Budapest, 1918. július-szeptember (42. évfolyam, 151-228. szám)

1918-07-02 / 151. szám

Elmélyítés. Sok szó esett és esik mostanában arról 0 viszonyról, amelyet majd a háborús szö­vetség helyébe akarunk léptetni magunk és Németország között akkor, ha a vérontás m unkáját a békés fejlődés és gazdasági meg­újhodás szorgalma váltja fel. Az eszme ké­zenfekvő, magától értetődik, hogy fölme­rült. Életrevalósága ellen nem bizonyít az, hogy német részről vetődött fel, sőt. Még az sem, hogy Ausztria kissé húzódozva vál­lalta. Az meg mintha egyenest mellette szólna, hogy az irányadó magyar tényezők azonnal megragadták, felboncolták, szét­elemezték, vitát indítottak fölötte sajtó­ban és parlamentben s nagyjából megépí­tették elméletileg ennek a viszonynak reánk előnyös és alkalmas platformját. Magunk is hangoztattunk a kérdéssel kapcsolatosan néhány olyan szempontot, amelyeket e viszony struktúrájából már a tervezésnél sem szabad elhanyagolni s még kevésbé elejteni. Talán a legfőbb ezek kö­zött gazdasági, politikai és nemzetközi ön­állóságunk teljes intaktsága, elhatározási és cselekvési szabadságunk semmiféle külső körülményből nem befolyásolt tökéletes­sége s mindaz a sok nagyfontosságu, itt fel nem sorolható, nem részletezhető, ma talán eléggé nem is értékelhető mellékjárulék, ami ezekből a főfeltételekből következik. Meg kellett ezeket állapítanunk nemcsak a magunk, de a jövendő gazdasági frigytárs kedvéért is, hiszen itt elvégre alkuról és üzletről van szó. És mert erről van szó, nem szabad el­lenségesen és rosszindulatú gyanakodással fogadni a hivatalos «Norddeutsche Allge­meine Zeitu g« legújabb, idevonatkozó és nyilván a legautentikusabb németbirodalmi . felfogást visszatükröző cikkét, amely azon az alapgondolaton épül fel, hogy szorosabb kapcsolat csak akkor képzelhető államok között, ha azok kidöntik maguk közül a kérdéses kapcsolat útjában álló sorompókat és válaszfalakat. Ez alapon kerül aztán oda a német félhivatalos, hogy a célban egyet­ért velünk, de az eszközökben nem s a maga részéről magát a kapcsolatot tartja fontos­nak, elsősorban intézményezendónek, a formát és a részleteket pedig úgy állítja be, mint másodrangu kérdéseket. Neki, a saját szempontjából, igaza lehet, de a mienkből mindennek éppen az ellenkezője igaz. Nekünk nem elég, ha ők kijelentik, hogy majd a formánál és a rész­leteknél vigyázni fognak ránk, mert tudják, hogy a magyar és osztrák vámvonalak tel­jes eltűnése a magyar és osztrák iparban és a termelés más ágaiban is nagy nehézsé­geket okozna. Köszönjük a jóakaratot és köszön­jük a gondoskodást, de ebben az utó­lagos formájában nem kérünk belőle. Ne­künk tudniillik az elmélyítés ép úgy nem « él, hanem ép úgy eszköz, mint némái szövetségesünknek. Eszköz arra, hogy joK vónket, exisztenciánkat, boldogulásunkat^ gyarapitsuk : szövetkezve, ha az Így jó, deJ 1 egyedül, ha úgy jobb ! / Mozi Irt oz olasz és a oisoli fronton. Föladtuk a Col del Rossot cs a Monte tíi val Bellát. — Véresen össze­omlott angol és francia támadások. — Uj repülőtámadás Páris ellen. 191.454 fogoly, 2476 ágyú és 15.024 géppuska márciut 21-e óta. y Az olaszok valami nagy eseménynek iparkodnak föltüntetni a Monte di val Bella elfoglalását, melyet azonban kellő értékére szállít le alább olvasható vezérkari jelen­tésünk. Az olasz fronton különben újra mind hevesebbekké .válnak a harcok. Ugyanez áll a nyugati frontra is, ahol az egyre fokozódó és erősbödő földerítő előre­törések és tűzharcok kétségtelen előjelei a nagyobb hadműveletek közeledésének. Mai jelentéseink a következők : Magyar ezredek sikeres táma­dásai az olasz fronton. — A vezérkar vasárnapi hivatalos jelentése. — A Hétközség fensikján levő állásaink tegnap reggeli három óra óta a legnehezebb tüzérség tüzében állottak, amelyet néhány óra múlva a Col del Rosso és a Monte di Val Bella ellen végrehajtott erős támadások kö­vettek. Míg a Col del Rosso ellen intézett rohamok már kezdettől fogva sikertelenek maradtak, a Monte di Va! Bellán az olaszok­nak elkeseredett közelharc után sikerült első vonalunkba behatolniok, aßtonban a 131. magyar gyalogezred és a 28 varasdi ezred zászlóaljainak ellentámadása által ismét ki verettek. További támadási kísérleteik, valamint a Sisemol ellen és Asiago mellett intézett rész letelőretöréseik tüzérségi tüzűnkben össze omlottak. Különben mindenütt változó erejű tüzér harc. A vezérkar főnöke. Heves harcok az asiagói ten síkon. — Mai hivatalos jelentés. A Piave-arcvonalon nem történt különös esemény. Asiagótól délkeletre ismét heves harcok voltak. Minthogy a Col del Rosso és a Monte di val Bellát csak nagy áldozatok árán tart­hattuk volna, visszavontuk e pontok meg­szálló csapatait a stenflei erdő szélén levő régebbi állásunkba. Conovetől délre Asiagónál ellenséges töl derítéseket visszautasítottunk. Szárazföldi és tengeri repülőink a Piave torkolat vidékén sikeres repüléseket végeztek az ellenség katonai telepei ellen és teljes szám ban visszatértek. A vezérkar főnöke. Visszavert angol támadások nyugaton. — Német hivatalos jelentés. — NYUGATI HARCTÉR. Bwpprechl trón­örökös hadcsoportja: A harci tevékenység este a taarcvonal több helyén töléledt. Áz élénk íöíderitő tevékenység tovább tan. Angol részleges támadásokat AlherttSl északra visz- szautasitottunk. A német trónörökös hadcso-portjü: Az Alsne és a Marne között az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. A gyalogság erős L földerítések céljából ismételten előrenyo múlt. St. Pierre-Aiglenél és attól délre a franciák dél felé heves tüzelőkészités után támadásba fogtak. Visszautasítottuk őket. Épp úgy meghiúsultak itt az ellenség éjjeli előretörései. Löwenhardt hadnagy 32-ik légi f győzelmét aratta. yj / . * A lezárt számbavétel szerint a támadó fi [ csatáink kezdete — 1918 március 21. — óta «/ v | eddig a gyűjtőhelyeken keresztül elszállított ^ foglyok száma (leszámítva a betegállomáso­kon keresztül hátra szállított sebesülteket) 191.454 tesz ki. Ebből az angolok 94.939 foglyot, köztük négy tábornokot és mintegy 3100 tisztet, a franciák 89.C99 foglyot, köztük két tábornokot és mintegy 3200 tisztet vesz­tettek. A többi a portugálok, belgák és ame rikaiak között oszlik meg. A harcmezőkről eddig 2476 ágyút és 15.024 géppuskát szállí­tottak zsákmánygyüjtő helyekre. Ludendorff, ejtő főszédlásrncster. Olasz jelentés a Monte di val Bella visszafoglalásáról. Sajtóhadiszállás, Julius 1. Az asiagoi feu- sikou, ahol csapataink hősies ellenállással junius 15-én megtörték a számbeli túlsúlyban levő ellenséges tömegek támadását és ahol olasz, francia és angol csapatok napról-napra mutatták meg vitézségüket, tegnap szürkület, kor a harcok újból kiújultak. Heves tüzérségi tüzeléstől és szövet cégeseink által végrehajtott erélyes oldalmozdulatok'ól támogatva, csa­pataink megtámadták a Monte di val Bellát és makacs harc után az ellenségtől elragadták. A nap és az éj folyamán hiábavaló, volt az, ellenséges tömegeknek ellentámadása, lövé­szeink a támadást visszaverték, koncentrikus tüzérségi tüzünk és repülégépeink gyorstüzelői megtizedelték az ellenséges csapatokat. Az el­foglalt állásokat megtartottuk. Huszoneg;/ tisz­tet és 788 közembert elfogtunk, akik négy külön­böző hadosztályhoz tartoztak. Ezenfelül ágiin­kat, mozsarakat és számos gépfegyvert zsáknví- nyoltunk. Tovább keletre a Francello völgy és a Brenta között elfoglaltunk rohammal egy erős támaszpontot, két tisztet és 31 közembert foglyul szállítottunk be. Az olaszok román és délszláv légiókat szerveznek. v Lugano, julius ]. Agnelli képviselő kérdést intézett a. hadügyminiszterhez, nem tartaná-e cél-zeninek, hogy a már fennálló cseh-lót, légiók mintájára román és délszláv nemzeti­ségű légiókat is szervezzenek az olasz front céljaira. Kérdi továbbá a képviselő, hegy nem lehetne-e a Franciaországban már szervezet l lengyel légió egy részét is Olaszországba hoziu. Amerikai ezred Olaszországban. Rpma, julius 1. A Slefani-ügynökség jeleni í | Washingtonból: Egy amerikai ezred, mely je- j lenleg Pershing tábornok parancsnoksága alatt, I áll, utasítást kapott arra, hogy Olaszországba 0 ■*. p* UH 8 tJUL-2" ; ' A „Budapest1* egyes száma helyben es vadéken 12 fillér. t zertesrttség és kiadóhivatal« ______ ____ __________ «nlett*e» Kivétetne» ■ «1id* ndapest, Sarhaotyns-n. 3. B B HBr B KMB BBH Bk BIWfcM hivatalban: IV. kér, Sarkantyún. 5 'rle'oma» 8-9T. Wal H B IM MR SM« mmSBtl JBb B&SkbI ntv. a cím, valamint a nagyoké) C, kiadóhivatal leleioma: 0—0«. |H |l 0» hH Ba MSS üli IlM ™í 85 pH TES3|^ ti Ir riete*! Irodákban, úgy Bőd», kéziratokat nem ad vlarea e szer- jfg Vm H R 1 1 M M B K pesten, mint kfllfOldOn. Hirdeti keaztöség KérdezAskOdéseb a ti - Ml HM 1 1 1 BB Ml fjjS gffl BB. gWL lm aek dt|azabás szerint miUlmétv­mey iWmW iSj lü Un hÜ H rM JH FSÉSgffi $0 renklnt számíttatnak. Apró hirde­ti • kózAnság ten- MIK i B I ■ ■! fefeLrsfe-g <&$KB B lések egyszeri közlése 10 sió* Stkezéséreill személyesen eló- B 1 M Pl tW Mi BO hűét. minden további axó T Ijesztett flgyekben Is. fclfltzetesl ■ » M H iäf tW f® fillér. Az elaó és vast*« beto-eí a«k i Egész évre 30. , tél évre BB fäS M 91 ££f BBS dSsLa»« 183 raw fjaS izedet! szavak kétszeresen sxA* >*-> négyed évié 0-, tgy hó- B B B B B B SSSSZA |$§ §31 fSfl ml üffll mutatnak. A közlési di| bé'vee-fc­rífez3 _ir?PrmH*‘ 'ErMTh!ra IJI MR «SS Ml .1^1 Mi 8BL fi) k-n la tH*Oldbetó. A nagy h'-cíeté««* flpéi «Qlfóldön! A német bíró- Vb fShgűff M U» Wb WffilépS B mmiinéterenki- ízá-^uitnak. E«y u Ííí BT VÍV KB UH Wi VM amim U agy hasábos mUlimétersor 12 Blitb 00 bflér. máshol U kor. 70 mlcr. Srinházoldalon 14 állér. SzerkeutSségl telefon: 8—97. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP IQadáhlvataíl telefon! 9—fia. XLN. évfolyam. _____________Kedd, 1918. julius 2._______.____________151. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents