Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-07-01 / 618. szám

Csütörtök 618. BUDAPESTI Szén lapok minden héten négyszer, n. m. kedden, csütörtökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Bindapesten házhoz-hordással hft., Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helye Julius 1. 1847. HÍRADÓ. ért 5 ez. kr. a kettős hasába sorért pedig 10 p. kr fizetetik. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani u* *Czai horvátbha/ban 581-ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Előfizetési figyelmeztetés. ,BUDAPESTI HÍRADÓnk 1847 kilső félévi folyama már lejárván, ezennel a jelen második félévi (julius—decemberi) folyamra az előfizetést siettetni kérjük. Minthogy pedig legfensőbb rendelet folytán a nagy budai kir. udv. kincstár által (1. Híradónk 592ik számát) olly hírlapokért, mellyek hetenkint kétszer küldetnek el, a postadij félévre 48 pgő krról 1 ft 12 krra , ollyanokért pedig, mellyek hetenkint kétszernél gyakrabban küldetnek szét, 2 pengő forintra emeltetett, ennélfogva kénytelenek vagyunk az eddigi szokott félévi postai előfizetési dijt, a legfensőbb rendelet értelmében, hetenkint kétszeri szétküldésnél 24 krral, 4szeri küldésnél pedig 1 ft 12 krral pengőben emelni. Szabad akaratjoktól függ egyébiránt az. előfizetőknek lapjainkat olly helyekre is, hova eddig négyszer küldettek , csak kétszer járatni. Előfizethetni e szerint a bekövetkező 2dik félévre Budapesten házhozhordással boríték nélkül 5 pfttal, különösen megjegyezvén itt, hogy kiadóhivatalunk több kihordó egyénekkel látván el magát, ezentúl az újság-kiadási napokon helyben minden t.ez. előfizető reggeli 8—9 óra közt már kezéhez fogja venni lapunkat; postán, hetenkint borítékban kétszer küldetve 6 ft 24 krral pgőben, postán hetenkint borítékban négyszer küldetve 7 ft 12 krral pengőben. Jelentjük egyszersmind, hogy azon esetre, ha alázatos folyamodásunk, mellyet legfelsőbb helyre terjeszteni, lapunk és előfizetőink érdekében, szükségesnek ítéltünk, kegyes meghallgattatást nyer, később azt, mennyivel a 4szeri küldetésért most több fizettetnék , visszatéritendjük. Az előfizetés elfogadtatik Pesten hatvani-utczai 483ik számú Horváth-házban a kiadó-hivatalban és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivataloknál. — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a megrendelések csupáncsak a bécsi és kir. főposta-hivatal útján történhetnek. A B. P. Híradó szerkesztősége. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Előléptetések. Megyék: Közgyűlés Esztergomban, Ugocsában. Budapesti hirharang. A hir természettudom. társulat évnegyedes közgyűléséről hivatalos jelentés. Rimaszombati levél (Műkedvelők színi előadása a tarkán állottak részére.) A pest-váczi vasútvonalon múlt héten utazott személyek száma — Bélés külföldi vegyes közlemények. Külföld. Nagybritannia. Francziaország Spanyolország. Portugália. Poroszország. — Hivatalos és magánhirdetések. HilfiViSRORIZÁNia ERDÉLY. A főm. m. k. helytartó-tanács, irattári segéd Pavianovich Károly halála következtében Deréki Mihály eddigi sorjegyzőt, ennek helyébe Prohászka Antal eddigi írnokot, írnokká Bányász Soma járulnokot, ’s ezzé Liezner Károly díjas gyakornokot; — nemkülönben közelebb elhalt Bódizs Béni járulnok helyére Szvoboda József szinte dijas gyakornokot léptette elő. Menyéki ESZTERGÁMBÓL. Junius 22 ikei közgyülésünk — m. főispáni helyettesünk gyengélkedő egészsége miatt — első alispáni elnöklet alatt folyt le. Elnök alispán úr megnyitván a gyűlést, rövd vázlatát adó megyénk állapotának ezen ínséges idők közepett. Örömmel érleltük, miszerint megyénk lakosai közöl egy sem, az ide vándorlott felvidékiek közöl pedig csak három esett áldozatul ezen mostoha időnek , ’s ezen utóbbiakat is inkább az idejövet közbeni elgyengülés, (ámbár gondos ápolás alá vétettek) mintsem az éhség adá át a halálnak. Jelentő alispán ur szerint igen sokat köszönhetni e tekintetben a megyeileg rendelt, ’s fölhatalmazott választmánynak , de legtöbbet ő herczegségének országunk prímásának , és a főtiszt, főanyakáptalannak, ámbár a tobbi megyei földesuraságok sem felejtkeztek meg jobbágyaik irányában földesuri kötelességeikről. Az érintett választmány ugyanis folytonos éber figyelemmel kisérvén a szükség változatait a legczélszerűbb intézkedésekkel sietett elejét venni a netalán bekövetkezhető nagyobb nyomornak. Azért is, miután tapasztalta volna, hogy az Esztergom sz. kir. városi piacz hetivásárain városi intézkedés folytán 10 óráig kizárólag csak kir.városi lakosoknak, és csak ezután volt volna szabad a vidékieknek élelemczikkeket vásárlani, minélfogva megtörtént volna , hogy 10 óra után már a piaczon a nyerészkedők mindent fölvásárolván, csak ezektől volt a szegény adózó kenyerét kénytelen vásárlani: jónak látta a szomszéd Esztergom érseki városban szerdán hat hetivásárt a nyerészkedő vásárlók kizárásával tartani, ezenfelül időről időre a lisztet árszabályozni, az árszabály megtartását és igaz mértékek kiszolgáltatását nemcsak fenyegetések alatt szorgalmazni, hanem a vétkeseket tettleg is fenyíteni. Ő herczegsége pedig, folytató jelentő alispán ur, és a főtiszt, főanyakáptalan mind testületileg, mind egyes tagjai által, nem csupán saját jobbágyaikat vető-és kenyér-gabonával,mellyet részint ingyen, részint mérsékelt áron pénzért várás fejében, részint új gabonáért, kiosztottak) és pénzzel is segíteni , hanem a százankint érkező felvidékieket is naponkint étellel és pénzzel atyailag megvigasztalni kegyeskedik. Miért is a nyomorgó emberiség nevében legforróbb hálaköszönetet mond. — Ezután olvastattak fenséges István föherczeg ’s magyar kir. helytartó, és IM. Dorothea özvegy főhgasszony leveleik, mellyekben hozzájok legalázatosabban intézett résztvevő s vigasztaló föliratunkra kegyesen válaszolni méltóztattak ; nemkülönben nagy Szögyényi László alkanczellár urnak, őt uj hivatalában üdvözlő föliratunkra érkezett felelete. — Temesvár sz. kir. város levele , mellyben a kir. városok coordinatioja ’s országgyűlési abnormis helyzetük megszüntetése végett tett fölirásukat országgyűlési pártolásunkba ajánlják, ’s azon esetre , ha netalán a városok elrendezése a kir. kegy. előadások közt nem foglaltatnék, annak az országgyűlés—pedig előleges — teendői közé soroztatását kérik, olly megjegyzéssel utasittatott az országgyűlési utasítások kidolgozásával megbízott választmányhoz, hogy az készítsen utasítást, melly szerint követeink, ne csak a királyi városok országgyűlési szavazatát, hanem mindazon testi etekét, mellyek illyetén szavazattal a törvény értelmében bírnak, de attól tetileg elültettek, miilyenek a káptalanok, szabad kerületek, erélyesen szorgalmazzák. — Marosszéknek nem a részek, hanem inkább egész Erdélynek Magyarországhozi csatoltatását tárgyazó levelére, mint már annyiszor ezelőtt, most is kimondottuk, hogy mi ugyan szívből óhajtanék, ha egész Erdélyt testvéri karjainkkal ölelhetnők, azonban most csak szigorúan a törvényhez ragaszkodunk, az egész egyesülést boldogabb időktől várván. — Borsodmegyének a nádorválasztás iránti levele az országyülési választmányhoz utasittatott.— Ugocsamegyének egy nagyszerű nádoremlék fölállítására fölszólító levele, e tárgyban már illy nézetet kifejtett határzatunk lévén, szinte a választmánynak adatott át.— Ezeken röviden átesvén, huszabb időt használt fel ’s hevesebb vitát idézett elő Hevesmegye levele, mellyben a parádi botrányos ügyre nézve kinevezett kir. biztosság ellen sérelmesen panaszkodik, ’s bennlünket ebeli sérelmének pártolására szólít fel. Első,’s pedig mielött a csatolványok is fölolvastattak volna, kezdett szólni B. J. olly hoszasan , mint már régen nem beszélt , ’s egészen régi modorában. Volt most megint mit hallani a comitatusok relatiojáról per commissarios , az uj rendszerről, Kreishauptmannokról ’s teféle elinllítókat, mellyeket, ha elhiszünk, alkotmányos állásunk veszélyeztetése fölött lehessen kétségbe nem esnünk, ’s már holnap a valóságos Kreishauptmann parancsaitól nem rettegnünk. Jó hogy azokat a nemzetek sírjain kopogtató és tátongó szellemeket, mellyekkel máskor ijesztett bennünket, most elő nem idézte, mert az ínséges időktől úgy is eléggé lecsigázva erőtlenségünkben könnyen leroskadtunk volna e magicai tünemény előtt. De úgy látszik, hogy mióta szónok úr katona lett *) már a kisérletektől nem fél, ’s hihetőleg azért nem idézte ama tátongva borzasztó szellemeket, mert már most fölvilágosulva a lélekjárást nem hiszi. — Igen elevenen rajzoló a fenyegető veszedelmet, mellyet az 52 (?) administrator okoz, ’s valódiságát állításának azzal iparkodott bebizonyítani, hogy 1790 ben csak három administrator volt, és az ország azt rész néven vette. Hát mit mondjunk mi most, mikor 52 administrator van, kivált ha a kormány suttomban mindegyiket commissarius képességgel ruházza fel? hová lesz megyénk hatósági ereje , ha egy pofoszkodást sem szabad elintéznie, ha hatósága mindig gyengíttetik, hogy fogja védhetni a hazát a kormány ellen, mellyben midőn egyéb ausztriai részeknek, mint p. o. Csehországnak cseh képviselője ott ül, a magyarnak senkije sincs ? ’sat. De úgy látszik, legfőbb törekvése volt szónok úrnak azt tudtunkra adni, mit már feledtünk, hogy ő oppositionalista! és ez a legnagyobb argumentum , mellynél fogja védi a hevesi sérelmet ’s föliratni kiván. Volt most dolguk a higgadt gondolkozásunknak, hogy azon ferde nézeteket, mellyeket szónok úr kifejtett, megigazítsák, nem ugyan ő végezte, mert igen jól tudjuk, hogy rá nézve ez hálátlan munka, hanem a jelen volt gyengébb gondolkozásunk végett, kiket elragadtatásig heves szónoklata sima szavai könnyen eltántoríthattak volna azon csalódások örvényébe, mellyből ő maga vagy nem tud , vagy nem akar kikapaszkodni. — K.S. czáfolólag az előbbi szónokot, előszámlált néhány megyét, hol jelenleg is valóságos főispánok elnöklenek, ’s az 52 administratort devalválta. A biztosságban sérelmet nem lát,s azért egyszerűen tudomásul vétetni kívánja. Ezt pártolja K. R. S., ki igen helyén látja, hogy midőn olly ocsmány botrányt, miilyen a fenforgó parádi esemény, a megye nem képes orvosolni, kb. biztosra bízassák. Köszönettel veszi azonban mégis B. J. hosszú szónoklatát, mert abból megtudta, hogy ő valóságos oppositionalista, mert eddig azt hitte szónokló báró úr, hogy ő csak Pesten az, itt azonban orthodoxus. Egyébiránt a hevesi levelet tudomásul veszi. — M. M. Montesquieuből a társadalomra nézve nélkülözhetlennek állítván a személybátorságot, a parádi esemény pedig épen azt veszélyeztetné, a tettesekre méltán óhajtja a büntetést, mellyet mivel eddig Hevesmegye eszközölni nem tudott, erőtlenségét vagy mást árult el, miért a kir. biztos helyesen küldetett,’s annálfogva abban semmi sérelmet nem lát, hanem a levelet tudomásul veszi. — P. T. magán-tudomásával iparkodik a hevesi dolgokat felvilágosítani, ’s pártolja a sérelmet. — M. I. a választmányhoz átterelni — J. V. kan. tudomásul vétetni kívánták.— Fölkel most B. J., ’s keveset mondok, hogy lovagiatlan, nem parlamentáris, hanem mondanom kell, csapszéki modorban támadja meg az ezelőtt szólott báró R. S-t, mit akkor mindjárt teendett, ha elnöklő alispánunk a már előre jelentkezett szólni akarók sorát zavartatul engedi. Teli kárörömmel és pórias kifejezésekkel ferdíti most el báró R. S. beszédét, mintha ez az administratorokat a titkos policzia pótlékának nevezte volna, de leginkább fájlalja, hogy báró R. őt oppositionalis jellemében kétkedve )t amphibiumnak (ezen szót báró úr nem mondta) tartja. Ő mindig oppositionalista volt, ’s fogadja, hogy az is fog maradni, ha nem tánczol is most már Muzslán vörös tankliban ’s nem vezeti is a korteseket. — Mi az az orthodoxus*)? hogy meri azt neki bur mondani ? ’sat. Mutassa meg valaki, hogy ő akármelly tárgyhoz és mikor nem szólott az oppositio szellemében? Kivévén a vegyesházasság ügyét, hol meggyőződése mást kívánt **). — Erre ismét K. R. S. szavai elferdítését kiigazitólag beszédét ismellé; a parádi fürdőben elkövetett botrány vizsgálatára kiküldött kir. biztosban sérelmet nem lát. Ő felsége in supremae inspectionis egy ártatlanul elvert magistralualis folyamodására küldött biztost. — A parádi esemény nem első, folytatása ez az egész országnak tudomására elkövetett azon több excessusoknak, mellyeket orvosolni maga Hevesmegye minden jó akarata mellett elegendő erővel nem birt. A főlsp. helyetteseket hozza szőnyegre B. J. J.biró a kormányt gyanúsítván, nem emlékezvén arra, hogy némelly hongyülésekben maga az ország óhajtotta, sürgette hogy az 1723. t.cz. a király gyakorlatba hozni kegyeskedjék. — Az 1825. országgyűlésen nagy lárma volt a titkos policzia ellen, és most midőn ő felsége törvényes módok által kívánja megtudni a megyék szándékait, érzelmeit, azt sem akarja az oppositio helyesleni. Kár, hogy az ellenzék nem akarja elismerni , hogy a kormánynyali szorosabb összeköttetés által a municipium ereje nem gyengül, hanem inkább annak erőt kölcsönöz. A régi phrasist a Kreishauptmannt említi B. J.; még ez magában nem valami rész, hanem tessék elhinni, ha pedig nem hiszi, menjen Ausztriába’s meg fog győződni, hogy a Kreishauptmann hivatal igen üdvös; ott, főleg inkriminalibus nem szenvednek a szerencsétlenek ítélet előtt 8, 10 évig. De hol itt a Kreishauptmann? A bécsi ministériumot úgy irta le B J. ur, mig ha az más nem volna mint a magyar kormánynak oppressiója, olly kezelést terjesztett ii) Bizonyosan azt gondolta B. ur, hogy orthodoxua egybér. Különben olly epésen nem fakadt volna ki. Kár volt előbb meg nem kérdenie szépen, mi az az orthodoxus ? De úgy van az, ha valaki affectál mindent tudni, ’s mindent, mit nem ismer, csodaszörnynek tart. — Lev. *#) Ugye. Hát az oppositio nem meggyőződésből beszél, így még egy conservativ sem rágalmazta az ellenzéket, ha pedig igaz, mit szur mond, akkor —. De nem lehetnek, sőt tudjuk, vannak, kik magukat az ellenzékhez számítják, 's oda csak annyiból tartoznak itt numero sint, 's ezeknek más kötelességök nincs is, mint az ellenzék szellemében, azaz más szájával beszélni, de ezek nem az ellenzéket, csak eszközeit teszik. Egyébiránt szár szájából mégis furcsán hangzik ezen nyilatkozás, mert máskor mindig azon tántoríthatlan jellemű meggyőződésre hivatkozott, melly őt a haza boldogsága érzetében izgatta szólásra ,s most nyilván mondja, hogy őt csak az oppositio szelleme vezérlé még akkor is, midőn meggyőződést kürtett. Édes hazám, igy már boldog leszesz , kivált ha oppositio szellemes igazsági quoderit demonstrandum !—Lev. ts) B. J ur az esztergomi egyenruhás polgári katonaságnál tiszt lett. ’S úgy látszik mellette igen boldog, ’s egyenruhájában önmagának inkább mint másoknak tetszik; mert nemcsak a megyei gyűlésekre, hanem amúgy a rendes katonatisztek módjára, sétálni, kávéházba, még Párkányba vásárra is elmegy kardosan egyenruhában. Ám tesjék kedve. Ein schlechtes Spiel was Kinder nicht freuet. — Lev.