Budapest, 1918. január-március (42. évfolyam, 1-77. szám)
1918-01-01 / 1. szám
eszt-litovszk békeajánlat után pár , és azután a szövetségesekkel való űrlapoa megfontolás után közös választ adni. Seimim lapjának véleménye: Lugano, dec. 31. Az olasz sajtó eddig mélységesen hallgatott a breszt-litovszki békejavaslatokról. Most azonban L' »uivo lapja a «Giornala d’Italia« megszólal és indirekt után megadja az olasz külügyminiszter válaszát a központi hatalmak békejavaslataira. Franciaország nevében Pichon már megfelelt a központi hatalmak újabb próbálkozásaira. Ők a status quó-hoz szeretnének visszatérni, hogy azután újabb erőt gyűjtsenek és annak idején megkezdjék a hóditó háborút. Szemben fogják találni azonban magukat az ~ a francia nemzet erejével. Olaszországi békét kötni, mely szent nemzeti dóra nem váltja. «Times« Pichon beszédéről, Verdam, dec. 31. Pichon beszéde dolgában a «Times« kifejti, hogy Franciaország, Anglia és Amerika azokért az elvekért küzdenek, amelyeket a demokrata államférfiak oly sűrűn hangoztattak. Fzen alapelvek az elászlotharingiai kérdésnek a szövetségesek által hangsúlyozott szellemben való megoldását követelik. Ha a megoldás nem történik meg ebben a szellemben, lehetetlen maradandó békét, a népek életének kellő biztonságát megteremteni. Pahomiak Ürosa©ksággal szemben lfoglalt álláspontja józan és megfelel az államférfiúi okosságnak. összeesküvés az orosz népbiztosok ellen. Haparanda, dec. 31. Az orosz lapok jelentése szerint összeesküvést fedeztek fel, amely a népbiztosok meggyilkolására irányult. A kadettek összeesküvése. Sjelin, dec. 31. A pétervári katonai ’ a forradalom ellen irányult esszeamelynek részesei előaróesküvésnek többek közt, hogy fosztogatásokat rend Sírvéri újságok hírei szerint hízóról megkezdték a béketárgyalásokszerű megzavarását. Pétervár utcáin számra osztogattak német és orosz nye szerkesztett felhívásokat, amelyekben azt hangoztatták, hogy német hadtestek vonulnak Pétervárra állítólag azért, hogy ott rendet csináljanak. Az egyik felhívásban pedig azt mondták, hogy Breszt-Litovszkban az a titkos megállapodás jött létre, hogy a németek a hadisarc helyett jogosítva lesznek az orosz állami bank készleteit lefoglalni és e célból már legközelebb német bizottság érkezik Pétervárra. A legképtelenebb híreszteléseket gyártja az a szervezet, amely a forradalom ellen dolgozik és az egyik elterjedt pétervári újság azt a merész állítást közli, hogy Pétervár környékét egy német hadifoglyokból alakított és felfegyverzett hadtest veszi körül, amelynek élén Lucius báró, a stockholmi követ és Dohna gróf áll. Szembeszállnak a maximalista és ukrán csapatoki Amsterdam, dec. 31. A sluter-ügynökség pétervári, e hó 28-án kelt jelentése szerint hír szerint Csetrhov táján maximalista és ukrán csapatok tüzérséggel és repülőgépekkel ellátva harcra készen, szemben állanak egymással. Ukrajna semleges marad, Stockholm, dec. 31. Az ukrán sajtóiroda jelenti Kievkót. Az angol és francia kormányok meghatalmazott képviselői azt az ígéretet tették az ukrán főtitkárság előtt, hogy elismerik az ukrán állam függetlenségét, egyben lőszerrel és fegyverrel támogatják, ha az ukrán köztársaság hiadat üzen Németországnak, Ausztria-Magyarországnak és a mai Oroszországnak. A főtitkári hivatal kijelentette, hogy mindkét hatalmi csoporttal szemben levésen semleges álláspontot kíván elfoglalni. Szakadás az ukránok közt, Pétervár, dec. 31. (P. T. I.) A munkás- és katonatanácsok és a paraszttanácsok egy része kongresszust tartott Charkovban. A kongreszszus kijelentette, hogy teljesen szolidáris a népbiztosok tanácsával és hangsúlyozta, hogy ez a kongresszus Ukrajna egyetlen törvényes hatalma, A rada, csupán a nép egy töredékének képviselője. Az ukrán népi nemzeti érdekeinek nincs szüksége a rada védelmére, mivel senki sem veszélyezteti. Ha a rada tevékenysége miatt Ukrajnában vér folyik, az nem nemzeti harc lesz, hanem a szegény parasztok és munkások ellen A főiszíre netartóztiitott a forr, “Uvezma i , ^ofoghl m iker ÖlegjSnfomta* ‘-f’Alö Írottság fogja «... allgfttni. bizottság negyvennyolc órán belül megvizgálja, jogos volt-e a letartóztatás és vagy teszi az iratokat az illetékes bírósághoz, vel pedig szabadon bocsátja a letartóztatott személyt. Pétervár, dec. 31. (Pétervári Távirati Ügynökség.) A szovjet vizsgáló bizottsága felszólította Putilovot, hogy jelenjék meg kihallgatás végett. Ha Putilov egy héten belül nem engedelmeskedik e parancsnak, zár alá helyezik a vagyonát. A finn önállóság notifikálása. Berlin, dec. 31. (Wolff-ügynökség.) Ma Berlinbe érkezett egy finn küldöttség, amelynek tagjai Hjeld államtanácsos, Erich Jarut és Sario igazgató. A küldöttséget Hertling gróf birodalmi kancellár Busch báró külügyi fűállamtitkár jelenlétében fogadta. A kancellár kijelentette, hogy Nemeország elismerő nyilatkozata attól a megállodástól függ, mikép egyezik meg Finnország Oroszországgal. A bresztlitovszki tárgyalásokról. Bécs, dec. 31. A «Fremdenblatt« írják Ozernin gróf kíséretének egyik tagja szerint a konferencia eddigi lefolyása a következő képet mutatja: A béketárgyalások eddigi folyama jogossá teszi azt a reménységet, hogy a négyesszövetség és Oroszország között teljes megállapodás fog létrejönni. Az orosz delegátusok rendkívül tájékozódott, céltudatos ésgyakorlott államférfiak. Nagy lojalitással és őszinteséggel tárgyalnak és mindenben szigorú tárgyilagosság vezeti őket. Erejükhöz képest arra törekedtek hogy a béke megteremtését előmozdítsák s e tárgyalások gyors menete nem csekély részben az orosz delegátusok érdeme. A központi hatalmak és Oroszország képviselőinek személyes érintkezése a legszívélyesebb és a legszebb formákban történt. Rendszerint egyetlen hoszszú asztalnál étkeznek és házigazdáink a német Veréb, irta : Illy János. A lompos nagy parasztcseléd meztelen ipa sercenve súrolta végig a tágas veranda kőkockás padi mentomát. Az ázott asztalra állította a pincéből hozott friss üveg bort. A kavargó füstből rekedten robbantak ki a borízű széles nevetések. Az porodott borszag savanyúan türemlett keresztül a füst maró szagán. A kis szelíden szőke asszony remegve bujt az uraéles mellére, melyben hörgött, zihált őst a bortól dühöngő élet. Finom, fehér -e végigbujt az izzó homlokba bukott te fürtökön. Reszkető könyörgéssel ,ak a kis szürke szemek a sötét szem■ elegen lobbanó nézésébe. A nedvesen íj felé huzódó poharat görcsös meg- megállásra késztették a keszebbet Mihály . . . az Istenre volt !. . . . kis veréb ! --- dörögtek ki •A szavak a borpárás ajak asszonyka karja fájó omlott le a vörösre elajtotta a fejét, mngcsepp reszketve A református pap gyengén, erőtlenül faéletre keltett Vaskosan volt most, mint egy gő veréb . . . — igy hívta mindig azzál magyar. Mikor egybeja, a muzsikáló szavú magyar pap, a kenetes mélységgel búgó szavak mögött féltő remegés bujt meg. Az apa féltése . . . Olyan volt a kis veréb akkor, ott abban a hideg porszagu nagy falusi templomban gyenge szelíd meghajlásával, mintha nem bírná a mirtus súlyát, mintha leroskadna alatta... Az ura, a duzzadó életöröm friss ruganyosságával lépkedett mellette, az erő és a biztonság fönséges érzésével . . . Pár hónapi turbékolás után lassan visszajöttek az ember lopva leselkedő szenvedélyei. A nagy vendégségek, hol itt, hol ott, esztelen borpazarlásokba fúltak. És a kis szőke asszony olyan gyengének érezte magát remegő testével odazuhanni a szenvedélyek tombolása elé . .. Csak nézte elborulva, fájó befelé sirassa az embert, aki ha felkelt, megremegett lába alatt a föld . .. — No még eggyel uraim ... — sokszor a hajnal első piros sugara remegett végig szégyenkezve a poharakon . . . * Egy napon azután betoppant a kettőjük életébe a vöröshaju asszony. A halálhegyen álló elhagyott kastélyba költözött. Otthagyta a várost. A cselédsége suttogva hordta szét a pletykát . Elvált az urától.. . A télen a városi bálba mégis csak elment. Itt látta meg Mihály. Fütötte már a fejét akkor is az ital. A kis szőke asszonyt valami ünnepélyes arcú falusi tanító vitte táncba. Belepirult, kiszínesedett az asszonyka, mintha fáradt, gyenge virágok nyíltak volna ki az arcán . . .Mihály a vöröshajú asszonyt kérte fel táncra . . . Tán nem is tánc volt az ! Hanem valami tüzes féktelen bódulat... Kábultan torpant meg az ember : Micsoda asszony ! — és ahogy tüzelő tekintete körül siklott, megakadt a szeme a kis vérében ... Ott gunnyaszkodott a tanítóval egy sarokban. A táncosa épen cukorral kínálta. Nem zavarta őket. A vöröshajú asszonyt kereste a pillantása. Találkozott a tekintetük. Oh, mennyi minden volt ebben a nézésben... Bűn, kárhozat__ Mihály szánakozva, nézett vissza az asszonyra : ■— Sajnállak kis veréb ... de látod közénk kúszott ez a vöröshaju és én már nem tudok megállani mellette józanul . .. Bocsáss meg kis veréb ... * No még eggyel uraim ! . . . Mihály töltött. Koccintottak az urak, ki tudja hányadikat ma este ... Azután botorkálva, nagyokat szuszogva kifelé iparkodtak. A fekete éjjel nézett vissza rájuk. Oh, mennyi mindent takart ez a sűrü fekete lepel ... Egy pár csillag sziporkázva remegett odafönn . .. Néha egy messzi kutyavakkanás szólt bele a csöndbe... Mihály elkísérte az urakat. A kis kertajtó nyikorogva fordult meg a keze alatt. A kutyája végigszaglászott rajta, körülnyikolta párszor, azután vele jött. .. Ahol háromfelé vált az út, elvált az uraktól .. . A halálhegyen a kastély egyik ablaka világos volt. Mintha a falura figyelne. Mihály megállóit. Beleszimatolt az éjszakába. Az urak mindinkább távolodó lépései belevesztek a mérhetlen nagy csöndbe . .. Egy hirtelen ránditással nekiszedte a lábait annak az útnak, amelyik a kis erdőn keresztül a halálhegynek vezetett. .. Lihegve futott... Nem mert visszanézni sem. Úgy érezte, mintha, két vékony kar utána nyúl- BUDAPEST !