Brassói Lapok, 1938. június (44. évfolyam, 123-145. szám)

1938-06-01 / 123. szám

1938 funtasy DIMHEDENCE ~ szmaintini TÁRSADALOMRAJZ A TISZÁNTÚLRÓL ’-1' A budapesti Magyar Szemle legújabb számában Kovács Imre, a Néma Forradalom szerzője, érdekes társadalomrajzi helyzetképet ad a békés megyei Mezőberény nagyközségről, ahol a malt év végén lezajlott képviselőtestületi választás hat nyilaskeresztes és négy szociáldemokrata mandátummal felmorzsolta és megsemmisítette a polgári pártokat. Kovács Imre arra a kérdésre akar választ adni, hogy mi késztethette Mezőberény lakosságát a középút feladására s a politikai végletek támogatására? Mezőberényt a török hódoltság után szlovák és német evangélikus telepesek építették fel s bár későbbi magyar betelepedések s az általános magyarosodás következtében a nagyközségben ma már a magyar elem az uralkodó, a német—szlovák—magyar hármas nemzetiségi jelleg mindmáig szembeszökő. Újabban a németek körében támadt új nemzetiségi mozgolódás és a már elmagyarosodott rétegek között is a visszanémetesedés jelei mutatkoznak... A mezőberényi nemzeti szocialista előtörés is egy német téglagyáros kezdeményezésének köszönhető, akik Németországban végzett agitátoriskolát. Kovács Imre megállapítja, hogy Mezőberény társadalmi struktúrája pontosan fedi politikai struktúráját. A háború előtti agrárszocialista mozgalom az agrárproletáriátust, mely túlnyomólag magyar, végleg eljegyezte a baloldallal s szociáldemokrata az ipari munkásság és jórészt a kisiparosság is. A gazdaságilag szintén ingadozó felsőbb társadalmi osztályok sem tartanak ki a polgári ideológiák mellett , csalódottan a nacionalista jelszavakat hangoztatni nem szűnő, egyre elevenebb nyilaskeresztes mozgalomban keresik politikai vágyaik beteljesedését. A nyilaskeresztesek elsősorban a középosztály s a gazda társadalom polgári szavazatait kapták... Kovács Imre a nyikaskeresztesszociáldemokrata Mezőberény esetében jelképet lát: ez a tisztántúli falu a nagy európai világnézeti arcvonalban kiépítette a maga kis frontját s a jelek szerint „Tiszántúl politikai sorsa ugy látszik, a marxista—nemzetiszocalista alternatívában fog kiteljesedni.” APARFANU MAGYARUL, SADOVEANU CSEHÜL -! Somogyi Imre nagyváradi ügyvéd fordításában most kerül sajtó alá Budapesten Liviu Rebreanu híres háborús regénye, a Padurea SpAnzurafilor (Akasztottak erdeje). A regény angol, francia, holland, olasz, cseh, lengyel, finn és japán fordításban már régen megjelent, ez évben adták ki német nyelven s most nyáron jelenik meg szerb és bolgár fordításban is — csak a magyar fordítás váratott sokáig magára. Kétségtelen, hogy a magyar fordítás késedelmessége bizonyos politikai feszélyezettségre vezethető vissza. Liviu Rebreanu regényének főhőse ugyanis az osztrák-magyar hadsereg egy román származású tüzértisztje. Bologa főhadnagy, aki mint hadbíró, ítélkezni kénytelen erdélyi fatestvérei felett s lelki meghalósulás elől átszökik a román tábor felé. A két harcvonal között lefogják s úgy fejezi be életét, ahogy az olasz front egyik erdejében látta beteljesedni a katonaszökevények sorsát... A háborús tartalmú, de elsősorban finoman lélektani regény irodalmi értéke végre mégis legyőzte a magyar—román történelmi feszervezettséget s megjelenése hamarosan az őszinte román—magyar kunyrközeledés meggyőző dokumentuma lesz. Prágában Mihail Sadoveanu regénye, a Baltagul, jelenik meg e nsnokben Marié Kojeká cseh fordításában. A neves román elbeszélő egyik jó 1, 1 művével nyitja meg a prágai Melantrich-kiadóvábhiratus világirodalmi regénysorozatát. A dunai szomszédnépek kulturális közeledését ez esetben is megelőzte a német könyvkiadás: a Baltácul német fordítása már 1938-ban megjelent Münchenben. Érdekes, hogy a regény németül a „Nechifor Lipan Asszonya” címet viseli, csehül pedig „Három Lovas” címmel jelenik meg — az eredeti címnek használt román kifejezés lefordíthatatlansága miatt. CSFH SZLOVÁKIAI MAGYAR MŰVÉSZ TOLDI-ILLUSZTRÁCIÓI -1- A Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület pozsonyi tagozatának felkérésére Prohászka István, a csallóközi származású neves magyar festőművész elkészítette Arany János Toldijának ilusztrációját — vetített képes előadások céljaira. Prohászka István az új szlovenszkói magyar képzőművészet legjellegzetesebb képviselője: képeiben egy népi mitológiából, ősi térélményből, szociális nyomorból, robotból és osztályharcból táplálkozó új marvar népiség vízióit kapjuk. Azt a kisalföldi népvilágot fejezi ki, melynek irodalmi vetületét Morvay Gyula és Sellyei József írásaiban találjuk meg. Alkalmasabb művészt a Toldi illusztrálására aligha lehetett volna találni. Prohászka István már a János vitéz vetítésre alkalmas illusztrációival hasznos szolgálatot teljesített a szlovenszkói magyar népművelésnek, most elkészült 48 Toldi-illusztrációja pedig a határokon túl is figyelmet érdemel. Színesen elevenednek meg ebben a sorozatban a hajdani magyar életformák, mintha a kis csallóközi román és koragót templomokban kapott volna a művész inspirációt... Prohászka István folklorisztikus festői elemekkel is dolgozik. Egy nyilatkozata szerint a néprajzi elemek is fontos formái a népi megnyilatkozásnak s ha a művész ki akarja fejezni a népet, minden olyan jellegzetességet fel kell használnia, amellyel a nép fejezi ki önmagát. A Toldi-illusztrációk mindegyike önálló értékű művészi alkotás. Felmerült már a terv, hogy a népoktatásban való használaton kívül is külön albumban kiadják az egész képsorozatot.________________ a párisi Havas-ügynökség bévlnt tudósítója jelenít. A vasárnap este aláírt német—olasz kereskedelmi egyezmény „gazdaságpolitikai támadást“ hoz a Dunavölgyében és a Balkánon Az olasz sajtó szerint nincs szó „dunavölgyi befolyásolási zónák felosztásáról44 Pakis, május 30. A Havas-ügynökség berlini tudósítója rendkívül érdekes és bizonyára nagy feltűnést keltő jelentést közöl a Berlinben vasárnap megkötött német—olasz kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. A tudósító nem ismeri még a megkötött egyezmény tartalmát, de tudja a hozzáfűződő terveket és elképzeléseket s ezekből következtetve rendkívüli jelentőséget tulajdonít neki. Megálapítása szerint már Hitler olaszországi látogatása alkalmával megkezdődtek a megbeszélések a „Középeurópában való befolyásolási zónák” elosztásáról, akkor azonban nem jött létre semmi végleges megállapodás. A vasárnap megkötött kereskedelmi egyezmény most ezt a tervet valósította meg. A Havas tudósítója szerint Németország már régen hangoztatja, hogy Közép- és Délkeleteurópa természetes kiegészítő piaca a német gazdasági életnek, amely nyersanyagokban és élelmiszerekben tudvalevőleg szegény. Olaszország nem fogadta el ezt a szempontot minden ellenvélemény nélkül, úgy látszik azonban, hogy Mussolini biztosítékokat kapott a középeurópai olasz érdekek tiszteletben tartására s ezen az alapon létrejöhetett a megegyezés, illetve most már gazdasági megállapodás is. Más jelentések szerint a vasárnap este aláírt németolasz gazdasági egyezménynek még külön politikai jelentősége is van, amennyiben szentesíti a német—olasz kereskedelmi politika párhuzamosságát a Balkánon és a Duna-völgyében. Berlinben az a vélemény, hogy Németország és Olaszország mindezideig hátrányos helyzetben volt a nagy világhatalmakkal, mint Angliával, az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben, amelyek nagy gazdasági területeket nyitottak "maguknak kizárólagos befolyásuk érvényesítésére. Németország és Olaszország ezek miatt a monopolizálási törekvések miatt „sértett helyzetbe” került gazdasági téren. Most azután a két tengelyállam úgy határozott, hogy kilép eddigi tartózkodásából és „gazdaságpolitikai támadást” indít a Duna völgyben és a Balkánon. A két szerződő állam igazságtalannak tartja azt a helyzetet, hogy a megjelölt területeken devizahiánya miatt nem érvényesülhetett kereskedelmi téren s minden ilyen előnyt az erős devizáin nyugati államok aratják le. Miután Olaszország és Németország nem élhetnek ezzel a gazdasági fegyverrel, közös fellépéssel akarják elérni azt, hogy a kiszemelt területeken az ő javukra egyensúlyozódjék ki a gazdasági élet. Annyi bizonyos — mondja a Havas-jelentés —, hogy Németország és Olaszország olyan helyzetet kíván teremteni, amely gazdasági előnyöket biztosít majd a különféle piacokon.A Germania című berlini lap, amely a legrészletesebben foglalkozik ezzel a kérdéssel, az alábbi piacokat sorolja fel: Danzig, Albánia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Görögország, Saanyolország, az afrikai olasz gyarmatok. Spanyol-Marokkó és a Beleftri-szigetek A lap szerint még más államok is csatlakozhatnának ehez a gazdasági tömörüléshez, amely a résztvevő országoknak fokozottabb és könnyebb árucserét, valamint egészen különleges és erősen csökkentett kedvezményes vámtarifarendszert biztosítana. Végül a Germania annak a véleményének is kifejezést ad, hogy ezt a „kereskedelmi politikát” ki lehet majd egészíteni pénzügyi megegyezésekkel is. Az olasz sajtó is nagy jelentőséget tulajdonít a megkötött egyezménynek, de visszautasítja a francia jelentések beállítását. A Voce d’Italia szerint Németország az egyezménnyel megszilárdította az olasz kereskedelemben elfoglalt első helyét. A továbbiakban vitázik a Havasiroda jelentésével. Nincs szó arról — mondja az olasz lap —, hogy Olaszország és Németország felosztotta egymásközött a „dunavölgyi befolyásolási érdekterületeket”. Párisban elfelejtik, hogy a Duna mentén független államok élnek, amelyeknek az önállóságát Olaszország és Németország sokkal inkább tiszteletben tartja, mint sok más állam. Berlini jelentés szerint a szombaton este kötött német—olasz gazdasági egyezmény az Ausztriának Németországhoz való csatolásával kapcsolatban időszerűvé vált kereskedelmi és gazdasági kérdéseket rendezte, illetve kiterjesztette Ausztriára is a német—olasz gazdasági szerződések hatályát. Nagyszebenben halt meg Goga Octavian 83 éves édesanyja Az utolsó pillanatig nem tudta meg, hogy fia néhény hét előtt szintén meghalt Bucuresti, május 30 A nagyszebeni Luther szanatóriumban szombaton délután 5 órakor 83 éves korában meghalt Aurelia Goga asszony, a nemrégiben elhunyt Goga Octavian költő és volt miniszterelnök édesanyja. Goga Octavian édesanyja már hosszas ideje betegen feküdt a szanatóriumban. Mikor fia nagybeteg lett, majd meghalt, é senki sem merte megmondani a matrónának a valóságot s most abban a tudatban hunyta le szemét, hogy fia is részt vesz a temetésen. Goga édesanyját a közeli Nagydisznód községben, a híres költő szülőfalujában hétfőn hlyezték örök nyugalomra. K- Milyen szerepe volt a letartóztatott temesvári postai felügyelőnek a hat év előtti bélyeglopási ügyben? A vizsgálat szerint Golumbovics nem vette figyelembe azokat a vallomásokat, amelyeket barátja ellen tettek Timisoara—Temesvár, máj 30 A Bucaressiben letartóztatott Golimbovich Victor temesvári postaügyi vezérfelügyelő ügyében folyó vizsgálat egyre jobban kiszélesedik. Ezelőtt hat évvel, 1932-ben, a temesvári főpostán ismeretlen tettesek a bélyeglerakatot kifosztották és félmillió lej értékű postabélyeget vittek el. A fővárosi lapok híradása szerint a vizsgálat most erre a nagyarányú bélyeglopási ügyre is kiterjed. A Curentul szerint alapos a gyanú, hogy Golumbovics vezérfelügyelő tudta, hogy kik voltak a lopás tettesei s bár a vizsgálóbizottságban volt, erről nem tett jelentést Akadtak ugyanis tanuk, akik a lopás idején a bélyegraktár közelében látták az azóta elhunyt Bulugea titkárt. Golumbovics azonban, aki Bulugeával baráti viszonyban állott, ezeket a vallomásokat nem vette figyelembe és igyekezett a nyomozást mellékvágányra terelni. Ennek következtében azután a vizsgálat holtpontra jutott. A megvádolt három postatisztviselőt a bucuresti Curtea de Conturi felmentette. A bucuresti vizsgálat most azt igyekszik kideríteni, hogy milyen szerepe volt Golumbovicsnak a bélyeglopási ügy eltussolásában.