Brassói Lapok, 1935. július (41. évfolyam, 147-171. szám)

1935-07-03 / 147. szám

2 oldal t­r­adgeam volt pénzügyminiszter szólal el. Támadja a kormány gazdasági pali­­stikájátA liberális kormányt a diktátora előjátékának tekinti. j —.Mi is módosítani akarjuk az alkot­ma­ányt, de baloldali és nem jobboldali er­detemben. Az új kormányt a parasztság testére kell szabni. Ami azonban a vég­rehajtást illeti, úgy hiszem, hogy a jugo­szláviai kísérlet után az országra nem le­het az új alkotmányt a parlament kikap­csolásával rékényszeríteni. Nem félünk ezektől a kísérletektől, mert a tömegek mellettünk vannak. " nemzeti prasztpárti szelfu­rsusát í­­ratra"doktor amiatt támadta a kor­mányt, hogy nem törődik a nép pana­szaival:" Brikettezik és történelmet ír. De hogyan? Egy rendőrségi közeggel íratja a történelmet. Jorgát odaállította, hogy el­­t­.­mőrizze a nemzeti parasztpártot. Mari­­nescu pedig azt írja, hogy a restaurációt se csinálta , nem Maniu Gyula. Itt az ideje,­­hogy odakiálts­án nekik: elég! A szamár­ nép kész arra hogy megvédelmez- sze jogait. Mi, akik ebben a pártban te- rvékenykedünk, egyek vagyunk. Mint ahogy a Szentháromság sem választható az éjjel, ugyanolyan egységet képez: Há­tim, Mihal­ache és 5.­­ Óriási­ tapsvihar fogadja Mamut, aki c­sak percek múlva tud szóhoz jutni. A­olt pártelnök kijelenti, hogy a elenevők nagy tömege azt bizonyítja,­­hogy­ Erdély és a Bánság töretlenül áll a nemzeti parasztpárt mellett mely az iga­­zi racionalizmusnak a pártja. — Meg vagyunk győződve Mihalache úr — mondta —, hogy az a zászló, amit kezében tart, győzelemhez fog vinni ben­nünket. Hangunk a nyomor és a szenve­dések szava, melyek erre a tartományra nehezednek. Amikor látjuk, hogy az ál­lam javai hogyan porladnak szét, meg kell mondanunk, hogy a közterheket igen súlyosaknak tartjuk. A nemzeti egység alapján állunk, viszont túlzottnak tartjuk Bukarest központosító politikáját. Ez a politika nem akarja tudomásul venni a tartományok létezését. Ha kormányra ke­rülünk,m­­ alkalmazni fogjuk a decentrali­záció elvét minden vonatkozásban. A je­lenlegi helyzet nem tarthat tovább. A me­gyék, községek­ és városok élén interimár bizottságok állanak. A­ választási vissza­élések azt­­is megakadályozták, hogy Er­dély megfelelő képviselettel rendelkezzék a parlamentben. —Az erdélyi ember nem törődik az áldozatokkal, ha becsületét, hazáját és a nemzeti méltóságot kell megvédenie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a forra­dalmon kívül ne lennének más harci esz­közeink is. Pártunk az elmúlt évtizedben civilizált eszközökkel harcolt programja megvalósításáért. Azt azonban nem tűr­hetjük, hogy kizárólag a városi nép dönt­sön a falusiak sorsáról, hogy ők cseréljék a kormányokat, anélkül, hogy megkér­deznék a parasztság véleményét. Nem tűrjük a diktatúrát. Semmilyen körülmé­­nyek között nem megyünk bele az alkot­mány módosításába. Erről a reformról csak akkor lehet szó, ha el­őzett­ően ben­­nünket is megkérdeznek. Beszéde végén Maniu kijelenti, hogy Mihalache mindig számíthat Erdély és Bánság népének hűségére és odaadására. MIHALACHE:­­KÖZÖTTÜNK NINCSENEK ELLENTÉTEK** Mihalache beszédében ismerteti a pa­rasztállamot, majd rátérve a Vajda féle akcióra, kijelenti, hogy Vajda kiválása nemhogy sem idézett elő pártszakadást, de még egységeseb­bé tette a pártot. A kormányról az a véleménye, hogy végét járja. Hivatkozik Bratiana Dinu nyilat­kozatára. Tatarescu módosítani akarja az alkotmányt, azt azonban nem mondja meg, hogyan akarja módosítani. Nyilván ő sem tudja. — Az alkotmány — hangoztatja a nem­zeti parasztpárt elnöke — hosszi­ lejárató szerződés, melyet a nem­zet kötött kirá­lyával A kormány megnyilatkozását nem tekinthetjük a nemzet megnyilatkozásá­nak Megköszöni Mami­nak a hozzá inté­zett meleg szavakat, mel­yekból­­ erőt merített, majd igy végei beszédét: — Közöttünk nem voltak és nincsenek ellentétek. A hozott határozatok mind­annyiunk álláspontját fejezik ki. Prog­ramunk nevében harcolunk s ha kell, operációs központunkat Erdélybe fogjuk áttelepíteni. A népgyű­lést 250 terítékes bankett kö­vette. Mihalache, Lupu és Madgearu az esti vonattal elhagyták Kolozsvárt. Királyi dekrétummal legfelső gazdasági és pénzügyi tan­ács létéül Bukarest, július 2. ■■■■­­• • ’­­VJ ! Fővárosi lapok értesülése szerint az uralkodó a­ közeli napokban aláírja azt a dekrétumot, a­­melyl egy legfelsőbb gazdasági és pénzügyi bi­zottság felállításáról intézkedik. A bizottság ,az uralkodó­­ elnöklete alatt tartaná üléseit, tagjai pedig az összes volt iparügyi és pénz­ügyminiszterek, a Nemzeti Bank volt kormány­zói, a nagy ipari vállalatok vezetői, valamint a gazdasági szakminiszterek lennének. A bi­zottság döntései kötelezők lesznek a kormány­ra nézve. A hírt hivatalosan még nem erősítet­ték meg. A Brenner hágótól a Bálnáig közös francia-olasz igazgatás alá kerü­l a n­atárvédelem /3ss­oitass Haderő tüntető felvonulásban biszonyítja, hogy az abesszin viszály ellenére is ereje tekintélyt parancsoló Páris, július 2. Lapunk más helyén beszámoltunk arról, hogy 'a német—angol flottaegyezményt Baldwin mi­niszterelnök hosszabb beszédben magyarázta és ismételten kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint Anglia nagyon helyesen járt el, amikor ezt a külön egyezményt megkötötte. Az angol miniszterelnök szerint a német—angol egyez­mény nemhogy háborús viszályt teremtene, ha­jlem egyenesen­ a békemű megerősítésére szolg­­ál, mert a háború­ óta ez az első egyezmény, ill­ely valóban leszerelési megállapodást kö­tött. Az angol miniszterelnök megnyugtató kije­lentése úgy látszik a közvetlenül érdekelt ha­talmakat nem elégítette le, mert azok számol­nak azzal, hogy Németország egyre nagyobb fegyverkezési szabadsága az európai erőviszo­­n­y­okban súlyos zavarokat idézhet elő. Ennek a meggondolásnak első jele, hogy a francia és olasz katonai körök közös ha­tárvédelemről gondoskodnak. Francia részről Gamelin tábornok, olasz rész­ről viszont Bodagna tábornok kezdettek tár­gyalásokat, amelyek azt célozzák, hogy a Brenner-hágótól egészen a Rajnáig közös tervek szerint építsék ki határaikat Olaszor­szág és Franciaország. Hivatalosan ezt a közös összeműködést azzal indokolják, hogy mivel Olaszországot a terve­zett abesszin hadműveletek katonai erő szem­pontjából igénybe veszik és mivel Európa szempontjából nem közömbös, hogy az olasz és francia határok hogyan vannak biztosítva, a két állam katonai erejének a békebeli ha­tárvédelem szempontjából is közös vezérel­vek szerint kell összem­űködni. Ez a megállapodás azt jelentené, hogy a két i 3• trrv - v* B­.i J ¥ * ¡ f 0 Ha a rovarok, családjának egészségét veszélyeztetik Őrizkedjen a gyengébbb minőségű rovar­irtószerektől Miért is kísérletezne hatástalan rovarízó lőszerekkel ? Ezek az értéktelen utánzatok nem bírnak pusztító hatással, nem védik meg sem­­ a kellemetlenségektől, sem a rovarok által felidézett veszedelmektől« használatuk csak hiábavaló idő és pens fecsérlés. Saját biztonsága érdekében használjon csakis FLIT-et! FLIT ! biztosan­ tökéletesen és örökre kipusztítja a rovarokat! Nem hagy foltot Kérje mindig a fekete szalaggal ellátott katona védjegyes, sárga pléhdobozt. Szórjon szét FLIT PORT A FUT rovarir­tópór­a tökélete­sen kipusztítja az összes rova­rokat,­ mint­ hangyákat svábbogarakat,­­ poloskákat, te­tőket, bolhákat ,ez a kutyák bolháit is töké­­letesen kiirtja. hadsereg és annak technikai felszereltsége elő­re meghatározott és közös irányelv szerint he­lyezkedik el azon a határvonalon, amely a Brenner hágótól a Rajnáig terjed. Semmi két­ség aziránt, hogy ez a közös elvek alapján megszervezett határvédelmet nem annyira az Abesszíniába elvont csapattestek és technikai felszerelés hiánya teszi szükségessé, hanem in­kább az, hogy a nyugat- és déleurópai álla­mok az angol—német külön flottaegyezmény­nek további következményeivel számolnak. Ez ellen a további és esetleg agresszívebb jellegű angol—német összeműködés ellen szól, hacsak demonstratív jelleggel is, a francia és olasz hadvezetőség közös elvek alapján meg­szervezett határvédelme, ami abból is kitűnik, hogy a két állam félkör alakjában vonul fel közös elvek alapján a német határral szemben. De ettől függetlenül is további demonstratív jellegű mozgalmak is észlelhetők, így ide kell számítani az idei olasz hadgyakorlatok tünteté­­sét is. Római jelentések szerint ugyanis az olasz haderő július és augusztus hónap folyam­­án, tehát két hónapon keresztül szándékozik az idén gyakorlatozni és arra felvonultat egy félmillió embert. Ezzel az embertömggel Olaszország azt akarja bizonyítani, hogy az az európai általános hie­delem, miszerint Olaszország egy esetleges eu­rópai háborúban az alatt az idő alatt, amíg Abesszíniában elfoglalt, nem számottevő ténye­ző, hibás. Olaszország — ez a hadgyakorlat aláhúzott hangsúlya — még így is, hogy sere­geinek és technikai felszerelésének tekintélyes része Kelet-Afrikában elfoglalt, tekintélyes erőt képvisel, amely a francia erővel és azok szövetségeseivel párosulva, félelmetes erejű té­nyező még egy angol—német felvonulással szemben is. Érdekes magyarpárti gyűlés Temesváron Temesvár, július 2. A Magyar Párt józsefvárosi tagozata ma dél­előtt Kovács Béla dr. elnöklete alatt közgyű­lést tartott, amelyen a kerület magyarsága szép számban jelent meg. Vuchetich Endre dr., aki a belvárosi tagozat nevében szólalt fel, le­szögezte, hogy a katolikus sérelmek már a kö­zeljövőben orvoslást nyernek, mivel megkap­ják a magyar vándorpapot és a szeminárium­ba magyar papjelölteket is vesznek fel. Szap­panos Gyula, az erzsébetvárosi tagozat elnöke következett szólásra. — Sajnos, nem látom a helyzetet olyan ró­zsásnak, mint Vuchetich dr. úr — mondta Szappanos Gyula. — A német előretörés egyál­talán nem lanyhult. A német szervezettség most sem fog utat engedni a magyarságnak az egy­házon belül. Páll György dr., központi főtitkár beszédé­ben a másfél évvel ezelőtt elhunyt Ambrózy Andor báróról emlékezett meg és kifejtette, hogy ideje lenne az elhunyt nagy elnök örökét méltó utóddal betölteni. A főtitkár beszéde közben többen Jakabffy Elemér dr., volt kép­viselőt éljenezték, akit ugy látszik elnökjelölt­ként szerepeltetnek. Dadányi György cserkészparancsnok egy magyar sportegyesület létesítését sürgette. T­ ­ Egy ember, ELi inkább fenne gazdag és egészséges, viint szegény és beteg így kezdi levelét dr. B. M. brassói földbirtokos s igy lehetnék ma, ha az én orvossá­gomat ezelőtt 10 évvel találták volna fel. 10 éve szenvedtem gyomor- és bérgörcsökben, az utolsó évben már mindent kihány­tam. 16 kg.-ot fogytam, 34 évem dacára mind­enki 50 évesnek tartott, mert a sok szenvedés annyira megöregített. Apámtól örökölt szép v­agyonom majdnem ráment kínzó betegségemre Már minden reményem elvesztettem, amikor egy barátom felhívta a figyelmem az amerikai gyógynövényből készült Gastro D. nevű gyógyszerre, melytől ő is meggyógyult s most 3 hó­­nap után örömmel közölhetem, hogy teljesen meggyógyultam, teljesen nyugodt­nak érzem magam, ingerlékenységem megszűnt s ezzel családi boldogságom újra visszatért. Örök hálára érzem kötelezve magam Cs­ászár gyógyszertárnak, Bucures­ti, Calea Victo­­riei 124., ki a Gastro D-et 130 lej utánvéttel küldte. fra ! !* 1935. július 3

Next