Brassói Lapok, 1938. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1938-03-02 / 49. szám
Vi ' aar» «ttrr# t« r * mu.*■* *»» egy«lealayv taml 910613 ‚3 sui) a. p .4 ' . XLIV. évfoyam 40. S2cm Főszerkesztő : KACSÓ SÁNDOR Brasov — Szerd& 1918. március 2 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre havonként 66.— lej, kézbesítéssel 74.— lej, ugyanez Brasovban 70.— lej. — Külföldre negyedévenként 360.— lej. — Magyarországra negyedévenként 12.— pengő. — HIRDETÉSEK dija Hirdetési oldalon 5 50 lej, páros (bal) szövegoldalon 6.— lej, páratlan (jobb) szövege oldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. — Hirdetési dijak előre fizetendők —Szerkesztőség és kiadóhivatal Brado v. ltra da Regele Carol 56—58. Telefonszánt 1.2 Életbe lépett az új alkotmány Az alajitárvány szentesítése a királyi palotában ünnepélyes kereteit között ment végbe A kormány tagjai letették az esküt az új alkotmányra „Erős, boldog Romániát akarok — mondotta Őfelsége az ünnepség alkalmával elhangzott beszédében Bucureti, február 28. Vasárnap délben fényes, ünnepi keretek között megtörtént az új alkotmány szentesítése. Az ország életében új fejezetet nyitó, történelmi aktus a királyi palota tróntermében ment végbe. Őfelsége a trónszék márványbaldachinja alatt fogadta a miniszterelnök jelentését a népszavazás eredményéről. Az Uralkodó mellett jobboldali Mihály nagyvajda foglalt helyet. A trónszerv elé asztalt helyeztek, amelyen feszület állott két égő gyertya között, tizen az asztalon szentesítette a király az új alaptörvényt. Az ünnepség a központi népszavazási bizottság jelentésével vette kezdetét. Csáné, a törvényvéleményező tanács elnöke átnyújtotta Miron pátriárka-miniszterelnöknek a szavazási eredmények összesítéséről szóló jegyzőkönyvet, amely megállapítja, hogy 4 millió 303 ezer 64 szavazó közül 4 millió 207 ezer 681 polgár az uj alkotmány mellett igennel szavazott s mindössze 5483-an szavaztak nemmel. „Ezt állapítottuk meg és ezt tanúsítjuk a nemzet előtt’ — fejeződik be a jegyzőkönyv, amelyet Gane elnökön kívül Badescu-Rosiori, Eugeniu Badescu, Hg. Dramba és Corneliu Gheorghian semmitőszéki birák írtak alá. A birák valamennyien piros, ünnepi talárjukat öltötték magukra ez alkalommal. A szentesítés történelmi pillanata A pátriárka átvette a jegyzőkönyvet, majd a kormány nevében jelentést tett Őfelségének a népszavazás eredményéről. Ezután szentesítés végett átnyújtotta az Uralkodónak a drága bőrbe kötött és pergamentre irt alkotmányt. Az ünnepség nagy pillanata következett most. II. Károly király őfelsége átvette az új alkotmányt s a trónszék elé helyezett asztalhoz lépve azt átírásáva szentesítette, majd a kormány tagjaihoz, a megjelent állami méltóságokhoz és vezénylő tábornokokhoz fordulva emelt hangon a következőket mondotta: — Az új alkotmány a nemzeti kösvetelmények egészséges szükségletéből fakad és az én lekiismeretemben, valamint tanácsadóimnak a lelkiismeretében érlelődött meg, azoknak a lelkiismeretében, akik felejthetetlen Atyám mellett a mai Románia megalkotói voltak. Az ország, amelynek beleegyezését kértem az új alkotmányhoz, lelkesedéssel fogadta azt, ami örömmel töltötte el szívemet. Az első vagyok, aki hozzája tartozónak érzem magamat és az első leszek, aki a román nép érdekében meg fogom védeni az új alkotmányt. Ezzel egyidejűleg megtörtént az új alaptörvény kihirdetése is. Az erről szóló dekrétum így hangzik: román nép megadva hozzájálását, elrendeljük a következő alkotmány életbeléptetését. (Következik az új alaptörvény szövege.) Kihirdetjük ezt az alkotmányt és elrendeljük, hogy az állam pecsétjével láttassák el és közzététessék a Monitorul Oficialbad.” Őfelsége aláírása után Miron miniszterelnök, Cancicov pénzügyminiszter és ideiglenes igazságügyminiszter, valamint Vaitoianu tábornok, Vaida Voevod, Mi . Ionescu, Iorga, Angelescu dr. és Tatarescu államminiszterek nevei következnek. Esküt tesznek a kormány tagjai A kormány tagjainak eskületétele következett ezután. Először a pátriárka-miniszterelnök lépett a feszülethez, hogy letegye az esküt az új alkotmányra: „Hűséget esküszöm 11. Károly királynak. Esküszöm, hogy tiszteletben fogom tartani az alkotmányt, meg fogom védeni az álom jogait és megőrzömi jz álami titkokat. Isten engem úgy segítsen !” Utána a miniszterek tették le a hűségesküt a következő sorrendben: Vaitoiaflu tábornok, Vaida-Voevod, Mironescu, Iorga, Angelescu dr., Tatarescu, Argeloian, Voicu Nitescu, Ionescu-Sisesti, Costinescu dr., Iamandi, C. Angelescu, Cancicov, Antonescu tábornok és Teodorescu tábornok honvédelmi alminiszter. Az eskületétel után a miniszterek ellen jegyezték az új alkotmány kihirdetédé séről szóló dekrétumot, majd Miron patiriárka a következő beszédet intézte a* i Uralkodóhoz: I beszéde pártiátka-miniszterelnök — Felség! A keresztény világ legnagyobb ünnepe, az ünnepek ünnepe, az Úr Feltámadása, amely bűnös szenvedélyekkel teli régi világot döntött romba és az emberiséget a szabadulás partjaihoz vezette, a szeretet és a megbocsátás új világához, vagyis a legfőbb keresztényi és polgári erényekhez. A feltámadás napján mindenütt felhangzik az ortodox egyház Szentírásának felül nem múlható éneke, annak dallamos összhangja: „Bocsássunk meg a feltámadás nevében . . . öleljünk lelkünkre mindenkit . . . nevezzük testvérünknek azokat is, akik gyűlölnek . . . Amikor Calinescu belügyminiszter úr közölte velem a népszavazás eredményét, többek között ezeket mondotta: „Az ország több részében és különösen Erdélyben, a polgárok ünnepi hangulatban mentek szavazni, dalokkal és zenekarokkal. Sokan könnyeztek az örömtől mások, az általános testvériesség jeléül, megölelték társaikat Én magam is láttam itt Bucurestiben a mély hazafiasság ontotta könynyeiket az eredmény hírének vételekor. Ez a legerősebb bizonyítéka annak, hogy az egészséges ösztönű, érett politikai ítélőképességgel és nemes gondolkozással megáldott román nép az új alkotmányban és az általunk megígért új rendben minden rossz kiirtását, a múltbeli hibák kiküszöbölését, az ország megszabadításának, igaz érdekei megmentésének korszakát, egész államéletünk megújhodását látja, egyszóval egy új nagyobb rendet, nyugodtabb munkát s igy gyorsabb ütemű fejlődést biztosító korszakot nyitó újjászületést. — Felség! Mély alattvalói érzéssel és lojalitással eltelve, de egyben fiatalos lelkesség örömével is, történelmi büszkeséget érzek, amikor a kormány nevében jelentem, hogy Románia polgárai és a román nemzet minden várakozáson felüli mértékben megértették Felséged hősies elhatározását, azt, hogy ezek a törekvések mindnyájuk javát szolgálják, 429?1581 csaknem egyhangúságot jelentő szavazattal, ami a szavazatok 99,87 százalékát jelenti, elfogadta és jóváhagyta Felséged alkotmányát, amit az ország lelkiatyjának elnöklete alatt álló kormánnyal együttműködésben adott az országnak, ellene pedig 548- an szavaztak, vagyis 0,13 százalék. Ezzel a minden várakozást meghaladó eredménnyel a román nemzet az egész világ előtt kinyilvánította■ hogy az új alaptörvény elvei az ő tiszta lelkéből fakadtak. Ezt pedig nem parlamenti képviselőinek szavazatai által juttatta kifejezésre — mint előbb —, nem egyszerű ,parlament Házainak együttes ülésén és nem nemzetgyűlési szavazattal, hanem a népakarat kifejezésének legdemokratikusabb módján, csaknem egyhangú népszavazással. — Felség! Ma kimúlt a huszonkilenc fejű választási sárkány, amely ellenségeskedést szított minden haszon nélkül és az egész ország kárára. Ma lehullt, az egyesült Románia polgárainak szeméről a fátyol, hogy tisztán lássák, honnan jön a szabadulás: Felséged hősies elhatározásától és az ország igazi érdekeinek megértésétől. Ma megszűntek a választási gyűlöletszítások, veszekedések, verekedések és gyilkosságok. Helyükbe nyugalom kerül, rend, nyugalmas munka, békesség, egység, amiket mint a legendás időkben, a nép testvéri összeölelkezése pecsételt meg. — Felséged elégedett, sőt büszke lehet, hogy — a román nemzet géniuszának sugallatára hallgatva — megérezhette a nép igazi érvelését és hősies határozottsággal új alapokra helyezhette az országot. Az egész ország és annak 4 millió 303.064 választója nevében a Trón lépcsőjére helyezem polgári lojalitásukból és bámulatraméltó hűségérzetükből fakadó elégedettségüket. — Te pedig, a nagy román nemzet, vezetőiddel az élen, láss hozzá minden téren az építő munkához, az etnikai és latin Románia fiatit az atyai örökség természetes jogaiba helyezve. Komoly munkához, hogy mindannyiunk összefogásával szeretett Romániánkat belül minél erősebbé, iemn pedig minél tiszteltebbé tegyük. Isten velünk, királyunkkal és országával. Éljen az új Romániai Éljen megalapítója, II. Károly király! Őfelsége válaszbeszéde Őfelsége szintén beszéddel válaszolt a pátriárka-miniszterelnök szavaira.— Románia megújhodásának e felemelő pillanataiban — kezdte beszédét az Uralkodó — első gondolatom mély kegyelettel száll az egyesült Románia megalkotójához, drága és felejthetetlen emlékű atyámhoz a lojális Ferdinánd királyhoz és mindazokhoz, kicsinyekhez és nagyokhoz, akik az ő oldalán szenvedtek és dolgoztak azon, hogy az országot természetes határai közé helyezzék. A mű, amelyet népem február 24-én oly nagy lelkesedéssel erősített meg, tiszta gondolatból és saját, valamint tanácsadóim lelkiismeretének mélyéből fakadt, abban a hitben, hogy napjaink parancsoló követelményeinek teszünk eleget és Nagyrománia megalkotói szent örökségének szellemében járunk el a román nemzet végleges megszilárdításával. Az új alkotmány, amelyet ma hirdettünk ki ünnepi keretek között és amelyet Románia polgárai a nemzet valóságos szükségleteinek olyan nagy megértésével fogadtak el, a jövő nemzedékkel szembeni kötelességük tudatában, nem más, mint erős alap, amelyet az igazi hazafiak segítségével fel szándékszom építeni a feléledt, gazdag és erős Romániát. — Ez az alkotmány, biztosítja az egyén természetes jogait, de leszögezi ugyanakkor, hogy e jogok kötelességekkel állanak szoros kapcsolatban. Ezeknek a kötelességeknek, amelyek közül legszentebb a haza érdekében való munkálkodás, valamennyi polgárnak habozás nélkül kell eleget tennie, mindenkinek ereje és munkaköre szerint. Eltökélten, erős akarattal lépek a megváltásnak erre az útjára, megerősítve amunka jogát és a közügyekben való becsületességet. Az állam szolgálóinak, akik közé elsőnek magamat sorozom, azi célja, hogy szünet nélkül őrködjenek .