Brassói Lapok, 1939. április (45. évfolyam, 75-99. szám)

1939-04-01 / 75. szám

1­2 oldal • .... : ' • v ?m...mm ,**, • ». i. megvitatására. Butler azt válaszolta, hogy a londoni tárgyalásokon megvitatják a két or­szágot érdeklő valamennyi kérdést. MENNYI ANGOL CSAPAT MEGY MAJD FRANCIAOR­SZÁGBA? Chamberlain miniszterelnöknek a szárazföldi hadsereg megkettőzé­sére vonatkozó szerdai alsóházi nyilat­kozatának megfelelően a Franciaország­ba küldendő angol haderőt 13 hadosz­tállyal növelik, így az expedíciós had­test a honvédség 26 és a ren­des angol sorkatonaság 6 hadosztályából fog állani. összesen 50 millió fontnyi költséget fog felemészteni az erre vonat­kozó katonai intézkedés. Az angol hadügyminisztérium az el­múlt éjszaka 300 táviratot küldött ki az összes gyarmati alakulatokhoz és felszó­lítja őket, hogy a territoriális alakulatok létszámát a Chamberlain által bejelen­tett mértékben emeljék fel. Az országos központi gyarmati szövetség éjszaka t­lost tartott, amelyen országos toborzó-hadjá­­rat azonnali megindítását határozták el A létszámemelés azt jelenti, hogy annak be­fejezése után Anglia bármely pillanat­ban 740.000 főből álló territoriális haderő felett rendelkezik. A hivatalos lap és a hivatalos hang A lengyel külügyminisztériumhoz közelálló Express Poranny feltűnő ve­zércikkben fektette le a lengyel külpo­litika mai álláspontját „Az a tény” — írja a lengyel félhivatalos —- ,hogy Né­metország feladta a nemzeti államiság alapelvét és nyíltan az imperialista po­litika felé fordult, lázas tevékenységre ösztönözte a keleteurópai államokat, hogy helyreállítsák az erők egyensúlyát A jövendő meg fogja mutatni, hogy ezek az államok hatékony eszközökhöz nyúl­­tak-e, de már ma fel lehet tenni a kér­dést, váljon az együttműködés a Szov­jetunió jegyében nem épül-e homokra? Lengyelország nem hagyja magát semi­­lyen blokkba sem belekeverni és a ma­ga részéről nem szervez semmiféle blok­kot; saját útját fogja járni, saját kato­nai és gazdasági erőit fejleszteni és or­szágát belülről erősíti meg. A lengyel diplomácia eredményesen dolgozhatik, a­mennyiben nemcsak pillanatnyi előnyök­re, hanem olyan jövőbeni eredményekre is törekszik, melyek országa számára valóban jelentékenyek lehetnek. Len­gyelországnak a történelem eme szaka­szában semminemű követelése nincs. Nem is fogja megkísérelni, hogy befo­lyását más nemzetek rovására kiterjesz­­sze. Egyben hűen fog őrködni országá­nak területi épsége felett, nem felejtkez­vén meg a Lengyelországgal szomszédos országok érdekeiről sem. Ha mi ezeket az elveket nemzeti létünk dogmájává tesszük meg, biztosak lehetünk, hogy a­ mai viharos légkör sohasem védekező­ben, hanem támadóban talál bennünket. Nemzetünk belső ereje s a jelenlegi helyzet tiszta áttekintése minden bizony­­nyal lehetővé teszi számunkra, hogy tel­jes nyugalmunkat megőrizzük” Két halálos áldozata van már a Fehérkörös áradásának: egy brassói iparos és egy aradi­­kereskedő LESZERELÉS UTÁN HAZA INDULTAK ÉS KŐRÖSBÖKÉNY MELLETT AZ ORSZÁGÚTON ÉRTE EL ŐKET AZ ÁRADÁS Arad, március . A Fehérkörös áradásának két halálos áldozata van. Kiss Tamás aradi kereske­dő és Kapitány Mihály brassói iparos, a­kiket katonai szolgálatra hívtak be, le­szerelés után két társukkal Honc­ő köz­ségből haza indultak. Mivel azonban a vonat az áradások miatt csak Borosse­besig közlekedett, elhatározták, hogy gyalog folytatják útjukat. Az országúton Körösbökényig jutottak el, amelyet az áradás csaknem teljesen körülzárt. Itt a csoport kétfelé vált mert Kiss és Kapi­tány minden áron el akarta érni a legkö­zelebbi vasuti állomást, míg másik két társuk félt nejet vágni a bizonytalan út­nak és úgy határozott, hogy a község malmában tölti az éjszakát. Kiss és Ka­pitány ismét elindult az országúton, de csak mintegy 2 kilométernyire juthatott el, mert az áradás utolérte őket. A két ember kétségbeesett kísérleteket tett, hogy kitérjen az egyre növekvő víz elől, végül is kimerülten egy országút melletti fába kapaszkodtak, de már annyi erejük nem nőtt, hogy a fára mászhassanak. Itt találták meg holttestüket másnap reggel * ■ '&** *. . .*: W , fO?9. ávriás * Berlin n­­ érzi, Zsolty Nyugat Európa nem tud a Bálnától kdetre életképes államcsoportosulást létrehozni A német sajtó angolellenes támadó kedve hanyatlóban van és azt a szelíd gúng váltatta lel Az angol Bekerítési politika válasza a litván, szlovák és román szerződések meghűlése volt Berlin, március 30. Berlinben egyre bizakodóbb a hangu­lat. A lapok egyre kihívóbban hivatkoz­nak arra, hogy több mint két hét telt el a német csapatok prágai bevonulása óta, de az angolok vészriadójának még min­dig nincs döntő eredménye. A német köz­vélemény abban bízik, hogy Anglia ter­vei a német terjeszkedés meggátlására megrekednek már a kezdet nehézségei­nél, vagy legalábbis olyan széles alapon, mint eleinte elképzelték, nem valósulnak meg. Jellemző a berlini hangulatra, hogy a lapokban már egyre gyérebb a táma­dás Anglia ellen. Inkább valami enyhe gúny jelentkezik a sorok között, így ál­talában megjegyzik, hogy egy ország számára, mely saját polgárait megkímé­li a katonáskodás fáradalmaitól, aligha akarják más államok kikaparni a forró gesztenyét a tűzből Németország az an­gol bekerítési törekvésre rövid huszon­négy óra alatt háromszoros választ adott? Litvániát a Némesvidék megszállásával megfosztotta külpolitikai mozgásszabad­ságától, Szlovákia feletti uralmát szer­ződésben biztosította . Romániával a leg­­szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait. A keleteurópai német élettérnek _ ez a megszervezése a sajtó szerint va­lóságos hólabda-rendszerrel megy végbe , minden új kapcsolat újabb kötelékeket fűz szorosabbra, így például a Románia felfegyverzésében jelentős szerepet ját­szó csehországi Skoda-művek megszer­zése itz volt a német román gazdasági szerződés nyélbeütéséhez. A német-ro­mán gazdasági megegyezéssel kapcsolat­ban különben megjegyzi a berlini sajtó, hogy ez korántsem pillanatnyi rögtönzés, hanem a „müncheni béke” hetekig tartó tárgyalásokon át megérlelődött gyümöl­cse. Az antioll fraucia védelmi arcvonal megerősödését a németek nem vonják kétségbe, viszont abban bíznak, hogy a legszorosabb nyugateurópai összeállás sem tud többé a Rajnától keletre életkénpes államcsoportosulást létrehozni. Min­­enesetre azt sem hagyják figyelmen kí­­vül, hogy a Szovjetunióval való szövet­kezést ellenző francia jobboldali sajtó szemmel láthatólag meggyöngült. Sempliu­l lord a német egyezmény sussotáse ellenére is javasolja a gazdasági bizottság kiküldését Az angol lapok csaknem teljes egészé­ben közlik Catinescu miniszterelnöknek és Gafencu külügyminiszternek az Arc­­vonal főtanácsa előtt tartott beszédét. Románia helyzetével egyébként behatóan foglalkozik az angol sajtó, miután e be­szédek elhangzásával egybeesett Cham­berlain miniszterelnöknek a román-né­met kereskedelmi egyezményről tett al­sóházi nyilatkozata. A lapok az alsóhá­zi vitához fűzött megjegyzéseikben azt a véleményüket fejezik ki, hogy Angliá­nak sürgősen gazdasági bizottságot kell küldenie Bucurestibe. Ide kapcsolódó másik londoni jelenté­sünk szerint Semphyl lord a felsőház­­ban kijelentette, hogy nemrégen tett ro­mániai látogatása során megállapíthat­ta, milyen ér­dem­es munkát végzett a Brit Tanács. — Nemcsak ennek a tevékenységnek kimélyítését javasolom — tette hozzá Semphies lord — hanem azt is, hogy­­Romániát minél sürgősebben angol kereskedelmi küldöttség keresse fel. E bizottság munkájának nemcsak arra kell korlátozódnia, hogy megvizsgálja a helyzetet, hiszen a Romániára vo­natkozó lényegesebb adatok ismerete­sek Londonban. A bizottságnak világos nyilatkozatot kell tennie a rendelkezé­sére álló eszközökről s előkészítenie a két ország közötti gazdasági egyez­ményt- Ilyen eljárással mindennél in­kább hozzá lehet járulni ahhoz, hogy a helyzet Románia és Európa megbé­kélése javára alakuljon. ANGLIA 20 EZER TONNA ROMÁN BÚZÁT VÁSÁROL Constantából érkezett jelentések szerint több ottani exportcéghez gabo­navásárlási ajánlatok érkeztek Angliá­ból. Mintegy 20 ezer tonna búzáról van szó, amely rövidesen leszállításra kerül Tekintettel a nagy keresletre, a gabonaárak emelkedése várható. A „TEMPS” SZERINT A „DRANG NACH OSTEN” MÉG NEM ÉRTE EL VÉGCÉLJÁT (...) A párisi sajtót lehangolják az utolsó két hét német sikerei. A nagyné­m­et keleti politika —­ írják a francia la­pok — mérföldes csizmákkal halad cél­jai felé s ellentétben a szeptemberi na­pok hangulatával, ma már a legegysze­rűbb francia polgár is tisztán látja, hogy mindez a nyugateurópai biztonságra is visszahat. Szlovákia és Litvánia német befolyás alá helyezését a francia sajtó befejezett ténynek veszi, megjegyezvén, hogy a Harmadik Birodalom a maga szó­­közi módján­­vállalta el ezeknek az álla­­moknak a védnökségét, ami annyit je­­lent, hogy birtokába is vette azokat. A német-román gazdasági szerződés is nagy­ hatást váltott ki a francia közvéle­ményben. Romániát a francia sajtó nö­vekvő német befolyástól félti. Érdekes azonban, hogy a t­emps kérdőjelet rak a német sajtó ama állítása mögé, mely sze­rint a Drang nach Osten lényegében el­érte céljait. A lap többek közt így ír: „A szerződés valójában különbözik attól a­mit Németország kezdetben Bucuresti­­ben el akart érni. Nincs itt szó politikai együttműködésről, sem német monopóli­­umról, s a megegyezés más nemzetek ér­dekeit sem keresztezi. Mindenesetre egy olyan terv kezd itt megvalósulni, mely több évre kiterjedően nemcsak a német igényeket elégíti ki, hanem számolni kénytelen a romániai termelés fejlődési lehetőségeivel is. Bár Németország ez esetben nem is ért még el mindent, amit szükségesnek vél, mégis megtette az első lépést a romániai nyersanyagok és ter­mészeti kincsek felé, melyek megszerzé­sét hatalmának további fejlesztése és kö­­zelkeleti tervei szempontjából oly döntő fontosságúnak tekinti.” A „Journal des Débats” már sokkal határozottabban fejezi ki magát. Meg­ítélése szerint szoros gazdasági szövetség jött létre, melynek komoly gazdasági és katonai következményei lehetnek. „Né­­metország most már beszerezheti magás­nak az eleddig hiányzó nyersanyagokat” — írja a lap — s így eleve bebiztosíthat­ja magát a tengeri blokáddal szemben.” A NÉMET PIAC MÉLTÁNYOS ÉS SZILÁRD ÁRAKAT BIZTOSÍT ROMÁNIÁNAK — ÁLLAPÍTJÁK MEG A NÉMET LAPOK A DNB német hírszolgálati iroda je­lenti. Illetékes körök felvilágosításai nyomán a német sajtó kiemeli azt az egyensúlyt, amely a román-német gazda­sági egyezmény szerződő feleinek egy­mást kiegészítő gazdasági életében mu­tatkozik. Hangoztatják, hogy Románia gazdasági életének a világpiactól való függését, valamint az ezzel járó kocká­zatokat most a német piac helyettesíti, a­mely méltányos és szilárd árakat bizto­sít. A német bányavállalatok és geológu­sok részvétele a román petróleumterme­­lésben Románia szempontjából sokkal előnyösebb az eddigi termelési módsze­reknél, amelyek nem a lehetőségekhez, hanem a tengerentúli petróleumtársasá­­gok érdekében igazodtak. Németország már saját érdekében sem fog visszaélni a koncessziókkal, amiként ezt gyakran szemére hányják a Romániában működő idegen vállalatoknak. Másrészt a német szükségletekhez alkalmazott román me­zőgazdasági termelés függősége nem lesz nagyobb, mint a német ipari termelés függősége, amelyet szintén hozzá kell idomítani a román kívánalmakhoz. A lengyel sajtó a katonai behívásokról és az olasz egyezményről Áx­olász sajtó Catinescu és Gafencu beszédeiről A lengyel sajtó behatóan ismerteti Catinescu miniszterelnök és Gafencu külügyminiszter beszédét. A hivatalos Gazeta Polska külön cikkben foglalko­zik a romániai helyzettel és többek kö­zött kiemeli, hogy a most végrehajtott összpontosítás folytán 500 ezer román katona áll fegyverben. — Románia eképpen hangsúlyozni kívánja — írja a lengyel lap —, hogy teljes eltökéltséggel kész megvédeni közvetlen érdekeit. Kiemelendő, hogy a román állami gépezet a feszültség­e napjaiban jól kiáltotta a vizsgát Az összpontosítások ellenére mi sem aka­dályozta az ország gazdasági életének rendes menetét és sem a közlekedés­ben, sem pedig a termelésben nem ál­­lott be zavar. A német-román gazdasági egyezmény­nyel kapcsolatban a Gazeta Polska azt a véleményét fejezi ki, miszerint „nem kép­­zelhető hogy Románia Németország gaz­dasági hegemóniája alá fog kerülni.” A konzervatív Cras hangoztatja cik­kében, hogy a katonai összpontosítások „most első ízben mutatták meg az Őfel­sége által újjászervezett román hadsereg értékét. A román katona azokon az egyé­ni értékeken kívül, amelyek lelkiisme­retes munkájának eredményei, nagy in­telligenciájával és alacsony színvonalú igényeivel tűnik ki." A továbbiakban a lap nagy elismeréssel ír a tisztikai ké­pességeiről, végül pedig azt a szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy „Románia képes lesz hathatósan megvédeni petró­leumát és gabonáját”. A román kormányférfiak nyilatkozata az olasz sajtóban is nagy visszhangot keltett. A Giornale d’Italia hosszasan időzik Gafencu beszédénél és idézi azo­kat a meleg szavakat, amelyekkel a kül­­ügyminiszter a román-olasz kapcsolatok jellegét meghatározta­

Next