Brassói Lapok, 1939. október (45. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-01 / 226. szám

2 oláal mány minden egyes tagjának a nehéz időkben kifejtett fáradhatatlan munkájá­ért A kormány 'adtainak n* b Tamandi igaz :gíi;' • t a lényt, ‚ .varos időkbe» rét és hogy tette. L ^ .seanu lábon .lotá­ba mei ok a kormány „ fogadta a kibinet tanon­kormány megalakításával Argetc . .yi tanú­esőst, a szenátus elnökét bízta meg. Az új kormány , Az új kormány kinevezéséről a 3576— 1­939 számú királyi dekrétum intézkedik. Miniszterelnök: Argetoianu Constan­­­tin királyi tanácsos, szenátusi elnök. Hadfelszerelési miniszter: Victor Sta- trescu. Igazságügyminiszter: Victor Iamandi.­ Nemzetgazdasági miniszter: Ion Bu­du­ mérnök.­­ Kisebbségi miniszter: Silviu Dragomir. Közmunkaügyi és közlekedésügyi mi­­niszter: Mihail Ghelmegeanu. Pénzügyminiszter: Mitita Constantines­­cu, a Banca Nationala kormányzója. Légügyi- és tengerészetügyi miniszter: Ioaul Teodorescu tábornok. Munkaügyi miniszter: Mihail Ralea.­­ Egészségügyi és népjóléti miniszter: M. Marinescu dr. tábornok. Közoktatási miniszter: Petre Andrea Külügyminiszter: Grigore Gafencu.­­ Vallás- és szépművészeti miniszter: Ni- Mae Zigre.­­ Földművelésügyi miniszter: N. N. Corneteanu. Közvagyon leltározási miniszter: T­raian Pop. Rendfenntartási miniszter: Gabriel Ma­rinescu tábornok. Nemzetvédelmi miniszter: Ion Ilcus tá­bornok. Sajtó- és propagandaügyi miniszter: Alexandra Radian. . Belügyminiszter: Nicolae Ottescu. • A „Nemzeti Újjászületés Frontjának” szervezésével megbízott miniszter: G. C­ .Giurescu. ALMINISZTEREK: Földművelési: Mihail Serb­an. Miniszterelnökségi: Mihail Magureanu­­os August Filip. Közoktatási: D. V. Tóni Vallás- és szépművészeti: Ion Marin­­Sadoveanu. Nemzetvédelmi: G. Mihail tábornok. Nemzetgazdasági: Victor Jinga. Belügy: Coriolan Baran.­ ­Az eskütétel : Az új kormány, amint a Rador jelenti, csütörtök este 9 órakor a cotroceni kirá­lyi palotában le is tette őfelsége előtt az­­esküt.­­ Az eskütétel után őfelsége rövid be­szédet intézett a kormány tagjaihoz. Be­szédében hangoztatta az Uralkodó, hogy az új kormány a másfél évvel ezelőtt be­vezetett rendszer folytatását jelenti. Ez u­tán valamennyi miniszternek jó munkát isdvánt a király.­­ Az új kormány névsorából megállapít­ható, hogy az előző kormány tagjai nagy többségükben megtartották tárcáikat. Az Argetoianu kabinetnek három új mi­nisztere van: Al. Radian, N. Ottescu és C­­nisztére van: Al. Raidan, N. Ottescu és C. Giurescu, valamint egy új alminisztere: Filip August. Ezzel szemben kimaradtak a kormányból Nae Popescu és Eugen Ti­­teanu alminiszterek. A tárcák száma kettővel növekedett, a­mi egyrészt a belügyminisztérium ketté­választásának (belügyi és közrendésze­­ti minisztérium), másrészt a NNA szerve­rsével megbízott új minisztérium létesí­tőnek a következménye. A közrendésze­­minisztérium, amelynek élén Gabriel Dinescu tábornok áll, magában foglal­­ó rendőri és állambiztonsági szerveket, ig a tulajdonképpeni belügyminisztéri­­a hatásköre a közigazgatási ügyekre fed ki. Jelentős változás továbbá a faj- és propagandaügyi alminisztérium lézfériami rangra való emelése. .... . x ­ M ARGETOIANU Az új miniszterelnök a román közélet egyik legkiemelkedőbb vezéregyénisége. 1871-ben született Craiován, tehát most 68 éves. Egyetemi tanulmányait Páriá­ban végezte, ahol jogi, orvosi és filozófiai doktorátust szerzett. 1897-ben a diplomá­cia kötelékébe lépett s különböző helye­ken 1913-ig teljesített szolgálatot, amikor cselekvő szerepet vállalt a belpolitiká­­ban. 1914-ben a konzervatív párt szená­tora, négy évvel később tagja az A­veres­cs­-kormánynak, amelyben az igazságügyi tárcát kapta. A háború után több alka­lommal volt miniszter. 1920—21-ben előbb pénzügyminisztere, majd belügy­minisztere a második Averescu kabinet­nek. Az ő nevéhez fűződik az emlék­szer­tes sztrájk alkalmából megbontott köz­rend helyreállítása. 1927-ben tagja volt Ion Bratianu, majd Vintila Bratianu kor­mányának. Iorga professzor kormánya idején 1­931—1932) a belügyi és pénzügyi tárca élén állott. Miron Cristea első kor­mányának megalakulásakor az ipari és kereskedelmi tárcát vette át. 1932 már­cius 30-án őfelsége királyi tanácsossá ne­vezte ki. A második Miron Cristea-kor­­mány megalakulása után elnöke lett az akkor létesült gazdasági főtanácsnak, majd amikor összeült a Nemzeti Újjászü­letés Arcvonalának első parlamentje, őt választották meg a szenátus elnökévé. NICOLAE OTTESCU belügyminiszter 1885-ben született Gala­­tiban. Jogi tanulmányai elvégzése után korán feltűnt a belpolitikai életben. 1920- ban már államtitkára volt Take Ionescu akkori pénzügyminiszternek Néhány év­vel később a Banca Nationala ellenőrévé választották meg, 1927-ben pedig állam­titkára lett Argetoianu akkori földmű­velési miniszternek. Három évvel ké­sőbb belügyi alminiszteri minőségben tagja lett a Iorgan Argetoianu kom­ány­­nak. 1938 augusztus 14-én Tenger­ tarto­mány királyi széktartójává nevezték ki. Ebben a méltóságában számos hasznos újítást valósított meg. ALEXANDRU RADIAN, az új propagandaminiszter 1893-ben szü­letett Buzam­an. Jogi képzettségű ember, egyike az ország legkiválóbb ügyvédei­­nek. Politikai pályafutását 1923-ban kezdte 1927—28-ban vezértitkára volt az agrárbizottségnak, míg 1939­-ben almi­­nisztere lett a földművelésügyi miniszté­riumnak. Több ízben vo­lt képviselő s eb­ben a minőségében magas törvényhozási tisztségeket töltött be­­a legnagyobb meg­elégedésre. Politikai tevékenységével pár­huzamosan igen értékes közírói működést fejtett ki. Szam­os lapnak és folyóiratnak vezető munkatársa volt kitűnő ismerője az újságírásnak s igy érthető, hogy a saj­tó osztatlan örömmel fogadta kinevezé­sét s a legjobb reményekkel tekint tevé­kenysége elé. CONSTANTIN C. GIURESCU egyetemi tanár, a M­A szervezésével megbízott miniszter 1901-ben született. Egyetemi tanulmányait b­ucurestiben és Parisban végezte. Tanára volt a torsani állami líceumnak, majd 1927-ben tudo­mányos művei alapján, meghívták a bu­­carești egyetem történelmi tanszékére. t­öbb ízben volt parlamenti képviselő. 1939 február 1-én az Alduna-tarto­mány királyi széktartójává nevezték ki. Egyi­ke az ország legkiválóbb történészeinek. AUGUST FILIP miniszterelnökségi alminiszter 1897-ben született Fiatra Neamt-ban. Párisban jo­si doktorátust szerzett 1931 ben válasz­tották meg első ízben képviselőnek. Mint a képviselőházi és szenátusi egyesített bizottságok titkára, általánosan értékelt tevékenységet fejtett ki a korverzív tör­vény megalkotása körül. 1938-ban­ állam­titkára volt a nemzetgazdasági miniszté­riumnak, C. Argetoianu bizalma munka­társi környzetéhez tartozik. wmmmmmmmm Rpü mrnmmmmmmm A miniszterelnök és a kormány új tagjainak eddigi közéleti pályafutása m. bl A fővárosi sajtó az új kormányról Az új kormány megalakulásával foglal­kozva a Romania hangoztatja, hogy az Argetoianu-kabinet határozottan lép ar­ra az útra, melyet a román nép szent tö­rekvései jelölnek ki. Célkitűzési: a hatá­ron kívül jó egyetértés mindenkivel, míg benn éber őrködés az igazságosság és a véráldozatok által megvont határok fö­lött, valamint a becsületes munkán nyug­vó békés élet biztosítása. Ezek a célki­tűzések nem alkalmiak, hanem állandó nemzeti követelmények. Ami az új mi­niszterelnök személyét illeti, a lap kieme­li, hogy Constantin Argetoianu képessé­gei nehéz időkben edződtek meg és ki­apadhatatlan erőtartalékot jelentenek. Végeredményben az új kormány munka­­folytatást jelent a Nemzeti Újjászületés Arcvonalának szellemében. Megalakulása általános bizalmat kelt és bátorítást je­lent. A Timpus szerint az új kormány a Nemzeti Újjászületés Arcvonalának kife­jezője. A szeptember 21-iki tragikus ese­mény után — írja — a nemzet fegyelme­zetten folytatja tovább építő tevékenysé­gét. A Curentul azt írja, hogy Constantin Argetoianunak miniszterelnökké való ki­nevezése a mai körülmények között a leg­értékesebb ajándékot jelenti, amit az Uralkodó a királyi kezdeményezésben és bölcsességben bízó országnak nyújthatott PROGRAMOT ADOTT AZ ÚJ PROPAGANDAMINISZTER A propagandaügyi minisztérium át­adása ünnepélyes keretek között pénte­ken délelőtt ment végbe. Eugen Titeanu, a távozó alminiszter Radian miniszter­hez intézett beszédében rámutatott, hogy a propagandaminisztérium, amely kirá­lyi kezdeményezésből született, 20 éven keresztül érzett hiányt töltött be- ismer­tette a minisztérium eddigi tevékenysé­gét és kiemelte, hogy a csatolt tartomá­nyokban számos új román lap indult, a­melyek valamennyien a román szellemi­ség védőbástyái. Chisinauban rádióállo­más létesült, ugyanakkor népszerű mozi­karavánok végzik a kultúra terjesztését. A román filmgyártást egy megalakulás előtt álló stúdió fogja elősegíteni. Nagy fejlődésnek indult az idegenforgalom is. Végül hangoztatta, hogy a sajtó részéről bölcs megértést tapasztalt az államérde­kekkel szemben. Nem hallgathatom el — mondotta — a kisebbségi sajtó megértő szellemét sem. Befejezésül köszönetet mondott eddigi munkatársainak és ered­ményes tevékenységet kívánt az új pro­­pagandaminiszternek. Válaszában Radian miniszter hangoz­­tatta, hogy őfelsége bizalma állította a tárca élére. Reményét fejezte ki, hogy megbízatásának teljesítését meg fogja könnyíteni az a segítség, amit a román sajtó a nagy nemzeti ügyeknek állandóan nyújtott. — Romániának nemzeti életre való hívása — jelentette ki — nagyrészt a sajtó munkásainak köszönhető. A mai történelmi időkben határozott meggyő­ződésem, hogy országunk közvélemé­nyének irányítói ama fáklyák hordo­­zói lesznek, amelyek bevilágítják az őfelsége 11. Carol király által kijelölt utat. Az ország osztatlanul juttatta ki­­fejezésre az új intézményekhez vétt csatlakozását. A sajtó, amely a köz gondolatainak és érzéseinek hit tükre arra hivatott, hogy megerősítse a hitet, táplálja a lelkességet, elősegítse a jó cselekedeteket és elítélje a kötelesség­­tel­jesítés útjáról való letérést. Ez a te­vékenység pedig őszinteséget és jóhi­szeműséget igényel. Tiszteletben tart­juk a gondolatszabadságot, de eltökél­ten védjük meg az államrendet azok ellen a merényletek ellen, amike­­t gondolatszabadság nevében követnének el. A mai rendkívüli körülmények ne­m jogosítanak fel senkit arra, hogy levet­kőzze magáról a nemzeti szolidaritás követelményeit, még akkor sem, ha ki­váló tehetség és egyéni tekintély leis­tatna valakit külön magatartásra. A miniszter ezután üdvözlölte a külf­öl­di sajtó jelenlevő képviselőit s hangoz­tatta, hogy a legszorosabban kíván együ­ttmű­ködni velük. Beszédét igy fejezte be: — Miként a feltámadás éjszakáján, a vezérlő fényt nagy királtsunk böl­csességéből és hazaszeretetéből vegyük. Ennek a fénysugárnak el kell oszlatnia a kétség homályát és a gyűlölet sötét­­ségét, hogy meglássuk, miként hajnal­­hasadáskor, a maga történelmi teljes­ségében megerősödött Nagyrománia örök győzelmét. A tisztviselői kar nevében Stefanescu- Amza tábornok és Suhianu igazgató mon­dott beszédet. Varsóba csak október másodikén vonulnak be a német csapatok A lengyel csapatok lefegyverzése és kivonulása pénteken este kezdő­dött meg . Mod­in erődjét már birtokba vették a németek Varsó, szeptember 29. Varsó tényleges átadásáról még nem érkezett jelentés. A harcok — amint a DNR jelenti — a szerdára virradó éjsza­ka szűntek meg. A varsói helyőrségnek és a felfegyverzett polgárságnak ez az utolsó harca rendkívül elkeseredett volt. A német csapatok csak méterről-méterre tudtak előbbre haladni, mert minden ol­dalról, — házakból, háztetőkről és pin­cékből — lőtték őket s a tüzérség és a megmaradt légi haderő is eredményesen támogatta a lengyel csapatokat Szerdán délelőtt aztán a lengyel parancsnokság közölte, hogy a város megadja magát. Azóta fegyverszünet van és folynak a tár­gyalások az átadás módozataira vonatko­zólag. Varsóban és környékén ugyanis mintegy 120 ezer főnyi lengyel hadsereg van szétosztva. Az egyes csapattesteket értesíteni kell a megadásról. Meg kell je­lölni a pontokat is, ahol az egyes csapat­részek leteszik a fegyvert. Gondoskodni kell a polgárság lefegyverzéséről, aztán a milliós város élelmezéséről, a sebesültek ápolásáról, stb. Mindezt a fegyverszünet alatt kell megtárgyalni a lengyel megbí­zottakkal. Mediin erőd átvétele — folytatja a DNR jelentése — már tisztán katonai feladat volt. Az erőd legénysége elkeseredetten védekezett mindaddig, amíg hírét vette, hogy Varsó megadja magát. Modiin volt a lengyel ellenállás utolsó fészke. Péntek délelőtt a német véderő főpa­rancsnoksága a következő hadijelentést adta ki: „A német csapatok, folytatva moz­dulataikat a demarkációs vonaltól ke­letre, szeptember 28-ikán átadták Prze­­mysl helységet az orosz csapatoknak. A varsói csapatok kivonulása péntek este kezdődik s valószínűleg 2—3 na­pot vesz igénybe. A német csapatok varsói bevonulása csak október 2-ikára várható. Elkezdtük a varsói polgári la­kosság ellátására és megsegítésére vonatkozó intézkedések végrehajtásai. Mediin erődje minden feltétel nélkül megadta magát. Ez alkalommal 1200 tiszt, 30 ezer katona és több mint 4 ezer sebesült jutott a kezünkre.” 1919. október 1 készénél vásároljon gyári árban 4sszfalos Jó­zsef Brassó Str. I. G. Daca fHosza utcal 111

Next