Brassói Lapok, 1935. május (41. évfolyam, 99-122. szám)

1935-05-02 / 99. szám

XLI. évfolyam 99 £S Csütörtök szám. Szele Béla úr, 1935. évi május 2 ELŐFIZETÉSI ARAK: Belföldre: A kézbesítő kézbesítési dijával és a pénzbeszedö lukassz6-dijával egyetemben 74 lej. Bra$ovban 70 le]. Ha az előfizető közvetlenül a kiadóhivatalncgész év- az előfizetési díj 68 lej. — Póstai kézbesítéssel és közvetlenül a kiadóhivatalnak fizetve, az {előfizetési dij havonta 60 lej. — Külföldre: negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, tan (jobb) re 1200 lej. — Magyarországon negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő, egész évre 48 pengő. — HIRDETÉSEK dija hirdetési oldalon 5 lej, páros (bal) szövegoldalon 5 50 lej pár^viőség 83. szövegoldalon 6 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési dijak előre fizetendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bra$ov, Str. Regele Carol 56 - 58., Telefonszámok: kiadóhivatal 82., szerkesak fizet, ■■■■■■■ ■ 0212Ű4 Lőj4r9;.J > , . .1 rázai^ny Páter Túl jut-á) - egyetem Könyvtára BUDAPEST 7" <? r o n c í e k tere 4 9 1 r, t .■ Mikor kezdődik? A mai nyugtalan nemzetközi helyzet­ben egyre-másra jelennek meg a világ­sajtóban cikkek, amelyek az olvasó elé vetítik az eljövendő háború borzalmait Ebben a vonatkozásban különös érjeklő- désre tarthat számot az a cikk, amely most London egyik legtekintélyesebb közgazdasági hetilapjában, az Investors* Chornicle an Money Market Review ha­sábjain látott napvilágot. A cikk az­zal a kérdéssel foglalkozik, vájjon Né­metország gazdaságilag mennyire van felkészülve a háborúra. A tanulmány szerzője, aki mögött egy jól tájékozott angol diplomatát sejtenek, bevezetőül azt Írja, hogy Németország a felfegyverkezéssel is legfeljebb 1936 má­sodik felére készül el. Hogy Németország még nem áll teljesen készen — fejtegeti tovább a cikkíró, — főképen azonban abban leli magyarázatát, hogy a németek a világháború tapasztalatain okulva, tel­jesen át akarják szervezni a belső gazda­sági életüket, mert remélik, hogy ez « hatalmas szervezettség hatálytalanná fog­ja tenni a blokádot az élelemmel és nyersanyaggal való ellátás szempont­jából. Hivatkozik a cikk írója a német Hans Steinberger félhivatalosnak tekinthető cik kére, amely megállapította, hogy Német­ország máris megoldotta a háborús élel­mezés kérdését. A gabonatermelés, irta Steinberger, olyan fokra emelkedett, a mely lehetővé teszi, hogy a német biro­dalom a saját termeléséből megéljen. Az idézett Steinberger szerint Német­ország már az utolsó két esztendőben is le tudott mondani a gabonabehozatalról, az elkövetkező években pedig évi 100 ezer tonna feleslegre lehet számítani. A hústermelés is körülbelül fedezi a szük­séglet 90—95 percentjét. Az angol folyóirat cikkírója megálla­pítja, hogy a német textilipar eddig nyersanyagainak 10 százalékát tudta csak belföldön beszerezni. Textilcikkekben tehát, háború esetén, nagy ínség jelent­keznék, de ezt a hiányt azzal fogják pó­tolni, hogy a müselyemgyártást évenként többmillió tonnával növelik, továbbá erő­teljesen fokozzák a lentermelést főleg pe­dig teljes mértékben kihasználják a fa­anyagot, amely háború esetén a német textilipar legfontosabb nyersanyaga lesz. A müselyemgyartás fokozása két szem­pontból is nagyjelentőségű. Egyrészt, mert ezáltal pótolják a textilárukban je­lentkező hiányt, másrészt pedig azért, mert a müselyemgyárakat könnyen át le­het alakítani olyan telepekké, ahol rob­banószereket és mérgező gázodat gyár­tanak, mint ahogy ezt a cikkíró szerint a nemzey szocialisták lapja, az Angriff nemrégiben meg is irta. Faanyagból fog­ják készíteni a ruhákat, feliérnemüeket, a férfi és női kalapokat, amelyek már a világháborúban is kényszerűségből diva­tosak lettek Németországban. A jövő háborújában életbevágóan fon­tos szerep'et fog játszani a benzinkérdés, Németország ezt a problémát már megol­dotta, möít szintetikus benzint használ, amely szénből, kokszból és lignitből ké­szül, ezek&az anyagok pedig az ország ha­tárain belül bőségesen rendelkezésre ál­lanak. , Németország legsúlyosabb veszedelmét a vasércben való szegénység jelenti. Ha­talmas fémipara vasércszükségletének 75 százalékáig külföldre, elsősorban Fran­ciaországra van utalva. Ez a magyará­zata annak hogy a német acéltröszt egyre fokozódó tempóban vásárolja a séd vas­ércet. Kevéssel Hitler uralomrajutása után, 1933 augusztusáig 249.000 tonna vas ércet vittek be Svédországból Németor­Németország újra izgalomba hozta a világot Hitler elrendelte Í2 tengeralatt­járó építését megszegte a békeszerződést Simon angol Uülügyminiszter "közlése az alsóháziban — Szó van arról, hogy Anglia tiltakozó jegyzéket küld Berlinbe s egyben visszamondja a tervezett tengerészeti tanácskozásokat Róma bejelentette, hogy május negyedikén lesz Velen cében a Duna-egyezményt előkészítő tanácskozás London, május Jt. Németország újabb riasztó-bombát do­bott a nemzetközi diplomáciai életbe. Az angol lapok egyrészének közlése szerint ugyanis elhatározta, hogy függetlenül az Angolországgal előkészítés alatt álló ten­gerészeti tárgyalásoktól, megkezdi hajó­hadának kiépítését. Az angol szakértők­kel megkezdett tájékozódó tárgyalások során ugyanis kiderült, hogy Németor­szág 5 nagy hadihajót, 10 cirkálót, 50 iorpedórombolót és 50 tengeralattjárót igényel magának. Ez a magasraszabott igény rendkívül meglepte a hivatalos angol köröket s mindjárt az elején az az állásfoglalás alakult ki, hogy Anglia nem járulhat hozzá ennyire nyugtalanítóan kiépített német hadihajóhadhoz. Az angol vélemény nagy hatást vál­tott ki Eoili-iben. Ez a hatás azonban, nem úgy nyilvánult meg, ahogyan Lon­donban elképzelték. A német kormány, ahogyan most az angol lapok is megálla­pítják, ismét elővette régi taktikáját s a nemzetközi tanácskozás elé már befeje­zett ténnyel akar felvonulni. A londoni lupok értesülése szerint ugyanis a Hitler kormány elhatározta, hogy 12 darab 250 tonnás tengeralattjárót épit partvédelmi célokra s aztán több ezer tonnásat is, a melyekkel a nyílt tengeren is felveheti a harcot. Kidben tengeralattjáróiskolát ál­lított fel s hírek szerint ki is adta már a rendeletet a Í2 darab 250 tonnás tenger­alattjáró épitésének a megkezdésére. Ez a lépés természetesen a versaillesi szer­ződések újabb megszegését jelenti s igen­igen kellemetlen hatást váltott ki úgy Angliában, mint Franciaországban. Simon angol külügyminiszter megerősíti a tengeralattjárók épitésének a hírét Jellemző az izgatott hangulatra, hogy az angol alsóházban már interpelláció is hangzott el az ügyben. Simon külügymi­nisztert interpellálták, aki felelt a kér­désre s kijelentette, hogy a német kor­mány valóban bejelentette a 12 tenger­alattjáró építésére kiadott intézkedését. A kiéli tengeralattjáró iskola ügyéről hi­vatalos jelentést még nem tettek közzé. Arra a kérdésre, hogy Anglia tudomásul vette-e a Népszövetségnek és a versaille­si békeszerződésnek újabb megsértését, Simon külügyminiszter kijelentette, hogy az ügyet az angol kormány kellő ko­molysággal fontolja meg, ' Aenleg azon­ban nem szeretne még nyilatkozni a kér­dés nagy horderejóre viló tekintettel. A külügyminiszter válaszát az alsóház tudomásul vette, bár Simon nem árulta el, hogy a kormány milyen lépeseket szándékozik tenni Németországgal szem­ben. A lapok célozgatnak erre is. Jelen­te» dk szerint a kérdéssel kapcsolatban már volt egy minisztertanács, ezen azon­ban nem alakult ki a végleges állásfogla­lás. Hire van annak is. hogy a kormány tiltakozó jegyzéket intéz Németországhoz s egyben bejelenti, hogy ilyen előzmény után nem kíván részletesebb tárgyalások­ba bocsátkozni a terveiét tengereszeti szagba és a behozatal a következő év au­gusztusáig 478.000 tonnára emelkedett, Hasonlóan feltűnő emelkedést tüntet fel több más nyersanyag behozatala is. Hónapokon át — olvassuk tovább az érdekes cikkben — Németország volt a nemzetközi nikkeltröszt legnagyobb ve­vője 1952-ben még 96.919 mázsa nyers- nikkelt vásárolt Németország ebből a for­rásból, míg az elmúlt esztendő folyamán már 297.897 mázsát. A nikkelfém beho­zatnia ugyanezen idő alatt 3883 mázsáról 27.857 mázsára emelkedett. Chromban kadmiumban és wolframban Németor­szág azelőtt exportállam volt, de az utol­só két esztendő alatt exportálás helyett az importra tért át, amely 264.367 tonná­ról 483.078 tonnáig emelkedett. * Szakértők mindezekből ki tndják egész pontosan számítani, hogy mikor kezdődik újra. Ha ugyan addig a józan ész újra el nem foglalja uralmát ezen a beteg földiekén. T egyezmény kérdésében. A M-^+aloe ta­nácskozások ugyanis az angol király ju­bileumi ünnepségei alán kezdődtek vol­na meg. Az egyik angol jelentés szerint a kormány tagjai szerdán uj miniszter­tanácsot tartanak s azon döntenek majd úgy a tiltakozó jegyzék, mint a terve­zett tengerészeti tárgyalásoktól val^ visz- ezalépés kérdésében. FRANCIAORSZÁG IS NAGYON NYUGTALAN A francia lapok hatalmas (sikkekben számolnak be Németország újabb sakk- huzásáról. Közölnek egy német cáfoló jelentést is, de a Havas-ügynökség ennek a cáfoló jelentésnek az ellenére is fenn­tartja azt az értesülését, hogy igenis a német kormány kiadta már a rendeletet 12 tengeralattjáró építésére, ez pedig a békeszerződés újabb megsértését jelenti. Francia politikai körökben az a véle­mény alakult lei, hogy haladéktalanul érintkezésbe kell lépni az angol kor­mánnyal s közösen kell dönteni a szük-t ségesnek látszó lépésekről. Erre most an­nál is inkább kedvező a helyzet, mert a német kormány rendelkezése a tervezett angol—német tengerészeti tárgyalások előtt történt s ez a tény kétségkívül erős hatással lesz az angol kormány állásfog­lalásának a kialakulására is. GÖRING MÉG MINDIG A BÉKÉRŐL BESZÉL Goring porosz külügyminiszter az egyik Rajna-tartomány kerületi elnöké­nek beiktató ünnepségén nagy beszédet mondott: — A német kalapács — mondotta — az üllő mellett fekszik. Fölöttük függ most már a kard is, mert csak a védte­lennek nincs békéje a népek között. Hit­ler a német népnek visszaadta az egysé­get, a belső békét s elég erős lesz abhoz is. hogy most már a külső békét is meg­védje. A kardot nem azért kovácsoltuk, hogy újabb vérontás felé vezessük, ha­nem azért, hogy megőrizzük vele a bé­két e megmentsük népünket a már egy­szer átélt borzalmaktól. KÉSZÜLŐDÉS A RÓMAI TÁRGYALÁSOKRA' A középenrópai egyezmény megkötését célzó római tárgyalásokkal kapcsolatban 1 az olasz külügyminisztérium hivatalos jelentést adott kÁ. Eszerint a május 4-én j

Next

/
Thumbnails
Contents