Brassói Lapok, 1938. december (44. évfolyam, 275-300. szám)

1938-12-01 / 275. szám

* " - a tor Tu j ; £ . A ®::?ncs Könyvtara 91061J BuIiAPBoT i e r* o 4 XLIV. évtoíyam 275, szám szerkesztő: KACSO SÁNDOR Brasov — Csütörtök 1938, december 1 Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptnlajdonos: . Oy^ íjtóvállalat (Kahána Bemát). — (Bejegyezve: Q. EL 920/1938. Trib. Brasov.)— Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej, ugyanez Bra§ovban 80 lej. — Külföldre 4 jyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdetések dija hirdetési oldalon 5.50 lej, páros (bal) szöveg­oldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Reg. Carol 56-58. — TeL 82. Befolyásos politikai személyiségek közvetítenek Daladier és a szakszervezetek között A MINISZTER MEREV ÁLLÁSPONTOT TART ÉS CSAK AKKOR TÁRGYAL A SZAKSZERVEZETEKKEL, HA AZOK ELŐBB VISSZAVONJÁK A SZTRÁJK- PARANCSOT MíJifarzálják a párisi villamost, a társasgépkocsikat és a vasutakat Lengyelország egyensúlyoz (—si) Közhelyszámba megy már az a megállapítás, hogy a csehszlovák kérdés müncheni megoldása megbontotta, sőt felborította a közép- és keleteurópai erő­viszonyoknak az utóbbi évekbeli egyen­súlyát, hiszen a németellenes csehszlovák végvár nemcsak hogy elesett, hanem meg is adta magát kegyelemre. A Harmadik Birodalom horogkeresztes lobogója így eljutott az Erdős-Kárpátok északkeleti ormaira is s amint a legutóbbi jelentések, bizonyítják, a prágai német követség egyik tanácsosa, meg egy német tiszt — „tanácsadó” — Karmasin szlovákiai ^ es ruténföldi nemzeti szocialista pártjáról csak mellékesen szólva — Huszton min­dent elkövet, bogy a német befolyást és irányítást a Kárpátaljai Ukrajnában mi­nél élőbb meg is szilárditsa. A németeknek a Kárpátokon való meg­jelenése érthető módon elsősorban Len­gyelországot nyugtalanítja, amelyre & hatalmas nyugati szomszéd amugyis erős nyomást gyakorolt már a danzigi korri­dor vonalán is. Annak következiébcu, hegy Cseh-Szlovákia és a Kárpátaljai Ukrajna most szintén német hatás alá ke­rült, ez a nyomás legalábbis megkétsze­reződött s különösen az a körülmény fo­kozza és teszi igen kellemetlenné Lengyel- ország számára, hogy a nagy-ukrán esz­me felkarolásán és támogatásán keresztül is érvényesül. A Kárpátok túlsó oldalán, a lengyel állam keretébe tartozó Galíciá­ban tudvalevőleg öt milliónyi ukrán él s a Szovjetunióbeli Ukrajnához,^ Európa legdusabb gabona-raktárához és szénme­dencéjéhez való törtetésében Németor­szágnak ezt a közbeeső népkisebhséget is fel kell használnia. Amikor a németek Huszton megragad­ják az ukrán kérdés emeltyűjét, ez egy­aránt felfigyelteti nemcsak Varsót, ha­nem Moszkvát is. Olyan ügy ez, amely egyformán érinti mind a két szláv fővá­rost s ennélfogva magától értetődő, bogy felvetődik bennük a közös védekezés öt­lete. A németeknek a Kárpátaljai Ukraj­nában történt felbukkanása adta tehát elsősorban az indítékot azokhoz a megbe­szélésekhez. amelyek az utóbbi hetekben a lengyel követ és Litvinov között Moszk­vában lefolytak s amelyek a nagy feltű­nést keltő közös lengyel-szovjet együtt­működési nyilatkozat közzétételéhez ve­zettek. ^ Ami magát a nyilatkozat tartalmát il­leti, az semmi újat nem hoz ugyan, mert csak a két állam között már régebben meglévő egyezmények hűséges betartását és a függőben levő kérdések tisztázását mondja ki, jelentősége azonban ma mégis számottevő. Azt jelzi ez a nyilatkozat, hogy a két keleteurópai állam, amely az utóbbi időben meglehetősen hűvös, sőt rossz viszonyban élt egymással, a közös veszély láttára barátságosan együtt akar működni, gondosan kiküszöbölve kap­csolataiból mindent, ami másirányu ellen­álló-erejét gyöngítheti. Ha tekintetbe vesszük, hogy Lengyelország az elmúlt évben sokat kellemetlenkedett Moszkvá­nak (kulturális egyezményt kötött Japán­nal s ezzel féligmeddig csatlakozott a né­met-olasz-japán paktumhoz, csaknem lehetetlenné tette a varsói szovjetkövet­ség működését s a határforgalmat is meg­bénította, számos összetűzéshez is veze­tett), mindenesetre fordulatot kell lát­nunk abban, hogy Varsó most barátságos kapcsolatokat kíván a Szovjetunióval, a mellyel a 18 évvel ezelőtti orosz-lengyel háború óta sohasem élt a legpéldásabb jószomszédi viszonyban. Különben ez a fordulat, amely — a mint Moszkvában elégtétellel emelik ki — Varsó kezdeményezésére történt, észszerű következménye a Beek-féle egyen- és el­lensúlyozó politikának. Amikor Lengyel­Paris, november 29. Kedden, a szerdára hirdetett általános sztrájkot megelőző napon, a francia fő­városban különféle hírek keringtek. Az általános szakszervezeti szövetség meg­ismételte a sztrájkparancsot. Politikai körök úgy tudják, hogy hétfőn este és egész éjszaka befolyásos politikai sze­mélyiségek igyekeztek közvetiteni a kormány és a szakszervezetek között. \ békeközvetités azonban Daladier mi­niszterelnök erélyes magatartásán egy­előre meghiúsult. Daladier ugyanis ki­jelentette, hogy csak akkor tárgyal a szakszervezeti vezetőkkel, ha azok előre visszavonják a sztrájkparanesot. Közben a miniszterelnök katonai felügyelet alá helyezte a párisi villamosvonalakat és a társasgépkocsikat. Egy másik rendelet­Kolozsvár, november 29. Hétfőn délután az esti őszi sürkiilet- ben hatalmas termetű férfi lépett ki a Majális utca 29. számú elegáns villa ka­puján: Florian Stefanescu Goanga, a ko­lozsvári egyetem rektora indult a város felé. Felesége utána sietett a kapuhoz: — Már megint detektív kisér az ut­cán? A rektor megsimogatta az asszony fejét: — Valami készül ellenem — mondot­ta s aztán megcsókolta feleségét, meg­emelte a kalapját, intett a detektivnek és elindultak. Elindultak hétfőn délután 5 órakor Stefanescu-Goanga és Enache Gruia ál­lambiztonsági detektív. Elől haladt a hatalmas termetű rektor és öt lépés távolságra követte őt a titkos rendőr. országra keleti szomszédja nehezedett rá aggasztóbban, akkor nyugati szomszédjá­ra támaszkodott fokozottabban, most pe­dig a megforditottját teszi. Ez egyelőre korántsem jelenti, hogy németellenes ma­gatartást akarna tanúsítani. De a kisebb államoknak óvatossággal kell viseltetniük tulhatalmas szomszédaik sokszor már foj­togató barátságával szemben s ellensu- lyozniok kell azt éppúgy, mint a velük való veszélyes ellenségeskedést, amint Csehszlovákia példája ebből leckét adott. Érdekes jelenség egyébként az is, hogy Lengyelország most, két évtized után, tel még a szombati napon militarizálták az összes franciaországi vasutakat is. Mint látható, Daladier a hadiállapot be­vezetésével akarja ellensúlyozni a sztrájkul ozgalmat. Politikai körök tudni vélik, hogy a szakszervezeti szövetség már hajlandó lett volna a visszavonulásra, de Daladier merev magatartása és az újabb militari- zálások miatt ezt nem tehette meg te­kintélyének súlyos csorbítása nélkül. Beszélik azt is, hogy a szerdai sztrájk csak részleges lesz s a munkásság nem teljesíti teljes számban a sztrájkparan­esot. Későbbi jelentés megállapítja még, hogy a békeközvetitési kísérletek még most is folynak, közben azonban Dala­dier elrendelte az összes közalkalmazot­tak katonai szolgálatra való bevonulását, Tíz perc múlva a titkos rendőr, két gyermek apja, holtan feküdt a Petőfi- uíca kövezetén, az egyetem rektorával pedig száguldott a mentőautó a sebésze­ti klinika felé. Segitség! Segítség! Megölnek a diákok! öt óra 10 perc. Már szürkül, a Petőfi utcában kevesen járnak. A rektor és kí­sérője a Majális utcából befordul a Pe­tőfi utcába. Stefanescu Goanga a Főtér felé tart. Alig tesz néhány lépést a Pe­tőfi utcában, amikor feltűnik három fia­talember. A közelben senki, az egyete­mi könyvtár távoli épületében kigyul a villany és a közeli Főtér katolikus temp­lomában negyed hatot üt az óra. A há­rom fiatalember közeledik a rektor felé. Gyanútlan fiatalembereknek látszanak, de amikor ö lépés távolságra érnek, az egyik revolvert ránt és a rektor mellé­Csehszlovákiával is igyekszik megjavíta­ni a viszonyát. A két ország közötti el­lentétek a határai ódositással megszűntek s bár a légkör még nem a legkedvezőbb, az általános helyzet előtérbe állítja közös érdekeiket. így aztán az a nagy földindulás, amely Münchent Keleteurópában követte, gyor­san megindította az erőviszonyok uj ki­egyensúlyozásának a folyamatát. Ennek a folyamatnak az irányítását természet­szerűleg Lengyelorszagnak kellett kezébe vennie, mint amelynek az adott uj körül­mények között a semleges államblokk vagyis katonai törvények alá helyezését A párisi szedők csatlakoztak a sztrájk« hoz s kedd éjszakától szerdáig nem dől« goznak. így a párisi lapok szerdán nem jelenhetnek meg. Viszont a középosztá­lyok szervezeteinek szövetsége, a kiske­reskedők szövetségével együtt a sztrájk ellen foglalt állást. Daladier miniszterelnök táviratot kül« dött az összes prefektusoknak, valamint a szolgálati főnököknek és leszögezte, hogy a munka mindennemű megszakí­tása sulyos bűntényt jelent és az illető azonnali szabadságolását vonja maga ntán. November 50-án senkinek sem le« hét engedélyt adni arra, hogy a munka­helyéről távol maradjon. be lő. Stefanescu Goanga felkiált: — Segitség! Megölnek a diákok! Többet már nem mondhat, mert a kö­vetkező pillanatban, amikor összeesik az utca kövezetén, még egy lövés dör« dűl el. A második golyó ismét a mellén találja Stefanescu Goangat. Gruia de­tektív a földön elterülő rektorhoz ugrik, letérdepel és ebben a pillanatban eldör­dül a harmadik lövés is. A golyó a titkos rendőr szivét találja és a térdeplő Gruia hátra bukik s ajulfan terül el a földön. kavarodás. Rohannak az emberek. Autók és ko­csik megállnak. Valaki elkiáltja magát: — Agyonlőtték a rektort! A közeli rendőrőrszem sipol és a ha­talmas zűrzavarban senki sem veszi ész­re, hogy a három merénylő fiatalember futva eltűnik a mellék utcákban. legnagyobb érdeke. Csak az a kérdés, hogy ez a törekvés milyen sikerrel jár majd. Ha a lengyel-szovjet nyilatkozat­nak meglesz legalábbis az az értéke, hogy annak alapján Lengyelország az eddiginél biztositottabbnak érezheti ma­gát keleti szomszédja felől, úgy ez a for­dulat a lengyel külpolitika sikeresélyeit kétségtelenül növelni fogja. S ez is vala­mi az erőviszonyok hullámzásának mai bizonytalansága közepette., mert hozzá­Í árul az uj egyensúly és biztonságérzet ^alakításához és megszilárdulási foLv^i matához, ~ Egye őre ismereten tettesek Súlyosan megsebesítették a kolozsvári 2“ rwaív egyetem rektorát és agyonIStlék f rektor állapota su- j§ felSÉf CtÉbCII ICVO d6(6klÍY6l lyos, de orvosai re­mélik, hogy megmentik az életnek - November 28-tól bezárták a kolozsvári egyetemet

Next

/
Thumbnails
Contents