Brassói Lapok, 1940. július (46. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-01 / 146. szám
XLVI. évfolyam 146. szám Főszerkesztő : KACSÓ SÁNDOR Bračov — Hétfő 1940 julus 2 Felelős szerkesztő: Какassy Endre. — Laptulajdonos: „B. L.“ Kiadóvállalat Részvénytársaság. Felelős Igazgató: Kahána Bernit.— (Bejegyezve: G. П. 920/1938. Trib. Bračov.) — Előfizetési árak: Belföldre havonként 80 lej, kézbesítéssel 84 lej. — Külföldre negyedévenként 450 lej. Magyarországra negyedévenként 150. — Hirdetések díja hirdetési oldalon 150 lej, páros (bal) szövegoldalon 7.50 lej, páratlan (jobb) szövegoldalon 8.50 lej négyzet centiméterenként. Keretes gyászjelentés 8 lej négyzetcentiméterenként. Hirdetési díjak előre fizetendők. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brasov, Str. Regele Carol 56—58. — Telefon: szerkesztőség 1965, kiadóhivatal 15-10. A Vészbeeső Ünnepek miatt Hétfőn ül össze a parlament Átvették tárcáikat az új miniszterek Rendezetten folyik az átadott területek kiürítése A hadsereg mozgósítása és a nagyvezérkar ezzel kapcsolatos közleménye Bucuresti, július 29. (Rador) Őfelsége a király a következő dekrétumot írta alá, amely a Monitorul Oficial pénteki rendkívüli kiadásában jelent meg: I. CAROL Isten kegyelméből és a nemzet akaratából ROMÁNIA KIRÁLYA Valamennyi jelenvalónak és eljövendőnek egészséget. A nemzetvédelmi tárca élén álló miniszterünk 650—940. számú jelentése alapján ELRENDELTÜK ÉS ELRENDELJÜK: 1. SZAKASZ. Az egész szárazföldi, légi és tengeri haderő mozgósittassék. 2. SZAKASZ. A mozgósítás első napja az 1940. évi június hó 28-ikáról 29-ikére virradó éjjel 24 órakor kezdődik. 3. ÉS UTOLSÓ SZAKASZ. Miniszterelnökünk, valamint nemzetvédelmi miniszterünk, úgy is, mint ideiglenes légügyi és tengerészeti miniszter, megbizást kap jelen dekrétum végrehajtására. Kelt Bucurestiben, 1940. június 25-én. CAROL Gh. Tatarescu sk. miniszterelnök I. Ilcusu sk. hadtest-parancsnokló tábornok, nemzetvédelmi miniszter, ideiglenes légügyi és tengerészeti miniszter. A nagyvezérkar úűüzleten®e A fővárosi rádió* péntek este 10 óra után már közvetítette a fenti dekrétumot, egyben pedig közölte a nagyvezérkar rendeletét is a mozgósítás végrehajtásának részleteivel. Ez a rendelet a következőképpen szól: NAGYVEZÉRKAR 1. számú közlemény 1940. június 28-ikáról A hadsereg mozgósításának elrendelésére vonatkozó, 1940. június 27-ikén kelt 2135. számú legmagasabb dekrétum alapján, azokon kívül, akiket már mozgósítottak és csapattesteiknél vannak, csak azok a tisztek, altisztek és közkatonák kötelesek azonnal jelentkezni a csapattestüknél, akiknek sárga vagy piros behívóparancsuk van, a következő számú csillaggal és jelzéssel: 1 csillag: AS 2, AT 2, HF 2, OB 1, PA 1, PA 2, VF 1, VF 2, HP 2 bélyegzések. 2 csillag: BR 1, HF 1, CT 1, CT 2, ZF 1, BS 1, BT 1, BT 2, FU 1, BU 1, BU 2, US 2, CS 1, DZ 1, DZ 2. 3 csillag: VF 1, VF 2, ZA 1, UF 1, UF 2, OB 2, ZH 1, ZH 2. 4 csillag: ES 2, P 2, P 1, OF 1, OF 2, ZC 2, VN 1, VN 2, UR 1, UR 2. 1. Nem kell jelentkezniök katonai egységeiknél a következő tiszteknek, altiszteknek és katonáknak a) Azoknak, akik a fentiekben fel nem sorolt jelzéssel és csillaggal ellátott sárga és vörös behívók tulajdonosai. b) A helybeni munkára szóló mozgósítási paranccsal rendelkezők. Kivételt képeznek azok a munkára mozgósított gépkocsivezetők, akik nehéz tüzérségi ezredekhez tartoznak. Ezeknek a helyi mozgósítási parancsát a jelen rendelet megsemmisíti. c) Azok, akiknek fehér színű be nem vonulási rendeletük van. 2. Az összes fegyverben levő katonák, valamint az összes katonai egységekhez behívottak eltávozási engedélye és szabadságlevele érvénytelen. 3. Az összpontosítás alóli felmentéseket, amelyeket a nagy vezérkar a korábbi közleményekben, vagy egyéni engedélyezéssel adott meg, érvényüket vesztik mindazoknál, akiknek piros, vagy sárga behívóparancsuk van, a következő kivételekkel: a) Azok, akik erődítési, útépítési és vasúti munkálatoknál vannak alkalmazva. b) A romániai nagykövetségek és követségek fizetéses szolgálati személyzete, amelynek a nagyvezérkar felmentést adott az összpontosítás alól.. c) a pénzügyminisztériumnak az 1940 —41 évre a behívás alól már felmentett személyzete, (központi és külső szolgálat). A külügyminisztérium egész konzuli személyzete. d) A belügyminisztérium teljes rendőri és állambiztonsági személyzete. e) A hadfelszerelésügyi minisztérium felmentett személyzete. A hadsereg számára termelő gyárak személyzete, továbbá a légügyi és tengerészeti minisztérium a nagyvezérkar jóváhagyásával felmentett személyzete. f) A közmunkaügyi minisztériumnak, valamint az államvasutak, a posta és a telefontársaságnak a nagyvezérkar jóváhagyásával felmentett személyzete. g) A külkereskedelmi minisztérumnak nagyvezérkari jóváhagyással felmentett tagjai. h) A répatermelők a nagyvezérkar által jóváhagyott időpontig. i) A szénvállalatok személyzete, amelyet a nagyvezérkar jóváhagyása mentesített, valamint azok, akiket a nagyvezérkar 1940 május 24-iki 40.448 számú rendeletével felmentettek. j) Az erdészeti személyzet tagjai, akiket a nagyvezérkar 1940 junius 26-iki rendeletével felmentették. k) A petróleumlerakatok építésénél foglalkoztatott és a nagyvezérkar 1949 junius 9-iki 16.042 és 204.789, valamint az 1940 junius 19-iki 204.912 számú rendelete alapján felmentett személyzete.) Az egyéni halászok és az állami halászatban dolgozó halászok, akiket az 1940 június 19-iki 14.038 rendelet értelmében szintén felmentettek. 4. A mozgósítás kihirdetésének pillanatától a katonai rekvirálások végrehajtása azonnal érvénybe lép a törvény rendelkezéseinek értelmében. Éppen ezért a katonai szervek bármilyen szükségesnek vélt rekvirálást eszközöltetnek. A rekvirálás alóli összes mentesítések, amelyeket az összpontosítások idejére adtak ki, érvénytelenek s csak a mozgósítás alóli rekvirálási mentesítések maradnak érvényben. Mill SZÁMUM FŐBB TaRTPIMflRŐL Szó lehet az angol és amerikai flották együttműködéséről ? A Szovjetszövetség nem igényelte a Kárpátalja fölötti védnökséget Légi ütközetben hősi halált halt Itaio Balhé tábornagy London ismét cáfolja békekérése hírét ■,amin Seicaru vezéreiteke A Curentul vezércikkében Pamfil Seicaru Besszarábia átengedésével kapcsolatban a következőket írja: — „Nem keresgélünk a kifejezések között, hanem kimondjuk nyíltan: meghajoltunk az erő előtt. Két-három hónapig ellen tudtunk volna állani, de a leghősiesebb ellentállás után is előbb-utóbb abba a helyzetbe kerülünk, hogy nem tudjuk csapatainkat megújítani, míg ugyanakkor az ellenségnek meg lett volna a lehetősége ahhoz, hogy megritkított sorait állandóan pótolja. Hidegen és könyörtelenül ezt az egyszerű számtani műveletet kényszerítették reánk. — Állapítsuk meg: elegendő józanságunk volt ahhoz, hogy a hősies kaland csábításait visszautasítsuk és az események megértése olyan választ érlelt ki, amely a nemzetet a hiábavaló erőfeszítéstől megkímélte. Június 27-ikével kimerítettük a semlegesség vonalán álló, habozó külpolitika utolsó adottságait, mert nem volt elég bátorságunk ahhoz, hogy idejében gyökeres külpolitikai irányválto- zásra térjünk át. Múlt év március 15-től kezdve bőségesen teljesítettük a Németországgal kötött gazdasági szerződéseinkben vállalt kötelezettségeinket, sőt felfedeztük, hogy ez a gazdasági szerződés lényeges előnyöket is hoz, amelynek hasznát elsősorban mezőgazdaságunk, látja. Tényleg, Németország a háborús anyagok romániai szállítására nagy súlyt fektetett, de ugyanolyan értékes volt számukra az is, hogy Románia a román-német gazdasági szerződésekben lefektetett kötelezettségeit buzgón teljesítette. Mi mindvégig azon igyekeztünk, hogy a legteljesebb semlegességet megőrizhessük, de ugyanakkor elmulasztottuk külpolitikánkat bátran és erélyesen felülvizsgálni. A politikai vonal revízióját a múlt év októbere óta állandóan halogattuk, holott egyre világosabban kitűnt, hogy érdekeink a szövetségesek érdekeivel merőben ellentétesek. Amíg Franciaország és Anglia előtt gyenge és tehetetlen Németország vágyképe lebegett, amelyhez — hogy a reváns aggodalmától megszaba- duljanak — hozzáképzeltek egy Oroszor- szággal való szövetséget is — addig ne- künk igenis érdekünkben állott, hogy Né- metország erős és hatalmas legyen, hogy így ellentállhasson a bennünket veszé-l lyeztető szláv tömegeknek. Annak idején választhattunk volna — és ma is ez az alternatíva áll előttünk — a német, vagy orosz irányú külpolitikai tájékozódásunk között. — Ez a valóság és erre a valóságra nem lehet elégikusan, sem handabandázó csapongással, csupán a megértés férfiasságával válaszolni, azzal a férfiassággal, amely a múlt és jövő közötti politikánk különbözőségét jellemzi. Amíg habozóan ítéltünk a tények, a tényleges hadierő és jövő kilátásait illetőleg, addig az események rohantak és legázolták tartózkodásunkat. — Az orosz felszólítással szemben ma már nem támaszkodhattunk elmúlt szövetségesünkre. Minden támaszunk a nagy lelkűen és nehézségek nélkül felajánlottangolgarancia volt, amely a valóságban.