Brassói Lapok, 1936. július (42. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-01 / 149. szám

2. oldal­ A Maniu-csopor út pártot alakít ? Ezután Moldován Valér határozati­­ja­vaslatot olvasott fel, amelyért a gyűlés nagy lelkesedéssel fogadott el. A hatá­rozat kimondja, hogy országos mozgalmat szerveznek Maniu politikai és gazdasági elveinek ter­jesztésére és taktikájának teljes elfo­gadtatására. Evégből kiáltványt intéznek az ország­hoz. A mozgalom élére bizott­ságot állí­tanak, amely kidolgozza a belső szerve­zeti szabályzatot és az akció­programot. Ennek a bizottságnak a nemzeti paraszt­párt ama megyei tagozati elnökei lesz­nek a tagjai, akik Maniuval tartanak. A bizottság kilenctagú igazgatótanácsot válszt, amelynek Kolozsváron lesz­­ a székelye. Maniut felkérik, hogy a nyári hónapok alatt megállapított útirend sze­rint látogassa végig az ország megyéit és városait és fejtse ki véleményét. Ugyanekkor négy propagandaosztagot alakítanak Erdélyre, négyet Munten­iá­ra, kettőt-kettőt Moldovára és Bessz­­arábiára és egyet Bukarestre. Ez a határodat azt mutatja, hogy bár Manin egyelőre megmarad a nem­zeti parasztpártban, híveivel együtt most hozzá­kezd saját mozgalmának pártszerű megszervezéséhez. Most már csak az a kérdés, hogy mikor kerül sor a Manin-csoportnak a nemzeti pa­rasztpártból­ való kiválására. Az alvinci gyűlés ebből a szemponttól új szakaszt nyit meg Maniunak és hí­veinek politikai küzdelmében.­­ A gyűlés további során felszólalt még Bocu Sever, valamint a fővárosi erdélyi­ek képviseletében Taslayanu volt mi­niszter és mások. Ezután Maniu újból felszólalt és kijelentette, hogy mozgalmuknak nincs forradalmi jelle­ge, mert nem lép ki a nemzeti parasz­ pártbeli fegyelem keretéből. A gyűlésnek nagy szélvihar és felhő­szakadás vetett véget valamivel két óra után. Ekkor Maniu és vezérkara átuta­zott Gyulafehérvárra, ahol díszebéd volt, amelyen Maniurt újból lelkesen ün­nepelték. Gyulafehérváron Maniu fo­gadta az ifjúság képviselőit és utasítá­sokat adott nekik magatartásukat illető­leg. — Olyan reformokhoz kell látnunk, a­melyek a javaknak a dolgozó tömegek javára való helyesebb elosztását bizto­sítják. Szégyene volna a román értelmi­ségnek, ha éhezni hagyná a tömegeket, amelyek számára magasabb életszínvo­­nalat kell elérni. A zsidók félreverése nem megoldás. Kérem világosítsák fel kortársaikat, hogy a demokrácia nem árt, hanem csak használ a románságnak. Ne engedjék félre­vezettetni őket a dik­tatúra divatos jelszavaitól, mert­ a pa­ran­csuralom sötétséget és reakciót je­lent. Mindenkinek jogában áll eszméit terjeszteni, de nem ököllel és erőszak­kal. A diktatúra hívei kívülről jövő se­gítséggel akarják megszerezni a hatai­mat ahelyett, hogy értelmi eszközökkel próbálnák megnyerni maguknak a köz­­véleményt. Ne tűrjék a német barátsá­got. Aki minálunk németbarátságot hir­det, az áruló. Világosítsák fel a népet és ne engedjék magukat elijeszteni ettől a feladattól. Ha a német­ barátságnak ná­lunk, Romániában hazafias eredete vol­na, úgy mi tisztelnők, de tudjuk, hogy kik a németbarátok és mit akarnak. Hatalomra akarnak jutni és ezért űz­nek germanofiliizmust és antiszemitiz­must. Amint én élek, sohasem fogom megengedni, hogy bárkit is üldözze­nek. Én a román népért­­dolgozom, de nem hirdetem az elnyomást, mert tudom, hogy minden elnyomott előbb vagy utóbb felülkerekedik. VAJDA GYŐZELMET KÍVÁN HITLERNEK ÉS MUSSOLININEK A nagyjelentőségű alvinci gyűléssel egyidejűleg a Román Front is gyűlést tartott Kisenevben. Vajda ez alkalom­mal is megtartotta programbeszédét, a­melyben azt fejtegette, hogy Románia most válaszúton áll a demokrácia és a nacionalizmus között. Élesen ki­rohant a nem­zeti parasztpártiak ellen s ugyan­ekkor éreztette, hogy szoros baráti vi­szonyban áll Goga keresztény nemzeti pártjával. A nemzetközi helyzettel fog­lalkozva, Vajda kijelentette, hogy ő nem irigyli Mussolini abessziniai győzelmét, aminthogy győzelmet kíván Hitlernek is. Mert ha Hitler és Mussolini nem győzné­nek, akkor Románia idegen uralom alá kerül. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a craiovai antifasiszta perben idegen körök igyekeznek befolyásolni a román bíráskodást s követelte ezeknek az ide­geneknek azonnali kiutasítását. Ezzel Vajda nyilván egyes francia körökre célzott. Miután beszéde végén a trón és a haza védelmére hívta fel a gyűlés résztvevőit, Voicu Nitescu vette át tőle a szót s többek között tiltakozott az el­len a vád ellen, amely szerint a várd­is­ta mozgalom reakciós. A gyűlésen különben úgy Vajda, mint a többi szónokok elsősorban a kommuniz­mus elleni harcra hívtak fel és hangoztat­ták a Román Front célkitűzéseinek meg­valósítását. Capital Mozgó, Brassó Szerdától kezdődőleg kerül bemutatásra Iren Dunne legújabb és gyönyörű kiállítású filmje A keringőkirálynő . K » »1 S 5 1936. júliu­s 1 Bratianu György éles kirohanása a kormány ellen A fővárosi gyűléstilalom ellenére Bra­­tianu György újliberális pártja megtar­totta gyűlését a bukaresti Kék­ kerületben. A gyűlés főszónoka Bratianu György volt, aki megalkuvónak és gyávának bélyegezte a kormánypártot s hevesen kikelt az ostromállapot és a cenzúra ellen. Kijelentette, hogy bármi történik is, akár­hogyan győzedelmeskedik is a kormányon levő maffia, amely elfojtotta a közsza­badságokat, Bratianu J­on­es nemzeti és szabadelvű eszméi mégis diadalmaskodni fognak. A kormány megtűri az anarchiát, a­melynek következtében naponta vér fo­lyik az utcákon, román diákok és mun­kások vére. Nem szabad összetéveszteni az eszközöket az irányítókkal. Az újiliberáliis párt ren­dí­thetetlenül folytatja harcát a mai kor­mányrendszer ellen, amely az ország és a külföld előtt a közéleti romlottság emel­vényeinek összeomlása által szégyent­­eles példaképet állított. A gépkocsiszerencsétlen­­ségek vasárnapja "Romániában h­árom, külföldön két súlyos gépkocsisszerencsétlenség lőném a­z elmúlt vasárnap Bukarest, június ". Vasárnap három halálov/egy gépkocsi­szerencsétlenség történt az országban. A Bukarest,gaesti közötti országúton,­­Fanica Marinescu targovistei lakos áru­val megrakott tehergépkocsija, amelyet Ioan Zancoff soffőr vezetett, árokba for­dult és maga alá temette öt utasát. Az árokba zuhant teherautó benzintartálya kigyulladt. Az égő gépkocsi tüzelői az utasok ruhája kigyulladt és mind az öt utas szénné égett. A vizsgálat megindult. Az áldozatok névsora a következő: Stefan Marinescu kocsitulajdonos, Zan­coff Ion soffőr, Gheorghe Constantin se­­gédsoffőr és a két utas: Elene Zamfi­­rescu és Gheorghe Rizea. A Ploesti—Brassó közötti országúton is­­történt két halálosvégű gépkocsiszeren­csétlenség. Comarnic község közelében a 92-es rendszámot viselő ploesti gépkocsi, amely Paula Iorgulescu asszony tulajdo­nát képezi, elgázolta Gheorghe Caric­l nevű kisfiút A gyermek azonnal meg­halt. A másik szerencsétlenséget Bidescu cam­­pinái gépkocsitulajdonos 584-es szá­mú autója idézte elő. Az autó nekiszaladt hátulról egy másik gépkocsinak, amely a hatalmas lökés következtében az árokba fordult. A kocsiban volt Friedrich kede­lkedeni, vlasca megyei községi lakos is, a­ki szörnyethalt. A szerencsétlenségek ügyében a csend­­őrség megkezdte a nyomozást. Külföldről is jelentenek két súlyos természetű gépkocsiszerencsétlenséget. Az egyik Spanyolországban történt No­­vacerrada város közelében. Egy kirán­dulókkal tele társasgépkocsi a város kö­zelében belezuhant az út melletti szaka­dékba. Egy ember meghalt, hét súlyosan megsebesült. ■ A másik ennél nagyobb arányú sze­­­­rencsétlenség a jugoszláviai Versetz kö­­­zelében történt. Itt is egy társasgépko­­csi esett áldozatul vezetője pillanatnyi figyelmetlenségnek. A kicsi nekiszaladt az út melletti korlátnak, betörte azt és a mögötte levő 8 méter mély szakadék­ba zuhant. A kocsi benzintartálya fel­robbant és négy utast azonnal megölt. Ezek szénné égtek. A többi utas is mind megsebesült. Infunksiliiv utánzatoktól ! Reklámunk és hirdetési szövegeink utánzása so­hasem pótolhatta az antiszeptikusan előállított, fertőtlenített Primtroi gumimnak sokkal finomabb, megbíz­hatóbb és egészségesebb minőségét Kereskedelmi utazó-kongresszus volt Brassóban Megalakították az utazó-egyesü­­letek országos szövetségét és a brassói utazó- és ügynök­­csoportot Brassó, j június 30. Az ország nyolc kereskedelmi utazó egyesületének kiküldöttei vasárnap nagy­gyűlést tartottak Brassóban a K­orona szálló külön termében. A kongresszuson mintegy ötezer kereskedelmi utazó és ügy­nök volt képviselve. A nagygyűlést az Erdélyi és Bánsági Utazók Egyesületének nevében Fitz Guide elnök nyitotta meg, majd Hentz, a Bán­sági Utazó Kereskedők egyesületének el­nöke foytatta le nagy tapintattal. A teljes összhang jegyében lefolyt kongresszus legnagyobb eredménye az, hogy sikerült kibékíteni a két bukaresti utazó egyesü­letet, amely eddig viszálykodott egymás­sal, főleg pedig, hogy bukaresti székhely­ben megalakították az utazó egyesületek országos szövetségét. Az országos szövet­ségébe minden egyes utazó egyesület 5­5 vezető tagját küldi ki, akik egy hónap alatt elkészítik a szövetség alapszabálya­it és jogi személyiségnek ismertetik el a szövetséget Miután a résztvevők köszönetüket fe­jezték ki a csernovici utazó egyesület el­nökének, Rieglernek, aki a legtevékenyebb munkát fejtette ki az országos szövetség­­megteremtése érdekében, a kongresszus vasárnap délután 5 órakor ért véget. Hétfőn délelőtt a nagygyűlés vezetőinek irányításával megalakult az Erdélyi Bán­sági Kereskedelmi Utazók Egyesületének brassói csoportja. Az egyesület ez­ek után Brassóban is meghonosítja fiók­ jelleggel a maga intézményeit. A brassói csoport el­nökévé Fitz Guidót, pénztárosává pedig Király Albertet választották meg. Fontos értesítés a közönség számára A létért folytatott nehéz küzdelem kö­zepette, amelyet mindannyiunk folytat, a szerencse gyakran késlekedik. Sokan egész életükön keresztül vágyakoznak utána és csak nem akar jelentkezni. Minő okoknak tulajdonítható ez a kése­delem? Ez az egyenetlenség? Vannak emberek, akikre rámosolyog a szeren­cse és vannak, akik elől mintha elfutna. Ere a kérdésre nem kell elsietve vá­laszolnunk. Vannak az életben titokza­tos körülmények, speciális diszpoziók, amelyek az egyiket boldogabbá teszik, mint a másikat. Az életet úgy kell fel­fogni és leélni, amilyen. De éppen any­­nyira igaz, hogy az emberi elme állan­dóan feltalált és feltalál út meg új esz­közöket, hogy a sors igazságtalanságait lassan-lassan korrigálja. Ezen eszközök révén azt látjuk, hogy emberek, akik sohasem remélték, hogy vagyonuk lesz, egyszeribe minden álmukat megvalósít- tilk. Azon eszközök­­között, amelyek a leg­jobbak és legkönnyebbek, hogy a sze­rencse útjába kerüljünk és hogy bizo­nyosan tudjuk, hogy csak egy lépés vá­laszt el attól, a romániai Állami Sorsjá­ték a legelső helyen áll. Olyan rendsze­ren alapszik, amelyet a gyakorlatban is hosszú időn át kipróbáltak, olyan ter­ven, amelyben az esélyek alaposan meg vannak gondolva és ahol a kis játékos előnyei igen jelentékenyek (kétszáz lei­vel bizonyosan nyerhet egymilliót és ezek se. esetek igen gyakoriak), az Álla­mi Sropjáték évente a milliomosok szá­zait teremti meg. Mit kér a Szerencse cserébe azért, hogy rendelkezésére áll? A Sorsjáték egy negyed sorsjegyét. Még csak nem is egy egész sorsjegyet. A ne­gyed sorsjegy úgy van kalkulálva, hogy minden hónap 15-én gazdaggá tehet va­lakit. De tudni kell még valamit. Ezt a ne­gyed sorsjegyet valamelyik sorsjegy­­árudában kell venni. A mi tanácsunk olvasóink számára az, hogy sorsjegye­ket a Hivatalos Sorsjegyárudától kér­jenek. Székhelye Bucurestiben, Bule­­vardul Elisabeta 3 alatt van és Clujon, Strada Regina Maria 46 szám alatt. De székhelyei és elosztó irodái az egész or­szágban vannak. Elegendő, hogy vala­hol lássa a szép céget „Colectura Ofi­­ciala“, az ország címerével vékony vo­nalakból összeállítva az alapon, hogy tudja, hogy ott vásárolhat szerencsés sorsjegyet. Mi több, a „Colectura Oficiiala“-nál vásárolt sorsjegyet specialisták nagy gonddal ellenőrzik. A játékosokat min­den nyereményről idejében értesítik, még a legkisebbekről is. A játékhoz szükséges tudnivalókat a legnagyobb szívességgel, teljesen ingyen adják. Egyszóval mindent megtesznek, hogy a játékos világosan lássa, hogyan áll a szerencse küszöbén, mert a zsebében van az Állami Sorsjátéknak a Hivatalos Sorsjegyárudában vásárolt sorsjegye.

Next