Brassói Lapok, 1939. május (45. évfolyam, 100-121. szám)

1939-05-01 / 100. szám

XLV 6 vrhesztő: KACSO SÁNDOR- Laptnt ajdonos. n ént 80 lej, kézbesítése Bra$ov — Hétfő 1939 mtí/us í áílalat Részvénytársaság. Felelős Igazgat«: Kahána Bernét. — (Bejegyezve: G. n. 920/1938. Trib. Braíjov.) — V íej, yanez Bra?ovban 80 lej — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdet«- , páros (bal) szövegoldalon 6 (ej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bra?ov, 8tr- Regéle Carol 58. — Tel. 82. Május elsején Irfa: Szenfimvei fenő Mégis viszonylag békességben érkez­tünk el az idei május elsejéhez. Megün­nepelhetjük, ha van hozzá hitünk és lel­ki rugalmasságunk, ebben az évben is a munka ünnepét anélkül, hogy kiránduló hátizsákunkat töltény táskákkal és hadi éleleinadagokkal teletömött tornisztcrrel kellene felcserélnünk. Ünnepeljünk hát, mert ki tudja, meddig ünnepelhetünk így és mikor ünnepelhetünk megint újra? Május elseje az ősi népszokásokban a szerelmesek ünnepe volt. A most fakadó szerelem szemérmet es, jelképi megvullása a kedves kapuja mellé tűzött májusággal és a hajnalban édes hangokkal költögető cigánymuzsikával. A városlakó polgár a maga életviszonyainak megfelelően uj értelemmel ruházta fel a májusi hagyo­mányt. Számára a tél bilincsei közül va­ló felszabadulást, az első kiránduló al­kalmat jelenti ez a nap, a természet ezer uj szépséggel eléjetáruló ölére. lest és lélek felfrissülésének első örömét, éhosszu hónapok egészségrontó, idegőrlő szoba- munkája után. Ennek az örömnek hosszú időn keresztül csupán egy kitagadott nép réteg nem hódolhatott kedvére, az tize­inek és gyárak munkásnépe. Évtizedek szívós harcába került, mig május elsejé­nek megünneplése nemzetközi szabályo­zást nyert. A mi nemzedékünk már u^y ismerte meg ezta napot, mint a munkás­ság s a munka ünnepét Napjainkban, mikor a munkásság nem­zetközi szervezetei a legtöbb európai ál­lamban már halvány körvonalakkal meg vont keretek csupán, melyekben a tarta­lom, a munkáskezek tengereken is át­nyúló testvéri összefogása, uj világáram- latok előretörésével mindjobban háttérbe szorult, ez a fénnyel és adallal teli má­jusi nap mégis megmaradt a kétkézi es szellemi munka ünnepének. Megünneplik a nemzeti és felekezeti alapra helyezke­dett munkás tömegek is éppen úgy, mint régen, mint a nagy nemzetközi összefogás idejében. Csak annyi a különbség, hogy az ünneplés módjában kezdünk vissza­térni a május 1. régi, hagyományos jel- képiséghez, a kiránduláshoz és a szerel­mes májuságak kitűzéséhez. Elmaradnak a tüntető tömegfelvonulások, a szónokla­tokkal és szavalatokkal zsúfolt népgyii- lések. De az ünneplőbe öltözött munkás- család ép úgy fel tarisznyáikat, mint a polgár, hogy ezt a hivatalosan szabaddá nyilvánított napot olyan szelíd örömek között ülhesse meg a frissenbomló tavasz lombsátrai alatt, mint bármely más tag­ja az emberi közösségnek. Van ebben a változásban valami lehan­goló, de van valami örvendetes is. A munkás világszervezetek kétségkívül nagy erőt képviseltek, sőt képviselnek néhol még ma is. A gépalkatrészi sorba lefokozott embernek jólesett tudni, hogy cselekvő részese annak a világhatalom­nak. inclv országhatárokon belül es or­szághatárok fölött egy eszme körül tudta felsorakoztatni a munkásmilliókat és e hatalom súlyával hatályosan tudta kép­viselni a tőke hatalmával szemben jóléti érdekeiket. Ha szét is esett a világszervezet harca és áldozatai egy jobb jövő érdekében nem voltak egészen eredménytelenek. Hovatovább a legjobban elmaradott ál­lam is kötelezőnek érezte, hogy feladat­körébe vonja az elsődleges munkásjói éji kértlések megoldását. Már nemcsak a tő­kének, már a munkának is vannak szer­zett és elismert jogai. A munkásbiztosi- tás, a betegsegélvzés államosítása, bérkér­désekben állami egyeztető szervek beik­tatása, mind amellett bizonyítanak, hogy a munka nem maradt alul a küzdelem­ben, csak az idők haladtával más küzdő­terekre helyeződött át a legelemibb jo­gokért vívott harca. Nem akarjuk kétségbevonni az osztály­harc létjogosultságát, különösen vak és elfogult munkáltató érdekeltségekkel szemben. De a dogmatikusan merev, a csakazértis osztályharc nem szolgálta, mert nem szolgálhatta természeténél fog­va, az egyetemes emberi érdeket. Ez az osztályharcos elv nem tudott egyetemes magaslatokra emelkedni még ott sem, ahol hitvallóinak a politikai hatalmat is sikriilt magukhoz ragadni. Nem hozta meg a szükséges kiegyenlítődést, pedig ezt várta volna tőle a világ. Nem hozta meg a több szabadságot, mely egyik leg­főbb célja lett volna ennek a küzdelem­nek. Az igazi cél mégis a társadalmi és egyéni szabadság volna az állam keretein lm) ül és a nemzetek közötti viszonylat­ban. Ám legyen ur és legyen szolga, ha ez már nem mehet másként, de ne legyen elnyomó és ne legyen elnyomott. Ne le­gyen lenézett és könnyen kisemmizhelő a szegény és ne legyen kiváltságokkal felruházott, megkülönböztetett helyzetet élvező a gazdag. Arányos megosztás a torhekben ás arányos megosztás a jogok­ban: ez volna az elképzelhető eszményi világrend, mely a rátermettnek akadály­talan érvényesülést biztosit minden mun­katéren és minden foglalkozási ágban. A lelkűiéinek kell azonban megváltoz­nia ehhez, nem a hatalmon való osztozás külső körülményeinek. Nem uj jogszabá­lyokra, uj pártszervezetekre, uj harci tá­borok kialakítására van szükség, hanem uj lelkülctre és ezt előkészítő uj nevelési rendszerre. És a májusi hagyomány erre utal, mikor mindenkinek megadja az egyeidő jogot az örömre, az egyéni, csa­ládi és társadalmi élet Szabad kiélésére a feslő, bimbózó, napfénnyel borított ter­mészet ölén. Közel az éghez és közel a földhöz. Közel a családi körhöz, közel a szerelmes szivek fiatal öröméhez, köze­lebb emberi magunkhoz és egyazon örömben találkozva embertársainkkal. Közelebb a nagy összhanghoz, mely az anyatermészet jelenléte nélkül vagy an; nak tudatos kikapcsolásával többé el Sei», képzelhető. Berlin, április 29. Hitler német birodalmi vezér és kancellár péntek déli nagy beszéde a világ közvéleményében vegyes érzel­meket és az egyes országok magatar­tása szerint különféle megítélést vál­tott ki. Az általános vélemény azonban mégis az, hogy több mint kétórás be­szédével s főleg annak hangnemével a német államfő nem rosszahbitotts a helyzetet és nem fokozta a nemzetközi feszültséget. Ugyanakkor ugyanis, a mikor felmondta az angol-német hadi­tengerészeti egyezményt és a német­lengyel nemtámadási szerződést s gu- nyoros hangon cáfolta a Roosevelt- üzenetben felhozott vádakat, minden irányban nyitva hagyta uj tárgyalások •lehetőségét, ami általában megnyugta­tói ag hat. Franciaországgal szemben Hitler új­ból hangoztatta, hogy Németországnak már nincs semmi területi igénye eb­ben az irányban, mig Angliával szem­ben a haditengerészeti egyezmény fej- mondásával párhuzamosan szintén ki­fejezte az együttműködés és barátság óhaját, leszögezve, hogy a brit biroda­lomtól .,csak” a volt német gyarmatok visszatérítését igényli. A danzigi kér­désben is lehetőséget hagyott a tárgya­lásra, noha ebben a vonatkozásban is „tabula rasá”-t teremtett az 1934-beli egyezmény felmondásával. Ami Roose­velt elnök érdembeli javaslatait illeti, ezekkel is a német gyarmatkövetelést helyezte szembe s igy hárította el őket. A beszéd visszahatásai azt mutat­ják, hogy azokat a tárgyalási lehető­ségeket, amelyeket Hitler kijelentései nyújtottak, minden vonalon ki is akar­ják használni. Roosevelt elnök viszont­válaszra készül, az angol kormány uj javaslatokat szándékszik tenni s mu­tatkozik valószínűsége annak is, hogy Varsó szintén újra felveszi a tárgya­lások fonalát. Mindenesetre csak a jövő fogja meg­adni a választ arra a kérdésre, vájjon ez a Hitler-beszéd olyan korszakalko­tó-e, amilyennek a nemet sajtó feltün­teti, azaz, hogy az ellentéteknek a Chamberlain javasolta tárgyalási mód­szerrel való rendezési korszakát veze­ti-e be? Csupán az elkövetkező hetek mutatják meg, hogy a világ valóban megkönnyebbülten lélegezhetik-e fel és szilárdan bizhatik-e a béke fennma­radásában? Kellemes meglepetés az angol hivatalos körökben Londoni vélemény szerint Hitler be­széde nyitva hagyta az ajtót a nyugati hatalmakkal való békés megegyezésre. Az angol külügyi hivatalban péntek este tartózkodóan nyilatkoztak, de elismer­ték a beszéd ama részeinek nagy .jelen­tőségét, amelyek szerint Németország to­vábbra is békés viszonyt kíván Angliá­val és Franciaországgal. Sőt hivatalos körökben a beszéd kellemes meglepetést keltett, mert a német sajtónak az utóbbi hetekben tanúsított magatartásából Ítél­ve már arra számítottak, hogy Hitler 'ooseveltnek adandó válaszában kenyér- törésre viszi a dolgot a tengely és a nyu­gati hatalmak között. Megállapítják az angol fővárosban, hogy ez nein történt meg, sőt ellenkezőleg. Hitler újabb al­kalmat adott a fennálló kérdések békés rendezésére. Azt a tényt, hogy Hitler beszédét a birodalmi kormány soronkiviil eljuttatta az angol fővárosba, nagyon értékelik londoni körökben. Úgy tudják, hogy az angol kormány választ ad a német em­lékiratra. A Reuter sajtóiroda úgy tudja, hogy Londonban az angol-német flottaegyez­mény felmondását nem tekintenék na­gyon súlyos dolognak, ha viszont sike­rülne egyezményt kötni, amelynek értel­mében a két állam kölcsönösen tájékoz­tatja egymást a haditengerészeti építke­zésekről. Londonban úgy tudják, hog£ Chamberlain a jövő hét elején ad választ Hitlernek. A külügyi hivatalhoz közelálló Daily Telegraph szerint Henderson berlini an­gol nagykövet rövidesen felvilágosításo­kat kér Ribbentrop külügyminisztertől a beszéd némely pontját illetőleg. A lap különben megállapítja, hogy a beszéd tartózkodó hatást váltott ki Londonban. Nem szabad figyelmen kívül hagyni — mondják az angol fővárosban —, hogy Hitler egyszerre két szerződést bontott fel egyoldalúan. A Hifler-beszéd következménye- képen London és Varsó hajlandó f 9VM19s1mÍ Üíüxvisnsfflllz angol kormány szavatossági és kBI- BniQ¥a§lll üilSBIIIigi cscinös segélynyújtási nyilatkozatot ** ajánl fel Némelországnak Roosevelt és Chamberlain rövidesen nyilvánosan is válaszol Hitler beszédére lz olasz kormány rendkívüli haderő-fejlesztési intézkedéseket katározott el Varsó csak akkw hallandó Berlinnel egyezkedni, ha nyugodt légkört biztosítanak

Next

/
Thumbnails
Contents