Budapest, 1969. (7. évfolyam)

2. szám február - Amire a tévében nem jutott idő (válaszok)

építése jelenleg még nincs ütemezve; megvalósí­tása a későbbi igényektől, a rendelkezésre álló beruházási hitelektől függ, de a IV. ötéves terv­ben még nem várható. Kérdés (Ébel Ernőné): A Vár lakói, elsősorban a Hunyadi János úti házi­asszonyok nevében panaszolja, hogy amióta össze­tett kalóriásra kapcsolták át a gázt, azóta kisebb a hatásfoka. Miért? Válasz: A Hunyadi János úton gázcsőcserét végeztek a jobb gázellátás érdekében, azonban a gázvezeték még nincs összekötve a Clark Ádám téri nagyobb átmérőjű vezetékkel. A vezeték átkötése folya­matban van és annak befejeztével — ami előre­láthatólag 1969. március 15-ig megtörténik — a készülékek megfelelő hatásfokkal üzemelnek. Kérdés (Korda Imréné): A Farkasréti temetőben állandóak a lopások, el­tűnnek virágtartók, koszorúk, még emléktáblákat is letörnek. Mit lehetne ez ellen tenni? Én azt java­solnám, alkalmazzanak nyugdíjas őröket. Válasz: Utasítást adtunk a Fővárosi Temetkezési Inté­zetnek, hogy a temetőben előforduló rongálások és lopások megszüntetése érdekében hathatósan intézkedjék. Az Intézet vezetőségének e célból kiadott intézkedéseit és azok végrehajtását ellen­őrizni fogjuk. (Jelenleg a 12 köztemetőben 40 állandó alkalmazott és 20 nyugdíjas látja el a te­metőőri feladatokat.) Kérdés (Bános Pál): Miért kellett elzárni a II. kerületi Nagyrét utcát ? Az iskolások most csak körülményesen közleked­hetnek ezen a részen. Válasz: A Kisördögárok magánterületen, elégtelen szel­vényű árkon keresztül folyik a Nagyördögárokba, emiatt az esővíz igen gyakran elöntötte a Nagyrét utcát. A Fővárosi Tanács — a kerületi Tanács kérésére — elhatározta a Nagyrét utca útburkola­tának helyreállítását, az autóbusz-közlekedés biz­tonsága miatt, és megfelelő méretű csapadékvíz­csatorna építését. A burkolatépítés előtt — me­lyet 1969-ben kívánunk elvégeztetni — már az idén hozzá kellett kezdeni a Kisördögárok nagy szelvényű csatornájának megépítéséhez. Ezért kellett az utat lezárni és az autóbuszt elterelni. Kérdés (Végh nevű néző): Javasolja, hogy a balesetek csökkentése érdekében a főváros belterületén vezessék be az egységes vilá­gító jelzőtáblákat. Válasz: A jelenlegi pénzügyi fedezet mértéke nem teszi lehetővé, hogy minden jelzőtáblát átcseréljünk. Ott, ahol az útfelület nagymérvű rekonstrukciós munkája folyik, az új jelzőtáblák zömmel kivilá­gítottak lesznek. Kérdés (Hajtó Béla): A Hevesi Sándor tér lakói nevében panaszolja, hogy a színház építésekor tönkretették a parkot, és az azóta is csúnya és rendezetlen. Válasz: A Hevesi Sándor téri parkot a színház átépítésekor felvonulási területként vették igénybe. A park helyreállítását a Nemzeti Színház igazgatósága 1968 nyarán megrendelte a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál. Az Izabella utcában folyó közműépítés miatt azonban nem tudták meg­kezdeni a munkát. A kertészeti rendezést 1969. április 4-ig végzi el a Kertészeti Vállalat. Kérdés (Perényi László): Két évtizede, hogy a Korzóról elvitték a pihenő padokat ? Miért ? Válasz: A padok a háború alatt tönkrementek. Később a lebombázott Duna-parti szállodák helyét parkosí­tották és itt helyeztek el pihenőpadokat. A Duna Szálló építése miatt jelenleg a Korzó nagy része elzárt terület. A Szálló megépítése után a kör­nyező területet is rendezzük és ennek során pihenőpadokat is elhelyezünk. Kérdés (Jákó István): Előfordult-e már egyáltalán, hogy ipari üzemet megbüntettek azért, mert a Duna vizét szennyezik ? Tarthatatlan, hogy a pesti üzemek mennyire piszkít­ják a Duna vizét. Válasz: A Duna vizét szennyezők bírságolását Budapes­ten a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság végzi. A panasszal az Igazgatósághoz kell for­dulni. Kérdés (Radnóti Lajos): A gázkonvektorok garanciális ideje 1 év. Vajon miért? Hiszen a konvektorokat csak a téli szezon­ban használjuk. Válasz: A gázkonvektorok garanciális ideje, a gyártó vál­lalattal történt megállapodás értelmében, nem egy év, hanem két fűtési idény. Kérdés (Réde Vilmos): Mátyásföldön, az Ikarus környékén, a lakók kap­nak-e fővárosi gázt és ha igen, mikor ? Válasz: Mátyásföldön csak az Ikarus kap földgázt. A te­rület vezetékes gázellátása nem szerepel távlati tervünkben, mert az alacsony faksűrűség miatt a propán-bután gázellátási övezetbe tartozik. Kérdés (Kis János): Miért nem kap Budaörs a késő délutáni órákban vizet? Mikor csatolják Budaörsöt is Budapesthez? Ez esetben valószínűleg a vízkérdés is megoldódna. Válasz: Az elmúlt hónapokban Budaörsön tapasztalt víz­ellátási zavarokat a községbe települt Hungaro­frukt mértéktelen vízfogyasztása idézte elő. Az 1968 novemberében történt tolózárszabályozá­sokkal, valamint azzal, hogy a Hungarofrukt csak azt a vízmennyiséget veheti ki a hálózatból, amennyit részére a szerződés biztosít, a vízhiány megszűnt. Budaörsöt a Fővárosi Vízművek által üzemeltetett vízműberendezés látja el közüzemi vízzel. Mivel a község nem tartozik Budapesthez, vízellátásának további fejlesztése nem a mi fel­adatunk. Annak azonban nincs akadálya, hogy további vízmennyiséget juttassunk a községnek a Fővárosi Vízművek hálózatából, ha a bővítéshez szükséges költségeket a Pest megyei Tanács VB. fedezi. Kérdés (Apetneházi István): Az Alagút mellett két helyen is fúrnak. A gyalog­átkelésre készítenek utat? Válasz: A budai Várhegy meglehetősen sok rétegvizet tartalmaz. A Várhegyet felépítő kőzeteknek olyan a dőlésiránya, hogy a rétegek mentén szivárgó víz tekintélyes része az Alagút felé szivárog. A probléma megoldására 1910—14 között víztele­nítő vágatokat építettek. E vágatok azóta annyira megrongálódtak, hogy szükségessé vált teljes fel­újításuk. A Clark Ádám téren, a Hunyadi János u. torkolatánál a víztelenítő vágatok építése fo­lyik. A kb. két év alatt, 10 — 15 millió forint rá­fordítással elvégzendő munkához az adottságok miatt csak rendkívül kicsi felvonulási területet lehetett biztosítani. Ezért az építkezéshez szük­séges telepített kompresszorok és egyéb gépi be­rendezések részére a helyszínen látható és a Vár­hegybe besüllyesztett felvonulási vágatokat kell építeni. A kérdezett létesítmény tehát nem gya­logos átkelésre szolgál. Kérdés (Erdész József, Falusi István és még 15 panaszos): A Távfűtő Vállalat ígérte, hogy 22 fok meleget biztosít, s a lakásokban a legjobb esetben sincs 20 fok. Miért ? Meddig kell még fagyoskodniok a lágy­mányosi lakótelep lakóinak? A Fehérvári úton miért kapcsolják ki sokszor a távfűtést? Válasz: A Távfűtő Vállalathoz a Fehérvári út 34-ből — ahol a panaszosok laknak — a fűtési idény meg­kezdése óta nem érkezett bejelentés. Az ellen­őrző hőfokmérések szerint a lakásokban 21—24 C° hőmérséklet van. A lágymányosi lakótelep körzetében a távfűtő gerinchálózat meghibáso­dása miatt nem kellett leállni. A lakóházakon be­lüli ún. szekunder hálózatokon fordulhattak elő olyan hibák, melyek miatt egyes lakásokat ideig­lenesen ki kellett kapcsolni a fűtésből. E hibák azonban gyorsan kijavíthatók, komoly zavart te­hát nem okozhattak. Mivel a panaszosok köze­lebbi címet nem adtak meg, nem adhatunk konk­rét választ a leállás idejéről. A kereskedelmi főosztály válaszol Kérdés (Katona nevű néző): Az italboltok reggel ötkor nyitnak, a Közért boltok jóval később. Miért? Válasz: A boltok nyitvatartását az igények szerint álla­pítjuk meg. Ezért nyitnak korán az italboltok. Egyébként minden kerületben vannak reggel 5 és fél 6 órakor nyitó élelmiszerboltok is. Kérdés (Bárányi Géza): Miért nem szüntetik be a koszos kocsmákat, főleg a főútvonalakon ? Válasz: Az italboltokat folyamatosan korszerűsítik, meleg ételek kiszolgálását is bevezetik. Ma már jóval kevesebb a korszerűtlen italbolt, főként a főút­vonalakon, mint a korábbi években. Kérdés (Szőnyi Lajos nyugdíjas): Meg lehet-e oldani intézményesen, kerületenként, a nyugdíjasok kedvezményes étkeztetését? Válasz: A vendéglátóipari vállalatok minden kerületben kijelöltek éttermeket előfizetéses étkeztetésre. Ezekben az egységekben a nyugdíjasok is igény­be vehetik az olcsó előfizetéses étkezést. Kérdés (Breitner Ferenc, Horváth Ferenc és dr. Kocsis György): Az Extra Áruház miért nem árusít extra méretű cipőket ? Miért nem kapható vékonyszálú harisnya­nadrág? Miért a bor lett olcsóbb karácsony előtt és miért nem a gyerekcipő? Sok budapesti áruház­ban nem cserélik ki a helyben vásárolt hibás, selejtes árut, miért kell 8 napig vizsgálni, hogy valóban selejtes-e az eladott áru? Válasz: Az Extra Áruház és több cipőszaküzlet is hoz forgalomba extra méretű női és férfi cipőket. A mennyiségi keresletet kielégítik, azonban fazon­ban és színben természetesen nem áll olyan szé­les választék rendelkezésre, mint a normál mére­tekből. A vékonyszálú harisnyanadrág gyártását 1968-ban kísérletképpen megkezdték. A keres­letet azonban a gyár új gépe az elégtelen kapaci­tás miatt nem képes kielégíteni. Az Állami Pince­gazdaság a kedvezményes karácsonyi borvásárt 15 fajta hordós és 14 féle palackozott borra kez­deményezte, tehát nem a teljes borválasztékra. A 2 és a 3 forintos árengedmény literenként csak időszakosan érvényesül; a vásár után megmaradt készletet a régi áron hozzák forgalomba. A vá­sárlói reklamációk intézését rendelet szabályozza, amely szerint a vásárlónak jogában áll az áru meg­javíttatását, kicserélését és indokolt esetben visz­szavételét kérni. Az áruházaknak is eszerint kell eljárniuk. A KERMI vizsgálatát kell igénybe venni, ha érzékszervileg nem lehet elbírálni a mi­nőségi reklamációt. Az ipari osztály válaszol Kérdés: Milyen jogszabály engedélyezi a házasságközve­títést? Válasz: A Tempó Szövetkezet a 27/1968. (VII. 2.) sz. kormányrendelet alapján kapta meg az engedélyt a házasságközvetítésre. Kérdés (Dr. Gara Ödönné): Külföldön nagyon elterjedt a füldugó. Nem impor­tálhatnánk belőle? Válasz: Mivel a kereskedelem füldugót nem rendelt, gyártása szóba sem került. A tanácsi vállalatok közül — meghatározott igény alapján — a Fő­városi Kézműipari, és a Fővárosi Műanyagipari Vállalat jöhet számításba füldugók gyártására. Az import ugyancsak a kereskedelemre tartozik, forrása az NDK lehet. A sajtóosztály válaszol Kérdés (Szűcs András): Vásárolhat-e telket Budapesten olyan vidéki lakos, aki nem rendelkezik ötéves ittlakással? Válasz: Nem. De kérvényezheti, ha minimum 5 éve ál­landó budapesti munkahelyen dolgozik. Az oktatási osztály válaszol Kérdés (IX. ker. pedagógusok): Bevezetik-e 1970-re az iskolákban a szabad szom­batot? Válasz: Nem. Budapesten ma 35 000-en 5 napos munka­hétben dolgoznak. 1970-re ugyan ez a létszám tovább növekszik, de nem olyan mértékben, hogy az indokolná az ötnapos tanítást.

Next