Brassói Lapok, 1939. július (45. évfolyam, 147-171. szám)

1939-07-01 / 147. szám

i .j "i . n. 7 i'é t OP Tu 1 ;j "i ; - o gy e t o ra K önyvtára 910613 Lüi!\P5oj; 7 ■' 7 > , r </ . 7 |3 | i n C'. 1 f> X I, Q -■ r> 4 Taxa po§talä plätita in nnmerar conL aprobarii No. 24,154/939. őszerkesztő: KACSO SÁNDOR ;' Bra§ov — Szombat _ ! 1939 ittlius 1 EDdre. — LaptuIajdőrí8Sr"„B. L." Kiadóvállalat Részvénytársaság. Peleifis Igazgató: Kabána Bernát. — (Bejegyezve: Q. n. 920/1938. Trib. Bra?ov.) — .> havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej, ugyanez Bragovban 80 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdeté- ]» 5-50 lej, párOB (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szöveg oldalon 7 lej négyzetoentiméterenként. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség * J*V-?.zsu-mongol haíárvi- I 1 | e ‘”6 léj»i ütközeteknek j B t«J ,st i igazan állandó rova- i f A ‘lie ue nyitni. A szó szoros Értei, ében naponta végbemegy legalább pgv repiilőesatu. amelyben mindkét rész f ői több (nett, sőt néha néhány száz ombaveíő- és vadászrepülőgép vesz részt. S Lczzá még nem is csak cieaznak, E iemcsak kergetőznek, hanem a legkomo- yabban bombázzák az ellenfél területét S lövik egymást a levegőben és a föld­ről. Szabályszerű légi háborúzás már ez, de egyelőre hadüzenet és a diplomáciai viszony megszakítása nélkül, legalábbis ami Japánt és a Szovjetuniót illeti. Mert hivatalosan Mandzsukuo és a Mongol Népköztársaság, az előretolt figurák légi hadereje viaskodik. Miután pedig ebben a háborúban még csak a légi fegyver­nem vesz részt, hát nem is tekintik igazi háborúnak, hanem csupán „határvíszály- kodásnak”. Végtére az egy hét múlva már két éve minden síkon és téren dúló japán-kínai háború is még mindig csak „viszály” hivatalosan. Fő a hivatalos mi­nősítés s az, hogy a nagyok nevében a kicsik, az előretolt figurák „viszálykod­t 'anak”, lehetőleg benemavatkozási politi­ka mellett. így talán észre se vesszük majd, ha mindenki benne lesz az általá­nos háborúban... j I Peng a kasza... Péter-Pál napja. I 3 I jötténél az ország egyes vidé­j I kein már megkezdődtek az aratá­I I sok. A falvak népe készülődik a termés betakarítására. Az uj élet __ nagy üzenete jön az aranyló mezők felől, inig a világpolitika nyilt, vagy rejtett labo­ratóriumaiból hideg, halálos szelek tör­nek elő és dermesztik meg a sziveket. Az Élet és a Halál csap most össze és vívja a maga láthatatlan, Utáni küzdelmét. A magáét pergető kalász a pusztulás mag­vait hintő fegyverekkel áll szemben. Me- lyik győz, melyik kerekedik felül? Nincs, akit hatalmába ne ejtett volna a mérkő­zés izgalma, hiszen mindenki részvevője a világ további sorsa felett döntő pár­viadalnak. A mai napok kísértetiesen emlékeztetnek 1914 júniusára, amely elin­dítója volt a világháborúnak. Ám, ki tudna belátni a jövőbe, ki tudná meg­mondani, hogy a rettegés júniusa után, a fegyverek júliusa könetkezik-e, vagy diadalmaskodik az uj kenyér és a ben­ne rejlő evangéliumi üzenet. A kenyér, a szeretet és béke fejedelmének teste, a mely miérettünk megtöretett... B A nemzetközi gabonapiacokon megint kiélesedett a verseny. A vá­sárló államok részben, vagy egész­ben felfüggesztették a vételeket, mert az árak esésére .számítanak. Aratás ide­jén ebben a politikában nem lenne ‘ semmi nyugtalanító, mórt igy spkott lenni minden esztendőben. Vannak azonban olyan jelenté­sek is, amelyeknél meg kell állani egy pillanatra. Ezek szerint főként Oroszország az, amely úgy a tavalyi, mint az uj buzájából Igen nagy tételeket kínál eladásra olyan fel­iételek mellett, amelyek mellett a többi ex­portállamnak kevés kilátása lehet a saját fö­löslegeinek értékesítésére. Lehet, bogy csak egyszerű véletlenről van szó, de az 1924. évi orosz dömpingnek, amelyet Európa ma sem hevert ki teljesen, friss változata is lehet az tj orosz gabonaverseny. Egyelőre csak annyit fehet megállapítani, hogy az orosz ajánlatok iatása alatt azok az országok, amelyok jú­nius elején jó árak mellett nagy tételeket kö­töttek le román gabonában, most egyre jobban nyomják le az árakat és nagyon vontatottan kötnek uj üzletet. Ilyenkor újra kísérteni kezd az a már sokszor felvetődött gondolat, hogy nem lenne-e helyesebb, ha a mezőgazdaság fo­kozatosan olyan termékekre térne át, amelyek kevésbé függenek váratlan és tőlünk függet­len tényezők szeszélyétől? és kiadóhivatal: Brasov, 8tr. Regele Carol 56 —68. — Tel. 82. Háborúból tart asz anaal saftö Danzigban állítólag német puccs készül Négyezer német birodalmi katona érkezett a szabadvárasba Varsó, június 29 A Havas francia sajtóiroda varsói jelentése úgy tudja, hogy Himmler német birodalmi rendőrfőnök szerdán megérkezett Danzigba, ahol ellenőrzi a danzigi nemzeti szocialista alakulatokat. Ugyanakkor lengyel lapok azt írják, hogy a rohamosztagok 109 tagja megszállt a danzigi rádió épületében és át­vette a rádióállomás őrizetét A szabadváros vágóhidjai parancsot kaptak, hogy tartalékoljanak nagymennyiségű fa­gyasztott húst a Danzigban létesitendő 10 ezer főnyi önkéntes hadosztály élelmezésének biztosítására. Ezen és más hasonló hírek folytán, mint Londonból jelentik, a csütörtök reggeli angol sajtó a legnagyobb fokú aggodalmat árulja el a danzigi helyzet-tel kapcsolatban. Az angol lapokhoz érkezett tudósítások szerint a német hadse­reg 4000 tisztje és közlegénye megérkezett Danzigba. A danzigi rendőrök és a Keletporoszországból Danzigba érkezett németek gázálarcot kaptak. A News Chronicle a súlyos danzigi helyzetnek szentelt vezércikke értelmében keserűen csalódnak majd a nem­zeti szocialisták, ha azt hiszik, högy az énkéntes hadosztály révén kezükbe kaparithatják Danzigot, Lengyelország és Anglia pedig elmulasztják a katonai beavatkozást. A Daily Telegraph igy ir: A háború még nem elkerülhetetlen, de kitörése már kiszámíthatatlan véletlenektől függ, sőt egyetlen ember szeszélyétől, akiről senki sem tudja, mit gondol. Ezért mindenkinek fel kell készülnie a legsu- lyosabb eshetőségre. A Daily Herald vezércikke biztosra veszi, hogy Hitler uj akciót tervez Danzigban. Ha katonai puccsról van szó, akkor a legsúlyosabb nemzetközi válság tör ki. Hitler voltakép nem a danzigi kérdés rendezését óhajtja, hanem uj győ­zelmet akar aratni. Egy danzigi pnces azonban egész Európa kihívását jelentené s ezt már nem lehet elintézni ismét a müncheni módszerrel. A Versailles! békeszerződés aláírásának 20-ik évfordulóján London válaszolt Berlinnek Meg szeretném győzni Hitler kancellári arról, hogy Anglia eljutott türelme végső halárához, — mondta Churchill „Nemsokára igen súlyos dolgok történnek majd“ London, junins 29. Az angol kormány csak most, kerek két hónap elmúltával válaszolt a német birodalmi kormánynak arra a Hitler kancellár emlékezetes beszédében is jelzett emlékiratára, amellyel bejelentette az angol—német haditengerészeti egyez­mény felbontását. Ezt az egyezményt Hitler ajánlatára 1935-ben kötötték meg s 193?-ben kétszer is kiegészítették. A német kormány azért határozta el az egyezmény felbonátását, mert London részéről ellenséges lépésnek fogta fel az elv­ben már akkor megkötött angol—lengyel szövetséget. London eddig nem sietett a német emlékirat megválaszolásával, most azonban egyszerre megfelelőnek látta az idő­pontot s válasz jegy zekében hangoztatja, hogy nincsenek ellenséges szándékai Németországgal szemben, sőt bizonyos felté­telekkel, mint a fegyverkezés korlátozása, kész vele újabb megegyezésre. Hogy az angol kormány éppen most és ilyen értelemben adta meg válaszát, nyilván azokkal a nehézségekkel van összefüggés ben, amelyekkel az angol—orosz tárgya­lások sikeres lezárása találkozik. Mielőtt kényszeredetten behódolna a moszkvai követeléseknek, Anglia —• ugylátszik — még egy „utolsó esélyt” akar nyújtani Németországnak. Ebben áll a jelentősége annak a válaszemlékiratnak, amelyet Henderson berlini angol nagykövet már szerdán átadott a Wilhelmstrassén s amelynek részletes tartalma még nem isme­retes. A külügyi hivatal szerdán este közzé­tette annak az emlékiratnak a szövegét, amelyet a berlini angol nagykövet a né­met birodalmi kormány április 27-iki, az 1935-beli angol-német tengerészeti egyez­ményt felmondó jegyzékére válaszul át­nyújtott Az angol válaszjegyzék visszautasítja a német kormánynak azokat a vádjait, amelyek szerint Anglia ellenséges maga­tartást tanusit Németországgal szemben, ezután pedig biztosítja a berlini kor­mányt, hogy az angol politika a legke­vésbé sem célozza Németország bekerí­tését A német sajtó az angol válasz-emlék­irattal foglalkozva azt szemfényvesztési kísérletnek minősiti. A Völkischer Beo­bachter rámutat, hogy a Chamberlain- kormány éppen a versailiesi békeszerző­dés aláírásának 20. évfordulója napját választotta válasza átadására. Ez annyi­val is furcsább, mert az angol válasz egybeesik azokkal a rendkívül riasztó hírekkel, amelyek Londonban az állító­lag küszöbön levő danzigi nemzeti szo­cialista államcsínyre és az angol-orosz tárgyalások elakadására vonatkozólag keringenek. A lap felteszi a kérdést, váj­jon nincs-e újból időnyerésről szó, mint Münchenben volt, s vájjon az angol-né­met megegyezés lehetőségének hangoz­tatása nem csupán Moszkva igényeinek a leszállítását célozza-e? De bárhogyan van is, az kétségtelen, hogy az angol válaszjegyzék nem járul hozzá a béke megszilárdításához, — irja a nemzeti szocialista párt hivatalosa. Chamberlain csak safnálfa az anfgol- ellenes német kiroHnamúsoScaf Chamberlain miniszterelnök az alsó­ház szerda esti ülésén Henderson mun­káspárti képviselő kérdésére azt a vá­laszt adta. hogy az angol kormány nem szándékszik Berlinben lépést tenni azok miatt az Anglia ellen intézett támadá­sok miatt, amelyekre Göbbels dr. propa­gandaminiszter magát legutóbbi beszé­deiben ragadtatta. Ami a német sajtó angolellenes kirohanásait illeti, Cham­berlain kijelentette, hogy a maga részé­ről sajnálja a két ország viszonyának ezeket a megmérgezési kisérleteit, de ezt sem szándékszik Berlinben szóvá tenni. CHURCHILL IS NEHÉZ HÓNAPOKAT VÁR Winston Churchill volt miniszter, a konzervatív párt vezetőegyénisége, szer­dán este a londoni Carlton-Club-ben be­szédet tartott s a többi között ezeket mondta: — Azt hiszem, valamennyien azt tart­hatjuk, hogy az európai feszültség júli­us, augusztus és szeptember hónapokban súlyossá fog válni. Olyan eseményekké1 kerülünk majd szembe, amelyek fenye­getőbbek lesznek azoknál is, amiket r legzavarosabb korszakban éltünk át. Churchill ezután kijelentette, hogy a háborút nem tartja biztosnak, annak el­lenére sem, hogy ha tekintetbe vesszük Németország készülődéseit, arra a követ­keztetésre juthatunk, miszerint nemso­kára igen súlyos dolgok fognak történni — Noha véleményem egészen mái megfontolásokból ered, a helyzetet pon< tosan Ugyanúgy látom, mint Daladiec

Next

/
Thumbnails
Contents