Brassói Lapok, 1939. szeptember (45. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-01 / 200. szám

1930. szeptember 1 *». a. Szlovákia megszállása a megegyezés akadálya? A Dunapesta londoni jelentése szerint érdekes az angol körök felfogása a Szlovákiába való német bevonulásról. Ennek az eseménynek önmagában véve sem tulajdonít­t­ak döntő fontosságot, mégis megtörténhetik, hogy éppen ez a kérdés borítja fel véglegesen a helyzetet. L­engy­elország ugyanis még tegnap hivatalos közleményben állapította meg hogy Szlovákia megszállása veszélyezteti Lengyel­­ország életbevágóan fontos érdekeit és biztonságát. A Lengyelországnak nyújtott angol szavatosság viszont úgy szól, hogy Anglia segélynyújtásra köteles, ha Len­gyelország veszélyeztetettnek látja éle­tér­dekeit.­­ A lengyel hivatalos közlemény: „Szlovákia egy idegen hatalom befolyása alatt van” A Pat hírügynökség a következő hi­vatalos közleményt továbbítja: „A német csapatok Szlovákiába­ való bevonulása után a szlovák rádió nyilat­kozatot közölt a lengyel támadás veszélyé­re utalva és felszólítást intézett a szlovák néphez, kérve őket, hogy barátsággal fo­gadják a német csapatokat és működje­nek velük össze a közös ellenség elleni harcban. A pillanat, amelyet Szlovákia arra választott, hogy Lengyelországot el­lenségének nyilvánítja, önmagáról beszél és azt bizonyítja, hogy a szlovák kor­mány egy idegen hatalom befolyása alatt lévén, nem ura a helyzetnek orszá­gában.” Egy másik lengyel közlemény hangsú­­lyozza, hogy Lengyelországnak sohasem voltak támadó szándékai Szolvákiával szemben. Ilyenformán annak a szlovák közleménynek, amely megengedte a né­met csapatok bevonulását szlovák terü­letre, nincs létjogosultsága. A lengyel kormány egyébként tiltako­zott Pozsonyban a német csapatok bevo­nulása ellen. A Reuter ügynökség varsói jelentése szerint a lengyel kormány újabb korosz­tályok behívását határozta el Ezt az in­tézkedést a német csapatok szlovákiai bevonulásával magyarázzák, amely ve­szélyezteti Lengyelország déli határait s következésképpen az ország biztonságát és életérdekeit. II Szovjetunió megerősítette nyugati helyőrségeit A moszkvai Tass ügynökség közli: Több külfösi lap és főleg a Neuer Zür­cher Zeitung azt a hírt közölte, hogy a szovjet hadsereg legfőbb parancsnok­sága 200— 300 ezer embert elvon a nyu­gati határokról és ezeket a csapatokat a keleti határok megerősítésére Távolke­­letre küldte Illetékes körökben ezzel szemben kijelentik, hogy ennek pontosan­­ az ellenkezője történt. A keleteurópai , helyzet súlyosbodására való tekintettel­­ és minden lehetőséggel számolva a szovjet­­ haderők parancsnoka elhatározta, hogy megerősíti a nyugati határ mentén levő helyőrségeket. A Tass-ü­gynökség másik közle­­­ménye kifejezetten kiemeli, hogy a­­ Szovjetszövetség intézkedéseket tett nyu­­­­gati határainak megerősítésére. A közle-­­­mény szerint az intézkedéseket „a kelet-­­ európai helyzet állandó súlyosbodása” tette szükségessé. Ezek szerint a szovjet­ , szövetség nyugati határán lévő helyőrsé­­­­geket új csapatokkal erősítették meg, a­­­melyeknek száma meghaladja a 300 ezer embert. A LENGYEL SZAKSZERVEZETEK ÉS A PEN CLUB FELHÍVÁSA A lengyel szocialista pár és a munkásszak­­szervezetek szövetsége felhívást intézett a len­gyel munkássághoz és parasztsághoz, akiket harcra szólítanak fel a „német imperialista ter­­vek ellen“. A felhívás egyik kitétele így hang­zik: „A mi ügyünk a szabadság, az egész em­beriség szabadságának ügye s így a német né­pé is, amely a jelenlegi rendszer terrorja alatt nyög.‘‘ Más varsói jelentés szerint a lengyel Pen Club és a lengyel katolikus írók egyesülete közös felhívást intézett az emberiséghez. Fel­hívásukban a lengyel írók tiltakoznak a „né­met taktika" ellen, amely a lengyelországi né­met kisebbséggel szemben alkalmazott bánás­módot illetőleg mint bűnözőket állítja be a lengyeleket. Lengyelország — hangoztatja a kiáltvány — mindig a béke és megértés útját követte és ebben a szellemben oldotta meg a más népekkel támadt nézeteltéréseit A Danzig annexiójával való fenyegetőzés újabb merény­letet jelent Európa rendje ellen. A lengyel írók végül azt a reményüket fejezik ki, hogy mind­azok, akik a szabadság és az igazságosság eszméjének szolgálatában állanak, támogatni fogják a lengyel ügyet, amely azonos a civi­lizáció és az erőszak fölött győzedelmeskedő jog ügyével VARSÓBAN NÉMET TERRORIS­TA SZERVEZETEK MŰKÖDTEK Varsóból közült, hogy a hatóságok há­rom német terrorista szervezetet leplez­tek le. Az egyiknek Kattowitzban volt a székhelye és Hans Thuen német nem­zetiségű lengyel állampolgár vezetése alatt állott, míg a másik kettő Pozenben és Lodzban működött. A megejtett ház­kutatás során puskákat, gépfegyvereket, revolvereket és robbanó­anyagot találtak a szervezetek központjaiban. Hans Thu­­ent letartóztatták. A vizsgálat nagy eréllyel folyik. A békítést Amint a Havas berlini tudósítója je­lenti, Lipót belga király és Vilma hol­land királynő közvetítési ajánlata a né­met főváros összes politikai és diplo­máciai köreit foglalkoztatja. Mindenütt hangoztatják, hogy most már vala­mennyi érdekelt államnak kialakult a végleges álláspontja s ez ismeretes. Ugyanekkor azonban hangoztatják, hogy minden eddig tett és ezután teen­dő javaslatot, amely a jelenlegi nehéz­ségek békés megoldására irányul, a kellő komolysággal vizsgálat alá vesz­nek.A Dunaposta berlini jelentése sze­­rint berlini körökben idén rokonszen­­vesen fogadták a belga király és a hol­land királynő békeközvetítési kísérle­tét, amelyet elismeréssel ítélnek meg. Az Angliával folytatott eszmecsere is bizonyítja, hogy Németország törekvé­sei ugyanezt az irányt követik. Német részről ezen a téren kezdeményező lé­pés történt, amelynek kimenetele a lon­doni döntésektől függ. Ezeket a dön­téseket be kell várni. NÉMETORSZÁG ÉS LITVÁNIA SEMLEGESSÉGE Weizsaecker német külügyi államtit­kár fogadta a dán és litván követet s közölte velük, hogy Németország ha­lom esetén szigorúan tiszteletben tart­ja országuk semlegességét. MUSSOLINI RÁDIÓ ÚTJÁN AKAR KI­BONT­AKOZÁSI TERVÉVEL A VILÁG ELÉ LÉPNI Rómában olyan hírek keringenek, hogy Mussolini rádióbeszédre készül, amelyben rámutat a nemzetközi vál­ságból való kibontakozás útjára. A Giornale d’Italia hangoztatja, hogy még nem veszett el minden s hogy Olaszország igyekszik elkerülni a jóvátehetetlent. Ez azonban nem je­lenti, hogy Olaszország valamely ha­talom kezére játszik. A Stefani-sajtó­­iroda felszólítja Franciaország és Ang­lia vezetőit, hogy vegyék tekintetbe lakosságuk békevágyát s tegyenek meg minden erőfeszítést a válság bé­kés megoldására. 4. kísérlet és a Sir Percy Lorrain római angol nagykövet félórás megbeszélést folytatott Ciano gróf külügyminiszterrel. ANGLIA ÉS FRANCIAORSZÁG MÉG NEM BIZTOSÍTOTTÁK HOLLANDIÁT, HOGY SEMLE­GESSÉGÉT TISZTELETBEN TARTJÁK Amszterdami jelentés szerint Hol­landiában feltűnést és izgalmat keltett az a körülmény, hogy angol és francia részről még nem jelentették be Hollan­dia semlegességének ti­szteletben tar­ semlegesek tását, mint azt Brüsszelben Belgiumra vonatkozólag az angol és francia követ már közölte. A kormányhoz közelálló Maasbode, amely a hírt közli, csodál­kozásának ad kifejezést a nyugati ha­talmak magatartása felett. L­ondoni lapjelentések szerint az an­gol fasiszták kedden tüntetést rendez­tek a kormány­épületek előtt. A tünte­tők hosszú póznákon plakátokat vit­tek, a következő felírással: Nem szabad Anglia ifjúságát a mészárszékre vinni, békét akarunk! Javult a londoni Mint a londoni rádió jelenti, Anglia az utolsó 4 napban 24 millió 600 ezer font értékű aranyat szállított el, ebből 18 millió 600 ezret az Amerikai Egye­sült Államokba, míg a többit Kanadá­ba. A londoni tőzsde hangulata szer­dán javult s a finom arany árfolyama finom unciánként 158 shillingre esett vissza. Londoni jelentés közli, hogy a világ­tőzsdéken is nagy árfolyamemelkedé­­seket lehet tapasztalni. BÉKÉÉRT KÖNYÖRGŐ ISTEN­­TISZTELET LONDONBAN Az angol rádió a szerdára virradó éj­szaka a békéért könyörgő istentiszte­letet közvetített, amelynek keretében tőzsdi­implira imádkoztak a német vezérért, tanács­adóiért, majd az angol uralkodóért és miniszterelnökért MAGYARORSZÁG BÉCSBE KEVE­SEBB VONATOT JÁRAT A Magyar Távirati ügynökség budapesti je­lentése szerint az államvasutak igazgatósága a nemzetközi helyzetre való tekintettel a Buda­pest—Bécs között közlekedő motorosvonat já­rat közlekedését felfüggesztette. Valamint be­szüntették ugyanezen a vonalon három rapid­vonat, köztük az Orient Express közlekedését is. A többi rapid­vonatok nemzetközi menet­rend szerint továbbra is közlekednek. Magyarország é® Szlovákia között két gyorsvonat közlekedését függesztették fel. 11 román kiküttés­­ díjtételeit is A nemzetközi szálllmánybiztosítás­sal foglalkozó intézetek, bucure­sti kar­­tel irodáj­a, a Dasremi értesítette az ex­portőröket, hogy azokn­ál az áruszállít­­mányoknál, amelyek elhagyják a ro­mániai kikötőket, a bit* •*.«•» társasá­gok a következő intézkedéseket léptet­ték életbe: Azoknál a szállítmányok­nál, amelyek a Földközi tenger vala­­meyik kikötőjébe szólnak, a háborús kockázat e nem biztosítás díjtételeit 3 százalékra emelték, viszont azoknál a szállítmányoknál, amelyek túlmennek Gibraltáron, hasonlóképpen az Anscha­­ lain haloit biztosítául ferenetség­ ba irányított küldeményeknél 4 szá­zalékra. Olasz és német kikötőkbe szó­ló áruszállítmányokat az intézetek semmiféle körü­­lmények között, nem biztosítanak a háborús kockázat ellen, tekintet nélkül arra, hogy a szállítás milyen nemzetiségű hajóval történik. A tengeri szállítmányok háborús koc­kázat elleni biztosításának díjtételeit legutóbb szombaton emelték, mikor 0.25 százalékról 1.25 százalékra növeliték a Földközi tengerre szóló szállítmányok díjtételeit. 3 o­ldal A az 1926-os német-orosz egyezmény és a mai A Neue Zürcher Zeitung berlini tu­dósítója német fo­rásokra támaszkod­va leszögezi, hogy a német—orosz nem­­témadási egyezmény túlhalad­ja a wei­­mari Németország és a Szovjetunió kö­zött létrejött megegyezéseket, mert ezek feltételes voltával szemben a két hatalom ma feletlen megállapodást kötött egy­mással. Az 1926-ban létrejött berlini egyezmény kölcsönös semlgességet írt elő mindkét fél számára elenséges tá­madás esetén s a két hatalom biztosítot­ta egymást, hogy nem vesz részt egy bármelyikük ellen irányuló gazdasági vagy pénzügyi bojkottban. Stresemann a berlini szerződést követő jegyzékvál­tás alkalmából fenntartotta Németor­szágnak a Népszövetségben vállalt köte­lezettségeit s leszögezte, hogy a német­orosz szerződés nem terjed ki a Népszö­vetség esetleges megtorló intézkedéseire. Az 1939-ben megkötött moszkvai német­orosz egyezmény ilyen fenntartások­at nem ismer s kizár a Szovjetunió részéről minden Németország-ellenes kombináci­ót, mint ahogyan természetesen Né­­metország részéről is kizárja a Szovjet­unió elleni politika lehetőségét. A német—orosz megegyezés jelentő­ségét a béke szempontjából alátámaszt­ja az Izvesztyija is. A szovjet kormány hi­vatalos lapja a német-orosz egyezmény­­nyel kapcsolatban leszögezi, hogy a Szovjetunió külpolitikájának alaptétele mindig a szomszédos államokkal való bé­kés viszony szorgalmazása volt A Szov­jetunió változatlanul a békét akarja szolgálni s igy elsősorban a hozzá föld­rajzi szempontból legközelebb fekvő ál­lamokkal akar békében élni. „Mi ragasz­­kodunk ehhez a békéhez s mindig is ra­gaszkodni fogunk hozzá” — idézi az Iz­­vesztija Sztálin szavait — „amíg ezek az országok ugyanezt a magatartást fogják tanúsítani a Szovjetunióval szemben , amíg nem törekednek arra, hogy köz­vetve, vagy közvetlenül a szovjetállam területi épségét és létét veszélyeztes­sék”. A most megkötött orosz—német nemtámadási szerződés a szovjet kormány lapja szerint ennek az elvnek a követke­zetes végrehajtása. A német-orosz szerződésnek az általá­nos világbékére is kiható jelentőségére enged következtetni a londoni Times berlini levelezőjének — minden­esetre magában álló — híradása. E cikk szerint eljött az alkalmas idő arra, hogy Nagybritannia és a Német Biroda­lom között a józan emberi észre alapo­zott gyetértés jöjjön létre. A cikk Hit­ler régebbi kijelentésére, valamint a bizalmas értesülésekre hivatkozva azt­­ állítja, hogy Hitler sohasem tagadta meg , nem is tagadja meg elismerését Anglia világmissziójával szemben. A román tengerészet tö­rődé­se Azzal a ténnyel, hogy őfelsége II Carol király a trónörököst a tengeré­szeti karba felvétette, mégegyszer ki­­mutatta nagy szeretetét, amelyet a ro­mán tengerészet iránt érez. Ugyanez az elismerés vezette az uralkodót, ami­kor az új tasauli kikötőnek a „Rege!« Carol II.” nevet adományozta. A ro­mán tengeri haderő az utóbbi években tett fejlődése több, mint örvendetes Elég, ha megemilítjü­k, hogy egy eszten­dő leforgása alatt a vizi haderő a­­Tran­silvan­ia’ és a­­Basarbia’ nevű motoros­­hajókkal, a „Mircea” iskolahajóval és az „Amiral Murgescu” nevű aknarakó hajóval gazdagodott A gala­ti hajógyárban jelenleg a „Spa­tarul Mircea” és a „Mihnea Ciobanu­l” nevű tengeralattjárókat építik, az ősz folyamán pedig a „Sulina” és a „Ca­­varna” nevű hajók érkeznek az ország­ba. Mindez azt bizonyítja, hogy az Uralkodó által kezdeményezett és Te­­odorescu Paul tábornok, légügyi és ten­­gerészeti miniszter által végrehajtott tervek gyors ütemben valósulnak meg. Őfelsége II. Carol király ösztönzésé­re a nemzeti reform nemes akciójá­ra­­valóra vált a tengerészet utóbbi évi fejlődése a nemzeti újjászületés minden téren való jelenlétét bizonyítja. A ta­­sai­li kikötő építése révén a román ten­gerészet korszrűsítésére ráteszik a ko­ronát. A tasauli kikötő befogadóképes­sége tízszer nagyobb, mint a konstan­­tai és clkamas úgy hadi, mint kereske­­de­lmi hajók kikötésére. A tengerészet napján kezdték meg az új kikötő épí­tését, ami az Uralkodó és szorgalmas munkatársainak azt a szándékát bizo­nyítja, hogy Románia a tengeren ép­pen olyan erős legyen, mint a száraz­­földön.

Next