Brassói Lapok, 1936. október (42. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-01 / 227. szám

2. oldala . bla ek arra hogy kellem­e­ megjelenése legyen? Súlyt helyez Misejének épültségére? Akkor hesznéljon NIVEA-fogpazzsát. Kiválóan finom alkatrészei óvják a fogzománcot és alaposan tisztíte­­nak. NIVEA-fogpaszta használata által fogai mindig szépek, fehérek és ápoltak lesznek. TÖRÖKORSZÁG IS A STER­LING-BLOKKHOZ CSATLA­KOZOTT­­ török kormány — mint Ankarából jelentik — valutája alapjául az angol fontsterlinget tette meg, amelynek vételi árfolyamát 6­5, eladási árfolyamát pe­dig 658 piaszterben állapították meg. A magyar kormány a továbbiakig be­szüntette a svájci franknak a magyaror­szági tőzsdéken való jegyzését.­­ MEGSZŰNIK A KIVITEL HOL­LANDIÁBA, SVÁJCBA ÉS FRAN­CIAORSZÁGBA, HA NEM A RÉ­GI ÁRFOLYAMON BONYOLÍT­­JÁK LE A FENNÁLLÓ SZERZŐ­DÉSEKET A romániai gabona-, petróleum- és fa­exportőrök — amint már tegnap rámu­tattunk — jelentékeny veszteségeket szen­­vednek a frankok értékcsökkenése foly­tán, már amennyiben nem sikerül vala­milyen orvoslást kapniuk a kormány ré­­széről. A gabonaexportőrök szövetsége tegnap táviratot intézett a rotterdami, züricvi és marseillei árutőzsdék és import­szövetsé­­gek vezetőségeihez s rámutatott arra, hogy a holland, svájci és francia valuta hirtelen és váratlan leértékelése a román exportcégeket olyan végzetes helyzetbe sodorta, hogy nem látják lehetségesnek a folyamatban levő kötések végrehajtását. Kérte a szövetséget, hogy keressenek mó­dot e szerződéseknek még a régi árfo­lyamon való likvidálására, mert ellenkező esetben a román kivitel teljesen megszű­nik a három említett országban. A gabonaexportőrök szövetsége külön­ben szerda délutánra értekezletre hívta össze a fővárosi kereskedelmi kamarába az összes gabona-, petróleum- és fakivi­teli cégek képviselőit. A petróleumexportőrök, akiknek köte­lezettségei vannak Franciaországban, kér­ték a Nemzeti Bank kormányzóját, hogy legyen tekintettel súlyos helyzetükre s kivitelük ellenértékét fizesse meg arany­devizában. Ami a gabona-kiviteli kötése­ket illeti, ezek végrehajtása a kormány intézkedéseitől függ. Az Adeverul rámu­tat, hogy a magyar kormány máris eltil­totta a Svájcba való gabonakivitelt. A lap szerint a román kormány is megte­hetné, hogy a helyzet tisztázódásáig be­tiltsa a gabonakivitelt mindazokba az or­szágokba, amelyek most aláértékelték valutájukat. Amint újabban kiviláglik, a faexportő­rök nem, nagy veszteségeket szenvednek, mert havonta mindössze 5—600 tonna fát visznek­ ki Franciaországba. AZ ÁLLAM ÉS A BANKOK VESZTESÉGEI A pénzügyminisztériumban kedden dél­előtt újabb értekezlet volt Alimanisteanu alm­iniszter elnökletével. Felülvizsgálták a frankok leértékelésével kapcsolatban az állam különböző petróleumeladási szer­ződését a külfőddel, így például a nem­régiben kötött Wenger-szerződést A frank értékcsökkenésnek ezekre a serrző­­désekre való kihatásairól Alimanisteanu al­miniszter beszámol a minisztertanács­nak. A bukaresti értéktőzsde kedden zárva volt a kereskedelmi és iparkamarai vá­lasztás miatt. A szabad piacon gyenge volt a forgalom. Beavatottak szerint a pénzintézetek ál­talában nem szenvednek nagyobb káro­kat, mert nincsenek jelentékenyebb kö­telezettségeik francia frankban- Csak né­hány bank került nehéz helyzetbe ennél­fogva, hogy előlegeket folyósított Fran­ciaországba eszközlendő kivitelre. A tüelőfonr megelőzése­­ Irta : Dr. Müller Vilmos lg. főorvos, kir tanácsos.­­• Fontos könyv a tüdőbaj gyógyításáról. Ára 99 lej. Kapható a Brassói Lapok Könyvoszt­ályában 1936. október 1 Valószínüleg nyolc lej norm fog ki­alakulni a francia frank n­ piaci érlek­e Amíg a devizaforgalom korlátozva van, a frank devalorizálása nem érintheti a lej árfolyamát (Bukarest) A legközelebbi miniszter­­tanácson a kormány tagjak az érdekelt és hivatott szakkörökkel való tanácsko­zás alapján, meg fogják vizsgálni, hogy a francia és svájci frank értékcsökkenté­se milyen intézkedéseket tesz szükséges­sé a román pénzügyi és gazdasági élet számára. Mindaddig, amíg ezek a hatá­rozatok nem ismeretesek, a lej sorsa kö­rül minden találgatás és kombináció nél­külöz minden komoly alapot. Mindamel­lett kétségtelen, hogy a francia kormány hivatalos bejelentése kedvező kihatással volt a szabadforgalomra. A tőzsdei magánforgalomban a fran­cia frank ára az eddigi­­ 1.20 lejről le­ment 10.90—11 lejre valószínűleg tovább fog esni. Ezzel párhuzamosan mindazok, akik ed­dig nem bíztak a lejben és jelentékeny tőkéket francia frankban tartottak, siet­tek eladni ezeket a frankkészleteket. A bukaresti feketetőzsdén óriási a kínálat francia frankban, amelynek árfolyama úgyszólván óráról-órára esik. Hétfőn dél­előtt 10 lejes árfolyamon tetszés szerinti összeget lehetett volna kapni, de mert a vevők tartózkodó álláspontra helyezked­tek, a frank árfolyama délben 9 lejre ment vissza. Minden valószínűség szerint a francia frank szabad forgalmi ára va­lahol 7.80­ 8 lej körül fog kialakulni. Ez az árfolyam felel meg a frank új hi­vatalos értékének, illetve a hivatalos ár­folyamban bekövetkezett csökkentési­­ aránynak. ­ frank romániai áldozatai A frank devalorizálásának igen sok áldozata van Romániában. Az országból kimenekített tőkék több­nyire francia frankban voltak elhe­lyezkedve és ezek tulajdonosai egyik napról a másikra 25 százalékkal szegé­nyebbek lettek. De a frank értékcsökkenésének első ál­dozatai tulajdonképpen az exportőrök, akiket még június 20-án ért az a megle­petés, hogy a Banca Nationals a Fran­ciaországba kiszállított áruk ellenértéké­ért frankonként csak 55 lejt volt haj­landó fizetni, míg a fennmaradó összeget a jegybank fenntartással visszatartotta. Ez a rendelkezés, amely annak idején nagy felzúdulást keltett — most derül­ ki — úgy keletkezett, hogy amikor Con­­stantinescu kormányzó májusban részt vett a jegybankok bázeli nemzetközi konferenciáján, onnan azzal a biztos meggyőződéssel tért vissza, hogy a fran­cia frankot devalorálni fogják és ezért bebiztosította magát, amennyire lehe­tett, az esetleges veszteségek ellen. En­nek a jegyében dobott piacra, a szabad­­forgalom visszaállítása mellett, a Banca Nationals nagyon sok francia frankot és most ennek köszönheti, hogy aránylag nem rendelkezik jelentős frankkészletek felett a Banca Nationals. Csak a francia követség tiltakozására vonta vissza a Banca Nationals a frank szabadforgal­máról kiadott rendelkezését és meggyor­sította a már lebonyolított exportok el­lenértékének rendezését, egyben a kur­rens árubehozatal fizetésére vonatkozó formalitásokat leegyszerűsítette. Vissza­fizette a jegybank a nemzetközi fizeté­sek bankjától felvett és a Banque de Francénál letétbe helyezett kölcsönt is, amely a lej árfolyamának a védelmét szolgálta. Mindezen óvintézkedések eredménye­ként — hirtelenében végzett számítások szerint — a román államot és A Banca Nationa­­lát mindössze 50—60 millió lejnyi veszteség éri a frank értékcsökkenése következtében. De szó van róla, hogy ezt a veszteséget is át akarják hárítani a magángazdaság­ra, amennyiben a Banca Nationala át­menetileg a reálisnál magasabb kény­szerárfolyamot fog megállapítani a bir­tokában levő franktételekre. Érdekes, hogy a pénzügyminisztérium, amely az államnak frankban esedékes külföldi kö­telezettségei részére jelentősebb frank­összeget tartott letétként Párisban, ide­jében angol fontra konvertálta ezeket az összegeket és így semmiféle veszteség nem éri, holott az angol font hivatalos árfolyamának leszállításakor, vagyis 4 évvel ezelőtt, valami 400 milliós veszte­séget szenvedett a váratlan intézkedés következtében. Hátrányos helyzetben vannak ez idő­­szerint azok az importcégek, amelyek a jegyintézet nyomására siettek lej­ben befizetni a francia árukért fenn­álló tartozásaikat. Ezúttal is beigazolást nyert az a régi ta­pasztalat, hogy nálunk mindig rosszul jár az, aki siet és becsületesen teljesíti a kötelességeit. Ugyanezek a cégek ma 25 százalékkal kevesebb lejt lennének kötelesek letenni ugyanazért a tarto­zásért és igy azok az adósok, akik nem siettek a pénz befizetésével, ma 25 szá­zalékkal olcsóbban számíthatják ugyan­azokat az árukat. Sovány vigasz ezek­nek a lelkiismeretes cégeknek az, hogy ezentúl olcsóbb lesz a francia áru és ér­demesebb lesz a behozatala. Mindeneset­re számolni lehet azzal, hogy a frank olcsóbbodása következtében emelkedni fog a francia áruk behozatala. És a franciák éppen ezt akarják elérni a de­­valorizációval. Milyen árfoly­ ami az exportot illeti, ahol elsősorban faárukról és gabonáról van szó, a dunai és tengeri kikötőkből minden Franciaor­szágba, Belgiumba, Hollandiába és Svájc­ba szóló árukivitelt egyelőre beszüntet­tek és a jegybank is felfüggesztette az ilyen exportok ellenértékének kifizetését. Az exportőrök meg akarják várni, hogy Franciaországban hogyan fognak kiala­kulni az új árak a devalorizáció követ­keztében. Ha a devalorizációt ne­m követi ugyanis megfelelő áremelkedés, a kivitel nem fizetődik ki. Azt, hogy a lebonyolí­­tás alatt álló exportokkal, amelyek el­lenértékét a franciák már befizették a klíringszámllára és az olyan exportokkal, amelyeknél az áru kivitele megtörtént ugyan, de a pénzt a francia vevő még nem fizette le, mi fog történni, még nem lehet tudni. Tekintettel arra, hogy egy exportüzlet lebonyolítása átlag 25—50 napot igényel, körülbelül az augusztus 15-ike óta elindított exportok sorsa ma még bizonytalan. Annyit biztosra lehet venni, hogy az ilyen üzletek átszámítási árfolyama ugyanaz lesz, mint amilyen kurzust a behozott francia áruk fizetésé­re fognak megállapítani. Végleges döntés csak a francia kormány által elhatározott törvényes intézkedések pontos ismerete után várható. Innen történik az lebonyolítása Lehet, hogy már ezen a héten, de leg­később a jövő hét elején az érdekeltek tudni fogjá­k, hogy a még nem likvidált exportok és importok lebonyolítása a régi frankárfolyamon, az új árfolyam alapján, vagy pedig szabadforgalmi alapon fog-e megtörténni. Az exportőrök felfogása szerint a Banca Nationals jogilag mindenképpen felelős a kifizetendő lejösszegekért, mert előre átvette a kivitt árukért járó frankössze­geket és garantálta, hogy az exportőrök minden frankért 9.08 lejt fognak kapni 16.58 lej hivatalos kurzus és 58 százalékos felár.) Ha az exportőrök álláspontja érvény- export-import­ re jut, a Banca Nationala is kénytelen lesz a még ki nem fizetett francia árukért já­ró frankösszegeket a régi árfolyamon eladni az importőröknek. Kérdéses azon■ ban, hogy az importőrök hajlandók lesznek-e 9.30 lejt fizetni a Banca Nt* tionalának, amikor a fekete tőzsdén a frank árfolyama előreláthatóan csak 7.80—8.50 lej lesz? Ilyen jelentős árfolyamkülönbözet mellett tartani lehet attól, hogy a kereskedők in­kább lemondanak a hivatalos pénzátuta­lásról és a szabadforgalomban vásárolt frankkal fogják esedékességeiket ren­dezni. A devalorizáció Annak ellenére, hogy a lej és a francia frank közt a legszorosabb valutáris ösz­­szefüggés van, hivatalos helyen továbbra is azt hangoztatják, hogy a francia frank devalorizálása semmiféle hatással nem lesz a lej hivatalos árfolyamára, amely tehát nem fog változni. A Banca Natio­nals kormányzójának és Cancicov pénz­ügyminiszternek erre vonatkozó kijelen­tésein túl komoly gazdasági és pénzügyi körök­ben is az a vélemény, hogy a frank hatása a lejre devalorizálásának nem lehetnek azon­nali következményei a román valutára, mert attól a perctől kezdve, amikor Rlo­­mánia beszüntette a szabad devizaát­utalást és szabályozta a devizakereske­delmet a lej nem függ többé közvetlenül egyetlen idegen valutától sem. Következésképpen a lej hivatalos árfo­lyamának esetleges megváltoztatása, csak akkor válhatna aktuális kérdéssé, ha Ro­mánia visszaállítaná a devizaforgalom szabadságát. Erre pedig egyelőre nincs kilátás. (b. e­) t Ploxsg®. Csütörtöktől kezdődőleg kerül bemu­tatásra a német filmgyártás remekei Jenny Jugo és Otto Sressler vaágwmie Figyelem! Ezen film lett bemutatva folyó hó 14-én Őfensége Mária királynénak és óriási sikert aratott Egy nagy udvari intrika szerelemmel és politikával egy fiatal és tapasztalatlan hercegnő közül, ki a sorstól arra van kiszemelve, az angol trónt, mely a világ leghatalmasabbja, elfoglalta. — A Krisztina királynő testvérfilmje« „Egy királynő leányévei11­ flächen Jah­re einer Königin) hegy

Next