II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1918-1919

I. Iskolánk multja

I. Iskolánk múltja. A budapesti li. kér. áll. főreáliskola 1855. október 29-én nyílt meg. mint „budai császári és királyi felső reáliskola“. Helytartósági kezdeményezést követő császári meghagyás vetette meg alapját, de Buda város áldozatkész­sége teremtette meg. Német tannyelvű iskola volt, a magyar nyelvet is német könyvből tanitották benne. Négy osztályúból két év alatt teljessé, azaz hat osztályúvá fejlett ki. Első ideiglenes helyisége a Fő-utcában, a kapucinus-atyák temploma mellett, a „Nemzeti elemi iskola“ házában volt. (Az épület ma is áll még.) Új díszes, végleges otthonát a Donáti-utca s az iskola-lépcső sarkán az 1858/9. tanév végén foglalta el. A hatvanas évek elején vegyes nyelvű, 1868-ban tiszta magyar nyelvű és nemzeti szellemű iskola lett belőle. 1870-ben vált államivá. Az eredetileg 6 osztály felvételére rendelt épületben már 1872-ben a párhuzamosakkal együtt 11 osztály szorongott. A helyiségek szűk volta ettől kezdve máig iskolánknak állandó baja. 1877-ben az intézetet 8 osztályúvá bővítették s teljesen kivetköztették régi, ipari szakiskola jellegéből. Azóta iskolánk az állami középiskolák fejlődési fokozatait élte át. 1905-ben a régi tanítványok tömeges, lelkes közreműködésével ötvenéves fennállásának emlé­két ünnepelte. Iskolánk eddigi igazgatói: Schenzl Guidó, a M. Tud. Akadémia tagja (1855—1870), Say Móric, a M. Tud. Akadémia tagja (1870—1884), Mayer József (1884—1906), Szekeres Kálmán (1906—1918), Marczinkó Ferenc (1919—). Iskolánk eddigi tanárai: Barton József, Kerner Antal, Szabó József, Rotter Richárd, Wastler József, Moser Emil, Mikoletzky József, Márki József, Brukner Antal, Kargl Károly, Blumberg Henrik, Zimándy Ignác, Hofer Károly, Hannimann Gusztáv, Németh Antal, Schindler Emil, Terner Adolf, Szombathy Ignác, Cseörgheö Aladár, Bodnár István, Tornor Ferenc, Staub Móric, Klein Gyula, Schröder Károly, Toperczer Gyula, Szidanits Ferenc, Zahorav János, Rostagni Achil, Heller Ágost, Kreybig Lajos, Brózik Károly, Voíf György, Tiber Ágoston, Reif Jakab, Babies Kálmán, Kovács Mihály, Martelet Ágoston, Paszlavszky József, Nádasdi Alajos, Palóczy Lipót, Váradi Antal, Kimnach László, Miletz János, Varga Bálint, Buday József, Szalkay Gyula, Csopey László, Bánfi Zsigmond, Innocent Ferenc, Bäuerle Ferenc, Liszka Béla, Bozóky Endre, Klug Lipót, Ujváry Béla, Heller Bernát, Müller' László, Péch Aladár, Bäumel Ede, Csillag Vilmos, Obendorf Károly, Rázsó Géza, Markovics Sándor, Szabó Dezső, Horváth János, Szegedy Dezső, Privorszky Alajos, Kálmán Miksa, Szűcs Ernő, Gagyhy Dénes, Gedeon Gyula, Márkus Szilviusz, Pétergál Henrik, Kameniczky Miklós, Kujáni Gábor, Frank János, Koch Nándor, Koválik János, Orbán Gyula, Klimkó Károly. Iskolánk volt tanárai közül tudományos, irodalmi és paedagogiai mun­kásságukkal kiváló érdemeket szereztek: Kerner Antal botanikus, budapesti egyetemi tanár; Szabó József mineralogus, budapesti egyetemi tanár, Hofer Károly a budapesti V. kér. állami főreáliskola igazgatója, Németh Antal győri tanker, főigazgató, Terner Adolf kolozsvári egyetemi tanár, Staub Móric és Klein Gyula mindkettő botanikus és a M. Tud. Akadémia tagja, Heller Ágost fizikus, a M. Tud. Akadémia tagja s főkönyvtárosa, Brózik Károly geográfus, Volf György nyelvtörténész s a M. Tud. Akadémia tagja, a gyak. főgimn. igazgatója, Babies Kálmán filozófiai író, Paszlavszky József, természet­­tudományi író s a M. Tud. Akadémia tagja, Váradi Antal a Kisfaludy-társaság tagja, a Színművészeti Akadémia igazgatója, Kimnach László festőművész, Buday József filozófiai író, Csopey László szótáríró és műforditó, B. Bánfi Zsigmond a francia irodalomtörténet művelője, Innocent Ferenc festőművész, Bozóky Endre a Közoktatási Tanács titkára, Klug Lipót egyetemi tanár, Heller Bernát etnográfus, Péch Aladár főreáliskolai igazgató, Szabó Dezső író, Horváth János irodalomtörténész, a M. Tud. Akadémia tagja, Privorszky Alajos egyetemi m. tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents