Brassói Lapok, 1936. július (42. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-01 / 149. szám
f • /"r * ****'■•**•*■•† * ■» * f gye tea É&fi./vt&ra ^¡UI;APíi31 rtrenoiak t«ro 4 StOG** VEZÉRCIKK HELYETT """ A cotroceni tömegszerencsétenség áldozatai annyi kártémrntést követelnek, mint a ___, mennyi Bukarest város egyévi teljes költségvetési végösszege. Egymilliárd 200 millió lejről van szó. Tekintélyes összeg. Mennyi mindent lehet ennyi tenger pénzből csinálni. Mennyi jót és hasznosat, üdvöset és kívánatosat. Ha a bíróság nem is ítéli meg a teljes összeget, de annyi kétségtelen, jócskán kifizetnek majd kártérítést a cotroceni halottak hátramaradottjai és a cotroceni sebesültek kezeihez. A gondatlanságért, az elmulasztott intézkedésekért, a félvállról vett védelemért felelős a munkaadó és ebből következőleg felelős a maga reszort fában és különleges eseteiben a közélet is, a város vagy aem, a megye vagy az állam. A törvények ilyen értelmű felelősségi kötelezettségét iskolázni kellene szerte az országban mindenütt. Bele kell oltani az „illetékesek“ lelkébe, hogy ők nemcsak „illetékesek“, de „felelősek“ is, ha nem tesznek meg mindent, amit meg kell tenniök ahhoz, hogy az ország polgárainak vagyona, élete, testi épsége, a lehetőségeken belül, biztonságban legyen. Aktuális törvényszakasz ez, amelyet sokszorosítani és úton-útfélen, éppen napokban terjeszteni kellene. Francia fürdőhelyeken sztrájk-kkat válaszoltak a szállodások. Fokig adják a vendégeket, de nem _ __szolgálják ki őket, azzal az indoklással, hogy a munkássztrájk során kiveekedett személyzeti bér olyan magas, hogy emellett dolgozni és üzemeiket fenntartani sem tudják. Ez igen, ez stílusos és törvényes harc. Az egyik zsebében a pénz és a ceruza, a másik munkaerejével és szaktudásával kereskedik, most összemérik az erejüket. A szállodai ipar kalkulációja a szállodai munkások létminimumával mérkőzik. Annyira becsületes és széles fegyverek ezek, mint amilyen becstelen ■s ízléstelen, mikor a szemben álló osztályok egyike leterrorizálja és elnémítja a másik jogosnak vélt követeléseit, így lehet harcolni és megegyezni is csak így lehet. Minden másmegegyezés" csak ideig-óráig tartó kényszernyugalom, amely a pillanatra vár, amelyben robbanhasson és ismét lángba boríthassa a munka békéjét és a gazdasági élet termékeny nenetét. Jorga tegnap a politikai sar-ktatástokról és az igazi nacionalizmusról beszélt Brassóban. Talán senki sem beszélhet olyan büszkeséggel és tudatossággal az igazi nacionalizmusról, mint a professzor, az igazi nacionalista. Ő tudja mi a haza, mi a nemzet, mi a faj-szupremácia felső határa és így súlyos az a szava is, amelyben az ifjúsághoz szól és arra kéri, ne üljön fel a politikai sarlatánoknak, akik éppen azért, mert sarlatánok, nem igazi nacionalisták. Évtizedek óta tanít Jorga. Generációk nőttek fe a keze alatt és a szelleme hatását szívva. Az igazi nacionalista ifjúságnak most is Jorgára kell figyelni, mert a klasszikus nacionalizmust még mindig csak ő tanítja, nem pedig azoknak a tábora, akiket Iorga tegnap Brassóban finoman, európai módra és ízléses formák közötti indexre tett. Alvinc_és Offissemen Haitin a demokrácia cs Franciaország. Vajda a nacionalizmus és Németország mellett szállt síkra Külön mozgalom indult Alvincen Maniu elveinek terjesztésére MAMN: Nagy népjóléti reformok kellenek, a diktatúra sötétséget és reakciót jelent Országszerte helyreállt a rend Bukarest, június 50 A múlt hét véres fővárosi zvargásai után a vasárnap, illetőleg a kettős hivatali ünnep meglehetősen izgatott légkörben telt el anak elenére, hogy a kormány két hétre betiltott minden gyűlést Bukarestben és a jelek szerint valóban megtette az intézkedéseket a kilengések megakadályozására. Vasárnapra országszerte fokozták a rendfenntartó intézkedéseket, a cenzúra pedig szombaton már nem engedte meg a jobboldal lapoknak a zavargásokra való felhívások és uszító fényképek, rajzok és hasonlók közlését. Tekintettel arra, hogy a jobboldali alakulatok vasárnap a megyeszékhelyen is fel szándékoztak lépni a demokratikus szervezetek és intézmények ellen, a hatóságok központi utasításra a vidéken is erős karhatalmi készültségekkel biztosították a '■endet, így aztán nem is történt rendzavarás sehol sem. Néhol egyes fiatalemberek el akarták távolítani a demokratikus lapok plakátjait, a karhatalmi közegek azonban rögtön közbeléptek. A belügyminisztérium hétfőn hivatalos közleményt adott ki, amely leszögezte, hogy a vasárnap folyamán mind a fővárosban, mind pedig az országban a legtökéletesebb rend és nyugalom uralkodott. Enyképpen a vasárnap legkiemelkedőbb eseménye Maniu alvinci " jubiláns" megszólalása volt, amelyhez a kontrasztot az adta meg, hogy egyidejűleg Vajda, a nagy badacsonyi államférfi egykori benső bajtársa és barátja, éppen ellenkező felfogásokat hangoztatott. Ezáltal még inkább kidomborodott hogy — ha ezt a mai politikában nem is szokták kellően értékelni — Maniu az, aki politikai pályafutásának három évtizede során és után is következetes maradt magához, az maradt, aki volt, politikai magatartásában. Az alvinci és chisinaui gyűlés szemléltetően megmutatta, mennyire eltávolodott egymástól a hajdan elválaszthatatlannak hitt két erdélyi politikus. Húszezer ember vonult fel Müincen Vasárnap hajnalban megindult Alvinc felé a környék falvainak lakossága. A történelmi nevezetességű, szép fekvésű, csendes kis marosparti községben mozgalmas lett az élet. Egymásután vonultak fel, táblák és zászlók alatt népviseletben a falusi küldöttségek. Különvonatok, autóbuszok ontották az embereket. Izgalmat csak azok a hírek keltettek, melyek arról szólottak, hogy több faluban liberális megbízottak meg akarták akadályozni a nemzeti parasztpártiakat abban, hogy részt vegyenek a népgyűlésen. Romosán Petru borbereki bíró, aki erősen liberális érzelmű, addig ment buzgóságában, hogy felszedette a Maroson átvezető hidat. Közel húszezer ember sorakozott fel a gyűlés kezdetére, hogy meghallgassa Maniu Gyulát. Alvinc kis sétaterén nyolc rezesbanda harsogott. A tömeg türelmesen várakozott az óriási hőségben. Tizenegy órakor felzúgott a tömeg hangja! — Éljen Maniu! 1906—1936 Lovas bandérium érkezik a térre, majd berobog a négylovas diszhintó, amely a diszkapu előtt áll meg. Maniu kiszállott és nyomban az emelvényre sietett, melyen már helyet foglaltak a vezetők. Ember ember hátán szorongott a térségen, öreg, ős az ember lépett elő. Hajégan Basil volt jegyző. Szemtanúja volt mikor 1906-ban Maniut képviselőnek választották Alvincen. Megható szavakkal emlékezett meg Maniu első politikai szerepléséről és biztosította, hogy éppen olyan szeretettel fogadják, mint harminc évvel ezelőtt. Ezután dr. Roplong és dr. Godoreanu helyi vezetők üdvözölték Maniut közéleti szereplésének harminc éves jubileuma alkalmából. Manin: demokrata voltam mindig is az is maradok Hosszas éljenzés után kezdette meg beszédét Manin, visszapillantást vetve mindenekelőtt 1906-beli első megválasztására és arra a küzdelemre, amelyet a nemzeti parasztpárt a demokráciáért és az ország új rendjének megteremtéséért folytatott. Rámutatott, hogy az ő kormánya szabadelvű helyi önkormányzatot teremtett és a sziguranca és csendőrség szerepének megrendszabályozásával visszahelyezte a népet jogaiba. Kormánya gondolt az ország felfegyverzésére is, de terveit kijátszották. Ma ismét ostromállapot és cenzúra van, úgy, hogy nem mondhatja meg őszintén azt, amit gondol. A liberálisok erőszakkal diktatúrát akarnak az országra kényszeríteni. A gazdasági helyzet kétségbeejtő. — Mindig demokrata voltam és az is maradok, — folytatta ezután Maniu — mert meggyőződésem, hogy az összes jogok a néptől erednek. A mai liberális kormány mindazokat, akik így gondolkoznak és akik velünk tartanak, kommunistáknak igyekszik feltüntetni. Ezért ismétlem, hogy továbbra is demokrata maradok s egyaránt nyílt ellensége vagyok a fasizmusnak és kommunizmusnak. Én voltam az, aki a tiszai harcokban leterítettem a kommunistákat. Nemzeti demokrata vagyok, már csak azért is, mert ebben az országban 76 százalék a román, a többi 24 százalék pedig 10 kisebbség között oszlik meg. Semmi áron nem tűrünk meg diktatúrát. —■ Az ország megmentésére nagy reformok, főképpen gazdasági reformok szükségesek. Olyan fajta állami gazdálkodást kell bevezetnünk, mint az Egyesült Államokban, Németországban és Olaszországban. A jelenlegi kapitalista rendszer folytatása az anarchiának volna a kezdete. Az államnak bele kell avatkoznia a gazdasági élet alakulásába. Beszéde következő részében Maniu a külpolitikára tért át és hangoztatta, hogy Románia nem akar háborút, nem akar senkit megtámadni, de védeni akarja magát. Tudni kell azonban, hogy vannak államok, amelyek a békét akarják és viszont vannak olyanok amelyek háborút kívánnak. Németország is az utóbbiak közé tartozik míg a békét Franciaország, Anglia, a kis antant és a Balkán-szövetség óhajtja. Sajnálattal állapítja meg, hogy egyes román politikusok szakítani akarnak Franciaországgal és Németországgal akarnak érdekközösségbe lépni. Franciaországgal szemben Románia nagy hálára van kötelezve és a Franciaországtól való eltávolodásnak annyival is kevésbé volna értelme, mert hiszen az új francia külügyminiszter, Delbos, éppen most a leghatározottabban szállott síkra a Dunamedence együttes biztonságáért Anglia Franciaország oldalán áll és a román népnek már csak azért is Angliához kell igazodnia, mer Románia ellenségének, Németországnak ott megy át az útja Ázsiába. Romániának örülnie kell, hogy olyan szövetségesei vannak mint Franciaország és Anglia.