Köztársasági Ujság, 1919. február (2. évfolyam, 31. szám)

1919-02-05 / 31. szám

1919 f. 6., szerda. KÖZTÁRS­ASÁGI UTSÁG 8 a felelősség kérdését a konferencián tár­gyalni kell. A 1 5 internacionálénak meg kell kísérelnie, hogy a békekonferenciára lehetőleg nagy befolyást gyakoroljon. Három kérdést kell tárgyalni: először a háborúért való felelősséget, másod­szor a békeszerződés tartalmát és végül a for­radalom által teremtett állapotokat. Welle (német többségi szocialista) szerint arról a kérdésről kell tárgyalni, _h­og­y_ milyen­­módon élesszék újjá az Internacionálén. A német forradalom fog áldást hozni az egész világ proletariátusára.­ ­ Szólott ezután a német szoci­listáknak a há­ború alatt tanúsított magatartásáról. A né­met hadsereg harcmodorát mindig elkelték. Renaudel (Franciaország) rámutatott arra, hogy a­ német többségi szocialisták azonban annak idején elmulasztották, hogy tiltakozza­nak B­lg­­um semlegességének megsértése ellen. Az Internacionálén el kell számolni a múlt­ról és a 13, demokratikus irányt kell megszabni. Az elnök javaslatára ezután a vitát hol­nap dél­­e­­ fel tte órára Izlarst­ették. R­ománok a M­erencia előtt. — Brémában megkezdődött a harc. — A párisi konferencia résztvevői között erős­­megütközést keltenek Románia túlzott követelései. EBI szerint nem fogják kielégíteni a román túlzók kívánságait, mert nem akarnak új bal­káni veszed­elmet előidézni. A görögök a Dodekanear szigeteket, Cyprus szigetét, Kisázsiát, a brassai ée ardeni vála­­retnek egy részét, nemkülönben Smyrna kikö­­ttőit követelik. Örményország a trapezunti és adenei villái ért el külön állammá, alakuljon, melynek igazgatását a népszövetség valamelyik nagyhatalomra bízza. A hadikárpótlás és a felelősség tanulsmányozására kíka dot­­ra a forgalmi kie­setts­ég munkáját megkezdette. E biztosságok elnökeivé Klotzot, Lansingot és Serestit nevez­­t­ék ki. A szikratávíró jelentése szerint Sonnino és Venizelosz Párisban tanácskoztak a területi igé­nyek fölött, úgy hírlik, hogy Olaszország hajlandó a szigeteket Görög­országnak átengedni, ks viszont megkaphatja a mandátumot Kis- Ázsia egyes részei fölött. Ez elsősorban az adu­­diai vilajetre vonatkozik. A szövetségesek kedden a külügyminiszté­­­­tiumban folytatták értekezletüket, amelyen a­­ Lengyelországba induó bizottságnak megadták a végleges utasításokat, majd Venizelosz ismer­hette Görögország területi igényeit. Wilson ma megjelent a francia kamarában, ahol Ünnepélyes fogadtatásban részesítették. Wilson­­beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy Németországban, Len­gyelországban, Oroszországban és Ázsiában még sok kérdés vár megoldásra. ■ Ha ezeket meg nem oldották, Francia­­országnak, de a világ egyes nemzeteinek állan­dóan fegyverben kellene letnniök, várva az igaz­ságtalanság borzalmas támadásait. Ez azonban elképzelhetetlen. A biztonságnak egyetlen módja a az, hogy ha Franciaországot vagy bármely más népet veszedelem fenyegetné, az egész vi­lág a fenyegetett nép védőjére sietne. Erzberger államtitkár ma reggel Weimarba utazott. A német fegyverszüneti bizottság el­nöki teendőit tovább­ is el fogja látni. A Spartacus-veszedelem Németországban itt-ott még mindig felüti a fejét. Brémában ma megkezdődött a harc a­­ kormánycsapatok és bolsevikiek között. Hír­e­­szerint sok Spartacus elindult Weimar ellen, hogy a nemzetgyűlést megzavarják. A brémai munkások újabb erősítéseket kaptak Bremerhavenből s a munkások továbbra is nagyarányú védelmi intézkedéseket tesznek. Berlinből újabb brigádok és erős aknavető­­ csapatok érkeztek. A kormánycsapatok délelőtt tíz óra óta harcban állanak, különösen erős ágyúzás hal­latszik Verden felől, egy látszik, ott lesz a főösszecsapás. A románok rémuralma Erdélyben. Hogy történik a botozás ? — Károly trónörökös Brassóban. — A közigazgatás, posta, tárk­ö a román impérium alatt.­­ Románszövegű­ hirdetmények a kolozsvári Mátyás-szobor mellett. — A brassói máv, kezesség román kézen. A Királyhágón t­úl fekvő erdélyi magyar városok és falvak a román megszállás követ­keztében a legválságosabb napokat szenvedik keresztül. Ferdinánd király bees, koros katonái a legbrutálisabb módon bánnak a magyar lakossággal és a súlyos attrocitások, rablások, bot­ozások és egyéb kegyetlenségek egymást követik. Erdély élénk, intelligens fővárosa­, Kolozsvár valóságos dermedt­ségben, teljes letargiában várja, mikor lesz már vége a sok m­egp­óbáltatásnak. A magyarok meg se mer­nek moccanni, senki se mer hangosan beszélni, mert félő, hogy egy-egy elejtett szó miatt deresre húzzák az illetőt a­ románok. Az­ idegen hadsereg tiszt­jeitszi­­párált­ák magukat és nem érintkeznek csak az ottani román polgárokkal, akik ször­­nyen visszaélnek előnyös h­lyzetükkel: aki a román embereknek s­emi tetszik, felj­lentik mindenféle hazug címen és a beárult magyart szerenc­és esetben megbotozzák, a rosszabb eset p­dig, hogy deportálják. Mosoiu tábornok a főtéren levő impozáns Mátyás-szobor előtt hrdetőtáblákat állítatott fel, amelyek tele vannak mindenféle román rendeletekkel. Az utakon román szövegű fel­írások mutatják, hogy milyen parancs­noksá­­gok merre vannak. A román katonák és polgá­rok nagy nemzeti jelvényt viselnek, mintegy demon­srálvá, hogy ők nem tartoznak a ma­gyar állam kötelékébe. A déli­­érzőnek alkal­­mával magyar embernek veszélyes megjele­níti mert ki van téve az ttek, hogy rezulálják. A magyarok egyébként is teljesen távoltartják magukat a románokból. A románok ma már nemcsak a közigazít­gatás felett gyakorolnak impériumot, hanem hatalmukba vették a vasutat, postát, táv­írdát, telefont is. A brassói műv­­kezelőség román vezetés alatt működik és az ügyek éljen Paspx román mér­nök áll üzletvezetői rangban. Minden árufor­galmi ügyben, kocsik, mozdonyok, vonatok, vasúti anyagok stb. igénybevételér© vonatkozó kérések Risen román üzletvezetőhöz mennek. Egyébként Brassóba m­egérteedett a Károly román trónörökös nevét viselő hegyi vadászezred és ráé várják a trónörököst is, akinek fogadására nagyban készülnek. A megszálló csapatok parancsnoka a­­ ro­mán kormány utasítására Románia felé a határzárlatot megszüntette. Az utasok sza­badon közlekedhetnek Románia felé. Amilyen liberálisok a románok a Romá­nia felé gra­vitáló ügyekben, éppen olyan igaz­ságtalanok minden magyar vonatkozása kér­désben. Kolozsvárott még a helyi telefonokat is üzemen kívül helyezték. Levelet, táviratot, csomagot csak a légkörül­ményesebb uta­kon lehet továbbítani. A magyar lapokat végkképen kitiltották Er­délyből és most Erdély teljesen el van zárva Magyarországtól. Plusz-h­arminc koronát is szívesen adnak egy-egy magyar­ újságért, amit a szomszédok titokban adnak át egymásnak és reszketve olvassák. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Brassó­ban, Nagyszebenben­ napirenden vannak a legsúlyosabb botrányok. A magyarok már nem mernek kimenni az utcára sem. Est© a román kat­onák fosztogatá­sokat és erőszakosságokat rendeznek. A kisebb­ helységekben a kiéhezett román katonák betörnek a házakba, erőszakot követnek el az asszo­nyokon és vérfürdőt rendeznek. Marosvásárhely ma már tökéletesen román impérium alá került. A város prefektusa Vescán román polgár, aki sorra járta a hivatalokat és közölt© a magyar tisztviselőkkel, hogy fel­váltatja őket románokkal A vármegyei al­­ispáni hivatalban Krachuv­ Miklós megkezdte a beadványok felülvizsgálását. Az iktatandó érdemleges ügydarabok a román biztos kezén mennek át. Köllő Ignác alispán alá van vetve a prefektus rendelkezésének. Az erdélyi vá­rosokban a románok utasították a lapok szerkesztő­ségeit, hogy Bukarestből kérjenek tudósí­tást és közöljenek bukaresti híreket. A bot­büntetést a roma nok igen gyakran alkalmazzák. Az ítéletet a román katonai pa­rancsnokságon lévő hivatalos helyiségben hajt­ják végre az áldozaton. Két katona méri az ütéseket, két másik legény pedig a rémes helyzetben lévő em­bert fogja le: egyik a nyakát szorítja, a másik a lábait. A botbüntetés következtében már többen meghaltak. Erdély megsanyargatott magyar lakos­sága a legnagyobb bizonytalansággal tekint a jövő felé. Mindenki azt várja, mikor fog már megszűnni a románok rémuralma Er­délyben. Kázmér­ Kázmér: Az egyetem ügye a minisztertenács előtt. (Kormánybiztost kapott az egyetem. —■ Eskü­tétel a minisztertanács előtt.) (A Köztársasági Újság tudósitójától­ Ismeretesek annak a harcnak részletei mely a kormány és az egyetem dékáni kara között tört ki a hét uj egyetemi tanár kineve­­zése kérdésében. Az egyetem tanácsa tegnap délután ebben az ügyben újabb ülést tartott, mely öt szavazattal négy ellenében ismételten­ úg­y határozott, hogy az új egyetemi tanároktól a közoktatásügyi miniszter újabb rendeleti dacára sérti veszi­g az esküt. A minisztertanács ma délután tartott ülésé­ben kimondotta, hogy az egyetem autonómiáját további intézke­désig felfüggeszti és Jászi Oszkár egyetemi tanárt kormánybiztossá nevezi ki. Az ő feladata lesz az egyetem adminisztr­á­cióját vezetni s az egyetemi autonómia bizonyos szabályo­zását előkészíteni. A hét kinevezett egyetemi tanár megjelent a minisztertanács előtt és letették az esküt Mindezekről Kunfi Zsigmond miniszter leiratban értesítette az egyetem hatóságait.­­ Ezt az intézkedést — úgymond — az tette szükségessé, hogy­ az egyetem a legutóbb a jog és államtudományi karra kinevezett tanároktól az eskü kivételét fogta,amit megtagadta és ez által felettes hatóságának utasításával, a nép­­kormánynak a forradalom vívmányai biztosi­­tására irányuló törekvéseivel szembehelyezke- ■ dett. Budapest, febr. 4. Az egyház és az állam kettéválasztásának kérdése. Vass János vallásügyi miniszter ma nyilatkozott az egy­ház és az állam tervezet­t szétválasztásáról és többek­­közütt a követ­kezőket m­o­ndo­ta: — A forradalom óta Európaszerte­­ az irány lett uralkodó, amely ez állam és a egyház szétválasztását kívánja. Ma­gyar­orszá­gon a birtokpolitikai reform fölött meg­oldotta az egyházpolitikai kérdéseket ,is ő eliminálta egy bizonyos tekintetben a szekr­­ial­izáció ügyét, mert elvette a nagy egyház­­birtokok hatalmát. Könnyebbé teszi a szét­választás kérdését a katolikus autonómia meg­valósítása is, ami könnyűszerrel megoldja az­ alsó­­­s­ág anyagi viszonyainak rendezését, mert a nagyré­tben világi elemekre támasz­kodó autonómia nem fogja megtűrni, hog­­y l­gmagasabb ö­n­életi kép ettrajét­­ rendel­­kez­ő tanárok, féloktatók 1000—2000 koronás­­fizt­isiket kapj nak, míg & mind a komoly feladatkör és a munkásság h­íján levő káp­­­talanok tagjai százezreik­e jutnak, de nem tűrik meg azt sem, hi­gy &pü­poki javadalmai évi összege a milliót is ra­haladja. Nagy

Next