Brassói Lapok, 1939. december (45. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-01 / 278. szám

T; f_*yO t fe« BUDAPEST í&sv­a 9106 1 J Ferenciek tere 4 Taxa po§tnIa platitá in nnmertf conl. aprobarii No. 24.454/1959 XLV. évto \am% '~ á'JP. szám Bra$ov — Péntek 19JV december 1 * - l <"szerkesztő:KACSO r* I • . • . Felelős szerkesztő: Kakassy Endre. — Laptólajdonos: „Ií. L.‘ Riadóvállalat Részvénytársaság Felelős Igazgató: Rahána Bernát. — fBejegyezve: 0. II. 920/1938. Trib. Bra?ov.) — Előlizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssé; 84 'ej, ugyanez Bra^ovban 80 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 15 P. — Hirdeté­sek dija hirdetési oldalon 5.50 lej páros (bal) szilvegoldalon 6 'ej. páratlan (jobb) szövegoldaion 7 lej négyzetcentiméterenként. Keretes gyászjelentés 7 lej négyzetcentimét*rea­ként. Hirdetési dijak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal- Brasov. Str. Regele Carol 56—58. — Tel. 82. Reformok €s aggodalmak Irta Szenlimiei fenő Magyar egyházaink közöl időrendben másodikul a két ref. egyházkerület ugyanegy napon tartotta meg közgyűlé­sét. A közelmúltban a gyulafehérvári la­tin szertartásu egyházmegyei tanács gyü- (ésezett és e hét végén az unitárius fő­tanács is összeül. E nagy számbavételi és jövőbe pillantó alkalmak nem tanulság­nélküliek kisebbségi magyarságunk egye­teme szempontjából. A három egyház ke­rületei között éli le a maga vallásos és művelődési életét népünk túlnyomó nagy többsége és ennek az életnek az egyes feíekezetek, hittudományi megalapozott­ságán felül egymáshoz szorosan kapcso­ló történeti hagyományai és széles anyagi megalapozottsága is van. A három nagy felekezet legfőbb egyházkormányzati szervének közgyűlései kicsiben parla­menti tanácskozások jellegét viselik Bel­ső kérdések az előterjesztések és viták megvilágításában egyetemes érdeket kap­nak. Népünk az egyházközségi éleiben szivesen tevékenykedett mindenkor. Azt lehet mondani, legtöb helyütt ezen a te­rületen van igazi elemében. Hogyne ér­dekelnék a magasabb szervek döntései és állásfoglalásai azokban a kérdésekben, melyek öt közvetlenül is foglalkoztatták és foglalkoztatják? A mostani református napok Kolozsvá­rott és Nagyváradon bizonyára nem vé­letlen egyidejűségekkel azt az örvendetes föUélegzést kivánták kihangoztatni, mely a királvhágómelléki kerületnek az állam- hatalom részéről történt hivatalos elis­mertetése nyomán támadt. A nagyváradi kerület az ebből folyó legközelebbi ten­nivalóra, a piispökvalasztásra készült lel, mely az ottani hagyományok szerint egy­házmegyénként fog végbemenni és nem kétséges, hogy a jelenlegi nagyérdemű egyházfő, Sulyok István helyzetét fogja újraválasztással még szilárdabbá tenni. Az erdélyiek nagyjelentőségű belső újítá­sokkal igyekeznek egyházi szervezetüket még erőteljesebbé és zökkenőmentesebbé tenni. Majd aztán a kettő együtt közös, aükotmányozó testületben, az immár le­hetővé vált zsinaton fogja a közös érde­kű kérdéseket szabályozni és rendszerbe foglalni. A kolozsvári közgyűlésen két újításra törekvő javaslat foglalkoztatta az érdek­lődéseket: lelkészi státusrendezés és a teológia akadémián az ötödik évfolyam megszervezése. Mindkettő mélyen^ oele- vág népünk lelki vezetésének ügyébe azonfelül, hogy a lelkészeket és a lelkészi pályára készülőket az uj rendszerbe való beilleszkedés uj megfontolásai elé állítja. Nekünk azonban fel kell tennünk egy el nem hallgatható kérdést: vájjon a lelké­szi állások betöltésénél az anyagi szem­pontnak alárendelhetök-e a népvezclcs szempontjai? öt osztályba sorozza az újonnan elfo­gadott szabályzat a lelkészi állásokat, helyesebben a lelkészeket dl ártó egyház- községeket. A célzat nyilvánvaló. Na­gyobb és anyagilag tehetősebb egyház­község jobban minősített lelkipásztor­hoz jusson, mint a gyöngébbek. Mar a közgyűlési vitában felütöttük a fejünket egy hangra, mely azt kérdezte, hogy kü­lönösen a mostani diőkben nem volna-e kivánalusabb, ha a oa&yubb gondozás«« szoruló egyházközségeket látnák el rá­termettebb, nagyobb képzettségű lelké­szekkel? Tehát iskolai minősítésben és anyagi javadalmazáson felül egy harma­dik minőségi mérték alkalmazását is cl lehet képzelni: a különös rátermettséget, mely néni szerezhető meg semmiféle is­kolában és amely mellett eltörpülnek az illető egyházközség anyagi körülményei. Az eszményi megoldás talán az kellene hogy legyen, amit ez a hozzászóló nem fejteit ki, csak utalt rá. A nagyobb gon­doskodásra szoruló egyházközségek élére csakugyan a legjobban rátermett papok valók. Ha véletlenül a nép szegénysége ezt a rátermettséget nem volna képes ér­tékéhez méltó alakban elismerni, az egy­házkerület vezetőségének kellene anyagi alapokat találni, hogy az ilyen lelkész fi- zeiéskiegészitésben részesülhessen. Ak­kor csakugyan fölöslegessé válik az öt osztály, mely népünk gondolkozásai is­merve, az alsóbb ranguakban a leminősi- I tettség érzését ébresztheti. Legfeljebb vá­rosi és falusi egyházközségek közötti kü­lönbségtétel volna kívánatos, mert városi s falusias vezetőmunkára csakugyan más és másmilyen rátermettséget követel az élet. Másik oldalról tekintve a kérdést, olyan megállapítást vagyunk kénytelenek megkockáztatni, melyet az iskola soha­sem fog helyeselni, de az élet bizonyító ereje annál teljesebb mértékben igazol. Az iskolai minősités, a klasszifikáció, más szellemi értékű teljesitményeket ju­Gafencn külügyminiszter kifejtette Románia külpaliiikai magatartását I beszéd CsfJry magyar kfilngymiiíiszlernek is válaszolt Románia Lü!po!i(ii<ája az uj európai eszme jegyében áll Bucure$ti, november 29. Grigore Gafencu külügyminiszter szer­dán délután a képviselőbáz és a szenátus külügyi bizottsága előtt megtartotta kül­politikai beszámolóját. — Junius 9-én tartott képviselőházi be­számolómban — kezdte beszédét — fel­világosítást nyújtottam külpolitikánk bé­kés célkitűzéseiről. Kijelentettem akkor, hogy egy olyan ország, amely nem igény­li mások javait, de saját javait eltökélten kész megvédeni, biztonsági garanciát je­lent úgy önmagára, mint másokra nézve. Most azt szeretném vizsgálat tárgyává tenni, hogy milyen országunk helyzete három hónappal az európai háború ki­törése után. — Kemény idők következtek el s nyu­godt lélekkel állíthatjuk, hogy szerettük volna, ha mások is megmenekülnek véres következményeitől. Készek vagyunk tel­jesíteni kötelességeinket hazánkkal szem­ben. Hadseregünktől, mely őrt áll a ha­tárokon, Iánál áll minden lámadó gondo­lat. Nem vontuk ki magunkat sémii yen felajánlott együttműködésből, amely azt a célt szolgálta, hogy körülöttünk meg­szilárdítsa a politikai és gazdasági hely­zetet. Arra törekedtünk, hogy az ilyen együttműködésből kiküszöböljünk min­den kizárólagossági és támadó szellemet s igyekeztünk az igazságos mérleg egyen­súlyát megőrizni, amelyre olyan nagy szükség van. ugv külső kötelezettségeink teljesítése, mint függetlenségünk sértetlen megóvása szempontjából. A ROMÁN—NÉMET VISZONY — Önök ismerik azokat a gazdasági kapcsolatokat, amiket nemrég építettünk ki azokkal az államokkal, amelyekhez jelentős és egymást kiegészítő érdekek fűznek bennünket. A Németországgal kötött gazdasági egyezményre gondolok. Ezek a kapcsolatok nemcsak az árucse­j rét segítették elő, hanem ugyanakkor a béke igazi eszközeinek is bizonyultak. FRANCIAORSZÁG ÉS ANGLIA — Tudjuk — folytatta a külügyminisz­ter —, hogy a Franciaország és Anglia állal nyújtott baráti biztosítékok szá­munkra segítséget jelentettek ahhoz, hogy újabb erőfeszítéseket tegyünk a szomszé­dainkkal naló bizalmi kapcsolatok meg­teremtésére. A harcban álló nagyhatal­makkal való viszonyunk a régi maradt. Ugyanazok az érzések fűznek hozzájuk bennünket, mint a múltban. ROMÁNIA SEMLEGESSÉGE — A háború kitörésekor úgy a szep­tember 4-iki minisztertanács, mint az Őfelsége elnöklete alatt tartott koronata* nács kimondotta, hogy Románia továbbra is megőrzi békés magatartását, szomszé­daival együtt a benemaoaikozás szabá­lyait követi és megőrzi szigorú semleges­ségét. A Balkán-államok és Olaszország — örömmel vettük tudomásul, hogy a török szovjet jó viszony nem változott a két ország közötti tárgyalások ideigle­nes megszakadása köuelkezlében. Füg­getlenségi politikánkat szoros kapcsola­tok fűzik a Balkánszövelség békés célki­tűzéseihez és a szövetség tagállamainak politikámhoz. Rokonszenvvel figyeljük J ugoszlávia erőfeszitéseit, amiket a szom­szédaival való viszony megjavítása érde­kében tesz, megőrizve velünk és balkáni barátaival az eddigi élénk kapcsolatokat. A mindig lojális Törökország magatartá­sában a háború színterének korlátozásá­ra irányuló szándékot látjuk. Görögor­szág a háborús veszély elhárítására közös baráti nyilatkozatot tett Olaszországgal. Az a tény. hogy Olaszország igy juttatta kifeiezésre érdeklődését, amit a Balkán békéje iránt tanúsít. úgy nálunk, mint a baráti államok fővárosaiban a legélén­kebb visszhangra lelt. Olaszország ama történelmi küldetésének, hogy ezekben a súlyos napokban megőrizze a háború ki­hatásaitól és rombolásaitól védett európai rend eszméjét, nagy és jótékony hatással lehet keleten is. SZEPTEMBER TIZENHETEDIKE A külügyminiszter ezután a lengyel kérdésre tért át. — Szeptember 17-én uj helvzet állt elő. A lengyel kormány menedéket kért tő­lünk és ugyanezen a naoon, este, úgy a lengyel köztársaság elnöke, mint a had­sereg főparancsnoka és a kormány tag­jai Romániába utaztak. Ugyancsak szep­tember 17-én a szovjetkormánv közölte velünk, hogy ..miután a lengyel állam és kormánva megszűnt létezni, a vörös had­sereg főparancsnoka parancsot adott csa­patainak. hogy lépjék át a lengyel ha­tárt.” Kormányunk ugyanakkor közle­ményt adott ki. amelyben bejelentette, hogy Románia továbbra is megőrzi szi­gorú semlegességét a hadban álló felek­kel szemben. VISZONY A SZOV­JETTEL — Vázolnunk kell a Szovjetunióval va­ló viszonyunkat is. A szovjet semlegességi (A hüiUaytninissier beszédénele /ouviaidsa a 6L oldalon) nyilatkozatra válaszolva közöltük a moszkvai kormánnyal, miszerint az az óhajunk, hogy a semlegességi politika alapján megőrizzük a Sz.ovjetszöoetséggel való békés kapcsolatainkat. Ennek kapcsán Gafencu külügyminisz­ter említést tett a Briand—Kellogg pak­tumról, amelyhez ugy Romiána, mint Oroszország hozzájárult. A Lii'iiqyminisiier váasza a C*ál* vbes» édre — Megelégedéssel vettük tudomásul azt a nyilatkozatot, amellyel Bulgária béke- és semlegességi akaratát adja hi* rül szomszédainak. Meggyőződésünk, hogy a meg nem értés után, amely tul- sokáig tartott, Bulgária a szomszédokkal való megértés politikája által megtalál* hatja megerősödése és fejlődése lehető* ségét. Ami bennünket illet, sohasem tiU koltuk a baráti együttmiiköd~-« írá* nyúló óhajunkat. , ♦

Next

/
Thumbnails
Contents