Brassói Lapok, 1937. november (43. évfolyam, 232-255. szám)

1937-11-01 / 232. szám

* nf Niu.' 1 ,* H. "• f:.y • te* ika.ffUr « 91 (X> l 9 *liJ»AP£5T XL11I. évfolyam 232. szám Bra§ov-Brassó * Hétfő * 1937. november L Egv^számara:3lei ' Magyarországon 20 filler A be nem avalbozásS a'b’zoUsáá ü'ésén Ribbentrop visszavonja Grandi engedményei! A német megbízóit ismét le!vetelle a sorrendi bérdést — Az érdekelt államok csak számos lentartással fogadták el a fu'iusi angol tervezetet f Eles vita a szovjet megbízott és Ribbentrop között ülését szerda délután 3 órára hívták össze. A be nem avatkozási albizottság pén­teki üléséről hivatalos közleményt adtak ki, ameily szerint az albizottság elfogadta a júliusi angol terv kilenc pontját, ame­lyek az önkéntesek visszahívására, a had­viselési jog elismerésére és a semlegesség ellenőrzésére vonatkoznak, azzal a hozzá toldással, hogy az ellenőrzésnek ezentui hatásosabbnak kell lennie. Egy lépés előre, kettő hátra ményeket, amelyeket Grandi tett a főbi­zottság ülésén. Ezt jelenti az a váratlan kijelentése, hogy az önkéntesek vissza­rendelését függővé teszi a hadviselési jog elismerésétől. így tehát julius óta semmit sem haladt előre ez a kérdés. A Petit Pá­risién úgy védi, hogy ezúttal a Szovjet engedett álláspontjából, viszont Németor­szág és Olaszország okoz újabb bonyodal­makat. Az llumanité szerint Ribbent ’p és Grandi ismét megakadályozták az an­gol-francia terv sikerét. Tatorcscn minisztereit«! lelkesen ünnepelték Ankarában itüslii Avas liü iigyminlsnler is bankettet adoti <i$zie!e(éie Történelmi évfordulók Irta: Szentfimrei fenő Évfordulók adnak találkozót egymás­nak ezeken az őszi napokon. A római be­vonulás, a csehszlovák köztársaság meg­alakulása, a reformáció, a magyarországi őszirózsás forradalom egyenként is ele­gendő alkalmat kínálnak az ejgondolko- zásra. S minthogy az emersoni bölcselet szerint mindenben a kettőség elve ural­kodik ezen a világon, a fanatizmus hívei éppúgy meríthetnek igazolást a maguk elméletei számára, mint a hűvösen józa­nok. A parancsuralom imádói nem kis joggal büszkélkedhetnek a Marcin síi Ro­ma szemre mutatós eredményeivel ugyan akkor, midőn az évszázadok messzeségé­ből ideharsog az Egyház egyeduralmát megdöntő lutheri nyugalom a wittenber­gi templom kapujára szögezett kiáltvány mázsás súlyú pontjaiból. Akarni a jót egymagában kevés — figyelmeztet az őszirózsás forradalom emléke, ha nem tudjuk önmagunkban és környezetünk­ben megfékezni a minden forradalmak­kal felkavarodó posvány patkányait és lidércseregét. De nyomban megvigasztal a csehek diadalmas államalapRása, mint élő tanúbizonyság amellett, hogy semmi­féle elnyomatás nem lehet örök életiig Kí­nál nagy pillanatokat minden népszámá- m a történelem, melyekkel élni tud a bölcs, a nagy indulatok kavargásában 5s józan elme, de hajszálon függ minden si­ket: lehetősége, akárcsak a bukás zuha­násának drámai kérlelheteflenségc. A történelem kegyes. A történelem sokoldalú fénytörő prizma _ melynek szi- neiben minden és mindenki igazolva lát­hatja magát, legalább egyszer. Minden megtörtént már a nap alatt. A jóság énp- -jgy diadalt ült, mint a gonosz \ vélet­len játéka éppúgy trónusára ültethetett eszméket és egyéneket ahogy leys taszít­hatott onnan. Mai életünk ismétlődések sorozata csak, de az ismétlődő események mégsem hajszálra azonosak egymással. Minden elfolyik és kétszer mégsem lép­hetsz ugyanabba a vízbe, bármennyire azt mutatja a látszat hogy egész életed nem egyéb más. megvolt életminták szol­gai másolásánál. Ä parancsuralomnak nagy szólamai vannak. A t’zenöt év :s fasizmus hereege kivetett mellel kiáltja világba, hogy az uj világnézet, mellyel ő ajándékozta meg az olasz népet és az emberiséget, nagy cselekedetek sorozatára mutathat vissza, melyek között első helyen áll a római birodalom ujjáteremtese. Aki után «gon­dol kissé a történelmi római birodalom­nak, menten felfedezi ebben a kijelentés­ben a költői túlzás1 Iío! van az ui római birodalmiról Gallia. Hispánia, Britan­nia, Phoenicia, hol vannak a görög fél­sziget és Kisázsia egykoron hirt íártomá- nyfti? És aki utánagondol kissé a rem- mekkori Róma történetének — hiszen ebből a polgárosultsági iskolából tanujt államvezetést, jogbölesetedet, művészi és tudományos alaptörvényeket a mai Eu­rópa —, valamire emlékeznie kell még, arait a mai Róma hercege kifelejtett ün­nepi szónoklatából. Nemcsak a diktatúra mintájával ajándékozta meg a régi Ró­ma az emberiséget, de a népuraloméval is És saját történelmén példázza az utó­kor előtt, hogy a paraucsiira’mak nem lehetnek öncélú és hossz« időtartamra berendezkedő állam*’ezetősi formák. Le­het, sőt szükséges időnként áttérni erre a rendszerre — így tanít a római tör- I ténelem —, de fenntartani csak bizonyos | ideig lehetséges. cs«k bizonyos ideig sza­bad: míg az állam nagy felfordulások, nagy vérveszteségek után ismét nyugodt béKeállapotok közé kerül. Abban a pil­lanatban újra rá kell 'épai a népi elven nyugvó és a legszélesebb rétegeknek a kormányzásba beleszólást biztosító ural­kodási formára, hogy ipar és kereskede­lem. műveltség, művészetek és tudomá­nyok béklyóménfesén kife j illessék min­dén emberre egyformán hasznos tévé- kcnysc^ükft, Az 151? október 31-i kelettel fellépett London, október 30 A be nem avatkozási albizottság ülése — amint röviden már jelentettük — pén­teken délután négy órakor kezdődött meg Plymouth lord elnökletével. Elsőnek Majszkij nagykövet fejtette ki a szovjet- kormány álláspontját. Kijelentette, hogy a Szovjetszővetség nem vállalhatja tovább a felelősséget a be nem avatkozást i/oliti- kúért, amely igazságtalan, céltalan és csak a támadót biztosítja. Nem fogadhat­ja el sem a julius 14-iki angol, sem a !y sőbbi francia javaslatokat, hajlandó azok­ban elfogadni minden olyan határozatot, amely valóban elősegíti a semlegesség igazi alkalmazását. Kormánya fentartja a jogot, hogy a vita további során előterjesz sze a maga javas1!atait. Utána Ribbentnop német megbízott szokatlanul heves hangon támadta a Szovjet álláspontját, amely már kész ugyan a hadviselési jog elismerésére, de csak az önkéntesek javarészének haza­szállítása után. Ribbentrop szerint ez nem egyéb, mint az angol-francia javaslat pontjainak visszautasítása. A Szovjet most már arra sem hajlandó, hogy pénz­beli! eg támogassa a be nem avatkozási bizottságot, amivel az a célja, hogy lehe­tetlenné legye az ellenőrzést. A bizottság nem tűrheti tovább a Szovjetnek ezt a magatartását. Az a mód, ahogyan a Szov­jet a hadviselési jog megadását elképzeli, a legnagyobb mértékben bizonytalan és ha ezt az álláspontját rövidesen meg nem változtatja, az végzetes következmények­kel járhat. Ribbentrop ezután kijelentet­te, bogy a hadviselési jog megadása és az ellenőrzés helyreállítása lényeges és előze­tes feltételei az önkéntesek visszahioásá- nak. Végül kifejtette, hogy nem járulhat hozzá olyan javaslatokhoz, amelyeket az érdekelt államok nem egyhangúan fogad­nak el, javasolja tehát, do!gozzanak ki olyan határozati javaslatokat, amelyet a Szovjet is elfogadhat. Grandi volt a következő felszólaló, aki szintén helytelenítette a szovjetkormány magatartását. Az albizottság végül is az angol terv alapján olyan határozati javaslatot dol­gozott ki, amelyet fenlartás nélkül elfo­gadlak Anglia, Franciaország, Belgium, egyházi reformáció, mely napjainkban és éppen a különböző sziuii parancsural­mak nyomására világszerte azon gondol­kozik ismét, hogy az ujpogánvság ellen az egész kereszténységnek egy táborba tömörülve kellene felvenni a harcot más oldalról figyelmezteti a parancsaraImi elméletek elbiznkodotíait. \ világon minden, ami megkövesedett gyakorlat — és minden gyakorlatot előbb utóbb ez a veszedelem fenyegeti —. reformációra, újjáalakításra szorul. Az élet rugalmas­sága fellázad minden chnerevifés ellen és jaj annak, aki bevárja, hogy a lázadás robbanásban, forradalmakban törjön ki! Svédország, Csehszlovákia megbízottjai. Ribbentrop, Grandi és Portugália megbí­zottja azzal a fentartússal járult a javas­lathoz, ha azt a Szovjet is elfogadja. Majszkij szoojetkiküldólt két fentartússal is élt, amelyek a hadviselési jog elismeré­sére vonatkoznak. Elhatározták, hogy a megbízottak a határozati javaslatot köz- lik kormányaikkal és utasításokat kérnek. Az albizottság legközelebbi ülése kedden délelőtt 11 órakor lesz, mig a főbizottság A londoni Reuter ügynökség megálla­pítja, hogy ezúttal sem tudták áthidalni az ellentéteket, amelyek egyrészt az orosz másrészt pedig az olasz-német álláspont között fenállanak. A londoni szovjet nagykövetség pénteken közleményt adott ki, amely hangsúlyozza, hogy a be nem avatkozási kérdésnek semmi köze sincs a hadviselési jog megadásához. A párisi lapok közül az Echo de Paris megáuapitja, hogy Ribbentrop az albizott súg ülésén visszavonta azokat az enged­Ankara, október 30. TätareSeu miniszterelnök pénteken délután megjelent a török nemzetgyűlés ülésén és a román kormány nevében üd­vözölte Kemal Atatürk köztársasági el­nököt. Ezután Dzselal Bayar törö'-r mi­niszterelnök gépkocsijában a katonai diszfelvonulás színhelyére vitte Tatáres- cut. aki a köztársasági elnök díszpáho­lyából nézte végig a török hadsereg fel­vonulását. Sichitiu tábornok román vezérkari fő­nök, a román katonai küldöttség élén szintén szerencsekivánatait fejezte ki az elnöknek. Korszerű reformokkal kell elébeinenni a katasztrófáknak, hogy az emberiség uj reménysugarakat lásson maga előtt n jö­vendő egén, amelyek felé érdemes tovább menetelni egy eleien át. Az angol biro- j dalom egész fennállása, a középkor vé­res, belső robbanás-sorozatai u(án, élő példa minden más államszervezet számá­ra, hogyan lehet a reformmal, az alapos és mélyreható újjászervezéssel megkí­mélni belső torzsalkodásoktól egy világ- birodalmat s hogyan lehet a népi uralom hajszálfinom kapcsaival egységgé ötvöz­ni öt világrész népeit. Mert a szabadság nagyobb összeforrasztó érő a jogfosztolt­A katonai díszszemle hatalmas aránya volt és 150 katonai repülőgép is vett részt rajta. Este Rüstü Áras külügyminiszter Tä- tareseu miniszterelnök tiszteletére est­ebédet adott, amelyen a kormány számos tagja és sok előkelőség jelent meg. Ä. bankett után Kemal Atatürk elnök meg­hívta Tátárescut a nemzeti ünnep alkal­mával rendezett estélyre. A dis^szalon- ban az elnök jobbjára ültette a minisz­terelnököt és késő éjszakáig marasztal­ta. Az államfő hangoztatta, hogy itt lát­hatja az egész török nemzet képviselőit s tapasztalhatja, milyen örömöt keltett látogatása ságnál. Leim, a reformációk híveit sem­miféle egyházi főhatalr.m nem foglalja egységes keretbe, mégis évszázadok óta virágzanak az apró presbitériumokból egymás mellé felépített egyházközségek és a szellem ereje világszerte hatalmas közösségbe forrasztja őket mégis. A sokféle és sok mindent igazoló, egy­másra zsúfolódó évfordulóknak tehát van közös igazolnivalójuk s a jövend® fogja megmutatni, hogy melyik nép mennyi értékállót merített a maga szá* mára tanulságaikbőL B

Next

/
Thumbnails
Contents