Brassói Lapok, 1939. április (45. évfolyam, 75-99. szám)
1939-04-01 / 75. szám
12 oldal • .... : ' • v ?m...mm ,**, • ». i. megvitatására. Butler azt válaszolta, hogy a londoni tárgyalásokon megvitatják a két országot érdeklő valamennyi kérdést. MENNYI ANGOL CSAPAT MEGY MAJD FRANCIAORSZÁGBA? Chamberlain miniszterelnöknek a szárazföldi hadsereg megkettőzésére vonatkozó szerdai alsóházi nyilatkozatának megfelelően a Franciaországba küldendő angol haderőt 13 hadosztállyal növelik, így az expedíciós hadtest a honvédség 26 és a rendes angol sorkatonaság 6 hadosztályából fog állani. összesen 50 millió fontnyi költséget fog felemészteni az erre vonatkozó katonai intézkedés. Az angol hadügyminisztérium az elmúlt éjszaka 300 táviratot küldött ki az összes gyarmati alakulatokhoz és felszólítja őket, hogy a territoriális alakulatok létszámát a Chamberlain által bejelentett mértékben emeljék fel. Az országos központi gyarmati szövetség éjszaka tlost tartott, amelyen országos toborzó-hadjárat azonnali megindítását határozták el A létszámemelés azt jelenti, hogy annak befejezése után Anglia bármely pillanatban 740.000 főből álló territoriális haderő felett rendelkezik. A hivatalos lap és a hivatalos hang A lengyel külügyminisztériumhoz közelálló Express Poranny feltűnő vezércikkben fektette le a lengyel külpolitika mai álláspontját „Az a tény” — írja a lengyel félhivatalos —- ,hogy Németország feladta a nemzeti államiság alapelvét és nyíltan az imperialista politika felé fordult, lázas tevékenységre ösztönözte a keleteurópai államokat, hogy helyreállítsák az erők egyensúlyát A jövendő meg fogja mutatni, hogy ezek az államok hatékony eszközökhöz nyúltak-e, de már ma fel lehet tenni a kérdést, váljon az együttműködés a Szovjetunió jegyében nem épül-e homokra? Lengyelország nem hagyja magát semilyen blokkba sem belekeverni és a maga részéről nem szervez semmiféle blokkot; saját útját fogja járni, saját katonai és gazdasági erőit fejleszteni és országát belülről erősíti meg. A lengyel diplomácia eredményesen dolgozhatik, amennyiben nemcsak pillanatnyi előnyökre, hanem olyan jövőbeni eredményekre is törekszik, melyek országa számára valóban jelentékenyek lehetnek. Lengyelországnak a történelem eme szakaszában semminemű követelése nincs. Nem is fogja megkísérelni, hogy befolyását más nemzetek rovására kiterjeszsze. Egyben hűen fog őrködni országának területi épsége felett, nem felejtkezvén meg a Lengyelországgal szomszédos országok érdekeiről sem. Ha mi ezeket az elveket nemzeti létünk dogmájává tesszük meg, biztosak lehetünk, hogy a mai viharos légkör sohasem védekezőben, hanem támadóban talál bennünket. Nemzetünk belső ereje s a jelenlegi helyzet tiszta áttekintése minden bizonynyal lehetővé teszi számunkra, hogy teljes nyugalmunkat megőrizzük” Két halálos áldozata van már a Fehérkörös áradásának: egy brassói iparos és egy aradikereskedő LESZERELÉS UTÁN HAZA INDULTAK ÉS KŐRÖSBÖKÉNY MELLETT AZ ORSZÁGÚTON ÉRTE EL ŐKET AZ ÁRADÁS Arad, március . A Fehérkörös áradásának két halálos áldozata van. Kiss Tamás aradi kereskedő és Kapitány Mihály brassói iparos, akiket katonai szolgálatra hívtak be, leszerelés után két társukkal Honcő községből haza indultak. Mivel azonban a vonat az áradások miatt csak Borossebesig közlekedett, elhatározták, hogy gyalog folytatják útjukat. Az országúton Körösbökényig jutottak el, amelyet az áradás csaknem teljesen körülzárt. Itt a csoport kétfelé vált mert Kiss és Kapitány minden áron el akarta érni a legközelebbi vasuti állomást, míg másik két társuk félt nejet vágni a bizonytalan útnak és úgy határozott, hogy a község malmában tölti az éjszakát. Kiss és Kapitány ismét elindult az országúton, de csak mintegy 2 kilométernyire juthatott el, mert az áradás utolérte őket. A két ember kétségbeesett kísérleteket tett, hogy kitérjen az egyre növekvő víz elől, végül is kimerülten egy országút melletti fába kapaszkodtak, de már annyi erejük nem nőtt, hogy a fára mászhassanak. Itt találták meg holttestüket másnap reggel * ■ '&** *. . .*: W , fO?9. ávriás * Berlin n érzi, Zsolty Nyugat Európa nem tud a Bálnától kdetre életképes államcsoportosulást létrehozni A német sajtó angolellenes támadó kedve hanyatlóban van és azt a szelíd gúng váltatta lel Az angol Bekerítési politika válasza a litván, szlovák és román szerződések meghűlése volt Berlin, március 30. Berlinben egyre bizakodóbb a hangulat. A lapok egyre kihívóbban hivatkoznak arra, hogy több mint két hét telt el a német csapatok prágai bevonulása óta, de az angolok vészriadójának még mindig nincs döntő eredménye. A német közvélemény abban bízik, hogy Anglia tervei a német terjeszkedés meggátlására megrekednek már a kezdet nehézségeinél, vagy legalábbis olyan széles alapon, mint eleinte elképzelték, nem valósulnak meg. Jellemző a berlini hangulatra, hogy a lapokban már egyre gyérebb a támadás Anglia ellen. Inkább valami enyhe gúny jelentkezik a sorok között, így általában megjegyzik, hogy egy ország számára, mely saját polgárait megkíméli a katonáskodás fáradalmaitól, aligha akarják más államok kikaparni a forró gesztenyét a tűzből Németország az angol bekerítési törekvésre rövid huszonnégy óra alatt háromszoros választ adott? Litvániát a Némesvidék megszállásával megfosztotta külpolitikai mozgásszabadságától, Szlovákia feletti uralmát szerződésben biztosította . Romániával a legszorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait. A keleteurópai német élettérnek _ ez a megszervezése a sajtó szerint valóságos hólabda-rendszerrel megy végbe , minden új kapcsolat újabb kötelékeket fűz szorosabbra, így például a Románia felfegyverzésében jelentős szerepet játszó csehországi Skoda-művek megszerzése itz volt a német román gazdasági szerződés nyélbeütéséhez. A német-román gazdasági megegyezéssel kapcsolatban különben megjegyzi a berlini sajtó, hogy ez korántsem pillanatnyi rögtönzés, hanem a „müncheni béke” hetekig tartó tárgyalásokon át megérlelődött gyümölcse. Az antioll fraucia védelmi arcvonal megerősödését a németek nem vonják kétségbe, viszont abban bíznak, hogy a legszorosabb nyugateurópai összeállás sem tud többé a Rajnától keletre életkénpes államcsoportosulást létrehozni. Minenesetre azt sem hagyják figyelmen kívül, hogy a Szovjetunióval való szövetkezést ellenző francia jobboldali sajtó szemmel láthatólag meggyöngült. Sempliul lord a német egyezmény sussotáse ellenére is javasolja a gazdasági bizottság kiküldését Az angol lapok csaknem teljes egészében közlik Catinescu miniszterelnöknek és Gafencu külügyminiszternek az Arcvonal főtanácsa előtt tartott beszédét. Románia helyzetével egyébként behatóan foglalkozik az angol sajtó, miután e beszédek elhangzásával egybeesett Chamberlain miniszterelnöknek a román-német kereskedelmi egyezményről tett alsóházi nyilatkozata. A lapok az alsóházi vitához fűzött megjegyzéseikben azt a véleményüket fejezik ki, hogy Angliának sürgősen gazdasági bizottságot kell küldenie Bucurestibe. Ide kapcsolódó másik londoni jelentésünk szerint Semphyl lord a felsőházban kijelentette, hogy nemrégen tett romániai látogatása során megállapíthatta, milyen érdemes munkát végzett a Brit Tanács. — Nemcsak ennek a tevékenységnek kimélyítését javasolom — tette hozzá Semphies lord — hanem azt is, hogyRomániát minél sürgősebben angol kereskedelmi küldöttség keresse fel. E bizottság munkájának nemcsak arra kell korlátozódnia, hogy megvizsgálja a helyzetet, hiszen a Romániára vonatkozó lényegesebb adatok ismeretesek Londonban. A bizottságnak világos nyilatkozatot kell tennie a rendelkezésére álló eszközökről s előkészítenie a két ország közötti gazdasági egyezményt- Ilyen eljárással mindennél inkább hozzá lehet járulni ahhoz, hogy a helyzet Románia és Európa megbékélése javára alakuljon. ANGLIA 20 EZER TONNA ROMÁN BÚZÁT VÁSÁROL Constantából érkezett jelentések szerint több ottani exportcéghez gabonavásárlási ajánlatok érkeztek Angliából. Mintegy 20 ezer tonna búzáról van szó, amely rövidesen leszállításra kerül Tekintettel a nagy keresletre, a gabonaárak emelkedése várható. A „TEMPS” SZERINT A „DRANG NACH OSTEN” MÉG NEM ÉRTE EL VÉGCÉLJÁT (...) A párisi sajtót lehangolják az utolsó két hét német sikerei. A nagynémet keleti politika — írják a francia lapok — mérföldes csizmákkal halad céljai felé s ellentétben a szeptemberi napok hangulatával, ma már a legegyszerűbb francia polgár is tisztán látja, hogy mindez a nyugateurópai biztonságra is visszahat. Szlovákia és Litvánia német befolyás alá helyezését a francia sajtó befejezett ténynek veszi, megjegyezvén, hogy a Harmadik Birodalom a maga szóközi módjánvállalta el ezeknek az államoknak a védnökségét, ami annyit jelent, hogy birtokába is vette azokat. A német-román gazdasági szerződés is nagy hatást váltott ki a francia közvéleményben. Romániát a francia sajtó növekvő német befolyástól félti. Érdekes azonban, hogy a temps kérdőjelet rak a német sajtó ama állítása mögé, mely szerint a Drang nach Osten lényegében elérte céljait. A lap többek közt így ír: „A szerződés valójában különbözik attól amit Németország kezdetben Bucurestiben el akart érni. Nincs itt szó politikai együttműködésről, sem német monopóliumról, s a megegyezés más nemzetek érdekeit sem keresztezi. Mindenesetre egy olyan terv kezd itt megvalósulni, mely több évre kiterjedően nemcsak a német igényeket elégíti ki, hanem számolni kénytelen a romániai termelés fejlődési lehetőségeivel is. Bár Németország ez esetben nem is ért még el mindent, amit szükségesnek vél, mégis megtette az első lépést a romániai nyersanyagok és természeti kincsek felé, melyek megszerzését hatalmának további fejlesztése és közelkeleti tervei szempontjából oly döntő fontosságúnak tekinti.” A „Journal des Débats” már sokkal határozottabban fejezi ki magát. Megítélése szerint szoros gazdasági szövetség jött létre, melynek komoly gazdasági és katonai következményei lehetnek. „Németország most már beszerezheti magásnak az eleddig hiányzó nyersanyagokat” — írja a lap — s így eleve bebiztosíthatja magát a tengeri blokáddal szemben.” A NÉMET PIAC MÉLTÁNYOS ÉS SZILÁRD ÁRAKAT BIZTOSÍT ROMÁNIÁNAK — ÁLLAPÍTJÁK MEG A NÉMET LAPOK A DNB német hírszolgálati iroda jelenti. Illetékes körök felvilágosításai nyomán a német sajtó kiemeli azt az egyensúlyt, amely a román-német gazdasági egyezmény szerződő feleinek egymást kiegészítő gazdasági életében mutatkozik. Hangoztatják, hogy Románia gazdasági életének a világpiactól való függését, valamint az ezzel járó kockázatokat most a német piac helyettesíti, amely méltányos és szilárd árakat biztosít. A német bányavállalatok és geológusok részvétele a román petróleumtermelésben Románia szempontjából sokkal előnyösebb az eddigi termelési módszereknél, amelyek nem a lehetőségekhez, hanem a tengerentúli petróleumtársaságok érdekében igazodtak. Németország már saját érdekében sem fog visszaélni a koncessziókkal, amiként ezt gyakran szemére hányják a Romániában működő idegen vállalatoknak. Másrészt a német szükségletekhez alkalmazott román mezőgazdasági termelés függősége nem lesz nagyobb, mint a német ipari termelés függősége, amelyet szintén hozzá kell idomítani a román kívánalmakhoz. A lengyel sajtó a katonai behívásokról és az olasz egyezményről Áxolász sajtó Catinescu és Gafencu beszédeiről A lengyel sajtó behatóan ismerteti Catinescu miniszterelnök és Gafencu külügyminiszter beszédét. A hivatalos Gazeta Polska külön cikkben foglalkozik a romániai helyzettel és többek között kiemeli, hogy a most végrehajtott összpontosítás folytán 500 ezer román katona áll fegyverben. — Románia eképpen hangsúlyozni kívánja — írja a lengyel lap —, hogy teljes eltökéltséggel kész megvédeni közvetlen érdekeit. Kiemelendő, hogy a román állami gépezet a feszültsége napjaiban jól kiáltotta a vizsgát Az összpontosítások ellenére mi sem akadályozta az ország gazdasági életének rendes menetét és sem a közlekedésben, sem pedig a termelésben nem állott be zavar. A német-román gazdasági egyezménynyel kapcsolatban a Gazeta Polska azt a véleményét fejezi ki, miszerint „nem képzelhető hogy Románia Németország gazdasági hegemóniája alá fog kerülni.” A konzervatív Cras hangoztatja cikkében, hogy a katonai összpontosítások „most első ízben mutatták meg az Őfelsége által újjászervezett román hadsereg értékét. A román katona azokon az egyéni értékeken kívül, amelyek lelkiismeretes munkájának eredményei, nagy intelligenciájával és alacsony színvonalú igényeivel tűnik ki." A továbbiakban a lap nagy elismeréssel ír a tisztikai képességeiről, végül pedig azt a szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy „Románia képes lesz hathatósan megvédeni petróleumát és gabonáját”. A román kormányférfiak nyilatkozata az olasz sajtóban is nagy visszhangot keltett. A Giornale d’Italia hosszasan időzik Gafencu beszédénél és idézi azokat a meleg szavakat, amelyekkel a külügyminiszter a román-olasz kapcsolatok jellegét meghatározta