előtt érdekeit. Titulescu különben, akinek párisi tár­gyalásait a sajtó nagyjelentőségüeknek tartja, még 3—4 napig marad a francia fővárosban, aztán Londonba és visszaté­rőben Brüsszelbe megy, hogy ismertesse a kis- és balkáni antant felfogását ,1 na­pirenden levő problémákat illetőleg Cenzúrát: Comanescu ) ■wS

Next

/
Thumbnails
Contents