Brassói Lapok, 1939. június (45. évfolyam, 122-146. szám)

1939-06-01 / 122. szám

c g ; o t oa >:ön7 v tára 910619 Te r e r. ciTí tere <5 } XLV. évlolyam 122. szdm eszfő: KACSÓ SÁNDOR Bra§ov — Csütörtök 1939 iunius í Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptulajdonos: „B. K. > alat Részvénytársaság. Felelős igazgató: Kahána Bernát. — (Bejegyezve: G. IL 920/1938. Trib. Bra§ov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel nA lej, ugyanez Bra§ovban 80 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdeté­sek dija hirdetési odalon 5.50 lej, páros (bal) szövegoldaloo 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség > és kiadóhivatal: Brasov, Str. Regele Carol 56 —58. — Tel. 82. Körrendeletei adoű ki a miniszter- elnök a válaszfások rendiének és szabadságának bizfosifására II választójogi törvény gyakorlati rendelkezései a választás menetéről és a szavazásrél Nem listára, hanem egyénekre szavaz a választópolgár A magyar kisebbség jelöltjei választókerület ekés foglalkozási ágak szerint Bucuresti, május 30. Calineseu miniszterelnök a rendőr és csendőrhatóságokhoz rendeletét küldött azzal az utasítással, hogy a választás alatt a rendészeti közegeknek mindenne­mű vitától, vagy megjegyzéstől tartóz- hodniok kell Szerepük csupán a törvény rendelkezéseinek betartására és a tiltott propaganda, nagy tevékenység megaka­dályozására terjed ki. Egy másik körrendeletében a minisz­terelnök felhívja a közigazgatási szervek figyelmét arra, hogy a parlamenti vá­Hogyan történik a szavazás ? lasztások menetét semmiképpen nem sza­bad bejolyásolriiok. A választások alatt a legnagyobb szabadságnak kell uralkod­nia s a közigazgatás képviselőinek egyet­len feladata a rend és a törvényesség biztosítása lesz. Miután csak egy nap választ el a tör­vényhozási választásoki ól, a közönség tá­jékoztatására szükségesnek tartjuk újó­lag ismertetni a választójogi törvénynek magára a szavazásra vonatkozó gyakor­lati rendelkezéseit­33- szakasz. A választások egy napig tartanak. Reggel 8 órakor kezdődnek s mindaddig tartanak, mig valamennyi je­lenlevő választópolgár leszavaz. Viszont nem tarthatnak a következő nap reggeli 8 óráján túl. 34. szakasz. A szüneteket az elnök rendeli el belátása szerint. Ezek időtarta­ma azonban nappal és éjszaka csupán 2—2 óra lehet. Szünetidőben, amelynek elrendelését egy órával előbb ki kell füg­geszteni a szavazóhelyiség ajtajára, a vá* lasztási iroda összes tagjai nem hagyhat­ják el a termet ugyanabban az időpont­ban, az urnák pedig őrizet alatt marad­nak. 35. szakasz. A szavazópolgárok a kép­viselőválasztás alkalmával abban a kör­zetben szavaznak, ahová lakóhelyük tar­tozik. Jelentkezésük abban a sorrendben történik, ahogyan összehivattak. A vá­lasztó a népesedési hivatal, a katonai ha­tóságok, vagy az iskolai hatóságok által kiállított bizonyítványokkal igazolja ma­gát. Ezen kiviil ellenőrzik, hogy az ön­magát így igazolt választópolgár szere­pel-e a választók névjegyzékében és ha igen, megadják az engedélyt, hogy sza­vazzon. mintán sajátkeziileg beírta nevét a körzet elnöke által készített szavazói kimutatásba. 36. szakasz. A szavazás pninden egyes jelöltre külön történik. Ennek megfelelő­en a szavazó annyi szavazólapot kap, a hány jelöltje van az illető választási ke­rületnek abban a foglalkozási csoportban, amelyhez a választó tartozik. Az ilyen egyéni szavazólapok téglalap alakúak és nagyságuk 8x6 cm. A kartonból készült szavazólapra rányomják a jelöltek fény­képét, feltüntetik továbbá nevét, foglal­kozását és lakhelyét. A szavazólapokkal együtt ezek nagyságának megfelelő borí­tékot is kap a választó, ügy a szavazóla­pon, mint a borítékon a választási körzet elnökének pecsétje jelzi a hitelességet. 37. szakasz. A szavazás titkos. A vá­lasztó zárt fülkébe tép és azoknak a je­lölteknek a szavazólapját, akikre szavaz­ni akar, beteszi az elnöktől kapóit borí­tékba, amelyet leragaszt. A borítékban nem helyezhető el a mandátumok számá­nál több szavazólap. Azokat a borítéko­kat, amelyek több szavazólapot tartal­maznak, ezekkel együtt megsemmisítik. A szavazásra fel nem használt szavazóla­pokat a választó még a fülkében eltépi. A fülke elhagyása után a zárt borítékot a választó maga dobja be a le pecsétlet urnába. 38. szakasz. A szavazás lezártakor az elnök nyomban, még azon a napon fel­nyitja az urnát a választók jelenlétében, amit olyan mértékben engedélyeznek, hogy a jelenlevők száma ne akadályoz­za a munkát. Minden borítékot az elnök nyit fel, megvizsgálja, nem tartalmaz-e több szavazólapot, mint amennyi a man­dátumok száma, majd emelt hangon fék olvassa valamennyi jelölt nevét, akire a választó szavazott. Azokat a szavazócé- düíákat, amelyeken nincs ellenőrzőbé­lyegző. vagy valamilyen konvencionális jelet viselnek, semmisnek nyilvánítják. A választásokon, mint ismeretes, szesen 21 magyar képviselő- és szenátor? jelölt indul. A Nemzeti Újjászületés Arc- vonalának magyar alosztálya az alábbi­akban ismerteti a magyarság parilmenti jelöltjeit és azok közéleti tevékenységét: KÉPVISELŐHÁZ Szamostartomány mezőgazdasági cso­portjában: 1. Báró Jósika János szurduki föld­birtokos, a Front legfőbb tanácsának ttg- ja, a Romániai Magyar Népközösség köz­művelődési szakosztályának vezetője, __ a magyarságnak több Ízben volt ország­gyűlési képviselője. Született 1888-ban. középiskoláit a karlsburgi jezsuitáknál, egyetemet Angliában, gazdasági akadé­miát pedig Kolozsvárt végzett. Eddigi közéleti munkássága nem hagy kétséget afelől, hogy az uj parlamentben népének méltó képviselője lesz. 2. Dr. Asztalos Sándor ügyvéd és^ bir­tokos, a háború utáni uj magyar értel­miségi nemzedék egyik legjelesebb kép­viselője. 31 éves s az utóbbi éveklien rendkívül aktiv tevékenységet fejtett ki közéletünkben. Az Erdélyi Magyar Gaz­dasági Egyletnek jogtanácsosa, az Erdé­lyi Gazda jogi mellékletének szerkesztő­je, a gazda-jogvédelem egyik legalapo­sabb ismerője. Neve nem ismeretlen a választók előtt, hiszen a legutóbbi parla­menti választások során is a képviselő- jelöltek között szerepéit. Nagy tudásával és rátermettségével a magyar ügy egyik meggyőződéses képviselője lesz. Ipar- és kereskedelmi csoportban: 1. Dr. Bartha Ignác kolozsvári ügyvéd. Született 1896-ban. 1920-ban a jogtudo- vizsgát tett. Kereskedelmi akadémiát is mány doktora. 1923-ban ügyvéd-birói végzett. A kolozsvári Háztulajdonosok Szövetségének társelnöke, az Iparosegy­let ügyésze, a Romániai Dalosszövetség főügyésze, az Erdélyi Magyar Közmű­velődési Egylet jogtanácsosa. Publiciszti­kai Írásain kívül számos törvényfordit.ása és magyarázata jelent meg. A magyar közéletnek egyik leglelkesebb cselekvő tagja. Rendkívül sok esetben képviselt ki­sebbségi egyéni és közületi sérelmeket. A legutóbbi választások során a Székelyföl­dön volt a magyarság jelöltje. Jövőbeli tevékenysége elé nagy várakozással te­kint a közvélemény. 2. Dr. Soós István nagyváradi ügyvéd, a bihari magyarság ismert vezető egyéni­sége. A királyhágóntuli ref. egyházkerü­let jogtanácsosa. Hosszú idők óta részt- vesz a magyarság minden életmegnyilvá- nulásában, — politikai, egyházi, gazdasá­gi és kulturális vonatkozásban.. A leg­utóbbi választások alkalmával a bihari magyar lista vezetője volt. Széleskörű tu­dásával, s szívós munkabírásával fokozot­tabb mértékben fogja szolgálni a magyar ügyet. Maros tartományban. A mezőgazdasági csoportban: 1. Gróf Toldat ági Mihály marosszent- benedeki földbirtokos, Erdély egyik leg­képzettebb és felkészültebb embere. 1890- ben született s már a főhatalomváltozás előtt is akiv részt vett a magyar közélet­ben. A Népközösség marosmegyei szerve­zetének elnöke s minden igaz magyar ügy támogatója. Kitűnő gazda, aki jól ismeri a magyar gazdatársadalom szociá­Magyar képviselő- és szenátörjefolték osz­lis helyzetét, s valamennyi életkérdését. A parlamentben a magyar földmüvesré- teget fogja képviselni. 2. Orosz Károly, udvarhelymegyei, szenterzsébeti földbirtokos. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet kerületi fel­ügyelője. Ebbéli minőségében állandóan a falvakat járja, tanulmányozza a nép életét s rendszeresen foglalkozik a külön­böző falu-, illetve gazdaproblémák meg­oldásával. Kitűnő szervező erő. A székélyí gazdák lelkes vezetőjüket, ügyeiknek szószólóját látják benne. Rendkívül szí­vós mukabirással rendelkezik, s jelölése» alkalmával népének osztatlan bizalmával! találkozott. Ipar- és kereskedelmi csoportban: t. Gróf Teleki Ádám marosujvári, földbirtokos és gyártulajdonos. Született 1900-ban, teológiai, jogi és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. A háború utá­ni uj magyar nemzedék egyik legrepre­zentatívabb vezetője. A Front főtanácsá­nak tagja, a Népközösség ipari osztálya, vezetőiének helyettese, az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egylet igazgatóválaszt­mányi tagja, az Erdélyi Gazda főszer­kesztője, egyházkerületi képviselő, a Népközösség elnöki tanácsának tagja. Évek óta közéletünk egyik legodaadóbl» és önzetlenebb munkatársa, a magyar iparoskérdés kitűnő ismerője. 2. Tompa Lajos, a tordai Tompa-test­vérek cserépedénygyár társtulajdonosa. Született 1902-ben. Egyike az ország leg­képzettebb magyar iparosainak. A tordíii unitárius egyház presbitere, az Iparosegy­let választmányi tagja, az Uranus sport- egylet elnöke, a Magyar Dalkör alelnöke, stb. Hét külföldi kiállításon vett részt gyáripari termékeivel, negyvenhárom aranyérem kitüntetésben részesült. 3. Ludvig Gyula, nagyszebeni gyár­iparos, az ottani magyarság egyik veze­tője. A város, illetve a megye magyarsá­gának beszervezésével példát mutatott a társadalmi szervezkedés terén. Különös súlyt helyezett arra, hogy ott élő testve reink szociális problémái megoldást nyer­jenek. A szellemi foglalkozásúak csoportjában) 1. Dr. Kovács Károly Csíkszeredái ügy­véd, a Közbirtokosság elnöke. Dr. Ko­vács Károly neve nem ismeretlen a ma­gyar közvélemény előtt. A főhatalomvál­tozás óta egyike azoknak a székely ve­zető embereknek, akik sziwel lélekkel és tiszta meggyőződéssel, önzetlenséggel szolgálták a nép érdekeit. Éppen ezért a székely lakosság legtökéletesebb bizal­mát bírja. 2. Dr. Filó Ferenc székelyudvarbelyi ügyvéd, a IN ép közösség udvarhelyi elnö­ke. Született 1893-ban. Volt árvaszéki ülnök, majd gyakorló ügyvéd, ogyidőben városi tanácsos és szenátorjelölt. Részt- vesz városának minden vallási és társa­dalmi megnyilvánulásában. Egyik alakító tagja az udvarhelyi Filharmonikus Tár­saságnak és resztvesz a hargitaaljai köz­birtokosság ügyeinek intézésében. Temesi tartományban, a mezőgazdasá­gi csoportban: 1. Bakos János kisgazda, a bodófalvi Gazdakör elnöke, ötvenkét éves és 26 hold földön gazdálkodik. Jelentős önmü- veltséggel rendelkezik. Kitűnő szervező ember. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet keretei között már több Ízben bi­zonyságot tett arról, hogy a gazdatársa­dalom minden egyes kérdését «alaposan is­meri. Ipar és kereskedelmi csoportban: 1. Péter János szövőgyári munkás, szö­vőgépmester. Alig múlt 30 éves, s a bán­sági magyarság közéletében fáradhatat­lan munkásságával nagy, népszerűségre! T

Next

/
Thumbnails
Contents