Brassói Lapok, 1939. február (45. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-01 / 25. szám

4 oldal **. n. Tanúvallomások napja a volt háromszék megyei alprefektus bűnügyében Két volt prefektus: Nastase Corneliu és dr. Bidu Valeriu tesznek a perben vallomást MIBE KERÜLT AZ AJÁNDÉK ÉS TARTOZIK-E A VÁDLOTT A JEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK? Sepsiszentgyörgy, január 30. Jelentettük már, hogy a sepsiszent­györgyi törvényszék megkezdte annak a megyeszerte nagy érdeklődéssel kísért ügynek tárgyalását, amelynek vádlott­ja, Menciu Dumitru volt liberális kor­mányzati alprefektus. A vármegyei igaz­gató ellen az a vád, hogy törvénytelenül emelte fel a megyei jegyzők úgyneve­zett pausál illetményeit. Ezenkívül, a vád szerint, Menciu nyilvános árlejtés kiírása nélkül több megrendelést is fo­ganatosított. A volt alprefektusnak tu­lajdonított üzelmek következtében a me­gye községeit 1 millió 800 ezer lej ká­rosodás érte. A sepsiszentgyörgyi törvényszék eb­ben az ügyben a tanuk kihallgatásánál tart. Elsőnek Nastase Corneliu volt al­prefektus, kezdi vásárhelyi ügyvéd ki­hallgatására került a sor. Nastase Cor­neliu abban az időben állott Háromszék­­megye élén, amikor annak alprefektusa Menciu Dumitr­t volt. A tanú elmondot­ta, hogy a községek költségvetéseibe, eddigi gyakorlat szerint, bizonyos ösz­­szegeket vesznek fel azon célból, hogy ez alapokból a községi jegyzők indokolt esetben fedezni tudják kiszállási költsé­geiket. Ez az összeg vidékenként válta­kozik. A megyei községek költségveté­sébe az ő idején is vettek fel hasonló összegeket, de ő kikötötte, hogy azokat a jegyzők csak az ő egyenes meghatal­mazása alapján vehetik fel. A kiszállási alap tehát csakis indokolt­ esetben áll­hat a jegyzők rendelkezésére. ~ :_ Megjegyezni kívánom — mondotta­­ a volt prefektus emelt hangon —, hogy az én prefektusi tevékenységem ideje alatt egyetlen ilyen vonatkozású megha­talmazást sem adtam ki. A fenti kijelentéshez tudni kell azt, 1 -»27 a kérdéses pausál összeget a jegy­­zők fix-fizetési'l­ön kívül kapják. A volt prefektus később igy folytatja vallomását: — Miután megbízatásomat visszavon­ták, tudomásomra jutott, h­o­­y a h­árom­­­szék megyei jegyzők közül többen az elő­írt felhatalmazás nélkül felvették a köz­ségi pénztárból a pausál összeget. Ezt azonnal a jelenlegi prefektus figyelemé­­be ajánlottam. Petrini ezredes-prefektus meg is tette a szükséges intézkedéseket, hogy a jogtalanul felvett pénzek vissza­kerüljenek a községi pénztárakba. Az elnöknek arra a kérdésére, mit tud a vádlott ellen megindított hivatali vizs­gálatról, a tanú a következőket mondja: — A vizsgálatot Avram Dumitru vezérinspektor vezette le. A vezérin­­spektor nem szerette Menciut. Amikor én 1936 január 25-én letettem a hiva­tali esküt, Avram vezérinspektor adta át nekem a hivatalt. Ő ugyanis tizen­hat napig volt Háromszék megye ide­iglenesen kinevezett prefektusa. Az átadáskor Avram Dumitru arra hívta fel a figyelmemet, hogy a vádlott nem érdemel bizalmat. Az elnök itt megkérdezi a tanút: Mi­nek tulajdonítja ezt a magatartást? — Avram Dumitru szerette volna megkapni végleges kinevezését a me­gye élére. Amikor engemet neveztek ki, azt gondolta, hogy az ő kinevezése Menciu belügyminisztériumi közben­járására maradt el. A vádlott ugyanis szintén Giurgiuba való volt, mint az akkori belügyminiszter. Dr. Bidu Valeriu: Nem egyeztem volna bele a pausálok feleme­lésébe A következő tanú dr. Bidu V­aleriu, szintén volt prefektus. A vádiratban Menciu ellen felhozott esetek javarészt az ő működésének ideje alatt töréntek. Elnök: ön rendelte el a jegyzői pau­sálok felemelését, amelyet a vádlott csak végrehajtott? A vádlott jóhiszeműen járt el, amikor összeállította a községi költségvetéseket? Tanú: Tudtam a jegyzők elégedetlen­ségéről és igyekeztem orvosolni azokat, de a vádlott szerint felemelt pausás ösz­­szegeket nem hagytam volna jóvá. A fel­emelésről szóló rendeletet ugyanis Men­ciu írta alá. Elnök: Hogy történt mégis, hogy ön egy későbbi rendeletében ratifikálta a Menciu-féle rendeletet? Elismeri ezt? Tanú: Ha az én aláírásom van a ren­deletén, akkor elismerem. Az elnök megmutatja a percsomóban levő rendeletet. A tanú magáénak ismeri el az aláírást. Elnök: A pausálok felemeléséről szóló rendeletet miért a vádlott írta alá? Tanú: Nem tudom. A vádlott Menciu tesz fel kérdéseket: — Nem emlékszik, prefektus úr, hogy abban az időben pártértekezletre utazott fel Bucurestibe? A tanú nem emlékszik. Erre a hall­gatóság soraiból többen felemelkednek és bizonyítják, hogy dr. Bidu a kérdéses időben velük volt a fővárosban. A volt prefektus erre ezt válaszolja: lehet, hogy voltam, már nem emlékszem. A községi beszerzésekre vonatkozóan elmondta, hogy nyári szabadságáról visz­­szatérve, hallotta, hogy ezen a téren sza­bálytalanságok történtek. Jelentést kért Menciutól, annak válasza azonban nem elégítette ki. A hivatalfőnököktől kez­dett érdeklődni, de ott sem kapott ér­demleges választ Ügyész: Működése alatt ön is kapott ajándékot? Tanú. Igen. Amikor betöltöttem a ki­nevezésemtől számított második évet, a megyei tisztviselők bankettet rendeztek a tiszteletemre. Másnap pedig egy díszes kivitelű vadászfegyvert adtak át. A beszerző sem tudja, mennyi volt az ajándék ára A jegyzők egyesületének volt elnö­két, Boieru Ioant hallgatja ki ezután a bíróság. A tanú elmondja, hogy a Men­ciunak adott ajándékot két kartársával ő vette Brassóban. A vételárra azonban nem emlékszik pontosan. — Körülbelül 15—16 ezer lej volt — mondja. Elnök: Miből fizették ki ezt az össze­get? Tanú: A jegyzők egyesületének pénz­tárából. Ami még hiányzott, összeadtuk. Elnök: Miért éppen a jegyzők fizették a pénzt? Tanú: Nekünk volt rá megfelelő fede­zetünk. Arra a kérdésre, küldöttségileg kér­ték-e Bidu volt prefektust a pausálok felemelésére, igennel válaszol és hozzá­teszi, hogy az emelést dr. Bidu kilátásba is helyezte. Dr. Debu vezető ü­gyész megkérdezi tud-e a tanú arról, hogy a vádlott 14 ezer lejjel tartozik a jegyzők egyesüle­tének? Boieru jegyző erről semmit sem tud. Ellenben a vádlott szól közbe, hogy ő az összeget csak kölcsön formájában kérte. A késő esti órára való tekintettel az elnök berekeszti a tárgyalást, amelyet következő nap folytatnak. Hátra van még a perben koronatanúként szereplő Sibianu Eugen várnegyei vezértitkár kihallgatása, aki a vizsgálóbíró előtt tett vallomása szerint figyelmeztete Menciut, hogy a jegyzői t­an­sálok felemelése tör­vénytelen Mert­­­u, mint ismeretes, ezt a figyemeztetést tagadta. I Félhivatalos jelentés szerint már ötvenezerre emelkedett a chilei földrengés Kitört a Hajk­a tüzk­ányi is hí» Injainak «Tárna és napok óta tartó zápor- adia Xidinak b£a,iíla eső neheze!« a mentess munkálatokat Santiago de Chili, január 30 A chil­ei földrengés méreteiről egyre megdöbbentőbb hírek érkeznek. Egyik híradás szerint a károk felülmúlják a félmilliárd pezót. Florida város teljesen eltűnt a föld színéről. A helyzetet a na­pok óta tartó zajkoreső még megnehezí­ti. Azokon a vidékeken, amelyek a föld­rengés körzetébe estek, a lakosságnak átlag negyedrésze elpusztult. A legsú­lyosabban sújtott nagy, százezer lakosú városok a következők: Paral­, Cuab­­uennes, Carlos, Chilian K­ulnes, Santa Clara, Florida Pengő, Tome, Montea­guilla és Conception. Agirra köztársasági elnök köszönetet mondott a külföldi államoknak, ame­lyek támogatást nyújtottak a földren­gés áldozatainak, elsősorban Franciaor­szágnak. A halálos áldozatok számát félhiva­talos jelentés 50 ezerre becsüli. Chilian városban az összeomlott szín­ház romjai alatt élve találtak egy há­zaspárt. A megmenekült pár elmondta, hogy egyesek még 40 óráig éltek a ro­mok alatt. A színház romjait most fel­gyújtják, a holttesteket pedig mésszel leöntve tömegsírokba helyezik, hogy a járványok keletkezését megakadályoz­zák. Santiago de Chilibe 3 ezer arva gyermek érkezett, akiknek szülei a föld­rengésnek estek áldozatul. Mielőtt még a borzalmas földrengés emléke elmúlt volna, máris újabb elemi csapás sújtotta Chilét. A Tenucco kö­zelében fekvő I­lalma nevű tűzhányó kitört és a lávafolyam elzárta a kör­nyékbeli községek felé vezető utat. Az ültetvényekben igen nagy a kár. Arról még nincs jelentés, hogy az újabb sze­rencsétlenségnek vannak-e halálos áldo­zatai és hányan. Angol folyóirat a magyar és német kisebbség arcvonali csatlakozásáról Olaszország befolyására enyhst­ a magyar-román viszony London.. január 28. A „Great Britain and the East” (Nagy­­britannia és a Kelet) című­ angol folyó­irat „Az új romániai rendszer” cím alatt behatóan foglalkozik Románia belpoliti­kai eseményeivel. „A nemzeti Újjászületés Arcvonala — írja többek között — II. Carol király jelszava alapján jött létre. Ez a jelszó így hangzik: a nemzeti integri­tás és függetlenség fenntartásának és meg­védésének egyetlen útja a román nép erőinek egyesítése ” A Nemzeti Újjászü­letés Arcvonala lebontotta az egykori pártok közötti válaszfalakat — állapítja iiii iiiiiiiiMiMiiiwmrniirrwrirnwirrTi mii w iiimihii meg a lap, — majd utal arra, hogy a ro­mán lapok nap mint nap tömegesen hoz­zák az Arcvonalhoz lelkesen csatlakozó vezető értelmiségiek, tábornokok, egyete­mi tanárok, orvosok stb. neveit. A mozgal­mat a lakosság egységesen támogatja, a kormány tagjai pedig gyűléseken vesznek részt, hogy kifejtsék az Arcvonal célkitű­zéseit. A folyóirat kiemeli és rendkívül fontos eseménynek minősíti a magyar és német kisebbségek testületi csatlakozását az Arcvonalhoz. Hogy ez megtörténhetett, elsősorban Calinescu belügyminiszternek köszönhető, aki idejében elő tudta készí­teni a csatlakozás kedvező légkörét. A magyar és német kisebbségnek belépése az Arcvonalba annál is inkább meglepe­tést kelt, mivel hinni lehetett, hogy kívül­ről jövő irányításra e két kisebbségi nép­csoport ellenséges magatartást foglal el a román kormánnyal szemben és nehézsége­ket fog okozni. A kisebbségek gesztusá­nak őszintesége a temesvári nagygyűlésen is bebizonyosodott, ahol mintegy 5 ezer kisebbségi polgár fejezte ki hódolatát ki­rálya iránt és a román nemzet eszmé­nyeivel való közösségét Befejezésül a román-magyar viszony kérdésével foglal­kozik a cikk. Rámutat arra, hogy Oroszor­szág befolyására Magyarország békülé­­keny magatartást mutat. Ez kifejezésre jutott abban a részvét táviratban, amelyet Horthy kormányzó a besszarábiai vonat­­katasztrófa alkalmával Románia Uralko­dójához intézett. Erre vall továbbá az a meleghangú üdvözlő távirat is, amit a magyar külügyminiszter Gafencu külügy­miniszterhez küldött kinevezése alkalmá­ból. l­resi Ha­milsoy Szerda, február 1. Bucuresti 7: Ritmikus torna, orvosi tanácsok, hang­lemezek, háztartási közlemények. 12: Hanglemezek. 13: Pontos időjelzés, kul­turális közlemények, sporthírek, vízállás­­jelentés. 13.10: Victor Predescu zenekará­nak hangversenye. 14.10: Ik­rek. 14.30- A hangvereseny folytatása. 15.10: Rádió­közlemények. 18: Pontos időjelzés, időjá­rásjelentés. 18 02: A „Tuceat árul’’-zenekar hangversenye. 19: XVII-ik századbeli né­met zene. 19.45: Művészeti közlemények. 20: A rádió zenekarának hangversenye. 20.50: „Divat és egészség”. Dr. Aurel Voi­na előadása. 21.05: Mozart-ciklus. 22: Hí­rek, sportközlemények. 22.15: Chopin­­hanglemezek. 23: Hírek. 23.15: Grigoras Dinicu zenekarának hangversenye. 23.45: Hírek francia és német nyelven. Ifu Jiil­esi 7.45- Torna, hírek, hanglemezek. Utána: étrend, közlemények, ti: Hirek. 11.55: Gyermekdélelőtt. 11.45: A világítás törté­nete 13- Déli harangszó. 13.10: Cigány­zene. Közben kb. 13.30: Hirek. 14.20: Pon­tos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 14.30- Hanglemezek. 15.35: Hirek. 15 50: A rádió műsorának ismertetése. 16: Ár­­folyamhírek 17.15- Diák félóra. 17.45: Pontos időjelzés időjárás jelentés, hírek. 18: Hírek szlovák és ruszin nyelven. 18.10: A bécsi keringő története. 19.10: Tunisz és Korzika. IT+O: Cigányzene. 20.20: Az Operaház előadásának ismertetése. 20.30: Az Operaház előadásának közvetítése. Közben kb. 21.25: Hirek. 23.10: Időjárás­­jelentés. Majd: Jazz-zene. 23.35: Hírek német és olasz nyelven. 23.45: A rádió szalonzenekara. Közben kb. 24: Hirek an­gol és francia nyelven. 1.05: Hirek. /°39 február 1 Óvodások­nak téli tű­rít­ és PREDEAL01 mérsékelt árak mellett. Február 10 -március 10-ig. Szakszerű pedagógia, állandó orvosi felügyelet. Jelentkezés február 5-ig. București, Mag. Ed.VS£U, Cal. Vielerlei 54. Raion pälärii, telefon 3.80/40., sau Predeal, Pensiunea Belvedere. Telefon 20.

Next