Brassói Lapok, 1939. augusztus (45. évfolyam, 174-199. szám)

1939-08-02 / 174. szám

. . i í' >. ä » ; ti J Fé i e r Tu 1 . u - u egyelem Könyviára 910013 hllÜAPjBST . >: ? §. o n c i o k tere 4 Taxa postain plStitä in numerái coni. aprobárü No. 24.154/939. XLV. évfolyam 174. szám Főszerkesztő: KACSO SÁNDOR Bra$ov — Szerda 1939 augusztus 2 Felelős szerkesztő: Kabassy Endre. — Laptólajdoaos: ,3. L." Kiadóvállalat Részvénytársaság. Felelős igazgató: Kahána Bernát. — (Bejegyezve: G. IL 920/1938. Trib. Bra?ov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 léj, kézbesítéssel 84 lej, ugyanez Bra§ovban 80 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdeté­sek dija hirdetési odalon 5.50 lej, páros (bal) szövefoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 7 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Regele Carol 56 —68. — TeL 82. A magyar földművesek és I 4 I munkások ünnepévé szélesedett I I m I ki a fehéregyházi Petőfi-évfor- ' I dúló. Ez pedig bőven kárpótol a miisor színvonalbeli fogyatékosságai­ért Szerettük volna ugyanis ott látni szellemi életünk valamennyi kiválóságát ■ hogy nagyrészük elmaradt, annak bi­zonyára olyan okai lehettek, amiknek boncolgatására érdemes időt fordítani, ha nem másért, de a jövőbeni Petőfi ün­nepélyek méltó keretének biztosítása ér­dekében is. Adandó alkalommal ezt meg is tesszük. Ám addig is örvendezzünk azon. hogy Petőfi emlékének őrzőiként Erdélyben épp azok állottak elő, akikhez a halhatatlan költő legelsősorban szólt. Gyönyörű párhuzam. Mig az emlékmű­vet övező mezőkön a termés betakarítá­sa folyik, a Petőfi szellemiségéhez elza­rándokoló nép áhitatos lelkében azokat az eszméket gyűjti össze gondosan és érleli éltető erőkké, amelyek ma már a magyar szellemiség kincsestárának leg­nagyobb értékei. A magyar földműves áhitatos szavai és a magyar munkás ko­szorúja a legszebb és legméltóbb hódo­latot jelenti Petőfi emléke előtt. @ Most a Táoolkeleiről jönnek a neglepetések„ ha nem is olyan erőteljesek ezek a meglepetések, mint amilyenek nemregiben Eu­rópát látogatták. Jelentőségük azonban aligha kisebb, sőt nyugodtan azt lehet mondani, hogy a világpolitikai erők igazi játéka a Távolkeleten van s valójában ott dőlnek el majd az európai dolgok is. Any. nyi bizonyos, hogy ott nagyobb erők és érdekek ütköznek s ha lehámozzuk róluk a világnézeti csomagolást, láthatjuk a mez télén igazságot: a Pénz őfelségét. lAm, már nem is nagyon titkolóznak. Az elvi megállapodás például Anglia és Japán között szépen sikerült, a gyakorlati azon-! ban elakadt, mert előkerült a lényeg: a| pénz, ami mindent mozgat s amiért mira-l den történik. Ez hát a „probléma" s nem i Kína sértetlenségének a kérdése, vagy pe- j dig Kínának a bolsevizmustól való meg­szabadítása. Az elvek és világszemléletek harca békés maradhat mindaddig, amíg nem csihol ki anyagi érdekellentéteket. Vagy amig ezek az anyagi érdekellentétek nem használják fel álarcnak az elveket, mint a jelen esetben. Pénzről lévén szó, most már minden nagyhatalom érdeklő­dése ott feszül Kinn fölött s ez az érdeklő­dés nem a kínai nép sorsának szól. B A bánsági textilgyárak, amelyek nemrég a közelkeleti piacokra kezd. tek el exportálni, most Angliában is vevőkre találtak. Angliában a textilipar még ma is a világ legfejlettebb tex­tilipara és az, hogy az ottani piac méltónak találja a bánsági árut a kényes és nagyigényü angol fogyasztók ízléséhez, olyan fényes er­kölcsi bizonyítvány, amely mellett nem lehet szó nélkül elhaladni. Mert azon túl, hogy ná­lunk az olcsó munkabér teszi versenyképessé a textilgyárak termelését, az angol textilke­reskedelem mégis elsősorban a bánsági textil­ipar minőségi teljesítőképességét ismerte el az angol iparéval egyenrangúnak, amikor meg­rendeléseket tett nála. A romániai textiláruk első angliai exportja azt bizonyítja, hogy a belföldi textilipar húsz év alatt olyan utat tett meg, amely a kezdetlegességtől a legtökéle­tesebb fokozatig vezetett el. Kétségtelen, hogy nem a textilipar az egyetlen, amely ezt a fej­lődést végigcsinálta és ha az illetékesek is úgy akarnák, sok más romániai iparcikk és egyéb áru is akadna, amelyet ma már bátran lehetne odaállítani a nemzetközi piacra, mert megállaná a helyét a versenyben. Tokió óriási angolellenes tömegtüntetéssel felelt a japán-angol tárgyalások elakadására n tömeg a tárgyalások azonnali megszakítását és Craigie angol nagykövet vissza­hívását követelte - A francia sajtó is nagy jelentőséget tulajdonit az amerikai - japán kereskedelmi szerződés felmondásának MacNntt is az amerikai elzárkózási politika ellen nyilatkozott Tokió, julius 31. A* angol-japán vegyesbizottságnak, amelynek angol részről 2, japán részről három tagja van, hétfőn délelőtt kellett volna folytatnia a tiencsini viszály ren­dezését célzó tárgyalásokat. Erre az ülésre tűzték japán részről napirendre a két legsúlyosabb kérdést: 1. Az engedményes területek angol és francia bankjaiba menekített kinai ezüst kiszolgáltatását és 2. a kinai nemzeti valuta kitiltását, vagy legalábbis a japánoktól kibocsá­tott kinai bankjegyek egyenrangusi- tását ugyancsak az engedményes te­rületeken. Japánnak ebben a két kérdésben kell eredményt elérnie, ha azt akarja, hogy az előzetes angol-japán megegyezésnek valami értéke legyen. Viszont éppen ex a két pont az, amelyben Anglia merev álláspontra helyezkedett. Az angol tár­gyalóbizottság véleménye szerint ugyan is ez a két kérdés kifejezetten gazdasá­gi és nem tartozik annak az egyezmény­nek a keretébe, amelynek körvonalait az előzetes megállapodás szabja meg. A nézeteltérések e két pont körül hétfőre annyira kiélesedtek, hogy a délelőttre kitűzött tanácskozásokat el kellett ha­lasztani. Van olyan jelentés, amely sze­rint a vegyesbizottság hétfőn délután is- métösszeül, de megegyezésre alig van kilátás. Japán szempontjából e két pont nélkül a megállapodás majdnem érték­telen. viszont Anglia most már, hogy Amerika felmondotta a japán-amerikai kereskedelmi egyezményt, hajthatatla­nabb lehet, mint eddig volt. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a japánoktól ki­bocsátott kinai bankjegyek elismerés» súlyos francia érdekeket is érintene 9 így London nem is dönthet ebben a kér­désben anélkül, hogy kikérné Paris ha«- zájúrnlnsát is. A francia lapok ennek ki­fejezést is adnak s az Excelsior külön is hangoztatja, hogy Japán a két fenti kö­vet» léssel túllépte a tervezett magálla­podás ke-e*e:t, mert csak a tiencsini kér­dés rendezéséről van szó s nem az egész kinai kérdésről. Ebből a szempontból nem állja meg a helyét az a japán indo­kolás, hogy a kinai dollár forgalmának betiltása a japán hadsereg biztonságá­nak, a békének és a közrendnek előfel­tétele Tiencsinben. Anglia és Franciaor­szág nem járulhatnak hozzá a japánok­tól bevezetett uj pénzrendszer elismeré­séhez. Az amerilcai-f«*i»4iH8 Sfier«e$lse«leln»i e^yei mény S@l0sa®iBsMsk8*Bsi!* köveikezménye«. Tokiói körökben is azon a vélemé­nyen vannak, hogy Anglia uj maga­tartása az amerikai-japán kereskedel­mi szerződés váratlan felmondásának a következménye. Tokiót erősen meg­lepte az amerikai lépés és hivatalos körökben ezt nem is titkolják. A kül­ügyminisztérium megbízottja nyilatko­zatot adott a kérdéssel kapcsolatban a sajtónak s ebben a nyilatkozatban kijelenti, hogy Tokió meglepődése azért érthető, mert a japán kormány egyáltalában nem ismeri Amerika va­lódi célkitűzéseit. Hangoztatta azt is a külügyminisztérium megbízottja, hogy Anglia megbizottai az amerikai lépés előtt sokkal megértőbb magatartást tanúsítottak a tiencsini viszály rész­letkérdései tekintetében. érdekes a német DNB jelentése is. Eszerint is az angol lépés következ­ménye az, hogy az angolok most el­zárkóznak a japán követelések elől, a minek viszont az a következménye, hogy a japánok ángolellenes mozgal­ma újra hatalmas méreteket ölt A Reuter tokiói jelentése szerint japán kormánykörökben ragaszkod­nak ahhoz, hogy a vegyesbizottság előbb tárgyalja a gazdasági és pénz­ügyi kérdéseket és csak azután a ti- enesini béke és rend ügyét. Tokióban az a vélemény alakult ki, hogy a tár­gyalások sorsa a gazdasági kérdések­kel kapcsolatos ellentétek megoldásá­tól függ. A tárgyalások elakadása egyébként már is rendkívüli izgalmakat váltott ki Tokióban. A katonai párt, amely kezdettől fogva ellenezte az egyezke­dést. most igazolva látja aggodalmait s nem csak nem akadályozza, lianem egyenesen szítja az angolellenes moz­galmat. A hadügyminisztérinm képvi­selője ki is jelentette, hogy a hadsereg nem tesz semmit az angolellenes tün­tetések ellen mindaddig, amig a tün­tetések megmaradnak a törvényes ke­retek között. A japán főváros népe egyébként óriási méretű utcai tüntetéssel vála­szolt arra a hírre, hogy az angolok el­zárkóznak a japán követelések telje­sítése elől. Több, mint 50 ezer ember vonult fel az nícákon s a menet élén Craigie angol nagykövetet és ,.az an­gol ősellenséget” ábrázoló bábukat vittek. A tüntető tömeg állandóan ég harsányan követelte Craigie visszahí­vását. A köztereken több szónoklat hangzott el. A szónokok a tárgyalások' azonnali megszakítását követelték az­zal az Angliával, .,amely csak hnzza az időt.” fl francia sajtó az amerikai-japán szerződés felmondásáról A francia sajtó rendkívül nagy figyel­met szentel az amerikai-japán kereske­delmi egyezmény felmondásának s kü­lönféle szempontokból méltatja a dolog jelentőségét. A Journal szerint Japánon nem segít semmit az, hogy most szerző­dést kötött Németországgal, mert Német­ország nem szállíthatja neki azokat az anyagokat, amelyekre olyan nagy szük­ség van. Japán kénytelen megkeresni a lehetőségét egy olyan uj amerikai-japán kereskedelmi egyezménynek, amelyben komoly biztosítékokat nyújt Amerika távolkeleti érdekeit illetőleg. Egyébként pedig az egyezmény felmondása komoly figyelmeztetés Japánnak s igy is fogják ezt fel agy Washingtonban, mint Tokió­ban. Japán meglepetése annál nagyobb lehetett, mert hiszen az Egyesült Álla­mok a legutóbbi nézeteltérések kérdésé­ben nem járt éppen egy nton a többi hatalmakkal. Kereskedelmileg az egyez­mény felmondása komoly áldozat az USA részéről, mert hiszen kétszer any- nyit szállított Japánnak, mint amennyit ő vásárolt. Az a tény, hogy lemond er­ről az előnyről, azt a reményt tételezi fel, hogy olyan helyzetet teremt, amely politikailag felér a gazdasági hátrány­nál. Ez is azt mutatja, hogy az egyez­mény felmondása politikai célokat szol­gál. Roosevelt a semlegességi törvény módosításának nehézségeit lépte át az egyezmény felmondásával s ezzel újra maga mellé állította a közvéleményt. Az „üzlet” egyelőre az Egyesült Államc" számára az a lehetőség, hogy Japán már okosabb poitikára tér át, A. Az [amok mosÉj

Next

/
Thumbnails
Contents