Brassói Lapok, 1936. augusztus (42. évfolyam, 176-201. szám)
1936-08-01 / 176. szám
2. oldal kodniok kell mindenfajta politikai tevékenykedéstül. Meg kell említtenünk, hogy a semlegességre és az érvényben levő kereskedelmi szerződések keretein belül valló szabad kereskedelemre vonatkozólag Anglia már napokkal ezelőtt a francia kormányhoz hasonló nyilatkozatot tett. A Spanyolországgal legközelebbi szomszédságban levő Portugália viszont már nem kívánja megőrizni semlegességét a spanyol polgárháborúval kapcsolatban. Az Echo de Paris értesülése szerint a portugál külügyminiszter Londonba érkezett azzal a kimondott céllal, hogy megmagyarázza az angol külügyminisztériumban, mennyire kellemetlen és veszedelmes volna Portugáliára, ha a népfronti kormány, helyesebben a spanyol baloldali pártok kerülnének ki győztesen a polgárháborúból, s Angliával egyetértésben lehetőséget próbál találni Londonban arra, hogy Portugália óhajának és érdekeinek megfelelően befolyásolhassa a polgárháború kimenetelét. Ez a diplomáciai nyelven megfogalmazott mondat világosan azt jelenti, hogy Portugália Anglia beleegyezését szeretné megnyerni ahoz, hogy ténylegesen támogassa a spanyol felkelőket a népfronti kormány ellen kezdett harcukban. Francia lapvélemények szerint alig képzelhető el, hogy Anglia hozzájáruljon, vagy éppen eltűrjön egy ilyen természetű beavatkozást a portugál kormány részéről. Anglia még közvetett után sem kívánja feladni ebben a kérdésben a szigorú semlegesség álláspontját LEMONDOTT A RÓMAI SPANYOL NAGYKÖVET Római jelentés szerint Aguire de Carcer, Spanyolország nemrégiben kinevezett ■római nagykövete helyettesével, a követség első tanácsosával együtt lemondott méltóságáról. Aguire de Garcer annyira friss volt még Rómában, hogy be sem mutatta a királyinak megbízó levelét. A lemondást a követ nem indokolta meg, azonban nyilvánvalónak látszik, hogy nem akarja azonosítani magát többé kormányával. A Tara Inoastra véleménye Angelescu rendeletéről Bukarest, július 31. A Tara Noastra Angelescu miniszter ismert körrendeletével foglalkozva lényegében helyesli a tanuló ifjúságnak eltiltását a politizálástól, de „veszedelmes túlzásnak“ minősíti a kilátásba helyezett büntetéseket. Végül megállapítja, hogyaz egyetemi fiatalság a leginkább hivatott ■arra, hogy a nemzeti politika élén álljon. Nyiks utcén szövetett el öngyilkosságot egy munkanélküli leány Szatmár, júdius 31. Délelőtt 11 órakor, amikor a hetivásáron a legnagyobb volt a forgalom, hirtelen összeszaladt a nép. Az egyik gyümölcsösszekér alatt, halálsápadt arccal, habzó szájjal, eszméletlenül feküdt egy szépmel, fiatal falusi leány, jött a mentőautó. A kánikulában verejtékező mentők emelték be a 21 éves Lajtár Rozália megcsúfolt fiatal testét. Mi történt? — érdeklődtek a későn. Semmi különös, csak egy munkanélküli leány öngyilkos lett. Lajtár Rozália Szamoskrassó községből jött be Szatmárra munkát keresni, de hiába járta le a lábát a gyárakban, a műhelyekben. A válasz mindenütt egy volt: nincs munka. Mér a pénze is elfogyott. Két nap óta étlen-szomjan barangolt a városban. A hetivásár napján kiment a piacra, hogy falujabelijeivel találkozzék. — Mondjátok meg szegény anyámnak, hogy ne várjon haza — mondotta zokogva és a falubeliek szeme láttára kirántott zsebéből egy marószódás üveget és annak tartalmát felhajtotta. Két támolygó lépés és Kajtár Rozália eszméletlenül rogyott össze. Borzalmasan összeesett belső részeivel a kórházban ápolják. Bukarest, július 31. Titulescu külügyminiszter a Temps genfi tudósítójá nak az európai Dumabizottság vajúdó kérdésével kapcsolatban nyilatkozatot adott. A kérdéssel kapcsolatban mindenekelőt kijelentette, hogy Románia az érdekelt külügyminisztériumokhoz jegyzéket fog intézni abban a pillantban, amelyben a vitás és vajúdó ügyet felvetni célirányosnak tartja. Titulescu kijelentette, hogy szükségesnek tartja annak az Európai Dunabizottságnak, amelyet 1336-ban alakítottak és amely Galatiban székel, a feloszlatását. Ez az intézmény ma már szinte hihetetlen anakronizmust jelent és a hazai földön az idegen érdekeknek túlságos befolyást enged. Amennyiben az Európai Dunabizottságot feloszlatnák, úgy csak a Bécsben székelő Nemzetközi Dunabizottság állana fel tovább. — Az a kérdés, amelyet Románia itt fel akar vetni — mondotta Titulescu — nem jelenti azt, hogy Románia egy egyezményt revízió alá akar venni, hanem csupán annyit, hogy a dunai hajózás rendszerét egységesítenék, mert sehol a világon nincs egyetlen nemzetközi területeken áthaladó folyam, amely két különböző bizottság ellenőrzése alá tartozna. A román szuverenitásnak ez a megszorítása ellentétben áll Románia méltóságával és nincs egyetlen ember sem az országban, aki ezt az állapotot továbbra is tudomásul venné. Titulescu ezután rámutatott a Nemzetközi Dunabizottság pénzügyi nehézségeire. A román kormány nem akarja az egyetlen és a Fekete tenger irányába vezető folyami kijáratát elveszíteni, mert hiszen ez a kijárat létének és érdekeinek alapja. Ennek a bizottságnak közigazgatási jogköre is volt, a belföldi hatóságoktól függetlenül kihágásokat állapított meg, jegyzőkönyvet vehetett fel, tanukat idézett be és mint első és utolsó fórum, saját neveiben határozatokat is hozhatott. Ezeket az ítéleteket az Európai Dunabizottsághoz lehetett fellebbezni, amely egyben fellebbezési és felfolyamodási fórum is volt. Határozatait az ország bíróságai előtt megtámadni nem lehetett. A bizottságnak két tagja büntető bírói tiszttel is fel volt ruházva és joga volt a bizottság tulajdonát képező eszközökkel és vagyontárgyakkal kapcsolatban elkövetett károkozások esetén pénzbüntetéseket is kiróni. Ez a bizottság egyidejűleg bíró volt és fél is. Ezenfelül ezt a bizottságot rendkívüli kedvezményekben is részesítették s mindezt a hatáskört egy bizottság egy szuverén állam területén gyakorolja. — Váljon az a Nagyrománia, amelyet a világháború és a békeszerződések hálózata hozott létre, eltűrhet-e egy olyan egyezményt, amelyet 1856-ban a dunai apró fejedelemségek számára készítettek? — kérdi tovább Titulescu. Várjon a román igazságszolgáltatás, amely kitűnően működik akkor, amikor 20 millió lakos jogait védelmezi, nem tudná-e részrehajlás nélkül megítélni néhány száz hajó jogvitáját? Ez azt jelentené, hogy mi, Románia, akik, ha kérték tőlünk, mindig áldozatot hoztunk a nemzetközi összeműködésért, ma ki vagyunk szolgáltatva annak a dogmáinak, amely a jogegyenlőségre hivatkozva nemzeti szuverenitásunkat csorbítja meg. Éppen ezért a kormány elhatározta, hogy törvényes uton el akarja érni célját: fel akarja oszlatni az Európai Dunabizottságot. Ez az akciónk — mondotta végül Titulescu — nem jelent revíziót, mert erre Franciaország, Anglia, Olaszország és Románia az 1021-ben kötött megállapodásukban engedelmet kaptak. A bukaresti sajtó üdvözli Titulescu akcióját és megállapítja, hogy az akciót a külügyminiszter nagyszerűen előkészítette és így annak sikerére számítani kell. Az Adeverul szerint az Európai Dunabizottság megszűnte esetén ezen a téren olyan változás áll be, amely Romániát közel egy század óta károsítja. A lap kiemeli még, hogy miután a Dardanellák felfegyverzéséhez a nemzetközi fórumok hozzájárultak, nehezen elképzelhető, hogy Romániának a Duna kijáratára vonatkozó felségjogait ugyanezek a fórumok el ne ismerjek:. Románia nem akar befejezett tényeket teremteni, Hanem jogi alapon keresi az igazságot. — Titulescu akcióját — mondja a lap — siker fogja koronázni és ezzel eltűnik az utolsó nyom is, amely azokra az időkre emlékeztet, amikor Románia török fennhatóság és Európa ellenőrzése alatt állott. 133 Az Európai Dunabizottság feloszlatását követeli Titulescu A Dardanellák felfegyverzése után jogos a Dana-kijárat szuverenitásának elismerése is ITT ASTRA MOZGÓ Ma indul Egy szerelmes pár zseniális csinytevése DONOG00IONKA (Ar titoksatos Város) című szenzációs vígjáték. Főszerepekben: Iunny Ondra, Victor Staal, Oscar Sima, Rudolf Platt. A „Donogoo Tonka" dalt szerzettet FranseDoeile. Rendező : Reinhold Schänzel. Sziporkázó jókedv, pazar ötletesség teszik a nagy filmet kacagó élménnyé. Jöjjön, kacagjon velünk! B. L 1936 augusztus 1 A brassói születésű Eszenyi Olga a reprezentatív magyar filmgyártás sztárja Készül az elsőő nagy magyar filmdráma, amelynek Bolváry Géza lesz a rendezője, főszereplői pedig : Eszenyi Olga, Svéd Sándor és Jávor Pál Brassó, július 31. A magyar filmgyártás eddigi termésében túlsúlyban volt a könnyed zenés vígjátéki szüzsé. Ennek legfőbb oka az volt, hogy hiányzott egy olyan drámai művésznő, aki a hangos filmfelvevő gép előtt világviszonylatban is megállja helyét, azonkívül a magyaron kívül tökéletesen beszél egy világnyelvet is, mert bebizonyosodott, hogy csak magyarnyelvű filmekkel nem lehet a nagyobbszabású filmek előállítási költségét behozni. Az ország kicsi, az utódállamok pedig elzárkóznak a magyarnyelvű filmek engedélyezése terén. Most végre a helyzet megoldódott. Miután a Pallas filmgyártó társaság befejezte a „Vallomás“ című dráma megfilmesítését, Bulla Ellmával a főszerepben, aki minden kitűnősége mellett nem rendelkezik megfelelő filmarccal, hosszas tárgyalások után Szcitovszky volt belügyminiszter, a filmgyártó társaság nevében aláírta a szerződést a brassói születésű Eszenyi Olgával, dr. Hosszú Zoltán „Danika“ feleségével, akinek hirtelen emelkedő nagy sikereiről már beszámolt a B. L. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy Eszenyi Olgára, aki a Nemzeti Színház tagja és Bajor Gizi mellett a színház egyik legnagyobb drámai tehetsége, már az őszi szezonban több nagyszerep várt, amelyet vállalni nem tud, ha filmkötelezettségeknek akar eleget tenni. Végül is a magyar viszonyokhoz mérten olyan nagy anyagi áldozatira voltak hajlandók a filmgyártók, hogy Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója nem zárkózhatott el valamelyes megoldás elől. Három évre kötötték le Eszernyi Olgát a magyar film reprezentáns sztárjául, mégpedig, mivel a fiatal művésznő tökéletesen és gyönyörű kiejtéssel beszéli a német nyelvet is, minden filmjéből német verziót is készítenek. Az első nagy reprezentatív magyar filmdráma a „Mari® nővér* lesz, melynek felvételei már augusztusban megkezdődnek a Hunnia filmgyárban, amelyet erre a célra a nyáron teljesen átépítettek, kibővítettek és a legmodernebb hangosfilmfelvevőgépekkel szereltek fel. Sokáig kerestek Eszernyi Olgának megfelelő partnereket, míg végre sikerült külföldről leszerződtetni férfiszereplőül a világhírű magyar operaénekest, Svéd Sándort. A másik férfiszereplő Jávor Pál lesz, aki szintén a Nemzeti Színház tagja. Még a rendező semélyre körül folynak tárgyalások és lehetséges, hogy Bollváry Géza lesz az első magyar és német nyelvű Eszenyi Olgafilm rendezője, amey — tekintve a gondos előkészítést és nemkímélését az anyagiaknak — világviszonylatban is meg kell, hogy állja a helyét.