Budapest, 1918. július-szeptember (42. évfolyam, 151-228. szám)

1918-07-02 / 151. szám

n BUDAPEST! 1918 július 2., kedd. * • T I 'V ........ t ...................... ...........................■■■ induljon. Baker hadügyi államtitkár bejelen- Í ■tette, hogy az expedíció célja a szövetségesek frontjának egységét hangsúlyozni. Uj német repülőtámadás Páris ellen. Páris, julius 1. (Havas-ügynökség.) A múlt éjjel 11 óra 55 perckor itt repülőtámadást be­jelentő riadójelzést adtak. 12 óra 25 perckor a veszély befejezését jelentették. Bécs, julius 1. I (Saját tudósítónk távirata.) A «Telegraphen- Kompagnie« jelenti Hágából: A «Hollandsch Nieuwsbureau« közzéteszi azt a beszélgetést, amelyet külön levelezője folytatott az osztrák- magyar vezérkar főnökével, strassenburgi Ars báró vezérezredessel, aki hajlandónak nyilat­kozott arra, hogy válaszol néhány, a Piave- front körüli helyzetre vonatkozólag hezzáinté- zendő kérdésre. A levelező mindenek előtt utalt arra, hogy a londoni olasz nagykövet megerősítette egy londoni lapnak azt az adatát, hogy az osztrák­magyar seregek a Piavenál 55.000 foglyot vesz­tettek, mig egy lyoni szikratávirat az osztrá k- magyar csapatok veszteségét 200.000 emberre becsülte. Kérdezte, mi igaz ezekből az ada­tokból. A vezérkar főnöke igy válaszolt : — Válaszolva erre a kérdésre, utalok az osztrák és amagyar napisajtóban meg­jelent közlésekre, amelyek eléggé jellem­zik az ezekben az adatokban közölt esz­telen túlzást úgy a foglyok száma, mint az egyéb veszteségek tekintetében és ame­lyek megállapítják, hogy az összes vesz­teségünk kevesebb volt, mint a tizedik és a tizenegyedik isonzói csatában, amelyeknél ez *80—100.000 embert tett ki, amiből az időjárás következtében naponként elő­állott megbetegedések számát 2—4000 emberre becsülték. Egyidejűleg meg kell jegyeznem,' hogy a mi vezérkarunknak junius 25-én kiadott jelentésében szereplő több mint 50.000 olasz fogoly nem fog­lalja magában az olasz részről halottak­ban, sebesültekben és eltűntekben szen­vedett összes veszteségeket, amint azt a Stefani-ügynökség már a junius 22-én jelentett 40.000 fogolynál igyekszik meg­állapítani, hanem az tisztán az élve fog­ságba kerültek száma, mig az olaszok összes veszteségei, újból hangsúlyozom, hivatalos becslés szerint legalább 150.000 ember. Az újságíró megjelegyezte, hogy Lloyd George angol miniszterelnök az olasz front ka­tonai helyzetének az alsóházban való megvilá­gításánál azt állította, hogy az osztrák-magyar hadsereg önmaga készítette ott elő magának a legnagyobb katasztrófát, amennyiben az olaszok a Piave balpartján állottak, mig az olasz lovas­ság átlépte a folyót és az ellenséget maga előtt kergette. Arra a kérdésre, milyen most a való­ságban a katonai helyzet és vájjon az osztrák­magyar hadsereg hátrányára változott-e ez, Arz báró igy felelt: — Az a megállapítás, mintha a Piave-menti csata katasztrófa lett volna az osztrák-magyar hadsereg számára, egy katonai helyzet megítélésére való teljes képtelenség bizonyitéka. Hiszen még az olasz hivatalos jelentések is ismételten kiemelték az ellenség kiváló magatartá­sát és a junius 24-ről szóié olasz hivatalos jelentés, amely szerint az osztrák-magyar fedező csapatokat szívós ellenállás után Mannheim bombázása. Bécs, julius 1. Frankfurtból táviratozzak '• Ellenséges repülők szombaton Mannheim vá­rosra nagymennyiségű bombát dobtak le, ame­lyek jelentékeny károkat okoztak az épületek­ben. Az ellenséges bombázásnak Öt halott, hat lépésről-lépésre szorították vissza, vilá­gosan bizonyítja a mi hadműveleteink lervszerüsé ct és rendjét. Még olasz katonai szakírók is óva intenek minden túlzott reménykedéstől és kénytelenek bevallani, hogy az osztrák-magyar vonalaknak min­den tekintetben mintaszerűen keresztvlvitt visszavonása a Piave keleti parijára nem menekülés, hanem egészen rendben véghez­vitt visszavonulás, az események egész sorának szükségszerű sztratégiai következ­ménye volt. Ma az osztrák-magyar had­sereg a régi állásaiban áll a Piave keleti partján meg nem csökkent erőben, mi­ként az egész hegyi fronton, amit bizo­nyít minden olasz támadásnak és az átkelés megkísérlésének kivétel nélkül való elhárításává]. Az az állítás, hogy az olaszok a Piave balpartján állanak és az olasz lovasság átkelve a folyón maga előtt kergeti az ellenséget, eszerint ostoba rémhír, amelynek lehetetlen voltát mindazok az olasz csapatok, amelyek a folyón való átkelést csak megkísérelni is merik, a maguk kárán tapasztalják. A mi kezdeményezésünknek köszönhet­jük — amely ezután is tulajdonsága marad az osztrák-magyar haderőnek — hogy a sztratégiai helyzet a mi javunkra változott annak következtében, hogy a százötvenezer embernyi veszteség az olasz hadseregbe nagyon is érezhető rést vágott s hogy mi a hegyi front számos helyén állásaink eltolásával az egész helyzetet megjavítottuk. Az újságíró ezután azt kérdezte, nem lehet-e Lloyd George szavaiból azt következ­tetni, hogy a szövetségesek hangulata fölkor­bácsolásra szorul, mert Lloyd George az alsó­házban azt is mondta, hogy Ausztria és Ma­gyarország több nagy városában lázongás tört ki. A vezérkari főnök erre ezt felelte: — Nálunk ép úgy, mint minden más államban is, a háború által teremtett viszonyok következtében itt-ott sztrájk tört ki a munkások között részben anyagi, részben belpolitikai okokból. Ilyen esetek mindenütt előfordulnak és ezeket minden állam egy módszer szerint szünteti meg. Hogy azonban ezeket a jelenségeket az ántánt vezetői éppen a központi hatal­maknál és különösen Ausztria-Magyar- országnál fújják fel lázongássá vagy ha­sonlókká azzal a céllal, hogy tulajdon népeiket ne fossza meg a magukban már rég eltemetett reményektől, az már régi szokása ellenségeinknek s ehhez kell egy- szer-másszor Lloyd Gfeorgemk is nyúlnia, Az ilyen híresztelésekkel szemben is a mi hadseregünk töretlen ereje adja a legtalá­lóbb ellenbizonyitékát, amikre az angol miniszterelnöknek tulajdonképpen nincs is szüksége, mert hiszen ő maga is tudja, hogy olyan hadsereg, amelynek hazájá­ban a néperőt lázongások tönkretették, nem volna képes olyan akciószabadságra, amilyenről az osztrák-magyar hadsereg most ismét bizonyságot tett. Orosz ellenforradalmi zavarok. (Angol csapatok a Murman-partokon, — A volt cárnak és családjának sorsa. — Kc- rcnszki útja az ántánt országaiban.) Úgy látszik, Kerenszki londoni és párisi látogatása szerves összefüggésben van az Oroszországban ismét fölburjánzó ellenforradalmi mozgalmakkal, mert egyéb­ként is minden jel arra vall, hogy az ántánt szítja az ellenforradalmat. Az orosz kor­mány erélyes tiltakozó jegyzéket intézett Angliához a Murman-partok megszállása miatt. A volt cári család sorsáról nap-nap után a legellentétesebb hirek érkeznek. A legújabb hír, hogy a cári család egyes tagjai Angliába menekültek. A cár családtagjai Angliában. Berlin, julius 1. Kopenhágából távira­tozzak : Miklós volt cár családjának több tagja tegnap kikötött egy angol kikötőben; Angol hajó hozta őket Archangelszkből. Kopenhága, julius 1. A «National Ti- dende« táviratilag kérdést intézett Kühl- mann államtitkárhoz, megfelel-e az a hir a valóságnak, hogy az orosz özvegy anya- cárnének nem engedték meg a. német ka­tonai hatóságok a Krímből Dániába való utazását. Kühlmami államtitkár a követ­kezőket válaszolta : — A volt orosz cár családtagjai, tehát az özvegy cárnó is, aki a család több tagjá­val a Krim-félszigeten tartózkodik, élet­módjuknak vagy tartózkodási helyüknek megváltoztatását egyáltalában nem kér­ték. így tehát az a hir, hogy az özvegy anyacárnénak Dániába való utazását el­utasították, alaptalan. Orosz tiltakozó jegyzék Angliához. Moszkva, julius 1. A külügyi népbiztos Lockhart angol diplomáciai képviselőnek jegyzéket adott át, amelynek lényeges tar­talma a következő : Oroszország népe egyetlen népet sem fenyeget háborúval, legkevésbé Angliát. Másrészről kijelenti azonban a kormány, hogy felfegyverzett angol osztagoknak a Mur- man-parton való megjelenését és támadó fel­lépését nem az orosz csapatok támadó fellépése provokálta és ezért ez ellen tiltakozik. Az orosz kormány ezután nyomatékosan rámutat annak szükségességére, hogy a Murman- területen semmiféle angol vagy más idegen csapatok meg ne jelenjenek és újból tilta­kozik angol hadihajóknak a Murman-ki- kötökben való megjelenése ellen és elvárja, hogy az angol kormány ezt az Oroszország nemzetközi jogi helyzetével ellenkező intézke­dést hatályon lcivül fogja helyeztetni és a békés Oroszországot nem fogja olyan elhatározá­sokra kényszeríteni, amelyek őszinte békés szándékaival nem egyeztethetők többé össze. Kerenszki Párisban. London, julius 1. A Reuter-iroda meg­bízható helyről úgy értesül, hogy Kerenszki egy vagy két heti párisi tartózkodás után visszatér Londonba és később, ha az olasz viszonyokban gyökeres változás nem áll be, az Egyesült-Államokba fog utazni. Úgy lóriik, hogy Kerenszki nincs abban a hely­zetben, hogy angliai útjáról részleteket közöljön, mert fél, hogy ezáltal barátait, akik neki segítségére vannak, kompromit- tálná. Páris, julius I. Kerenszki barátjának és titkárának, Fabrikantnak kíséretében a pályaudvarról egyenesen a nagykövetségié ment, ahol hosszabb deig Maklakowal ta­nácskozott. Maulet szocialista képviselő * a tanácskozás egy részén jelen volt. súlyos cs tiz könnyű sebesült áldozata volt. Arz báró a hadíhelyzetről. A piával vissmavonuláa és következményei. — Tulaott hirek vast tőségeinkről. slOOO koronára vannak biztosítva balesetből folyó halál és rokkantság esetére a „KOSMOS“ baleset és szavatos­sági biztosító társaságnál, Budapest, V., Hold-utca &

Next

/
Thumbnails
Contents