Brassói Lapok, 1937. október (43. évfolyam, 205-231. szám)

1937-10-01 / 205. szám

2. oldal Ni­li és mi nem? A berlini foganták beszedettel tartózkodással N­­lIMfHfil! A német laPot­ szerint Mussolini vál­asza elé állította Európát Séma diadalmas fogadtatást készít elő a hazaindult dacénak Berlin, szeptember 29. A káprázatos pompával megrendezett ün­­epségek, amelyekkel Mussolinit Németor­szágban körülvették, befejeződtek. Szerdán délelőtt a Duce Ciano gróf olasz külügymi­niszter társaságában koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékművén, majd Hitler­rel és más előkelőségekkel együtt végignézte a berlini helyőrség díszfelvonulását, amely másfél órán át tartott. Utána az egybegyűlt tömeg éljenzése közepette a kancellári palo­tába mentek, ahol Hitler villásreggelit adott Mussolini tiszteletére. Délután 3 óra tájt Mussolini különvonata visszaindult Olaszországba. A BERLINI SZÓNOKLATOK ÉS A NEMZETKÖZI HATÁS A Maifelden tartott óriásgyűlésen, amely­ről előzőleg már beszámoltunk, Hitler biro­dalmi vezérkancellár ezeket mondta. — Olyan történelmi esemény tanúi va­gyunk, amely ilyen formában és ilyen mé­retekben még sohasem játszódott le. Több, mint egymillió ember gyülekezett itt össze, de forró érdeklődéssel követik ennek lefolyá­sát a két nép 115 milliós tömegei és a külvi­lág százmilliói mint többé, vagy kevésbé ér­dekelt hallgatók figyelnek ide.­­ Az első érzésünk ebben a pillanatban a nagy öröm, hogy közöttünk üdvözölhetjük vendégként azt a férfiút, aki nemcsak alanya a sorsnak, hanem maga is történelmet csinál. A második érzésünk az, hogy ez nem egy egyszerű gyülekezés, amilyent máshol is tar­tanak, hanem a közös eszmék és érdekek ki­fejezése, olyan hitvallás, amelyet az egész vi­­lágon 115 millió ember hallgat és helyesel. Egy nép sem vágyódhatik jobban a békére, mint a német, de egy sem érezte jobban a hit és az önbizalom megrendülésének borzasztó következményeit. Olyan tizenöt év múlt el felettünk, amely a jogmegtagadás, az elnyo­más, a lelki és testi éhség ideje volt. Ebben az időben — és ezt ki kell jelentenem az egész világ előtt — Olaszország és különösen a fa­siszta Olaszország népünk e megalázásában nem vett részt. A fasiszta Olaszország egy al­kotó ember zseniális tevékenysége következté­ben birodalommá lett. Benito Mussolini vi­szont láthatta, hogy Németország is nemzeti magatartásában és katonai erejében új világ­­hatalommá nőtt. Akik ezt az ünnepséget hall­gatják, azoknak el kell ismerniük, hogy itt két nemzeti uralom alatt álló nép egymásra talált és egymás mellett áll. i Mussolini: „A holnap Európája fasiszta lesz!“ A Duce, bár idegenes kiejtéssel, folyékony németséggel mondta el nagy beszédét: „ Az a látogatás, amelyet Németországban és vezéreteknél teszek, az a beszéd, melyet előttetek mondok, fontos esemény a két nép életében és saját életemben is. Mélyen meg­indított az a fogadtatás, amelyben részem volt. Látogatásomat nem szabad a szokásos diplomáciai látogatások mértékével mérni. Az a tény, hogy ma Németországba jöttem, nem jelenti azt, hogy holnap máshová utazom. Németországi utam mögött nincsenek titkos cé­lok és az európai helyzet éppen elég nagy fe­szültségét nem fokozzuk tovább. A Berlin—• Róma tengely nem irányul más államok ellen. — Mi, nemzeti szocialisták és fasiszták, a békét akarjuk és mindig készek vagyunk a békéért dolgozni. Ha a világ kérdi, mi az eredménye berlini találkozásunknak, így vá­laszolhatunk: A Führer és én, békét akarunk­ — Mint ahogy a 15 évi fasizmus külsőleg és szellemileg megváltoztatta Olaszországot, úgy a ti forradalmatok is uj arcot adott Né­metországnak. Világnézetünk sok eleme közös és közösek ellenségeink is, akik ugyanannak az urnak, a harmadik internacionálénak szol­gálnak. Mindketten az ifjúságra támaszko­dunk, amelyet bátorságra, szívósságra, haza­szeretetre és a kényelmes élet megvetésére ne­velünk. Németország és Olaszország közös cé­lokat követ a gazdasági önellátás terén is. Gazdasági függetlenség nélkül egy nemzet politikai önállósága is kérdéses, éreztük a ve­szélyt akkor, mikor 52 állam Genfben ki­mondta az átkos gazdasági megtorlást Olasz­ország ellen. Németország akkor nem csatla­kozott a szankciókhoz s ezt sohasem fogjuk elfelejteni. — Amit a világ most Berlin—Róma tengely néven ismer, az 1955. márciusában keletkezett és az utóbbi két évben egyre erősödött. — Sem Németországban, sem Olaszország­ban nincs parancsuralom, hanem csak a né­pet szolgáló erők és szervezetek. A legnagyobb és legvalódibb demokráciák, amelyeket ma a világ ismer, a német és az olasz. Németország és Olaszország gondolatközössége kifejezésre jutott a bolsevizmus, eme emberi elfajulás, éhség-, vér- és rabszolgaságrendszer ellen. Ez ellen küzdünk szóval és fegyverrel is, ha a körülmények megkövetelik, így tettünk Spa­nyolországban is, ahol a fasiszta önkéntesek ezrei estek el az európai kultúráért, amely akkor fogja élni újjászületését, ha elszakad a hamis, hazug genfi és moszkvai bálványoktól és a mi forradalmunk fénylő igazságaihoz tér meg. —A holnap Európája az események logikus­­kényszerénél fogva fasiszta lesz! Mussolini azzal fejezte be szónoklatát, hogy­­a két nemzet 115 milliós tömege rendíthetet­lenül összetart. , A beszéd után a téren, valamint a berlini utcákon felsorakozott óriási tömegek a né­met himnuszt, utána pedig a nemzeti szocia­lista indulót kezdték énekelni. A NÉMET ÉS OLASZ SAJTÓ­­VISSZHANG A német sajtó óriási címekkel közli a két vezér beszédét s hangoztatja, hogy a berlini találkozó megerősítette a békét. A Völkischer Beobachter szerint a két államférfi kiáltása fel akarja ébreszteni egész Európát. Ki két­­kedhetik — írja — a végső győzelemben? A forradalmaiban megerősödött Németország és Olaszország meg fogja dönteni a moszkvai és genfi bálványokat. Európának választania kell — címezi cikkét a Berliner Tageblatt. Mussolini döntő elhatározás elé állította Euró­pát, amikor kijelentette, hogy a holnapi Eu­rópa fasiszta lesz. Az olasz sajtó kiemeli a két nagyhatalom együttműködésének jelentőségét. A Giornale d Italia-ban Gauda leszögezi, hogy a két be­széd tisztázta az egész világ előtt a két állam békés, becsületes és minden engedmény nél­küli együttműködését. Európának meg kell értenie, hogy a fasiszta hatalmakhoz való semmiféle közeledés nem lehetséges, ha abból a tévhitből indul ki, hogy többé-kevésbé dip­lomatikus manőverekkel szét lehet őket vá­lasztani. A két kormány mindig is együttmű­ködött és kölcsönösen jóváhagyott akciókba kezdett. A Messagero­s általában az összes lapok hangsúlyozzák, hogy mindkét vezér a béke mellett tett hitet. A Rómába hazatérő Mussolini fogadására különben hatalmas ünnepségeket készítenek elő. p. 1. Páris valami A párisi lapok rámutatnak, hogy Hitler és Mussolini békeszólamokat hangoztattak, de sűrűn kifejezést adtak aggodalmaiknak is. A Matin szerint Hitler beszédében nincs semmi uj. Mussolini uj dolgokat is mondott s egyes régi formulákat a végletekig vitt. Amit mondott, az egész Olaszországot és Németor­szágot is kötelezi. Ez új és súlyos dolog. Az Epoque nem talál újat a beszédekben. A két vezér békét hirdetett, de bizalmatlanságot kelt, hogy két államblokkba osztották a világot s Mussolini egész Európát fasizélással fenyeget­te meg. Mi nem akarunk kommunizmust, — írja a lap —, de azt sem hisszük, hogy a fasizmus meghozná Franciaország boldogsá­gát. A baloldali lapok szerint a beszédek inkább világnézeti megnyilatkozások voltak, mint ut abba­ várt politikai állásfoglalások s kifogásolják, hogy szó sem volt bennük a spanyol, vagy közép­­európai kérdés megoldásáról. Más lapok le­szögezik, hogy a berlini beszédek a két ha­talom törhetetlen együttműködésének bizonyi­­kai. A londoni lapok is úgy találják, hogy a német—olasz együttműködés igen szoros . Angliának is érdeke, hogy a két hatalom részt vegyen az európai béke biztosításában. A konzervatív Morning Post megállapítja, hogy ritkán hallatszottak ilyen erős hangok a békéről. A Times egyetlen megjegyzést sem fűz a beszédekhez, csak ezt a címet adja be­számolójának: a két vezér békeakarata. A né­metbarát Daily Mail ez alkalommal is a Ber­lin—Róma tengely Londonig való meghosszab­bítását sürgeti. Miniszteri értekezlet volt a munkavédelem ügyében Moteanu szenátor nincs megelégedve az eddigi erdeményekkel Bucuresti, szeptember 29. Moteanu szenátor, az ipari és kereske­delmi minisztérium munkavédelmi bi­zottságának elnöke, részletes jelentést terjesztett Pop Valér dr. miniszter elé az 1934-iki törvény alkalmazásának ered­ményeiről. A jelentés hangoztatja, hogy a román elem elhelyezése tekintetében a törvény sem az ókirályságban, sem a csatolt tartományokban nem hozta meg a várt eredményt. Orvoslásképpen Vio­­reanu azt javasolja, hogy a törvény ren­delkezéseit a legteljesebb szigorral kell alkalmazni, büntetésekkel sújtva a „ma­kacs“ vállalatokat. Visszaesés esetén pe­dig meg kell vonni az ilyen vállalatoktól a működési engedélyt. Ebben az ügyben Iueulet helyettes mi­niszterelnök, Cancicov pénzügyminiszter és­ Pap Valér dr. ipari­ és kereskedelmi miniszter megbeszélésre ült össze a pénzügyminisztériumban. A tanácskozás során megvizsgálták a helyzetet az elő­­terjesztett jelentések alapján és megta­nácskozták azokat az intézkedéseket is, amiket a törvény eredményesebb alkal­mazása érdekében foganatosítanak. A Curentul értesülése szerint a kor­mány felvilágosító közleményt ad ki, amely a szükséges adatokkal alátámaszt­va kifejti a hivatalos álláspontot ebben a kérdésben. A Lupta jelentése szerint a romániai gyáriparosok szövetsége (LGIR) közben­járt az ipari- és kereskedelmi miniszté­riumban azzal a kéréssel, hogy a válla­latokhoz intézett körlevél megválaszolá­sának határidejét az idő rövidségére va­ló tekintettel, hosszabbítsák meg novem­ber 1-ig. Ugyancsak a Lupta írja, hogy az ipari- és kereskedelmi minisztérium a hét folyamán közleményt ad ki, újabb felvilágosításokat nyújtva a román elem alkalmazását illetőleg. Robbanás és hű­r volt a körösszegi malomban Oradea—Nagyvárad, szept. 29 A Nagyváradtól néhány kilométerre fekvő Körösszeg községben a keddről­­szerdára virradó éjjel kigyulladt a Jó­­zsa malom. Az egész megriadt falu a tűz oltására sietett, ami két órai megfeszített munkával sikerült is. Amint a vizsgálat megállapította, a malom nyersolajmotorja felrobbant s ez okozta a katasztrófát. A malom 43 éves főgépésze súlyosabban megsebesült. A kár összegét még nem állapították meg. 1937. október 1 A jó példa A kormánypárti Viitorul kimutatást közöl a hadirokkantak, árvák és öz­vegyek elhelyezéséről szóló törvény alkalmazásának eredményeiről. A lap megállapítja, hogy 1936 június 1-től 1937 augusztus elsejéig 297­ kérvénye­zőt sikerült állásba juttatni különböző vállaltoknál. A munkaügyi miniszté­riumnak erről az akcióról közölt ki­mutatása többek között felhívja a fi­­gyelmet arra a körülményre, hogy a tanárok és a középiskolai végzettsé­gűek elhelyezése megy a legnehezeb­ben. Végül pedig felsorolja azokat a vállalatokat, amely­ek ell­en eljárás in­dult. Ezek szerint megállapítható hogy az állam se viseli túlságosan a szívein a kérdéses törvény alkalmazását. Az ál­lásnélküli tanárok elhelyezése ugyanis elsősorban az állam feladata lenne és nem a vállalatoké, amely­eknek szak­képzett emberekre van szükségük. Azi­ért nem jár elől az állam is jó példá­val. Megint elhalasztották a Pácuraru - Thomas Naim plágiumper tárgyalását Timisoara—Temesvár, szept. 29. A temesvári törvényszék szerdára tűz­te ki annak a nagy port felvert plágium­­pernek a tárgyalását, amelyet Pacuraru nippai tanár Thomas Mann, a világhírű német író ellen indított. Pácuraru — mint ismeretes — „Fáraó álma“ címen hexameterekben hatalmas költői művet írt , azt állítja, hogy Thomas Mann bib­liai tárgyú trilógiájának befejező része, a „József“ című regény, az 5 művéből készült. A tárgyalást ezúttal sem lehetett meg­tartani, miután több külföldi idézés kiál­lítása nem történt formaszerű­en. A per tárgyalását bizonytalan időre elhalasz­tották. 11 természetes gyógymód és természetes táplálkozás A legmagasabb élet bölcsesség könyve — a biztos egészség és magas életkor elnyerésének útmutatója. Dr. Bucsányi Gyula egészségügyi taná­csos, főorvos — a modern természetes gyógymódok úttörője és mestere — négy évtizedes tapasztalatai alapján irta meg főművét, mindnyájunk legnélkülözhetet­lenebb tanácsadóját. Ára 152.é­lej. Hogyan éljen a szívbajos ember ? Szívbaj. Érelmeszesedés. Vérnyomát. Irta: BODON KÁROLY dr. egy. magántanár, egészségügyi főtanácsos A tartalomjegyzékből: A szívbetegségek legfőbb tünetei. A szívbajok és egyéb bántalmak egymásra való hatása. Általá­nos életrendi szabályok. Az érelmeszese­dés. Vérnyomás. Meg lehet-e gyógyítani a szívbajokat ? A szívbetegek kezelése. Lelki kezelés. Ára 86.é­lej. ÖSZTÖN KULTÚRA ILLÚZIÓK Az ember harca a civilizáció rabságában Irta dr. Gartner Pál E kiváló könyv 144 oldalon, igen ízléses és szép kiállításban csak 60.é­lej. Különösen aktuális könyvújdonság. Lelki betegségek keletkezése és gyógyítása Irta: dr. Gartner Pál igazgató-főorvos. A tartalomjegyzékből: A lélekelemzés je­lentősége. — A lélek szervi beszéde. — Lelki eredetű szív-, gyomor- és bélbajok gyógyítása. — Főfájás, migrén. — Alvás és álmatlanság. — A szorongó és félelmi állapotok keletkezése és gyógyítása. — Tériszony, bűntudat, szerepléstől való fé­lelem, hipochondria gyógyítása — A szekszuális élet és zavarainak gyógyítása. Frigiditás. — A hatalmi vágy szerepe a nő lelki életében. — Potenciazavarok. — A bűnözés és a bűnöző típusok, stb., stb. — A változás éveiben lévő nő lelki élete, stb. 180 oldalon ára csak 12?*—-lej. Kapható a Brassói Lapok Környvosztályában Bravoo, Strada Regele Carol 56—58.

Next