Bridzsélet, 2001 (43. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám

A Magyar Bridzs Szövetség tájékoztatója XLIII. évfolyam 1. szám_____________________________________________2001, január-február BUTLER páros bajookság I./A osztály Az idén az I./A osztályban a bajnoki cím sorsa kiélezett küzdelemben dőlt el a Homonnay-Lakatos-Nikolits trió javára, akik az utolsó játéknapon 32 pontot sze­reztek és így 20 ponttal előzték meg az ezüstérmes (az utolsó napon ugyancsak jól játszó) Siba-Zoller párt, és 57 ponttal a harmadik helyet megszerző Szalay- Szilágyi kettőst. A dobogósoknak gratu­lálunk! Külön említést érdemel a veterán Kertes Ottó és Vég Tibor (ifjabb Vég Ti­borral megerősített) negyedik helye, va­lamint a két fiatal: Balásy Zsolt és Dörnyei Zsolt ötödik helye. A kiesők között igazán meglepetést keltő névvel nem találkoztunk, ámbár természetesen ugyanilyen erővel mások is juthattak volna a kiesés sorsára. A me­zőny egyetlen, hölgyek alkotta kettőse, Topolyi-Welker J. csaknem az egész ver­senyben alant tanyázott, s csak a hetedik versenynapon szerzett 50 ponttal sikerült a kieső zónából elkerülniük. Az utolsó napon ismét mínuszban végeztek, de az előttük álló pár nagyobb veszteségeket szenvedett, így éppen egy ponttal meg­úszták a kiesést. A kilences nagyabb Ha az elnökség nem is állította vissza a ko­rábban jól bevált szabályt, miszerint az utolsó fordulóból tilos lenne hiányozni, azért tavalyi morgolódásainknak mégis volt pozitív hatása: Bárdossy-Bóc I. neve kívánkozik a képzeletbeli piedesztálra, hi­szen 34 pontra voltak a kiesőktől, s egy ki­maradás számukra a bennmaradást ered­ményezte volna. Ám ők (annak ellenére, hogy gyakorlatilag a válogatott várt rájuk), mégis vállalták a játékot, mind a 4 oktáv­ban! Végül 1 IMP-vel kiestek (ilyen eset­ben többször ellenőrzőm az eredményt) de, sportszerűségből jelesre vizsgáztak! A bajnokságot 3 pár kiemelkedő telje­sítménye jellemezte. Hogy közülük végül is a legjobb, vagy legszerencsésebb nyert? Döntsék el azok, akik ellenük játszottak. Az én magánszámításaim szerint az el­ső helyre Zoller Róbert lett volna a legin­kább érdemes, érzésem szerint ő tett a legtöbbet az első helyért. Érett játéka sok tanulsággal szolgált. Homonnayéknak - úgy tűnik - szerencséje volt, kisebb kará­csonyfát lehetne feldíszíteni azon ajándé­kokkal, amelyeket - a szkórlapok tanúsá­ga szerint - kaptak. Mindenesetre jól gaz­dálkodtak velük, s nem először! Utoljára említem a harmadik párt, akiket sokan bajnokesélyesnek véltek, s bizonyára azok is voltak, de nem ok nél­kül említem őket utoljára. Stílusuk miatt a mezőny nagy része nem szívesen játszik ellenük. S itt nem elsősorban Szilágyi László sajnálatos, de zavaró köhögésére, hanem Szalay György indokolatlan lassú­ságára és kíméletlen játékmodorára gon­dolok. A 3. játéknapon kerültünk össze: 4-5 érdektelen leosztás után Monori György 3 kör indulására s 4-et mondtam, s Szilá- °^ gyi nem találta el ^ az indulást, pikkely V\# támadott. o "V\ (Folytatás % • ylV a 3. oldalon) ^ MszpO^ o % o

Next

/
Thumbnails
Contents