Brassói Lapok, 1935. április (41. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-01 / 76. szám

2 oldal B. 1. 1935. április 1 Vajda helybe Popovici Hibáig­ választottak meg az erdélyi szervezet elnökének A nemzeti­ parasztpárt kolozsvári tanácsülésén éles tiltakozások hangzottak el a numerusz valabikusz ellen . Egy hónappal meghosszabbították a román —magyar fizetési egyesség érvényét Bukarest, március 31 -a ,délelőtt­i miinisztertanács volt, ame­lyen Manolescu-Strunga ipari és keres­kedelmi miniszter ismertette az új kül­kereskedelmi rendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait és kérte a mi­nisztertanácsot, hogy járuljon hozzá a behozatali engedély díjak felemeléséhez. A minisztertanács magáévá tette a ke­­reskedelmi miniszter javaslatát. Ezután Tatarescu miniszterelnök kö­zölte, hogy a hátralevő törvényjavasla­tok megszavazása érdekében szükség van a parlamenti ülésszak meghosszab­­bítására. A dekrétumot, amelynek ér­telmében április 21-ig maradnak együtt a parlamenterek, hírek szerint ma dél­ben aláírta az uralkodó. Fontos határozatot hozott a kor­mány gazdasági bizottsága. A kormány gazdasági bizottsága is ülést tartott, amelyen hozzájárult Radu Irimescu alm­iniszter kéréséhez, hogy a gabonaértékesítő kormánybiztosság tar­talékaiból kiviteli célokra 6 ezer vagon búzát adjon el. Manolescu-Strunga ipar- és kereske­­delemeügyi miniszter javaslatára a gaz­dasági bizottság egy hónappal meghos­- s szabbította az Ausztriával és Magyaror­szággal kötött fizetési egyességeket. A­­ bizottság utasította a Nemzet Bankot,­­ hogy az egyezmények körül mutatkozó­­ vitás kérdéseket külön megbízottja út­ján igyekezzék megszüntetni. A gazdasági bizottság azután ratifi­kálta­ a román—német kereskedelmi szerződést, majd felhatalmazta Mano­­lescu-Strungát, hogy a parlament elé törvényjavaslatot terjesszen a külkeres­kedelmi intézet újjászervezéséről. Ezen kívül megbízta az ipar- és kereskedelem­ügyi minisztert, hogy az engedély nél­küli behozatalok és hamis bevallások megtorlására törvénytervezetet dolgoz­zon ki, amely tervezet szabadságvesztés­sel, a behozott áru elkobzásával és pénz­bírsággal sújtja az érvényben levő ren­deletet áthágó importőröket Általánosságban megszavazták a költségvetést A kamara tegnap éjszaka általános­ságban megszavazt az 1935—36 évre szóló állami költségvetést Az ülés haj­nali fél 5-ig tartott s a vitában vala­mennyi párt részt vett. Felszólaltak Madgearu és Argetoianu volt pénzügy­­miniszterek is, míg a Magyar Párt ál­láspontját Jósika János juttatta kifeje­zésre. Az ellenzéki pártok kritikájára Anto­­nescu pénzügyminiszter válaszolt. Nagy­szabású expozéjában részletesen foglal­kozott az ország gazdasági helyzetével, ismertette azokat a szempontokat, ame­lyek takarékossági politikájában vezé­relték és nagy vonalakban vázolta az új költségvetés szerkezetét. A pénzügyminiszter beszéde során ki­jelentette, hogy a jelenlegi költségvetés deficitje semmiesetre sem haladhatja meg a három mil­liárdot. A drágulási hullámmal kapcsolatban a következőket mondja: — Szélyben arról beszélnek, hogy az adóemelések és az ú­j adók általános ár­drágulást fognak előidézni. Ez az állítás merőben téves. Idézem egy külföldi szakértő kijelentését, aki ezelőtt két év­vel a következőket mondta nekem­: „Használják ki a kedvező ipari konjunk­túrát, emeljék az adókat és próbálják meg a költségvetési egyensúlyt helyre­állítani.“ A tanácsot megfogadtam. Antonescu végül kitér a lej árfolyama körül mutatkozó jelenségekre. Az ellen­zéki pártok aggodalmát túlzottnak tart­ja. A zürichi, vagy a fekete tőzsde árfo­lyama nem érintheti a román pénzegység helyzetét. A gazdasági viszonyok egyéb­ként valamennyi állam pénzegységére hatással voltak. Utal Belgium példájá­ra. Románia abban a szerencsés helyzet­ben van, hogy a bajokat önerejéből is képes legyőzni. Úgy vélekedik, hogy eb­ből a szempontból az új költségvetés ha­tározott lépést jelent a javulás felé. A Magyar Párt nem szavazta meg a költségvetést. Jósika János különösen kisebbségi szempontból tette bírálat tárgyául az új költségvetést. A következőket mondot­ta: — Ha a költségvetést kisebbségi szem­pontból vizsgálom, azt látom, hogy an­nak terhei nagymértékben a kisebbségi állampolgárokra nehezednek, akik az ál­lamtól úgyszólván semmi ellenszolgálta­tást nem kapnak. A földadónál a ki­sebbségek által lakott területeken ma­gasabbra van megállapítva a holdankén­­ti jövedelem s a szabadfoglalkozásuak­­nál is tapasztalat mutatja, hogy nagyon sok esetben az adózókat nemzetiségük szerint adóztatják meg. Végül pedig a kisebbségi kereskedők és iparosok aránytalanul nagyobb adót fizetnek, mint a többségiek.­­ Az egyenlőtlen mértékű adózással szemben, az államhoz évek óta nem ne­veztek ki kisebbségi tisztviselőt, de azo­kat, akik az állam kötelékében szolgál­tak, tömegesen bocsátották el. A vas­utasok, postások után a tanárokat, taní­tókat és tisztviselőket űzték ki s akiket meghagytak még itt-ott állásukban, ál­landóan­ nyelvvizsgák elé állítják,­ örö­kös rettegéssé teszik az életüket még olyanoknak is, akikről köztudomású, hogy kitűnően beszélik az állam nyelvét. — A múlt szomorú tapasztalatai min­den kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a vizsgáztatás csak ürügy arra, hogy ki­tegyék állásukból az embereket azért, mert magyarok. — Birtokunkban van egy olyan rende­let, — folytatta Jósika János, — mely a nyelvvizsgát jól letevő tisztviselő aktá­jára az elbocsátás indokolásául azt írta rá, hogy: magyar. — A békeszerződés kimondja, hogy a kisebbségi kultúrintézmények aránylagos államsegélyben kell részesüljenek. Semmi államsegélyben nem részesülnek. Ezenkí­vül még mindig nem szűnt meg az arány­talanság a kisebbségi egyházak papjai és a román papok kongruája között.­­ A fentieket összegezve, tekintettel arra, hogy a költségvetés vonatkozó ré­szeit antiszociálisnak tartom és a polgá­rok tönkretételét látom benne, pártom nevében bejelentem, hogy nem szavazzuk meg. Popovics PirMist­ valósítottál­ meg a nemzeti­ parasztpárt erdély! tartományi szervezete elnökének Kolozsvári jelentés szerint a nemzeti­­parasztpárt erdélyi szervezetének elnöki tanácsa Socol Aurél kolozs megyei tago­zati elnök lakásán tartotta meg értekez­letét. A lakást erős rendőr- és csendőr­­kordon vette körül, az esetleges kívülről jövő rendzavarások megakadályozása céljából. A gyűlésen megjelent Mihala­­che is, valamint Maniu Gyula, Popovics Mihály, Moldovan Viktor és Valér, Pop Jones, Vescan János, Demosthene Botez, Socol Aurél, Pop Ghita és Crisan György. A fővárosi sajtót számos újság­író képviselte. Az ülést Mihalache nyitotta meg. Be­szédében rávilágított a Vajda-csoport ki­válásának okaira. Éles szavakkal kelt ki a numerusz valabikusz ellen. — Nagyrománia demokratikus nemzeti állam — mondta —­, amelyet nem lehet darling darling corapui m $1 REZISTENT ciorapui FIN $1 REZISTENT Párttag Harisnya, gyönyörű tavaszi színekben, kesztyűk, harisnyákEd­C Harisnyaházban, Brassó, Str. Reg Carol 42. idegenből idetelepített eszmékkel pozig­lott állammá tenni. Maniu Gyula kérte az elnököt, hogy az ülést nyilvánítsa bizalmas jellegűnek, mi­re a hallgatóság elhagyja a termet Rövid tanácskozás után Mihalache ki­hirdette a döntést, amely szerint a tartományi szervezet elnöki tanácsa Vajda helyébe Popovici Mihály volt igazságügyminisztert választotta meg erdélyi elnöknek. Popovics Mihály rövid beszédben vála­szolt Mihalache szavaira. — Nem hiszem, hogy Vajda végleg el­távozott körünkből. A testvérek is vesze­kednek, de rendesen ki szoktak békülni. A numerusz valabikuszt nem tartom meg­oldásnak. Romániát kisebbségi szerződé­sek kötik és az emberi jog is megtiltja azt, hogy bárki is háttérbe szoruljon azért, mert kisebbségi. Újabb jelentés szerint Popovici elnök­ké való megválasztása után a bizottság Pop Jones dr. vezetésével jelölő bizott­ságot küldött ki az erdélyi vezetőség ösz­­szetételét illető javaslattételre. A jelölő bizottság előterjesztése alapján alelnö­­kökké: Socol Aurélt, Moldovan Valért és Pop Jenest delegálták, erdélyi főtitkár Crisán György lett, titkárok Popa Au­­gusztin és Popov Adonisz. (Egy helyet fenntartottak a Bánságnak.) A fegyelmi bizottság tagjai: Deleu­ Viktor, Vescu Aurél, Porutiu Valér, Ta­­masiu Simion és Roxin Tivadar lettek. Két helyet itt is fenntartottak a Bánság­nak. A délelőtti ülés azzal ért­­ véget, hogy Maniu meleg szavakkal mondott köszö­netet Mihalache fáradságos munkájáért, amellyel újjászervezte az erdélyi párt­központot Ezután a Központi­ szálló ét­termében közebéd volt. Amikor Maniu és Mihalache elhagyták a Központi szállót, a bejárat körül elhelyezkedett 8—10 vaj-­­ ista fiatalember záptojásokkal meg akarta dobálni őket, a tojások azonban csak autójukon loccsantak szét, mert híveik hirtelen betuszkolták őket a ko­csiba. Erre Maniu hívei közül mintegy huszan rendőrökkel és detektívekkel ül­dözőbe vették a tüntető vardistákat, két­szer megkergették őket a Szent Mihály­­templom körül s igy sikerült közülök kettőt elfogniok.. Egyikük Prelipceanu egyetemi hallgató, másik pedig Domsa Mihály cipész, aki hangosan mentegető­zött, hogy ő csak ártatlan szemlélő volt de amikor zsebeire ütöttek, azokban szét­loccsantak a tojások. Délután 4 órakor Socol lakásán foly­tatták az ülést és az erdélyi megyei ta­gozatok újjászervezésének kérdéseivel foglalkoztak. Este Mihalache Maniu és Popovici Nagyszebenire utaztak, hogy részt vegyenek az ottani megyei tagozat tisztújító közgyűlésén. KIRÁLYI DEKRÉTUM A PAR­LAMENT ÜLÉSÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL Tatarescu miniszterelnök ma a kama­­rában felolvasta a parlament ülésszaká­nak ápr. 21-ig való meghosszabbításáról szóló királyi dekrétumot. — A serdülő ifjúságnak adjunk hetenként legalább egyszer reggel felkeléskor egy-egy kis pohárnyi természetes „Ferenc József“ ke­­serű­vízet, mert gyomor,­ bél- és vértisztító ha­tásának, fiuknál és leányoknál egyaránt, igen fontos eredményeket köszönhetünk. A gépkocsi* tulajdonosod adó* bevallási kötelezettsége Bukarest, március 11. A pénzügyminiszter elrendelte, hogy az autótulajdonosok minden év április elseje és tizenötödike között nyújtsák be adóbevallásaikat. Az autóadók általá­ban változatlanok maradnak még ha az autót átépítik — kivéve, ha súlya ezáltal megváltozik — vagy ha rendeltetése vál­tozik meg. A magánautókat súlyuk sze­rint adóztatják meg. Az autótaxik válto­zatlan autóadója évi 5 ezer lej. Azoknak, akik magánautóikat autótaxikká alakí­tották át, vagy nyitott kocsijaikból csu­kott kocsikat készítettek, feltétlenül be kell jelenteniük ezen változást az adóhi­vatalnál, mivel ezáltal kocsijuk adózási szempontból is megváltozik. A pénzügy­­miniszter közli az autótulajdonosokkal, hogy azok, akik autóadójukkal hátralék­ban vannak, május elsejéig feltétlenül egyenlítsék ki adótartozásukat

Next