Brassói Lapok, 1936. október (42. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-01 / 227. szám

XLll. évfolyam Főszerkesztő Csütörtök 227. szám. W#"' Szele Béla dr. 1936. évi október i ELŐFIZETÉSI ÁRA K: Belföldre hwHFként 66 Jfc, kézbesítéssel 74 lej, ugyanez Brassóban 70 lej.— Külföldre negyedévenként "00 lej. — Magyarországra negyedévenként 12 pengő. ~ rí Ilii) L ÍjE dfj3JliircIetesi oldaicn 5.;>0 ifj, páros (bal) szövegoldalon ö lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej r,**"'vzetcentim éte­renként. Hirdetési dijak ei*>re tizetendok. Szerkesztősé# es ki a lóliivatal: Bra§ov. btr. Regele Carol 5b—58. — 1 elefonszámok: kiadóhivatal 82., szeri e^/.tő ség 83. ama í. Korai volt az örömünk: egy­másután halasztják el a községi választásokat. Már azt hittük, hogy a kormány érvényt szerez az uj közigazgatási törvénynek és érvényt sze­rez a polgárság akaratának is, azzal, hogy vé­get vet az időközi gazdálkodás rendszerének. Mcst azt kell látnunk, hogy a kormány meg­gondolta magát, visszakozz-t csinál és még csak meg sem indokolja, hogy miért. Hát igaz, kellemetlen volna bevallani, hogy a li­berális párt a népszerűség dolgában kissé gyengén áll és a polgárság nem fogadja öröm­ujjongással a ,,hivatalos" listákat. De vájjon eien elbukhatik-e egy törvény? A kormányba jelek szerint, ezzel mit sem törődik. Első és legfontosabb számára: a szent pártérdek Az ország várhat, a polgárok panaszkod­hatnak, nyöghetik az interimárokat. A törvény is várhat. De akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba. Mert az ildomosság legalább annyit megkíván, hogy hivatott és hívatlan szónokok ne Írják a liberális kormányzás ja­vara és ne hozzák fel érdemül azokat a tör­vényeket is, amelyek papirálmukat alusszán. Ha csinálják, legalább vállalják, amit csinál­nak. Mert ők úgyis a könnyebbik felét vál­lalják I" ""I Az egyik genfi ahessáin delegá- | 1 tus szerint a négus országának I MLm I több törzsfőnöke felkérte Angliát, I ' vegye védnöksége alá Abcszini­át, a „ravasz Albion“ azonban visszautasította ezt fu ajánlatot. A szóbanforgó abesszin fő­nökök ilymódon akartak az olasz csöbörből az angol vödörbe jutni, de — úgymond az említett abesszin kiküldött — nem sikerült. Anglia köszöni a megtiszteltetést., hiszen csak nemrégiben égette meg az ujját Etiópia mi­att. mikor kénytelen volt lenyelni az olasz pilulát. Lám, Iám, megéltük, hogy angol gvai- mattá lenni kivételes kegy lett, könyörögni kel! érte. Nagybritánnia ,,önzetlen“, de csak azért, mert kockázattal járna most még az Abesszínia fölötti mandátum átvétele. De mi­ért nem utasította az etióp törzsfőnököket például a gyarmatok után áhitozó Németor­szághoz? — kérdezheti az egyenesen gondol­kozó ember. Hát csak várjunk. Ha Anglia el­készül a felfegyverkezésével, akkor bezzeg vállalja majd ezt a ,,védnökséget“ is. Addig tartalékolja, de nem juttatja másnak. Ennyi­re már nem önzetlen. S könnyen lehet, hogy a Németországnak esetleg visszaadott gyar­matért, vagy gyarmatokért mégis Abesszíniá­val fogja kárpótolni magát s akkor nem fog 'ússzai 'ad ni attól, hogy összerugja a parkót 1 táliával... Tnlnnamé Ellenőr Itt. . . ellenőr ott. . . 3 A szegény adófizető polgár ■ már nem is tudja mitévő le- — ....... gyen, szinte szilvanyjra zsugo­r odik össze a hivatalos autoritással nála jelentkező urak előtt, akik belenéznek veséjébe, átkutatják könyveit és általa ban úgy beszélnek vele. mintha egyene­sen vizsgálóbírói minőségben tettek vol­na látogatást. Most Brassóban vége en­nek a lehetetlen állapotnak. A brassói pénziigyigazgatóság közleményt adott ki amelyben köztudomásra hozza, hogy az ndófizetök cs«k abban az esetben kö­telesek felvilágosítást adni, ha az ellen­őr a pénzügyignzgatóság megbízólevelé­vel jelentkezik náluk. Örömmel »egyez­zük fel ezt a törvény tisztelet re valló rendelkezést és szereínők, ha más pénz­ügy igazgatóságok is követnék a brassói példát, abból a meggondolásból kiindul va. hogy az adófizető nem csupán arra való, hogy éjjel-nappal — akár vnn rá nk, akar nincs — a fiskus rendelkezésé­re álljon. Megszavazták a francia és svájci frank értékcsökkentését A Blum-kormány javaslatából kmyesiék a „mozgó bérskálátu — A svájci frank W százalékkal marad a nagyhala mi valuták mögött — Törökország is a síerling-alapra állt át Kísérletek a romániai exportőrök kártaíanifására Paris, szeptember 50 A kedd hajnalig elhúzódott rendkívüli ülésén a francia képviselőház nagy több­séggel megszavazta a Blum-kormánynuk a frank értékcsökkentéséről szóló tör­vényjavaslatát s ezzel a dolog vég’cge. sé vált. A nagy többség annak tulajdoni- 1 landó, hogy a népfront pártjai erősen összetartottak a kormány ez újabb gyö­keres kísérletének a támogatásában, el­ejtve azokat a követeléseket, amelyek veszélyeztették az egységes állásfoglalást. 1 ekintettel arra, bogy a radikálisok egy része kifogásolta az úgynevezett „mozgó bér-rendszert“, a kommunisták elálltak « dől 4, áthidaló megoldásban állapodtak meg a radikálisokkal és a kormánnyal. A történelmi jelentőségű éjszakai ülés lefolyásáról alábbi jelentéseink számol­nak be: Vincent-Auriol pénzügyminiszter felvilágosításai és az általános vita vége A nyugateurópai idő szerint esfe 8 órakor újra megnyitott képviselőházi nie­sen Vincent-Auriol pénzügyminiszter nagy beszédben kelt vér!elmére a kor inánv javasíiatának. Mindenekelőtt ki­emelte a három demokratikus nagyhata­lom között létrejött valuta-megállapodás jelentőségét, majd hangoztatta, hogy a kereskedők és a termelők sokat fognak ni,érni a frank újraértékelése Eolyián- Az aranyértékrsökkentés művelete ugyan is nem befolyásolja a belföldi árakat, mint hogyha infláció volna s ezért a kor­mány meg fogja akadályozni az indoko­latlan árdrágítást. A hármas pénzügyi egyezményből Franciaországnak sok haszna lesz, eltekintve attól, hogy véget vet az eddigi zavaros nemzetközi valuta- helyzetnek. A szocialista képviselők és a nép fron­tiak egy része többször felállva, zajosan ünnepelte a pénzügyminisztert. Az ülést ezután újból fölfüggesztették fél 8 órától fél 12 óráig. Folytatásakor elsőnek Duclos kommunista beszélt, ki­jelentve, hogy a kommunisták elvbe,t nincsenek a leértékelés mellett, mert azt tarát jak, hogy el lehetett volna kerülni, A szónok rámutatott arra, hogy a három nagyhatalom pénzügyi megáMap Mása nem végleges és nem brr kötelező erővel- Fernand Laurent független köztársasági védelmébe vette a kormányt, kijelentve* hogy a költségvetés kiegyensúlyozása ér­dekében szükséges a frank leértékelése. Kijelentette továbbá, hogy „az első Blum« kísérlet“, amelynek a tömegek megnyeré­se völt a célja, nem sikerült s ezért kerül sor most Jdlum második kiséiletére, a' gurni-frankra. Végül kifogásolta a kor­mány javaslatában szereplő „mozgó bér­skálát“. A pénzügyminiszter újabb felvilágosi'* iásokat adott, majd a kamara kézfelemeA léesel megszavazta az általános vita bereá kész lését- Ezután a képviselőház 544 sza- vazattal 246 ellenében általánosságbari elfogadta a frank leértékelésre vonatkozó törvényjavaslatot. üz egyetlen módosítás — megegyezéses alapon Már jóval elmúlt éjfél, amikor a kép­viselőház a fentebbi szavazat-aránnyal elfogadta azt az indítványt, hogyr térje­nek át a törvényjavaslat szakaszonkénti tárgyalására. A hosszas éjszakai vita során külön- kiilön megszavazták az egyes szakaszokat is, majd 550 szóval 221 ellenében a képvi­selőház egészében elfogadta a kormány törvényjavaslatát. Az egyedüli módosítás az volt, hogy el­ejtették a mozgó bér-rendszerre vonatko­zó rendelkezést s ezt általános jellegű felhatalmazással helijettesitették. Erre nézve a népfront pártjai és Bilim minisz­terelnök között még a kora esti órákban kompromisszumos megegyezés jött létre s a mozgó bér-rendszer helyébe a követke­ző szöveget illesztették be a törvényja­vaslatba: „A kormány ez év végéig felhatalma­zást nyer arra, hogy megtegye a szüksé­ges intézkedéseket a frank vásárló-erejé­nek megvédésére az indokolatlan áreme­lési kísérletek leküzdésevei, vagy más eszközökkel. Ezek az intézkedések 1957 január 51-ig jóváhagyandók a parlament áltálé1" A végső szavazást megelőzőleg Blum miniszterelnök beszédet mondott s abban főleg a társadalmi béke szükségességét hangoztatta. Az üzemek megszállásának módszere nem folyt at ódhatik és nem is fog folytatódni tovább. Kifejezte azt a reményét, hogy a munkásságnak a kor­mány iránti bizalma fölöslegessé fog ten­ni minden más eszközt a bérviszályok rendezése terén, a békéltetésen kívül. — Kijelentem — fejezte be beszédét a miniszterelnök — bogy az olyan harci módok, mint az üzemeik megszállása, nem válhatnak szokássá. A munkásságnak a felelős munkásszervezetek irányításéi szerint kell eljárnia. A frankleértékelési törvényjavaslatnak a képviselőház által történt megszavazá­sa után kedden délelőtt összeült a szená­tus pénzügyi bizottsága, hogy előzetes-"! megvitassa a kamara által már dl foga­dott javaslatot. A szenátus pénzügyi bi­zottságának ülésén CaiUaux volt minisz­ter elnökölt. A bizottsági letárgvalás után a javas lat a szenátus teljes ülése elé került. A svájci parlament is hozzájárult a valuta­csökkentéshez Kedden összeült a svájci szövetségi ta­nács is, hogy megvitassa a kormánynak a svájci frank értékcsökkentését illető törvényjavaslatát, amelynek megszavazá­sa biztosra vehető. A berni szenátus ugyanis túlnyomó többséggel már megszavazta a javaslatot s a parlamenti pártok vezetői is bejelen­tették, hogy egyetértenek a kormány in­tézkedéseivel. Meyer szövetségi elnök a szövetségi ta­nács ülésén kijelentette, hogy az arany­forgalom Svájc területén elvben továbbra is szabad marad. Svájcnak az a szándé­ka, hogy a nagyhatalmak valutáját tiz százalékos különbözettél kövesse, vagyis ennyivel mögöttük maradjon- Egyébként a jövőben is az arany lesz a svájci frank alapja és irányitója. Itt Írjuk meg, hogy a zürichi zárás kedden a következő volt: Amsterdam 240, Newyork 432, t,oi\don 2135, Berlint, Pa­rist, Milánót, Prágát. Budapestet Belgri- dot, Bukarestet, Varsót és Bécset nem le­gyezték, Paris pedig zárva volt.

Next

/
Thumbnails
Contents