Brassói Lapok, 1939. szeptember (45. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-01 / 200. szám

0­21 2 04. I Páanány Péter Turcadny E­gyet­ema Könyvtára XLV. évfoyam 200. szám1 Főszerkesztő: KACSO Felelős szerkesztő: Kaksesy Endre. — Laptulajdonos: „B L." Kiadóvállalat Részvény­társ­aság. Felelős igazgató*:Kahána Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 le], ugyanez Brasovban 80 le] — Külföldre négyedévenkénti^ ■tk dija hirdetési odalon 600 lej, páros (bal) szövegoldalon 6 lej, páratlan (jobb) szöveg oldalon 7 tej négyzetcetiii­méter, és kiadóhivatal: Brasov, ti­ll. Regele Carol SO—58. — tel.' 82. Brasov — Péntek , 1939 szeptember 1 —­­Bejegyezve 1­0. TL 020/1938. Trib. Brasov.) — Kej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdeté- Int. Hirdetési dijak előre fizetendők.­­—­ Szerkesztőség eonL aprobarii ISO, 24,*54/939. A islsidik Hiller-jegyzékst is letárgyalta­m angol miniszteranács,és arra A Bénit sifia Seilai­ egyértelműséggel a néi!:az angol kiegyezés Biiyá HaSgssigit baisioziafiia Lengyelország kiáltványa vég Se­nai intézkedéseiről Ei szosz-néms r egrezainv­­il'etS'eg ellentétes létesítse;­ vannak: 1. Berlio és Moszkva latosam­egáflagattist is kérnek, 2. Moszkva a főe.eleu­rópai helyzet tisztázásáig nem lógja ratifikálai az eg­­ezményt, 3. Oroszország a nyugati na­­rmenti helyőrségeit megerősitene * Szlován­ia n­lyilalosa ilyn­n a területére bevonult német csapatokat a francia kommunisták a hábora kitörése esetére felajánlották harci erejüket Berlin, augusztus 30 Hitler viszontválaszát az angol kor­­m­ány hétfőn este átadott válaszára Londonban még a szerdára virradó éjszaka megkapták s a Chamberlain­­kormány szerdán délben másfélórás minisztertanácson már le is tárgyalta. Beavatottak szerint Londonból rövide­sen újabb válasz megy Berlinbe, tehát a diplomáciai tárgyalások — amint Chamberlain miniszterelnök kedd dél­utáni alsóházi nyilatkozatában kije­lentette — reményre jogosító érte­lemben még folynak. A bizakodást megerősíti az a feltű­nő körülmény, hogy a német sajtó most egyszerre ismét békülékeny és barátságos hangon ír Angliáról és hangoztatja a német-angol kiegyezés kívánatosságát. Arra mutat ez, hogy London hajlandó bizonyos engedé­kenységre s a berlini sajtó ezt igyek­szik előmozdítani. A második német jegyzék után és a második angol jegyzék előtt mindenesetre az a hely­zet, hogy a békés megoldás kilátásai valamelyest tisztultak. Azt viszont még mindig nem lehet állítani, hogy a mérleg véglegesen a béke javára billent volna, mert a hely­zet hirten megváltozása és rosszra for­dulása továbbra is lehetséges. A hadi felkészülődés nem szünetel, sőt a né­met sajtó Lengyelország felé azzal a fenyegetéssel is előáll, hogy Berlin és Moszkva között bizonyos katonai meg­­­­­állapodások is vannak, vagyis Len-­­­gyelország a Szovjetunió felől sem érezheti magát biztonságban. Ezeket a fenyegetéseket alátámasztja az a hiva­talos moszkvai h­ír, amely szerint a vörös hadsereg főparancsnoksága elren­delte a nyugati határ mentén levő helyőrségek megerősí­tését. Ugyanakkor tehát, amikor a békés megegyezés esélyei valamivel javul­tak, a háború veszélye korántsem ba­nnt­­i, bár más közvetítő tényezők is közreműködtek a katasztrófa elhárí­tásában, köztük nemcsak újabban a belga és holland uralkodó, hanem Mus­solini higgadt, mérsékelő és kétségtele­nül a béke érdekében közvetít,­ maga­tartása is, jövő hét keddje, amikorra Chamberlain min­­szterelnök tegnapi nyilatkozata után elnapolták. A budapesti „8 Órai Újság” híradása szerint az angol külügyi hivatalban a szerdára virradó éjszaka lázas sietséggel dolgoztak annak a rejtélyes jegyzéknek az áttételén, amely Hitler válaszát tar­talmazta. Az okmány terjedelme 9 oldal. Az angol válasz szövegezése állítólag még a szerdai napon megtörténik s az után sürgősen továbbítják a választ Ber­linbe. A lap úgy tudja, hogy a német írásban semmi olyan sincs, ami indokolt­­tá tenné a békés megoldásban való re­­mén­y­kedést. BÉRÜLÉKENY NÉMET SAJTÓHAN­GOK ANGLIA FELÉ Amint a Havas berlini tudósítója jelenti, a szerdán reggel megjelent német lapok hatá­rozottan számításba veszik azt, hogy a válsá­got Angliával való együttműködésben békés után meg lehet oldani. A megjegyzések hang­ja az angol sajtóval szemben az eddiginél sok­kal enyhébb, sőt az angol kormány iránt ked­veskedések is megnyilvánulnak. A Deutsche Allgemeine Zeitung a német— angol eszmecserével foglalkozva azt írja, hogy Hitler nemcsak a versaillesi békeszerződés egyik különös igazságtalanságának egészséges földrajzi jóvátételén fáradozik, hanem törődik azzal is, hogy megvesse annak a tartós és igazságos békének az alapját, amelyre egész Európának szüksége van. Hitler valódi és tar­tós angol—német megértést akar teremteni. — Mi nem akarjuk — folytatja a lap —, hogy mindig új kérdések ékelődjenek a két nagy nép közé, amelyek számára elég nagy a föld. Anglia és Németország számára minden összeütközés után, akár békés, vagy háborús formában történt, mindig ugyanaz a feladat merült fel: a két népnek olyan úton kell haladnia, amelyen nem keresz­tezik egymás érdekeit. A Völkischer Beobachter szerint Németor­szág békét óhajt Angliával és Franciaország­gal, sőt tartós megértést. A béke érdekében Németország súlyos áldozatokat hozott. A nyu­gati határok örökös változtathatatlanságának elismerése azonban nem jelenti azt, hogy Né­metország hajlandó feláldozni életfontosságú érdekeit és Keleten élő testvérei életét. Hitler megmutatta a megoldás egyetlen lehetséges útját, ez minden, amit Németország tehetett. A Berliner Börsenzeitung szerint senki sema kételkedhet abban, hogy a nemzetközi légkör enyhülése csak akkor követk­ezhetik be, ha Hitlernek Danzigra és a lengyel korridorra vo­natkozó követeléseit teljesítik. A Dunapesta berlini jelentése úgy tudja, hogy a német fővárosban az általános helyze­tet bizonyos derűlátással ítélik meg. Ennek alapja elsősorban az a körülmény, hogy jaj Há$i£iórá$!!i3!i3$zter(an­ác$fjnid­3 Jean Amint berlini illetékes helyről kö -/.ölték, Hitler birodalmi vezér és kancellár kedden este ? óra 15 perckor kihall­gatáson fogadta Sir Neville Henderson a­ngol nagykövetet s átadta neki a német kormány válaszát a hétfő estig angol jegy­zékre. A kihallgatáson, amely mindössze 25 percet tartott, Ribbentrop külügymi­niszter és Schmidt tolmács is jelen volt. Az írásbeli német választ szóbeli felvilá­gositásokkal is kisérték. Hitlernek az angol jegyzékre adott válasza rendkívül részletes. Német nyelven nyújtották át s angolra fordítása és titkos­írásra való átbetű­zése több órán át tartoit, Londonba valamivel éjfél előtt érkezett meg s a külügyi hivatalban rögtön hozzáláttak kibe­tűzéséhez. Halifax lord­ kü­lügyminiszter, C'­do­gen állandó külügyi államtitkár és Sir Hoare Wilson, a külügyi hivatal osztály­főnöke, hajnali fél 3 óráig tanulmányoz­ták a német választ . Csak akkor távoz­tak a külügyi hivatalból. Ez alkalommal Halifax lord közölte az újságírókkal, hogy a kormány szerdán délelőtt mi­nisztertanácsot tart s azon a válás/jegy­zékkel foglalkozik A Havas berlini jelentése szerint Hen­derson angol nagykövet továbbra is Ber­linben maradt s a német választ egyik titkárja vitte repülőgépen Londonba.­­ Az angol kormány minisztertanácsa szerdán délelőtt fél 12 órakor állt össze, hogy tanulmányozza és megvitassa Hit­ler kancellárnak az angol jegyzékre adott válaszát. A minisztertanács déli 1 órakor ért véget. A francia Havas lond­oi tudósítója hivatalos körökből úgy értesült, hogy az angol kormány minden valószínűség sze­rint új választ ad Hitler írásos válasz­­jegyzékére. A londoni hivatalos körökben a minisztertanács után azt is kijelentet­ték, hogy délutánra nem hívtak össze újabb miniszteri értekezletet. Nem tör­tént­ intézkedés arra nézve sem hogy a parlamentet előbbre összehívják, mint a

Next