Budapest, 1918. január-március (42. évfolyam, 1-77. szám)

1918-01-01 / 1. szám

Uj esztendő. A negyedik uj esztendő köszönt ránk, vérrel, könnyel, nyomorúsággal. Az anyák, a feleségek, a gyermekek negyedik éve kel­nek fel sírva s feküdnek le sirva, liogy ré­mekkel álmodjanak és a háború még min­dig tart s ellenségeink közt még mindig csak egy van, aki hajlandó a békére. A többi tovább akarja folytatni a haicot, mig ők is elvéreznek, mi is elpúsztulunk s el akarják hitetni önmagukkal, hogy csak ez fogja a világ számára az igazi, a tartós bé­két megszerezni. De a harcias beszédek mögött, melyeket az ántánt államféríiai tartanak, már ott lappang a félelem, hogy abban az esetben, ha Oroszország határai­ról a központi hatalmak elvonhatják csa­pataikat, az egyesült angol és francia csa­patok képesek lesznek-e feltartóztatni azt a rohamot, mely a nyugati fronton meg fog indulni. ^ A háború fordulóponthoz érkezett. Ezt mindannyian tudjuk. Barát és ellenség egy­aránt. De mig mi reménykedve nézünk az uj békekorszak elé, az ellenséges kormányo­kat rémület tölti el a béke gondolatára, tudva 8"t, hogy a népeik számon fogják tőlük kérni, miért idézték fel a háborút? Mert az orosz forradalmi kormány által közzétett titkos iratokból nspnál világo­sabban kitűnt, hogy a háborút Oroszország és Franciaország idézték fel s hogy ők vol­tak azok, akik nem akarták megengedni, hogy Szerbiával kitört konfliktusunkat az ántánt beavatkozása nélkül elintézhessük. A német militarizmus letörésének szükségé­ről beszélnek akkor, mikor Franciaország nemcsak a francia militarizmust szervezte meg, hanem húsz milliárdot költött az orosz militarizmus megszervezésére is. S Anglia megszervezte a tengeri militariz­must és fölényes tengeri erejével akarta letömi a világot. Ma mindennek vége s ma már nyilván­való, hogy ellenségeink rosszul számítot­tak. És ez fogja a sanyargatott népeknek a békét megszerezni. Mert Pichon, Clemen- ceau, Sonnino és Lloyd George harcias be­szédeik mögött ma már nincs az az erő, amely az ántántnak a győzelmet megsze­rezhetné. Az uj év kezdetén már látható, hogy ez az esztendő ellenségeink összerop­panását s a békét fogja meghozni. E'' a háború rengeteg könnyet és szo­morú á Tot hozott az ernte i ég’ e, de végső hatásaiban mégis á’dá- és megváltás lesz annyi szenvedés utál. Uj élet, épül a romo­kon, — szebb és í isztább, mint a háború előtti volt. Nemcsak a háborúban, nemcsak a külpolitikában, hanem Magyarország belső berendezkedésében is nagy idők küszöbén állunk. Igen nagy alkotmányjogi esemé­nyek fogják a most kezdődő esztendőt örök em’ékezetüvé tenni s olyan belpolitikai, szociális és gazdasági reformkorszak kez­dődik, amelyhez fogható a negyvennyolcas nagy átalakulás óta nem volt s amely re­formmunka vezérei ép oly halhatatlanok lesznek, mint voltak azok, akik a jobbágy­ságot felszabadították s az egyenlő teher­viselést s a politikai szabadságjogokat sze- ISiték mgg a oej£5£tjieL , SifitteH OÜrszia, Pétervárra érkezett a központi hatalmak bizottsága. - Az irkuckf francia konznlt meggyilkolták. - Megalakult a moldvai köztársaság. Január negyedikéig szünetelnek a bresztlitovszki béketárgyalások, de a re­mélhető békekötés előkészítés r egy pilla­natra sem szünetelt. Czernin gróf kíséreté­nek egyik tagja Bécsbe érkezve, a leg­nagyobb elismerés hangján nyilatkozott az orosz delegátusokról. Irkunkban sajnála­tos események történtek. A maximalisták és a vörös gárda harcai közben a francia konzulátus ügyvivőjét és még két másik franciát meggyilkoltak. Újabb esemény, hogy a moldvai köztársaságot kikiáltották. A német és osztrák-magyar bizottság, amelynek célja főleg a polgári internáltak kicseréléséről való tárgyalás, megérkezett az orosz fővárosba. Hivatalos béketüntetések P&afvárcn és Moszkvában. Svájc békeközvetitését sürgették az olasz parla­mentben. Genf, dec. 31. A broszt-litovszki béketár­gyalásokkal kapcsolatban a «Journal de Gé­névé« azt írja; jogy ezeknek a tárgyalásoknak sokkal nagyobo hatása lesz, mint azt az ántánv hivatalos körei bevallják- Az olasz kamara titkos ülésein máris erősen követelték, hogy kérjek föl Svájcot a béke érdekében való interven- dóra. A kormány ugyan elutasította ezt a . J f követelést, de a központi hatalmak békejavas- Q/ ' latinak az ántánt államaiban még nar ■ on erős visszhangja lesz. & A francia sajU-s-hfsr1v ’ Bern, dec. 31. i ", majdnem kizárólag . jS, .* sokkal és Pichon ^ Azokból, amiket a kő -*£> ^ ö ir, meeállapítható, ha ^ ^ békéről beszélni. ■ «.P * Pétervár, dec. 29. (Elkésve érkezett.) A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy vasár­nap, december 30-án itt és Moszkvában ünneplő tüntetést rendezzenek az orosz forradalom bé­kés munkájának tiszteletére. A vidéki váro­sokban tartandó ünnepségek időpontját az ü- lető városok maguk fogják megállapítani. Német bizottság Péterváron. Pétervár, dec. 31. A béketárgyalással össze­függő technikai kérdések megoldására kikül­dött német bizottság ideérkezett. Azt hiszik, hogy a küldöttség a polgári foglyok ügyét fogja elintézni. Angliában is terjed a békemozgalom. Stockholm, dec. 31. Huysmanns bejelen­tette a «Svensfea Dagbladed« munkatársa előtt, hogy Olaszországban a belső politika eseményei erős kihatással vannak a hadügyi helyzetre. A legjelentősebb hangulatváltozás azonban Angliában megy most végbe. Landsdowne mö­gött kétségtelenül a király, Asquith es Henderson állanak és hívei egyre szaporodnak. Különösen fontos a munkáspárt politikai súlyának emelke­dése. Az angol szocialistáknak negyven képviselő­jük van az alsóházban, a legközelebbi választáson azonban száztizenhárom mandátumra számítanak s ennek révén a két történelmi párt mellett az alsóház harmadik számottevő pártjaként szerepel­hetnek. Henderson tekintélye visszalépése óta hatalmas mértékben emelkedett. Base], dec. 31. Az angol liberálisok vezető lapja, s, «Daily News« cikket közöl Bookmaster lord tollából, ki a breszt-litovszki tárgyalásokon való részvétel kérdését fejtegeti. Bookmaster ellenzi ugyan, hogy Anglia részt vegyen a breszt-litovszki tárgyalásokon, de azt kívánja, hogy Anglia maga tegyen kezdeményező lépé­seket abból a célból, hogy a maga és szövetségesei nevében Németországgal megkezdhesse a bélx megbeszélését azon az alapon, amelyet Lands- doapuz lord ismeretes keltben kifejtett­A «Temps« igy ir: Elzász-Lotha, kulcsa és szimbóluma az Összes ptroblém melyek régóta fenyegették a világot, ép-, mint Németországban a lengyel és a probléma, Ausztria-Magyarországon a és a latin probléma, Törökországban pe< örmény, a lybiai és az arab kérdés. } csőd' latraméltóan bizonyította, hogy I Lotharingia visszaadása immár nem fi. kérdés, hanem világkérdés, mely garancFj. európai egyensúlynak Ha Németország a. vonja Breszt-Litovszkban kinyilat közt atott aks ratá nak következtetéseit, akkor vissza ke adnia Elzász-Lotharingiát, mert ha a meg szállott területek eltulajdonítása 1917-ben me nem engedhető, akkor 1870-ben sem lehete megengedhető. A «Victorie«-ben Hervé ezt írja: Nérc ország a status quót Ígéri nekünk. Ez m haladás, mert nem beszél többé Belgium igézásáról, Szerbia és Montenegró főlosztásá a brieyi szénbányák elfoglalásáról. Hat h' múlva majd visszatérhetünk ezekre a t sekre. Fognak akkor még a németek békét is ajánlani. A «Figaro« szerint Elzász-Lothar kül nincs béke. Az ellenzéki lapok közül a «Hr Revmdel egész másképpen nyila — Pichon beszédét nem Uh annak Elzász- Lotharingiára w lyeslést érdemel. A külügynd béke javaslatát olyan r> amelyet én nem helye' szinüleg nem is lépe dolgában a szövetse kormány nem akar ' ba bocsátkozni. A b • állapította meg és it kaimat. A «Lant erne n >. Oroszországról tett n. Iveket félelmetesen röv ciaországnak — rja a la hogy O"oszországban ma a R'bot szócsöve, a «Je heves szemrehányásokkal ült kodoit nyilatkozatai miatt, t céls^übb isii v.olaa t- g;--ik V/- '- “A"- 2® aPflML 1918-JAIL-1- • / N ' egy^s iái^yheíyben és vidéken 12 fill 1 "U 'yJjV ___ _________ Hirdet«*« te'rerflnelc a kp « ^■ mm V&vlr man wryik ■■MBS hivatalban: IV ke.'.. Sarkantyú«. f HSl HEuHmI QgRJjjKg «Sk&SMI MHbBBB utca 3. szám, valamint a nagyobb ni |«r ■Q' SgsB ^ hirde ési irodákban, úgy Buda­HM jJSS BH rjH a— hPH EkH bB flB IP pesten, mint külfölden. Hirdeté­■H HM |H JH Rfa íhHhS EH HM HM mm gH sek díjszabás szerint miliiméte­JBfiM ml iSjj} isSmP JB8 jggl (aaKMBt fal renklnt srámittatnak. Apró h'tdc­BB 193 «8 esi Ba nH tesek egyszeri közlése 10 szóig •jWWKgiA. HM HM Bfl MIM IM filler, minden további sró 4 HM wB - tag MB 69 9H pSP”** HM vh jjjpM filier Az elsó és vastag betűvel HB MM ! H Hl HM H9 BB títá ’jíűtk n uH MM szedett szavak kétszerese i szá­1— Hm ™ ••‘"j n ir » fjags 5Bj MH HM miitatnak. A közlési díj bélyegek­tpra HM EKá , HM ESm m SHa faji JJ8 ben is beküldhető. Apró hirde­fillér mgtS HfJH JMz S tések feladására szolgáló levelezd­dómban aor. ©•' í* äw-’f tel ’ W& MHV Bm lapok a kiadóhivatalban és az Ost­) fillér, ma,. -oi 70 fillér. mmLmw m-m Hi ------- szes dohánytözsdékben kaphatók, eerke»ztöségi telefon: 8-97. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ^ Kiadóhivatali telefon: 9-08. XLII. évfolyam. Kedd, 1918 január 1. 1. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents