Brassói Lapok, 1938. október (44. évfolyam, 224-250. szám)

1938-10-01 / 224. szám

2 Mal Rudolf, a Führer állandó helyettese kí­sérte Hitlerhez a Führerhausba, ahol később megjelent Chamberlain angol miniszterelnök is. Hitler mindegyiküket az ajtónál fogadta. A Führerhaus két erkélyén két-két lobogó leng: az egyi­ken a német és olasz, a másikon pedig az angol és francia. Az értekezlet eredeti programja sze­rint a négy államférfi első megbeszélé­sének délután 3 órakor kellett volna megkezdődnie. Ezt a programot azonban úgy módosították, hogy az első megbe­szélés még ebéd előtt megtörténjék. En­nek megfelelőleg Hitler három kiváló vendége déli fél 1 órára megjelent a Führerhaus­ ban, ahol az értekezlet fo­lyik. Az értekezlet második ülése délután 4 órakor vette kezdetét. Chamberlain javasolta a nagy­hatalmi értekezletet is (Róma, R­a­d­o­r) A müncheni értekezlet esz­méjének kialakulásáról a következő érdekes részletek jutottak a nyilvánosságra: Chamberlain miniszterelnök szerdán dél­előtt 10 órakor Mussolinihez levelet intézett, amelyben közölte, hogy egy utolsó felhívás­sal kérte Hitlert, álljon el az erőszak alkal­mazásától a szudétanémet kérdésben; közöl­te továbbá az angol miniszterelnök, hogy felajánlotta Hitlernek, miszerint azonnal Berlinbe megy tárgyalni a német—cseh megegyezés létrehozása érdekében. Ha Hit­ler óhajtja, Franciaország megbízó részt fognak venni ezeken a tárgyalásokon. Ezután Chamberlain arra kérte levelében Mussolinit, képviseltesse magát ő is s taná­csolja Hitlernek e legújabb angol javaslat elfogadását Chamberlain ismételten han­goztatta, hogy szavatol a cseh ígéretek be­váltásáért és szilárd a meggyőződése, hogy egy hét alatt teljes megegyezés érhető el. A levél vétele után a Duce hivatalosan érte­sítette Chamberlaint, hogy ajánlotta Hitlernek az angol javaslat elfogadását Mussolini déli 1 órakor telefonbeszélgetést folytatott Hitlerrel, este 6 órakor pedig már el is indult Mün­chenbe. Moszkva és a müncheni érte­ezlet Amint a Havas jelenti, a müncheni értekezlet elhatározásának a hírét Moszk­vában hűvösen fogadták. Illetékes kö­rök erősen kétkednek az értekezlet eredményét illetőleg. A négyhatalmi ér­tekezlet itt nem örvend kedveltségnek, mert Moszkvát nem elégítheti ki egy olyan egyezmény, amely csak a négy nyugati nagyhatalom között jön létre. Diplomáciai tanács­kozások Varsóban (Varsó, Rador) Franasovici Románia varsói nagykövete tanácskozást tartott Beck lengyel külügyminiszterrel. Szem­­beck lengyel külügyi államtitkár egyide­jűleg a francia és angol nagyköveteket fo­gadta, kapcsolatban a jelenlegi politikai helyzettel. ■HMM» * N­ cseh köztársaság szék­helyét a határnól beljebb eső városba akarják elhelyezni (London) A Central News értesülése szerint a csehszlovák komány komolyan gondolkozik azon a terven, hogy a köz­társaság székhelyét Prágából valamelyik beljebb eső cseh városba helyezze át. Prága ugyanis a tervezett területi rende­zéssel alig 50 mérföldnyire esik az új német határtól. A lap szerint valószínű, hogy a székhelyátköltöztetést a cseh kormány hamarosan hivatalosan is be­jelenti. A Népszövetség helyesli Roosevelt lépését Genf, szeptember 19. A Népszövetség közgyűlése egyhangúan, minden vita nél­kül elfogadta azt a határozati javaslatot, a­melyet szerdán terjesztettek be és amely­ben a közgyűlés kifejezi azt a reményét, hogy egyetlen kormány sem kísérli meg a csehszlovák kérdésnek erőszak útján való megoldását. Hozzáteszi még a határozat, hogy a közgyűlés élénk elégtétellel s öröm­mel üdvözli az Egyesült Államok elnökének kezdeményezéseit és csatlakozik ahhoz a szelemhez, amelyből Roosevelt békeszózata kiindult ' ' ».­­ A prágai kormány újabb széleskörű minisztertanácsot tartott Újból cáfolják Benes lemondásának hírét Prága, szeptember 29. (Rador) Szerdán délután a csehszlo­vák kormány Benes köztársasági elnök el­nökletével minisztertanácsot tartott. A ta­nácskozáson résztvett a volt kormány több tagja, mint Hodza volt miniszterel­nök, Czerny, Bechyne és Jezek volt mi­niszterek, valamint a politikai bizottság tagjai és a kormányt támogató pártok el­nökei. A tanácskozás eredményéről nem adtak ki hivatalos jelentést. Illetékes prágai körök ismételten hatá­rozottan cáfolják azt a hírt, mintha Benes köztársasági elnök lemondásra gondolna. Az egész csehszlovákiai sajtó megnyug­vással közli azt a hírt, hogy a német­csehszlovák határon állomásozó német ro­hamcsapa­tokat és védőosztagokat rendes sorkatonasággal cserélték ki. Ez a német intézkedés reményt nyújt arra — mondja a csehszlovák sajtó, — hogy a határmen­ti csehszlovák területek megszabadulnak a felfegyverkezett csapatok titkos betöé­­seitől, amelyek annyi nyugtalanságot okoztak. Katonai intézkedések Európaszerte Csehországban (Prága, Rador) A csehszlovák kor­mány elrendelte, hogy a csütörtöki nap­tól kezdve polgári személynek tilos ben­zint eladni. Benzint csak orvosok, a lég­védelmi testület tagjai, tűzoltók és a nemzetvédelem számára dolgozó iparo­sok vásárolhatnak ezután a katonai szerveken kívül. A hivatalos lap rende­letet közöl, amely szerint az 1937 június 8-iki törvény értelmében a nemzetvédel­mi minisztérium egész Csehszlovákia te­rületére hadbíróságokat létesített. f­ranciaorsseenban (Páris, Rador) A Havas ügynökség jelentése szerint a francia hivatalos lap csütörtöki száma rendelettörvényt közöl, amelynek alapján életbe léptetik a „hábo­rú idejére szóló nemzeti megszervezésről” szóló törvényt. Ezt a törvényt a francia kormány még a tavasz folyamán szavaz­tatta meg, mindjárt Ausztriának Németor­szághoz való csatolása után. Mit hozhat és mit oldhat meg a müncheni értekezlet? I­ Malin írja: „Tisztul a láthatár" (Paris) A müncheni értekezlet hírét az egész világsajtó nagy megnyugvással és reménykedéssel fogadja. Franciaországban is szemmel láthatóan nagy megnyugvás , bizakodás kerekedett felül, csak bizo­nyos baloldali körök helytelenítik a négy hatalmi előretörést. A lapok egy része in­ti a közönséget, hogy nem szabad egyik napról a másikra túlzott reménykedésbe esni, mert rengeteg elintézni és rendezni való kérdés van függőben. A Matin gyors megoldást vár, mert Európa idegei alig bírják már a feszültséget. A müncheni ta­lálkozóhoz nagy reményeket fűz. „Tisztul a láthatár — és kezd feltűnni a béke napja.” (Berlin) A német sajtó is nagy öröm­mel fogadta a müncheni négyhatalmi érte­kezlet hírét s annak a reményének ad ki­fejezést, hogy olyan rendezés történik ott, ami valóban megszilárdítja a békét. Is­mételten hangsúlyozza, hogy Németország nem akar többet, mint amennyi a hozzá tartozó kisebbséget szerető nemze­tet megillet. Németország biztosítani akar­ja a csehszovákiai németeknek az önren­delkezési jogot és gyors megoldást vár, mert nem akarja tovább a jelenlegi hely­zetben tűrni a szudétanémetséget. Egyet­len francia és angol sem követelheti azt, hogy tétlenül szemlélje a szudétanémetek szenvedéseit. Anglia és Franciaország ha­sonló helyzetben már régen elveszítette volna türelmét. Az Allgemeine Zietung szerint Münchenben most nem a régi min­ta szerinti értekezletről van szó, amit Roosevelt elnök ajánlott. A tanácskozásra összeült négy nagyhatalom tudja, hogy most nem beszéd, hanem a cselekvés ide­je van. Az a négy férfiú, aki most tanács­kozásra összeült, olyan hatalmat képvisel, hogy valóban a béke új európai korsza­kának nyitja meg a lehetőségét. (Budapest, Rador) A Magyar Táv­irati Iroda annak a reményének ad kife­jezést, hogy a csütörtöki müncheni négy­hatalmi tanácskozás Csehszlovákia összes nemzetiségeinek a kérdését megoldja, te­hát a megoldás során figyelembe veszik a magyar követeléseket is. (Páris) A müncheni értekezlet híre a francia parlamenti körökben mély benyo­mást és valóságos megkönnyebbülést kel­tett, mert a lejtőn való hirtelen megállást és a viszály­ súlyosbodásának megakadá­lyozására irányuló erélyes lépést látják benne. Remélik, hogy Hitler, akinek a francia-angol javaslatok máris biztosítot­ták követelései nagy részének teljesítését, ezeken az új tárgyalásokon megfelelő bé­­kü­lékenységet fog tanúsítani a szudétané­met kérdés szerződéses megoldására. (Prága, Rador) A müncheni értekezlet hí­rét a prágai sajtó általában megkönnyebbülés­sel fogadta. A Prager Presse ezzel kapcsolato­san hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia mindig támogatta azt az álláspontot, amely szerint a nézeteltéréseket békés úton kell megoldani. A lap a müncheni értekezletet úgy üdvözli, „mint utolsó módját a mai súlyos helyzetből való ki­bontakozásnak" és végső következtetésképpen leszögezi, hogy Csehszlovákia hajlandó min­dent elkövetni a béke érdekében. A Prager Tagblatt úgy véli, hogy az érte­kezlet célja a szudétanémet területeknek Né­metországhoz való csatolása, oly módon, hogy minden viszály a jövőben elkerülhető legyen. A cseh nemzeti szocialista párt lapja, a Ceske Slovo így ír: „A müncheni értekezlet összehű­­­t, azt bizonyítja, hogy Németország pilla­ Svájcban (Bern, Rador) A félhivatalos német sajtóiroda közlése szerint a svájci szö­vetségtanács csütörtökön reggel rövid ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy azonnal zászló alá rendeli a határvédő csapatokat és megteszi a szükséges in­tézkedéseket az általános mozgósítás elő­készítésére is- Az általános mozgósítás elrendelésére abban az esetben kerül sor, ha a müncheni tanácskozásokkal kapcsolatban Svájc kedvezőtlen híreket kap.* (Bern, Bador) A svájci szövetségi kormány megré­t hangú felhívással for­dult Hitlerhez és Beneshez, hogy őriz­zék meg a békét. A felhívás egyébként hangsúlyozza, hogy európai viszály ese­tén Svájc semmiféle módon sem avat­kozhatok bele a kérdésekbe , még csak tanácsokkal sem siethet azok megoldá­sának segítségére. Itaéliában (London, Rador) A londoni keres­kedelmi kamara hivatalosan közli, hogy október­­6-ig nem ad ki hadianyagra kiviteli engedélyt A tilalom idejét arra is felhasználják, hogy felülvizsgálják a már eddig kiadott ilyen természetű en­gedélyeket. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tilalom nem vonatkozik az angol domíniumok és az angol védelem alatt álló területekre szánt hadianyagokra. 1939. október 1 natnyilag engedett merev álláspontjából és le-, mondott az erőszakos eszközök igénybevételé­ről. Most már csak azt kell megtudnunk, váj­jon Németország lemondott-e azokról a köve­telésekről is, amelyeknek teljesítése tönkrete­­hetné Csehszlovák­iát. Az új helyzet, amelyet Hitler kancellár teremtett, új megoldási módo­kat követel, de ez a megoldás nem lehet olyan, hogy abból Csehszlovákiának jóvátehetetlen kára származzék. Készek vagyunk megvédeni az élethez való jogunkat bármily áron is és úgy érezzük, jogunk van arra, hogy mi is jelen le­gyünk a müncheni értekezleten, ahol a mi ér­dekeink felett döntenek. A négyhatalmi és a tőzsdék (Bucuresti) A müncheni négyhatalmi értekezlet híre igen kedvező hatással volt a fővárosi tőzsdére. A pénzpiacon nagy felélénkülést lehetett tapasztalni. Az üz­letkötések visszanyerték normális ütemü­ket, a szabadforgalomban pedig nagy ár­folyam-emelkedéseket lehetett észlelni. (London) Az angol birodalmi bank a bankkamatlábat változatlanul 2 százalék­ban állapította meg. A müncheni tanács­kozások miatt október S­ikán lesz a fasiszta nagytanács ülése (Róma, Rador) Az olasz fasiszta nagy­tanács ülését, amelyet október 1-re hívtak össze, Mussolini müncheni tanácskozáséul miatt október 6-ra halasztották. A nagy­tanács napirendjén a fajkérdés, a jelenle­gi politikai helyzet és az új fasiszta és tes­tületi kamarák kérdése szerepel. ­ A szovjet kormány válasza Roosevelt üzenetére Oroszország hajlandó egy nemzetközi értekezletet támogatni (Moszkva, Radar) A Tass közli: Válaszolva az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányának a Szovjetunió elnö­kéhez és kormányához intézett üzeneté­re, amely felhívás intézését javasolta Németországhoz és Csehszlovák­iához a megkezdett tárgyalások folytatása és a viszály békés eszközökkel való méltá­nyos megoldására. Patyomkin helyettes külügyi népbiztos Kirch USA-ügyvivő­­nek a szovjet kormány nevében a követ­kező nyilatkozatot adta át: „A szovjet kormányt külpolitikájá­ban rendíthetetlenül az egyetemes bé­kére való törekvés vezérli. Visszauta­sítva az erőszak alkalmazását a nem­zetközi viszályok rendezése terén, a Szovjetunió annak idején támogatta az USA kezdeményezését, amellyel a Kellogg-paktumot ajánlotta, vagyis a háborúról, mint a nemzetközi politika eszközéről való lemondást. Mi több, a szovjet kormány javaslatára 1929 február 9-én a Szovjetunió és több más ország között egyezmény jött lét­­re a Kellogg-paktum idő előtti életbe­léptetésére vonatkozólag. Középeuró­­pában ma olyan események mennek végbe, amelyek általános háborúval fenyegetnek. Ebben a súlyos órában a szovjet kormány csak értékelheti Roo­sevelt elnök közbelépését, aki arra szólít fel, hogy a jelenlegi ellentétet békés útán rendezzék. A szovjet kor­mány rokonszenvvel fogadja az Egye­sült Álamok kormánya által tett ama javaslatot, hogy működjék közre a háború elhárításában és a jelenlegi nemzetközi helyzet békés utón való rendezésében. A szovjet kormány­t még ez év márciusában, Ausztria erősza­kos elfoglalása után, ami veszélyez­tette Európa békéjét, javasolta a ké­sőbbi rendkívül veszélyes nemzetközi bonyodalmak elhárítása végett egy értekezlet haladéktalan összehívását, amely gyakorlati eszközöket találjon a támadással való szembeszállásra, együttes erőfeszítésekkel mentve meg a békét. A szovjet kormány ez alka­lommal is kész támogatni egy ilyen nemzetközi értekezlet összehívását , és tevékeny részt venni annak munkájá­ban."

Next