Brassói Lapok, 1938. február (44. évfolyam, 25-48. szám)

1938-02-02 / 25. szám

2. oldal részéből beérkezett jelentések szerint az anyakönyvi hivataloktól tömegesem kért okmányok másolatainak kiállítá­sa olyan hosszas időt vesz igénybe, hogy a kijelölt időhatáron belül azt nem lehet elvégezni. A fővárosi lap szerint a kérdés a minisztertanács elé kérni, amely dönteni fog az elhalasz­tásról. A fennti hírrel kapcsolatban a kor­mánypárti Tara Monstrában cáfolt köz­lemény jelent meg, amely megállapítja, hogy az állampolgárságok igazolására ki­jelölt időtartam meghosszabbításának hí­re minden alapot nélkülöz. A Viitorul ezzel szemben a következő­ket írja: — Bizonyos, hogy az igazságügymi­nisztérium az igazoló iratok benyújtásá­ra megállapított időpont elhalasztásának kérdését tanulmányozza. Az új határidőt még nem állapí­tották meg, ez attól függ, hogy a hatóságok milyen ütemben tud­ják kiállítani a felülvizsgálás alá eső polgárok iratait. A Curentul értesülése szerint azok a bukovinai zsidók, akik ebben az ország­részben születtek, laknak és az állampol­gárságot a trianoni békeszerződés alap­ján nyerték el, a Semmitőszékhez fordul­nak és kérni fogják az állampolgárságok felülvizsgálásáról szóló törvényrendelet alkotmányellenességének megállapítását. A bukovinai zsidók jogi kifogásai a kö­vetkezők: az 193? évi 13?-es számú tör­vény csak a nemzetgazdaság és a pénz­ügyek szabályozása tekintetében adott jogot a végrehajtó hatalomnak rendelet­törvények kibocsátására, így az állam­­polgárságok felülvizsgálását csak a par­lament rendelheti el. Miután a bukovinai zsidóság állampolgársághoz való jogát az 1918 decemberi rendelettörvények és a tartalom békeszerződés állapították meg, valamint az 1923-as alkotmány, a most, kiadott rendelettörvény nem semmisíthe­ti meg az alkotmányban lefektetett jo­gokat. A bukovinai zsidóság törlése az állampolgársági listákról ellentétben van az alkotmány vonatkozó rendelkezései­vel. Az Universal szerint a járásbíróságok­tól és a törvényszékektől s különösen az ilfovi törvényszéktől bizonyos köztisztvi­selők lehetetlen módon vették át az ál­lampolgársági névjegyzékeket. Egész la­pokat kitéptek belőlük, más lapokat ösz­­szegyűrtek, mintha azzal a szándékkal tették volna ezt, hogy megnehezítsék, vagy lehetetlenné tegyék az igazoló ok­mányoknak a beírásokkal való összeha­sonlítását. Az igazságügyminisztérium vizsgálatot rendelt el az ügyben, az egyik fővárosi lap nagyjelentőségű politikai eseményt vár Goga miniszterelnök Predeásról visz­­szatért a fővárosba. Csütörtökön minisz­tertanács lesz. Ez alkalommal a kormány tagjai megvitatják a köztisztviselőkre vonatkozó politizálási tilalom kérdését. Valószín­űleg dekrétumot adnak ki ebben az ügyben. Újabb jelentésünk szerint a Semnalul című fővárosi lap a politikai helyzettel kapcsolatban többek között a következő­ket írja: _ — Politikai körökben megkülönbözte­tett figyelemmel kísérik azokat a kísér­leteket, amik a belpolitikai kibontakozás megvalósítását célozzák. A lap a továbbiakban ary vélekedik, hogy nagyjelentőségű politikai esemény előtt állunk. Clabe zsidó ügyvédeket függesztettek fel A Capitala jelenti, hogy " botosam" ügyvédi kamara 30 zsidó tagja közül 27 zsidó ügyvéd működését felfüggesztette. Hasonló határozatot hozott a brailai ügyvédi kamara is, amely az állampol­gárságok felülvizsgálására hivatkozva 10 zsidó ügyvédet függesztett fel. A Monitorul Oficialban minisztertaná­csi jegyzőkönyv jelent meg, amely a cernauji zsidó hitközség több ingatlanét és telkét közhasznú célokra kisajátítja. Az így kisajátított telkek he­lyén közteret létestenek. A körülbelül 80 millió lejt érő vagyonért az állam a tör­vényes kártalanítást fogja nyújtani a hitközségnek. Bucuresti, január 31. A népszövetségi tanácsüléssel és Istrate Micescu külügyminiszter genfi szereplésével kapcsolatban a Tara Noastra kormánylapban, valamint az Universulban több érdekes cikk látott napvilágok amelyek részben a kisebb­­ségi- és zsidókérdésre, részben pedig Romá­nia külpolitikai állásfoglalására vonatkoztak. A két lap között a külpolitikai kérdések kö­rül bizonyos vita is kifejlődött. A Tara Noastra „Két megállapítás“ című cikkében leszögezi, hogy egyes francia újság­írói körök, amelyek mindenképpen hamis beállításban akarják feltüntetni a francia— román viszonyt, bizonyos hűvösséggel kom­mentálták A. C Cuza professzornak a zsidók madagaszkári kivándorlására tett célzását Őszinte csodálkozásunknak kell kifejezést adnunk — írja a lap —, hogy ezzel kapcso­latban Franciaország gyarmati felségjogainak érintéséről lehetett beszélni Hiszen az egész világ tudja, hogy Madagaszkárról a zsidó ki­vándorlással kapcsolatban régóta s minden­féle szó esett, anélkül, hogy ez a Szajna­­partján tiltakozásokat váltott volna ki. Ugyanolyan csodálkozással olvassuk — folytatja a lap — egyes francia lapok meg­nyilatkozását a Goga-kormány külpolitiká­jával kapcsolatban. Ismét leszögezzük a Go­­ga miniszterelnök úr által annyiszor hangoz­tatott álláspontot, hogy Románia ki akarja szélesíteni külső rokonszenvi körét anélkül, hogy jelenlegi barátságain és szövetségein bármilyen kis csorba is essék. A Tara Noastra egy másik cikkben „A kormány és a zaklató genfi panaszok“ cím­mel a Népszövetséghez benyújtott zsidó pa­naszokról ír. Megállapítja, hogy Micescu külügyminiszter vita tárgyává fogja tenni a kisebbségi ellenőrzésre vonatkozó egész eljá­rást, ugyanolyan álláspontot foglalva el mnst Lengyelország 3 évvel ezelőtt. Megem­líti ezután a cikk, hogy az 1919-beli kisebb­ségi egyezményt aláíró 5 nagyhatalom közül — Franciaország, Anglia, Északamerikai Egyesült Államok, Német- és Olaszország — már csak az előbbi kettő tagja a Népszövet­ségnek. Az Universal átveszi a kormánylap cikkét s meglepetésének és sajnálatának ad kifeje­zést, hogy ez a cikk a kormány lapjában megjelenhetett. Leszögezi, hogy az Universul mindig tiltakozott a romániai belső ügyekbe való külső beavatkozás ellen, valamint az ellen, hogy a kisebbségek a határon túl pa­naszkodjanak. A román kormánynak azon­ban — folytatja az Universul — nem volt szüksége olyan közleményekhez folyamodni, amelyek természetüknél fogva megbánthatják Franciaországot. Franciaország Románia irán­ti barátsága mindig megnyilvánult s most is segített Genfben, hogy a kisebbségi pana­szokra ne mondják ki a sürgősséget. Az Universul a továbbiakban képtelennek minősíti a kormánylap közleményét. Hiszen — úgymond —, ha az egyenlő elbánás Genf­ben csak Franciaországtól és Angliától kér­hető, akik bennmaradtak a Népszövetségben, akkor mindebből olyan következtetés is le­vonható, hogy a román kormány az Anglia által az ír kisebbségnek engedélyezett elbá­nást akarja követni — vagyis önkormányza­tot Holott, természetesen, ezt a kormány nem akarja. A külpolitikában — fejeződik be a cikk — higgadtabban kell ítélni és semmiesetre sem szabad könnyűszerrel megbántani egy régi és állandó barátságot, amilyen a Franciaor­szággal való kapcsolat. A SZAVAKKAL ÉS A TÉNYEKKEL FOLYTATOTT POLITIKA A Tara Noastra válaszában kifogásolja, hogy az Universul a román kormány szilárd genfi magatartását bírálja. Ellentmondást lát az Universul nacionalista álláspontja és a kérdéses cikk között. Az Universul viszont­válaszában kijelenti, hogy ez lényegében nem bírálta a kormány genfi eljárását, csak azt akarta kimutatni, hogy higgadtsággal és őszinteséggel többet lehet elérni, különösen Franciaországnál, Románia régi és állandó barátjánál, mint téves magyarázatokra al­kalmat adó magatartással. Tévesnek minő­síti ezután a kormánylap ama célzását, hogy az Universul Saint-Moritzból kap sugalma­zá­sokat , ami világos utalás volt a nevezett helyen sűrűn megforduló Titulescu volt kül­ügyminiszterre. Egy újabb cikkben az Universul helyesli Micescu genfi magatartását s leszögezi érde­meit. Befejezésül pedig azt a megállapítást teszi, hogy Micescu nincs egyedül s a kor­mány politikáját nemcsak Genfben, hanem főleg Bucu­­restiben csinálják. Kívánatos tehát — folytatódik a cikk —, hogy az egész ro­mán kormány akciója egyöntetű legyen s a jövőben ne adjon alkalmat kétségekre, vagy ellenmondásokra, amelyek szövetségeseinket s barátainkat arra a feltevésre indíthatják, hogy kétféle politikánk van: egy szavakkal és egy tényekkel folytatott politika. Ha azt akarjuk, hogy elkerüljük az eszmei viszályt kívül, úgy elsősorban tudnunk kell azt belül kiküszöbölnünk. Végül, ismét az Universalban, cikk jelent meg arról, hogy egyes lapok szerint Dellow francia külügyminiszter Genfben mérsékelt barátságot tanúsított volna Micescuval szem­ben. Miután a lap ezt a föltevést alaptalan­nak minősíti s hivatkozik saját genfi beszá­molójára, közli a ,,Petit Parison“ genfi je­lentését a két külügyminiszter közti tárgya­lásról A francia—román viszony tekintetében —­ írja a párisi lap — Delbos-t foglalkoztatták azok a biztosítékok, amelyeket a román kor­mány adhat a francia—román kapcsolatok további kielégítő működésére vonatkozólag. A biztosítékok főleg a Romániának történő francia hadianyagszállításokra vonatkoznak. Remélhető, hogy a genfi megbeszélések után a francia külügyminiszter nemcsak szóbeli, hanem formális biztosítékokra támaszkodha­­tik abban a tekintetben, hogy Románia to­vábbra is barátja és szövetségese marad Franciaországnak. A kisebbségi panaszok­ ügyében — fejeződik be a párisi lap cikke —, Del­bes csak arra szorítkozott, hogy Mioescu felvilágosításait meghallgassa. Az Universul helyesli Micescu külügyminiszter genfi magatartását Az Universul és a Tara Noastra érdekes vitája a kormány külpolitikájáról m­­i» Willy Forst SERENADE s r6sz,r,pb,n Hilde Krahl, Zenéjét szerzette: Peter Kreuder. Egy filmművészeti és emberi élmény, maradandó mély benyomással PREMIER CSÜTÖRTÖKÖN, FEBRUÁR 3-ÁN Jkmtvm noz46, Kadde«­ás szódái A WttT­OTfQSft gwfl Hm Kabar* Gvbrm « tó­z»rS«n. 1938. február 2 Leánygyermeke született Julianna holland trónörökösnőnek Bár fiul várnak, mégis nagy az öröm Hollandiában és gyarmatain Amszterdam, január 31. Amint hivatalosan jelentik, Julianna holland trónörökösnő hétfőn délelőtt leánygyermeknek adott életet. Úgy az anya, mint a csecsemő egészségesek. Az örvendetes eseményt 51 ágyúlövés adta tútszul a főváros népének, amely ujjong­­­a fogad,a a hírt. Újabb jelentés szerint Julianna trón­­örökösnő csecsemője hétfőn délelőtt 9 óra 5 perckor született meg. Az egész or­szágban nagy a lelkesedés. Az újszülött az „Orania-Nassau és Lippe-Biesterfeld hercegnője” címet kapja. Ha a trónörö­kös-párnak később fiúgyermeke nem születik, úgy a kis hercegnő lesz a hol­land trón várományosa. Nagyvonalú programod fogadott el az aradi román kulturegyesületek szövetségének kongresszusa ka­lutelőadások­at tartanak a falvakban és kiegészítik a frillárpalota történelmi anyagát Arad, január 31. Arad románsága már esztendők óta tevé­keny munkát folytat a város román kultú­rájának fejlesztése, kidomborítása és ennek a kultúrának a falvakban való hathatós ter­jesztése érdekében. Az, ahogyan ezt a tevé­kenységet megszervezték és megszervezni igyekeznek, példamutatóan került megvilágí­­tásra az aradi román kulturális egyesületek szövetségének vasárnap, a Moise Nicoara fiúlíceum nagytermében megtartott kongresz­­szusán. A szövetségnek a románság szempontjából különös jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy abban világnézeti és politikai felfogá­soktól függetlenül jutnak szerephez az intel­­lektuelek, a kulturális összefogás jegyében. A szövetség elnöke dr. Marsien Iustin, aki a nemzeti parasztpárt arad megyei tagozatának is elnöke, ugyanekkor azonban vezető szere­pet kap benne Crisan Ascaniu és dr. Radu Cornel, akik a jelenlegi városvezetőség tag­jai, valamint Constantinescu Alexandru, aki a liberális párt kormányzásának idején két év­ig alpolgármester volt. A szövetség vasárnapi kongresszusán dr. Marsieu Iustin elnök megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy Aradnak, amely a há­ború előtt az erdélyi románság politikai köz­pontja volt az itteni román kultúra egyik legjelentősebb tényezőjévé kell válnia. Utána Maghier Andrei dr. püspök beszélt a kultur­­munka jelentőségéről, majd pedig Grozay Teodor alpolgármester a város nevében mon­­dott üdvözletet Constantinescu Alexandru tanár előadásá­ban annak szükségességéről beszélt, hogy a nyugati határszél a román kultúra bélyegét viselje magán. Javaslatára a kongresszus a következő tervek tanulmányozását és lehető­ség szerinti mielőbbi megvalósítását határoz­ta el: Előadás-sorozat rendezése politikai, gazdasági és aradi, valamint arad megyei vo­­natkozású témákkal. Négy öt intellektuelből álló csoportok járják be a falvakat, tartsa­nak ott kulturelőadásokat és segítsék elő népkönyvtárak megteremtését. A román kulurért egyesületek szövetsége vásároljon autót és ezt bocsássa az említett csoportok rendelkezésére. Rendszeresítsék a bucuresti színtársulatok minél gyakoribb vendégsze­replését és ezáltal pótolják az állandó román színházat, amelyet Arad román társadalma nem tudna eltartani. Létesítsenek Aradon egy elsőrendűen szerkesztett, színvonalas ro­mán napilapot. A kongresszus egyik rendkívül érdekes elő­adását dr. Ciuhandu Gheorghe lelkész tartot­ta, aki arról beszélt, hogy Arad történelmé­nek még mindig számos adata ismeretlen és ezért ideje lenne összegyűjteni az erre vonat­kozó összes iratokat. Ennek érdekében a kongresszus elhatározta, miszerint közben­járnak a kormánynál oly értelemben, hogy a magyar és osztrák kormányoktól kérje a román történelemre vonatkozó iratok kiszol­­gáltatását, annál­­ inkább, mert a békeszer­ződések értelmében a Magyarországon, illet­ve Ausztriában lévő irattárak román vonat­kozású iratainak elkérésére a román kor­mánynak már csak ebben az esztendőben van joga. Egyben visszakérik Bihar megye régi irattárát, amely jelenleg Berettyóújfa­lun van. Ami az arad megyei történelmi értékkel bíró irattárakat illeti ezeket összeírják, majd pedig Aradra hozzák az iratokat és feldolgo­zás végett a Kultúrpalotában helyezik «. Mivel tíz év múlva lesz az 1848—49-iki for­radalom centennáriuma megkezdik magá­nosoktól is az erre vonatkozó okiratok gyűj­tését és elkészítik ennek a forradalomnak monográfiáját. Felszólítják azokat is, akik az 1918-as egyesüléssel kapcsolatban történel­mi iratokkal rendelkeznek, hogy ezeket szin­tén juttassák el az aradi Kultúrpalota Igaz­gatóságához. A kongresszus során rendkívü­l érdekes is­mertetést közölt dr. Radu Cornel az eddig folytatott aradmegyei monográfiai munkáról, Crisan Ascaniu a Kultúrpalota szerepéről, Nichi Lazar az aradmegyei ásatásokról, dr. Papa Cavis pedig egy aradmegyei néprajzi múzeum felállításának szükségességéről de­llett

Next