Brassói Lapok, 1938. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1938-03-02 / 49. szám

V i ' a a r» «it r r# t« r * mu.*■* *»» ogy«lea l§ayv t ä ml 91061 3 <3s u i) ä. p ~4 '> : XLiV. évtoyam 4^. S2cun Főszethesztő s KACSÓ SÁNDOR Brasov — Szetd& 19j8. március 2 ELŐ FIZETÉSI ARAK: Belföldre havonként 66.— lej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Bra$ovban 70.— lej. — Külföldre negyedévenként 360.— lej. — Magyarországra negyedévenként 12.— pengő. — HIRDETÉSEK dija Hirdetési oldalon 5 50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6.— lej, páratlan (jobb) szövege oldalon 7 lei négyzetcentiméterenként. — Hirdetési dijak előre fizetendők — jSzerkesztősée és kiadóhivatal B r a ? o v. btra da Regele Carol 56—58. Telefonszánt f<2 1 Életbe lépett az uj alkotmány Rz alajilörvány szentesítése a királyi palotában ünnepélyes kereteit közölt ment végbe A kormány tagjai letették az esküt az uj alkotmányra „Erős, boldog Romániát akarok — mondotta Őfelsége az ünnepség alkalmával elhangzott beszédében Bucureíjti, február 28. Vasárnap délben fényes, ünnepi ke­retek között megtör, ént az uj alkot­mány szentesítése. Az ország életében uj fejezetet nyitó, történelmi aktus a királyi palota tróntermében ment vég­be. Őfelsége a trónszék márványbalda- ehinja alatt fogadta a miniszterelnök jelentését a népszavazás eredményéről. Az Uralkodó mellett jobboldalt Mihály nagyvajda foglalt helyet. A tronszéiv elé asztalt helyeztek, amelyen feszület állott két égő gyertya között, tizen az asztalon szentesítette a király az uj alaptörvényt. Az ünnepség a központi népszavazási bizottság jelem tésévei vette kezde'ét. Ciáné, a törvényvéleményező tanács elnö­ke átnyújtotta Miron pátriárka-min’sz- terelnöknck a szavazási eredmények összesítéséről szóló jegyzőkönyvet, a mely megállapítja, hogy 4 millió 303 ezer 64 szavazó közül 4 millió 207 ezer 681 polgár az uj alkotmány mellett igen-nel szavazott s mindössze 5483-an szavaztak nem-mel. „Ezt állapítottuk meg és ezt tanúsít­juk a nemzet előtt’1 — fejeződik be a jegyzőkönyv, amelyet Gane elnökön kívül Badescu-Rosiori, Eugeniu Bades- cu, Hg. Dramba és Corneliu Gheor- ghian semmi tőszéki birák Írtak alá. A birák valamennyien piros, ünnepi talárjukat öltötték magukra ez alka­lommal. A szentesítés történelmi pillanata A pátriárka átvette a jegyzőkönyvet, majd a kormány nevében jelentést tett Őfelségének a népszavazás eredményé­ről. Ezután szentesítés végett átnyújtotta az Uralkodónak a drága bőrbe kötött és pergamentre irt alkotmányt. Az ünnep­ség nagy pillanata következett most. II. Károly király őfe'sége átvette az uj al- ko'mányt s a trónszék elé helyezett asz­talhoz lépve azt átírásává! szentesítette, majd a kormány tagjaihoz, a megjelent állami méltóságokhoz és vezénylő tábor­nokokhoz fordulva emelt hangon a kö­vetkezőket mondotta: — Az uj alkotmány a nemzeti kfi- vete'mények egészséges szükségletéből fakad és az én lekiismeretemben, vala­mint tanácsadóimnak a leíkiismereté- fcen érlelődött meg: azoknak a lelkiis­meretében, akik felejthetetlen Atyám me'lett a mai Románia megalkotói vol­tak. Az ország, amelynek beleegyezé­sét kértem az uj alkotmányhoz, lelke­sedéssel fogadta azt, ami örömmel töl­tötte el szivemet. Az első vagyok, aki hozzája tartozónak érzem magamat és az első leszek, aki a román nép érde­kében meg fogom védeni az uj a'kot- mányt. Ezzel egyidejűleg megtörtént az uf alaotörvény kihirdetése is. Az erről szóló dekrétum így hangzik: román nép megadv* hozzájám­lását, elrendeljük a következő alkot­mány életbelépte,ését: (Következik az uj alaptörvény szövege.) Kihirdetjük ezt az alkotmányt és elrendeljük, hogy az állam pecsétjével láttassák el és köz- zéíéíessék a Monitorul Oficialbatl.” Őfelsége aláírása után Miron minisz­terelnök, CancicOv pénzügyminiszter és ideiglenes igazságügyminiszter, valamint Vaitoiano tábornok, Vaida-Aoevod, Ml . ronescu, Iorga, Angelescu dr. és Tatares- cu államminiszterek nevei következnek. Esküt tesznek a kormány tagjai A kormány tagjainak eskületétele kö­vetkezett ezután. Először a pátriárka-mi­niszterelnök lépett a feszülethez, hogy létegye az esküt az uj alkotmányra: „Hűséget esküszöm 11. Karoly ki­rálynak. Esküszöm, hogy tiszteletben fogom tartani az alkotmányt, meg fo­gom védeni az á lám jogait és megőr­zőm -i-jL áRami titkokat. Isten engem agy segítsen 1” Utána a miniszterek tették íe a hüség­I esküt a következő sorrendben: Vaitoiaflu tábornok, Vaida-Voevod, Mironescu, lor- ga, Angelescu dr., Taiarescu, Argeloianw Voicu Nijescu, lonescu-Sisesti, Costinescn dr., lamandi, C. Angelescu, CancicOv, Antonescu tábornok és Teodoreseu tábor­nok honvédelmi alminiszter. Az eskületétel után a miniszterek el­len jegyezték az uj alkotmány kihirdető« * séről szóló dekrétumot, majd Miron pat- j riárka a következő beszédet intézte a* i Uralkodóhoz: beszéde \ páftiátka-miniszfere!nök — Felség! A keresztény világ legna­gyobb ünnepe, az ünnepek ünnepe: az Ur Feltámadása, amely bűnös szenvedélyek­kel telt régi világot döntött romba és az emberiséget a szabadulás partjaihoz ve­zette, a szeretet és a megbocsátás uj vilá­gához, vagyis a legfőbb keresztényi és polgári erényekhez. A feltámadás napján mindenütt felhangzik az ortodox egyház Szentirásának felül nem múlható éneke, annak dallamos összhangja: „Bocsássunk meg a feltámadás nevében . . . öleljünk lelkünkre mindenkit . . . nevezzük test­vérünknek azokat is, akik gyűlölnek . . — Amikor Calinescu belügyminiszter ur közölte velem a népszavazás eredmé­nyét, többek között ezeket mondotta: „Az ország több részében és különösen Erdély­ben, a polgárok ünnepi hangulatban men­tek szavazni, dalokkal és zenekarokkal. Sokan könnyeztek az örömtől mások, az általános testvériesség jeléül, megölelték társaikatÉn magam is láttam itt Bucu- re$tiben a mély hazafiasság ontotta köny- ny-jket az eredmény hírének vételekor. Ez a legerősebb bizonyítéka annak, hogy az egészséges ösztönü, érett politikai Ítélőké­pességgel és nemes gondolkozással megál­dott román nép az uj alkotmányban és az általunk megígért uj rendben minden rossz kiirtását, a múltbeli hibák k.küszö- bölését, az ország megszabadításának, igaz érdekei megmentésének korszakát, egész államéletünk megújhodását látja, egyszóval egy uj nagyobb rendet, nyu- godtabb munkát s igy: gyorsabb ütemű fejlődést biztosító korszakot nyitó újjá­születést. — Felség! Mély alattvalói érzéssel és lo­jalitással eltelve, de egyben fiatalos lel­kesség örömével is, történelmi büszkesé­get érzek, amikor a kormány nevében je­lentem, hogy Románia polgárai és a ro­mán nemzet minden várakozáson felüli mértékben megértették Felséged hősies el­határozását. azt, hogy ezek a törekvések mindnyájuk javát szolgálják, 4 29?J581 csaknem egyhangúságot jelentő szavazat­tal, ami a szavazatok 99.87 százalékát je­lenti, elfogadta és jóváhagyta Felséged alkotmányát, amit az ország lelkiatyjának elnöklete alatt álló kormánnyal együtt­működésben adott az országnak, ellene pedig 5483 an szavaztak, vagyis 0.13 szá­zalék. — Ezzel a minden várakozást meghaladó eredménnyel a román nemzet az egész világ előtt kinyilvánította■ hogy az - uj alaptör­vény elvei az ő tiszta leikéből fakadtak. Ezt pedig nem parlamenti képviselőinek szavazatai által juttatta kifejezésre — mint előbb —, nem egyszerű .parlament Házainak együttes ülésén és nem nemzet­gyűlési szavazattal, hanem a népakarat kifejezésének legdemokratikusabb mód­ján: csaknem egyhangú népszavazással. — Felség! Ma kimúlt a huszonkilenc fejű választási sárkány, amely ellenséges­kedést szított minden haszon nélkül és az egész ország kárára. Ma lehullt, az egye­sült Románia polgárainak szeméről a fá­tyol, hogy tisztán lássák, honnan jön a szabadulás: Felséged hősies elhatározásá­tól és az ország igazi érdekeinek megérté­sétől. Ma megszűntek a választási gyülö- letszitások, veszekedések, verekedések és gyilkosságok. Helyükbe nyugalom kerül, Őfelsége szintén beszéddel válaszolt a pátriárka-miniszterelnök szavaira.-— Románia megújhodásának e fel­emelő pillanataiban — kezdte beszédét az Uralkodó — első gondolatom mély kegyelettel száll az egyesült Románia megalkotójához, drága és felejthetetlen emlékű atyámhoz a lojális Ferdinand királyhoz és mindazokhoz, kicsinyek­hez és nagyokhoz, akik az ő oldalán szenvedtek és dolgozlak azon, hogy az országot természetes határai közé he­lyezzék. A mü, amelyet népem február 24-én oly nagy lelkesedéssel erősített meg, tiszta gondolatból és saját, vala­mint tanácsadóim lelkiismeretének mé­lyéből fakadt, abban a hitben, hogy napjaink parancsoló követelményeinek teszünk eleget és Nagyrománia megal­kotói s^ent örökségének szellemében já­runk el a román nemzet végleges meg­szilárdításával. Az uj alkotmány, ame­lyet ma hirdettünk ki ünnepi keretek rend, nyugalmas munka, békesség, egy­ség, amiket mint a legendás időkben, a nép testvéri összeölelkezése pecsételt' meg« — Felséged elégedett, sőt büszke lehet, hogy — a román nemzet géniuszának su­gallatára hallgatva — megérezhette a uép igazi érverését és hősies határozottsággal uj alapokra helyezhette az országot. Az egész ország és annak 4 millió 303.064 vá­lasztója nevében a Trón lépcsőjére helye­zem polgári lojalitásukból és bámulatra- méltó hüségérzetükből fakadó elégedettsé­güket. — Te pedig, a nagy román nemzet, ve­zetőiddel az élen, láss hozzá minden téren az építő munkához, az etnikai és latin Románia fiatit az atyai örökség természe­tes jogaiba helyezve. Komoly munkához, hogy mindannyiunk összefogásával szere­tett Romániánkat belül minél erősebbé, iknn pedig minél tiszteltebbé tegyük. Is­ten velünk, királyunkkal és országával. Éljen az u j Romániai Éljen megalapítója, II. Károly király! között és amelyet Románia polgárai a nemzet valóságos szükségleteinek olyan nagy megértésével fogadtak el, a jövő nemzedékkel szembeni kötelességük tu­datában, nem más, mint erős alap, a melye’ az igazi hazafiak segítségével fel szándékszom építeni a feléledt, gazdag és erős Romániát. — Ez az alkotmány, biztosítja az egyén természetes jogait, de leszögezi ugyanakkor, hogy e jogok kötelességek­kel állanak szoros kapcsolatban. Ezek­nek a kötelességeknek, amelyek közül legszentebb a haza érdekében való mun­kálkodás, valamennyi polgárnak habo­zás nélkül kell eleget tennie, mindenki­nek ereje és munkaköre szerint. Eltö­kélten, erős akarattal lépek a megvál­tásnak erre az útjára, megerősítve a »nun ka jogát és a közügyekben való becsü­letességet. Az állam szolgálóinak, akik közé elsőnek magamat sorozom, a? * célja, hegy szünet nélkül őrködjenek á Őfelsége válaszbeszéde

Next

/
Thumbnails
Contents