Brassói Lapok, 1937. november (43. évfolyam, 232-255. szám)
1937-11-01 / 232. szám
* nf Niu.' 1 ,* H. "• f..y • te* ika.ffUr « 91 (X l 9 *kJ»AP£5T XL11I. évfolyam 232. szám Brasov-Brassó * Hétfő * 1937. november L Egv^számara:3lei ' Magyarországon 20 fillér Történelmi évfordulók Irta: Szentimrei Jenő Évfordulók adnak találkozót egymásnak ezeken az őszi napokon. A római bevonulás, a csehszlovák köztársaság megalakulása, a reformáció, a magyarországi őszirózsás forradalom egyenként is elegendő alkalmat kínálnak az elgondolkozásra. S minthogy az emersoni bölcselet szerint mindenben a kettőség elve uralkodik ezen a világon, a fanatizmus hívei éppúgy meríthetnek igazolást a maguk elméletei számára, mint a hűvösen józanok. A parancsuralom imádói nem kis joggal büszkélkedhetnek a Marcia sír Roma szemre mutatós eredményeivel ugyanakkor, midőn az évszázadok messzeségéből ideharsog az Egyház egyeduralmát megdöntő lutheri nyugalom a wittenbergi templom kapujára szögezett kiáltvány mázsás súlyú pontjaiból. Akarni a jót egymagában kevés — figyelmeztet az őszirózsás forradalom emléke, ha nem tudjuk önmagunkban és környezetünkben megfékezni a minden forradalmakkal felkavarodó posvány patkányait és lidércseregét. De nyomban megvigasztal a csehek diadalmas államalapása, mint élő tanúbizonyság amellett, hogy semmiféle elnyomatás nem lehet örök életűig Kínál nagy pillanatokat minden népszámom a történelem, melyekkel élni tud a bölcs, a nagy indulatok kavargásában is józan elme, de hajszálon függ minden siker lehetősége, akárcsak a bukás zuhanásának drámai kérlelhetetlensége. A történelem kegyes. A történelem sokoldalú fénytörő prizma , melynek színeiben minden és mindenki igazolva láthatja magát, legalább egyszer. Minden megtörtént már a nap alatt. A jóság épp-egy diadalt ült, mint a gonosz véletlen játéka éppúgy trónusára ültethetett eszméket és egyéneket ahogy le is taszíthatott onnan. Mai életünk ismétlődések sorozata csak, de az ismétlődő események mégsem hajszálra azonosak egymással. Minden elfolyik és kétszer mégsem léphetsz ugyanabba a vízbe, bármennyire azt mutatja a látszat hogy egész életed nem egyéb más, megvolt életminták szolgai másolásánál. A parancsuralomnak nagy szólamai vannak. A tizenöt éves fasizmus hercege kivetett mellel kiáltja világba, hogy az új világnézet, mellyel ő ajándékozta meg az olasz népet és az emberiséget, nagy cselekedetek sorozatára mutathat vissza, melyek között első helyen áll a római birodalom újjáteremtése. Aki utána gondol kissé a történelmi római birodalomnak, menten felfedezi ebben a kijelentésben a költői túlzást sív van az új római birodalmiról Gallia, Hispánia, Britannia, Phoenicia, hol vannak a görög félsziget és Kisázsia egykoron hitt tartományait? És aki utánagondol kissé a nemmekkori Róma történetének — hiszen ebből a polgárosultsági iskolából tanult államvezetést, jogbölesetedet, művészi és tudományos alaptörvényeket a mai Európa —, valamire emlékeznie kell még, azait a mai Róma hercege kifelejtett ünnepi szónoklatából. Nemcsak a diktatúra mintájával ajándékozta meg a régi Róma az emberiséget, de a népuraloméval is És saját történelmén példázza az utókor előtt, hogy a parancsualmak nem lehetnek öncélú és hosszú időtartamra berendezkedő állami vezetési formák. Lehet, sőt szükséges időnként áttérni erre a rendszerre — így tanít a római tör- I ténelem —, de fenntartani csak bizonyos ideig lehetséges, csak bizonyos ideig szabad, míg az állam nagy felfordulások, nagy vérveszteségek után ismét nyugodt békeállapotok közé kerül. Abban a pillanatban újra rá kell lépni a népi elven nyugvó és a legszélesebb rétegeknek a kormányzásba beleszólást biztosító uralkodási formára, hogy ipar és kereskedelem, műveltség, művészetek és tudományok béklyómentesen kife illessék minden emberre egyformán hasznos tevékenységüket. Az 1516 október 31-i kelettel fellépett egyházi reformáció, mely napjainkban és éppen a különböző szinti parancsuralmak nyomására világszerte azon gondolkozik ismét, hogy az újpogányság ellen az egész kereszténységnek egy táborba tömörülve kellene felvenni a harcot más oldalról figyelmezteti a parancsuralmi elméletek elbizakodottait. A világon minden, ami megkövesedett gyakorlat — és minden gyakorlatot előbb utóbb ez a veszedelem fenyegeti —, reformációra, újjáalakításra szorul. Az élet rugalmassága fellázad minden dinerevítés ellen és jaj annak, aki bevárja, hogy a lázadás robbanásban, forradalmakban törjön ki! A be nem avatkozást a bizotság ülésén Ribbentrop visszavonja Grandi engedményei! A német megbízott ismét levetette a sorrendi kérdést . Az érdekelt államok csak számos fentartással fogadták el a júniusi angol tervezetet. Éles vita a szovjet megbízott és Ribbentrop között London, október 30 A be nem avatkozási albizottság ülése — amint röviden már jelentettük — pénteken délután négy órakor kezdődött meg Plymouth lord elnökletével. Elsőnek Majszkij nagykövet fejtette ki a szovjetkormány álláspontját. Kijelentette, hogy a Szovjetszövetség nem vállalhatja tovább a felelősséget a be nem avatkozási politikáért, amely igazságtalan, céltalan és csak a támadót biztosítja. Nem fogadhatja el sem a július 14-iki angol, sem a későbbi francia javaslatokat, hajlandó azokban elfogadni minden olyan határozatot, amely valóban elősegíti a semlegesség igazi alkalmazását. Kormánya fentartja a jogot, hogy a vita további során előterjeszsze a maga javaslatait. Utána Ribbentrop német megbízott szokatlanul heves hangon támadta a Szovjet álláspontját, amely már kész ugyan a hadviselési jog elismerésére, de csak az önkéntesek javarészének hazaszállítása után. Ribbentrop szerint ez nem egyéb, mint az angol-francia javaslat pontjainak visszautasítása. A Szovjet most már arra sem hajlandó, hogy pénzbelileg támogassa a be nem avatkozási bizottságot, amivel az a célja, hogy lehetetlenné tegye az ellenőrzést. A bizottság nem tűrheti tovább a Szovjetnek ezt a magatartását. Az a mód, ahogyan a Szovjet a hadviselési jog megadását elképzeli, a legnagyobb mértékben bizonytalan és ha ezt az álláspontját rövidesen meg nem változtatja, az végzetes következményekkel járhat. Ribbentrop ezután kijelentette, hogy a hadviselési jog megadása és az ellenőrzés helyreállítása lényeges és előzetes feltételei az önkéntesek visszahívásának. Végül kifejtette, hogy nem járulhat hozzá olyan javaslatokhoz, amelyeket az érdekelt államok nem egyhangúan fogadnak el, javasolja tehát, dolgozzanak ki olyan határozati javaslatokat, amelyet a Szovjet is elfogadhat. Grandi volt a következő felszólaló, aki szintén helytelenítette a szovjet kormány magatartását. Az albizottság végül is az angol terv alapján olyan határozati javaslatot dolgozott ki, amelyet fentartás nélkül elfogadtak Anglia, Franciaország, Belgium, Svédország, Csehszlovákia megbízottjai. Ribbentrop, Grandi és Portugália megbízottja azzal a fentartással járult a javaslathoz, ha azt a Szovjet is elfogadja. Majszkij szovjet kiküldött két fentartással is élt, amelyek a hadviselési jog elismerésére vonatkoznak. Elhatározták, hogy a megbízottak a határozati javaslatot közlik kormányaikkal és utasításokat kérnek. Az albizottság legközelebbi ülése kedden délelőtt 11 órakor lesz, míg a főbizottság ülését szerda délután 3 órára hívták össze. A be nem avatkozási albizottság pénteki üléséről hivatalos közleményt adtak ki, amely szerint az albizottság elfogadta a júliusi angol terv kilenc pontját, amelyek az önkéntesek visszahívására, a hadviselési jog elismerésére és a semlegesség ellenőrzésére vonatkoznak, azzal a hozzátoldással, hogy az ellenőrzésnek ezentúl hatásosabbnak kell lennie. Egy lépés előre, kettő hátra A londoni Reuter ügynökség megállapítja, hogy ezúttal sem tudták áthidalni az ellentéteket, amelyek egyrészt az orosz másrészt pedig az olasz-német álláspont között fenállanak. A londoni szovjet nagykövetség pénteken közleményt adott ki, amely hangsúlyozza, hogy a be nem avatkozási kérdésnek semmi köze sincs a hadviselési jog megadásához. A párisi lapok közül az Echo de Paris megállapítja, hogy Ribbentrop az albizottság ülésén visszavonta azokat az engedményeket, amelyeket Grandi tett a főbizottság ülésén. Ezt jelenti az a váratlan kijelentése, hogy az önkéntesek visszarendelését függővé teszi a hadviselési jog elismerésétől, így tehát július óta semmit sem haladt előre ez a kérdés. A Petit Parisien úgy védi, hogy ezúttal a Szovjet engedett álláspontjából, viszont Németország és Olaszország okoz újabb bonyodalmakat. Az Ilumanité szerint Ribbentop és Grandi ismét megakadályozták az angol-francia terv sikerét. Tatareseu minisztereit lelkesen ünnepelték Ankarában itüslii Avas liü iigyminlsnler is bankettet adoti <i$zie!e(éie Ankara, október 30. Tatarescu miniszterelnök pénteken délután megjelent a török nemzetgyűlés ülésén és a román kormány nevében üdvözölte Kemal Atatürk köztársasági elnököt. Ezután Dzselal Bayar törör miniszterelnök gépkocsijában a katonai díszfelvonulás színhelyére vitte Tatarescut, aki a köztársasági elnök díszpáholyából nézte végig a török hadsereg felvonulását. Sichitiu tábornok román vezérkari főnök, a román katonai küldöttség élén szintén szerencsekívánatait fejezte ki az elnöknek. Korszerű reformokkal kell elébemenni a katasztrófáknak, hogy az emberiség új reménysugarakat lásson maga előtt a jövendő egén, amelyek felé érdemes tovább menetelni egy életen át. Az angol birodalom egész fennállása, a középkor véres, belső robbanás-sorozatai után, élő példa minden más államszervezet számára, hogyan lehet a reformmal, az alapos és mélyreható újjászervezéssel megkímélni belső torzsalkodásoktól egy világbirodalmat s hogyan lehet a népi uralom hajszálfinom kapcsaival egységgé ötvözni öt világrész népeit. Mert a szabadság nagyobb összeforrasztó erő a jogfosztott A katonai díszszemle hatalmas aránya volt és 150 katonai repülőgép is vett részt rajta. Este Rüstü Aras külügyminiszter Tatarescu miniszterelnök tiszteletére estebédet adott, amelyen a kormány számos tagja és sok előkelőség jelent meg. A bankett után Kemal Atatürk elnök meghívta Tatarescut a nemzeti ünnep alkalmával rendezett estélyre. A diszszalonban az elnök jobbjára ültette a miniszterelnököt és késő éjszakáig marasztalta. Az államfő hangoztatta, hogy itt láthatja az egész török nemzet képviselőit s tapasztalhatja, milyen örömöt keltett látogatásaságnál. Leim, a reformációk híveit semmiféle egyházi főhatalom nem foglalja egységes keretbe, mégis évszázadok óta virágzanak az apró presbitériumokból egymás mellé felépített egyházközségek és a szellem ereje világszerte hatalmas közösségbe forrasztja őket mégis. A sokféle és sok mindent igazoló, egymásra zsúfolódó évfordulóknak tehát van közös igazolnivalójuk s a jövend® fogja megmutatni, hogy melyik nép mennyi értékállót merített a maga számára tanulságaikból