Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)

1853-01-01 / 1. szám

A Pest/Szombat, 1. Január 1-én 1853. — Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : f é 1 é v r e: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben, fél­évre: 8 frt. évnegyed re:4 frt. — A hirdeté­sek ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszőrért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiad6 .hivatalában, Lnkács László könyvnyomdájában . Országút Kunewal- derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e- meletben, vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­sítendő k„ IS I D A P ESTI H I IIJ. VI\ Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A ,,Budapesti Hírlap“ Előfizetési felhívás. Magyarországra nézve a magas kormány magyar hivatalos közlönye, bel- és külföldi irányezikkein, bécsi, londoni, párisi, berlini, konstantinápolyi eredeti érdekes, valamint belföldi kiterjedett levelezésein, a szépirodalmat és művészetet kép­viselő tárczáján kivül „Athenaeum“ czimű egészen s kirekesztőleg a tudományos érdeket képviselő rovattal is birand. Villany-telegrafi magán- tudósitásai által, minden bécsi lapokat megelőzőleg, a fontosabb napieseményeket a leggyorsabban közlendi. Előfizetési dij: VSítéfexe félévre lO pfrt., évnegyedre % pírt 30 kr. Helyben félévre ^ pírt., évnegyedre 4- pírt. — Helyben előfizetni a lap szerkesztőségénél vagy kiadó hivatalához (Luk ács László könyvnyomdájában, Országút Kunewalder-ház). Vidéken előfizethetni minden s. kir. postahivatalnál. — Előfizetést gyűjtőknek 10 példányra a tizenegyedik, mint tisztelet-példány rá adatik. HIVATALOS RÉSZ. Császári nyiltparancs, 1852 december 27-ről*) érvényes a birodalom egész területére, -fnely ál­tal több változtatások a birodalmi törvény- és kormáilylan, és az országos törvény- és kormány- lapok' szerkezetében, valamint a törvények és rendeletek közzétételére nézve uj határozmányok rendeltetnek. Mi Első Ferelicz-József," Isten kegyelmé­ből austriai Császár, Magyar- és Csehország kirá­lya stb. Ministereink és birodalmi tanácsunk meghall­gatása után, a törvények és rendeletek közzététel lére nézve rendeltük, hogy 1853 jan. 1-tőlkezd­ve a birodalom egész terülteién következő .hatá­rozmányok lépjenek hatályba: t. §. A törvények és rendeletek kötelező köz­zétételére ezentúl a birodalmi törvénylap és az országos kormánylapok rendelvék. 2-§. Minden a birodalmi törvénylapban meg­jelenő törvények és rendeletekre nézve jövőre a” német szöveg tekintendő egyedül hitelesnek. A más országny elvek re lefordításokat illető­leg támadó kétségek tehát mindig a német szöveg sZérint megoldandók. 3. §. A birodalmi törvénylap ezentúl csak a hiteles törvénynyelyen fog megjelenni. • Az országny el vek rei fordítások az országkor- ntánylapok által fognak közzététetni. 4. §. A birodalmi törvénylapba felveendők, és az által közzéteendők : *) A birodalmi törvény- s kormánylap 185.2 de­cember 29-kén kiadott LXXVII. darabjában 260. sz. a. foglaltatik. a) Minden nyiltparancsok és császári rende­letek ; b) minden köztudomásra kijelölt állaraszer- ződvények más államokkal; ej a nyilvános hatóságok rendszerezése és szervezésére vonatkozó határozmányok; d) azon rendeletek,, melyek a ministeriumok vagy a birodalom más legfelsőbb közigazgatási hatóságai által, hatáskörükön belül, kötelező erő­vel, a törvények magyarázata vagy végrehajtásá­ra, valamint jogviszonyok vagy kötelességek meg­állapítása végett kibocsáttatnak. E törvények: és rendeletek közzétételének a birodalmi törvénylap által kell történni, különb­ség nélkül, va|jon azok a birodalom egész terü­letére, vagy csak birodalmunk egyes koronaor­szágára, országrészére vagy helyére nézve nyer­nek-e hatályt. De minden esetekben a kihirdetendő bocsát - ványban világosan kifejezendő, az államterület melyik körületére birjon hatálylyal. 5. §. A birodalmi törvénylap általi közzété­tel alól kivétetvék azon minisleri bocsátványok, melyek által iparszabadalmak adatnak.vagy átru- háztatnak, meghoszabbittatnak, vagy elenyészet­teknek nyilváníttatnak, és azon, habár valamelyik ministeriumtól eredő rendelkezések, melyek csak az jillamtulajdonnak,. vagy az államkezelés alatt álló intézetek vagy vállalatoknak gazdasági üzle­tére, mint péld. árjegyzékek, a posták kimérésé­ben vagy távirdaállomásokban, postai ostorpén- zekbeni változtatásokra stb. vonatkoznak. Az ily bocsátványok közzététele a Wiener Zeitung Amts- blattjai, a koronaországok közhirdetésekre kije-« lölt hírlapjai, és mindazon eszközök által törté­nendő, melyeket az ily rendelkezéseket kibocsátó hatóságok a körülmények szerint ezélszerünek látandanak (9 ás 13 §§). 6. § Csak különös helybenhagyásunkkal le­het a törvénykönyvek vagy más nagyobb terje­delmű törvények közzétételére .nézve, a kihirde­tési- vagy bevezetési nyiltparancsnak a birodalmi lörvénylapba igtatására szorítkozni. Ily esetekben maga a törvény egyszerre úgy a hiteles szövegben , mint a körülmények szerint megkivántató országnyelveken, kiadandó. 7. §. Minden a birodalmi törvénylapba tar­tozó törvények és rendeletek törvényesen kihir­detettekül tekintendők , mihelyt azok maguk, vagy a 6 §.* eseteiben a bocsátványok,»melyekkel azok hatályba tétetnek, a birodalmi törvénylapba igtatva megjelennek. 8. §. A birodalmi törvénylapban közzétett törvények és rendeletek kötelező ereje, ha azok­hoz világosan más határozmány csatolva nincs, a birodalom mindazon részeiben, melyekben azok hatálylyal birnak, a negyvenötödik nap kezdeté­vel azon nap lefolyása után, melyen a birodalmi törvénylap illető darabja megjelent , veszi kez­detét. * i' Ennélfogva a birodalmi törvénylap minden darabján a kiadás és szétküldés napjának világo­san föl kell jegyezve lenni. 9. §. Az eddigi országos törvény- és kor- mánylapok helyébe ezentúl egy vagy több koro­naországok számára egy országkormánylap lép, mely azon koronaország politikai országhatóságá­nak, hol kiadatik-, felügyelete és vezetése alatt két elkülörizött részben fog megjelenni. Az első rész, folyó, minden év végével be­rekesztendő számok alatt tartalmazandja: aj Á birodalmi törvénylapban megjelenő tör­vények és rendeletek közöl (4. §j és pedig vo­natkozva annak darabja, száma és kiadásnapjára mindazokat, melyek, habár csak részben, azon ál­lam területén hatálylyal birni rendeltetvék, me­lyek számára azon országkormánylap rendelve van. E törvények és rendeletek azonban az ország - kormánylapba mind az eredeti (németj szöveg­ben , mind mindazon nyelvekeni forditásban fel­veendő, melyek az illető államterületben használ­tatnak. b) A birodalmi törvénylapban foglalt többi törvények és rendeletekből a tárgy rövid jelenté­sét, szintén vonatkozva annak darabja , száma és kiadásnapjára. A második rész, szintén saját, .folyó szám alatt , az illető államterületen szokásos minden nyelveken, az országhatóságok által hatáskörük­ben kibocsátott rendeleteket, intézkedések vagy oktatásokat közügyekben , a mennyiben közzété­telre valók ; továbbá a ministeriumok vagy a bi­rodalom legfelsőbb közigazgatási hatóságainak a- zon bocsátványait is fogja közzétenni, melyeket ezek az országkormánylapokba igtatásra külö­nösen alkalmasaknak találandanak. Az országkormánylapok ezen második ré­szében foglalt bocsátványok azon naptól fogva tekintendők törvényesen kihirdetetteknek, melyen az országtörvénylapba beigtatva megjelennek, és kötelező erejök a tizenötödik nappal kezdődik, a- zon nap lefolyása után , melyen azok az ország- torvénylapb'an megjelentek; ha más időpont vi­lágosan megállapítva nincs. 10. §. Az országfejedelmi hatóságok a biro­dalmi törvénylappal, valamint minden koronaor­szágban az országtörvénylappal hivatalosan el­Uj - év. Legújabb ALBUM 365 lappal. Nyomatik, ebben az esz­tendőben. Megjelent ján. 1-jén 1853. Ára — ingyen, különben tetszés szerint sok pénzbe is kerülhet. Ezen albumnak más földi társai felett egyik legközelebbi előnye az, hogy azon napra, melyre hirdetik, pontosan megjelenik. Ezen átalán olvasott albumnak örökös szer­kesztőjén kivül segédszerkesztői: a sors és a gond­viselés. Munkatársaiknak koszorúja nagyobb mint bármely magyar lapé, dolgozik ebben, (ki ve vén azokat, kiknek módjok van -lábukat lógáznij Aranytól kezdve az egész világ, de főkép az arany, mely bár nem a legtermékenyebb, mind- azáltal a legtöbb oldalú szerző a világon : ez hir-, fény- és dicsőség-szerző , házasság-szerző, béke­szerző, viszály-szerző stb. Olvasóköre ez albumnak képzelhetni mily nagy, miután minden ember ingyen jut hozzá; van azonban oly kiadás, melynek folytatását az ember pénzért sem veheti meg, s ezen folytatás az, mely az embernek már halála után jelenik meg. Az idő nagy könyvéből ismét át van olvasva egy háromszázhatvanhat lapos kötet de­rült és szomorú'történeteivel.. s a mai napon égy uj kötet első lapjára fordítunk, melyen túl a töb­bit,' mint a Sybilla könyveket, a jövő titokzatának lánezai tartják lekötve. Az idő, nagy könyvének évenkint megjelenő kötetei megannyi albumok, melyeket egy vak könyvárus — a s o r s, egyiknek selyem-, a má­siknak közönséges kemény kötésben osztogat, ügy prüliink neki, midőn kézhez vesszük, s vá­rakozásunkat ritkán eíégiti ki, kíváltkép azokót, kik nem elég türelemmel olvassák keresztül. A tartalmasság ellen soha sem lehet panasz, mert ez albumok szerkesztője gondoskodik róla, hogy minden kötetnek kijusson a magáé; vígjáték és dráma vegyest jelennek meg azokban. Köl­temény minél kevesebb, de annál több tanulsá­gos, reális becsii valóság. Oly olvasó egy sem találkozik, kit a káromszázhatvanöt lap közöl legalább egynéhány ki ne elégítene , egy kis vi­gasz, egy kis.örömpercz minden lapon találkozik; s azok is, kik a „muH“ és „enyészet“ anti- quariusának örömest adják oda végig lapozott al­bumaikat, nagy vágygyal kapnak az uj kötet után. E részben igen furcsák az emberek, sietnek ol­vasni, hogy uj kötethez jussanak, pedig mennél többet gyűjtöttek össze könyvtárukba, annál in­kább reményihetik, hogy nem sokára k i fo gy- nak az olvasmányból, s mire 70—80 ily évi füzet birtokába jutottak, rettenetesen meg­görbülnek, de nem is csoda, miután az egész kö­tet csomagot hátukon kénytelenek hordani. Az emberek az emberkézalkotta albumokat oly gonddal élvezik, kritizálják , rostálják, pedig nem hiszem, hogy oly figyelemreméltók lennének, s hogy annyit lehetne belőlük tanulni, mint a tör­ténetté realizálódó idő évkönyveiből. Mert ha igen, az örök szerkesztő odafent, bizonyára nem tar­taná szükségesnek, hogy olvasóinak , egy vagy más czikket annyiszor ismételjen. így történt, hogy sokan a sorok közöl akarják azt kiolvasni, mi, ha egy kis időt vennének maguknak az előbbi kötetekre,forgatni, már nagy betűkkel meg volt irva. Csak hogy az emberek keveset tanulnak könyvnélktil, pedig az emlékezetből gyak­ran igen becses jóstudományt lehetne szerezni: a múlt tanulságaiból üdvös számításokat a jövőre. A világhistoriai kritika igen messze vezetvén, azért csak a legközelebbi múltnak almanachjait fogom egy pár észrevétellel ismertetni. Almanachoknak nevezem, mert ezeknek lap­jai nem albumok többé : tényekkel vannak beirva. Az ezernyolezszáz negyvennyplcz és negy- venkilenczediki almanachok Marsnak voltak dedikálva. Veres lapjaikat igen sok gyá§zbetíi bo- rítá, s a legtöbb sajtóhibával bővelkedtek. Az örök - szerkesztő , ki az írókat szabad akaratj okra hagyva, csak utólagos censurát gyakorol s különben minden műre nézve átalánós sajtósza­badságot enged mindenkinek , később önműveik­ből megtanitá a szerzőket, hogy e’kötetekben sok rósz munka látott napvilágot, s hogy az elhamar­kodás rendesen káros következményeket szokott I szülni. Különösen ama nagy csataregénynél, mely­nek Írásakor patakként folyt — a tinta, sem a jel­lemekre, sem a cselek vény kimenetelére nem fordittatott elég figyelem; mélyebben látó kritikusok azt mondják , hogy az egész mű alap­jában el volt hibázva. Es valójában megfeszített erőre és józan fontoló észre van szükség, hogy akon életbevágó hibák helyrehozathassanak. Az ezernyolezszáz ötven -;és ötvenegyediki almanáchokban már kötöttebb nyelvű, és gondo­sabban átvizsgált művek láttak napvilágot. Ezek­ben leginkább komoly hangulat uralkodott, mint a múlt feletti bánaté. A főczikkek czimei megvál­toztak. Azonban az életrevalóság itt is szabad tért nyert, magát kitüntetni. S ha volt is bennük egy- párfellengősábrándversezet „Hangok a mult- h o z“ és „Remény“ czim alatt, melyek ideáli­sán üresek valának, s ha volt is bennük egy pár elhibázott munka, mindazáltal bármely szí­nezetű olvasó sem mondhatja e köteteket egészen olyanoknak, melyekből valami jót ne olvasott volna. Az ezernyolezszáz ötvenkettediki almanachot épen most tettük le kezünkből. Mint a két előbbi, ez is fehér selyem 'kötésben jelent meg, s a har- czias vignettek erről is elmaradtak, mint a két e- lőbbiről, mi a benne” napvilágot látott művekre nézve igen hasznos volt, miután’ irífer arma silent musae !,. . . A- kemény kötés lágyabbal váltatott fel. Az almanach e folyamatában reánk nézve ki­tünően nevezetes egy felséges utazási czikk, melyből nemzetünknek Fejedelme iránti őszinte hódolatát s a kölcsönös bizalom e- rősbödését mindenki kiolvashatja. Ugyané folyamatban van még egy másik ér­dekes utazási czikk, mely körút azonban legin­kább egy ragyogó diadém elnyerhetéseért tör­tént; különben a históriában rendesen sikere sze­rint mérik az eseményeket, s ilyeténkép Kronos, napiásza ezt is méltán sorolhatta a fontosabbak közé. III. Napoleon nagybátyja, ki maga egy nagy tragöediája e századnak, nem szerette Shakspeart, s unokaöcscse is antagonistája Hamlet _ e sza- I vaínak: The time is out of joint; — cursed spite I That over I was born to set it right I Napoleon, Isten kegyelméből s a nép akara­tából, Francziaország császárja. Kívánjuk neki, hogy védangyalai senatusában az „Isten kegyel­me“ erélyes és kitartó conservativ pártot alkosson a változékony „népakarat“ oppositiója ellen. Napoleon a békének fentartását vallotta, s mi a szótartást illeti, őt tökéletesnek hiszszük, miután ő Harmadik Napoleon ! s a deák azt mond­ja: „omne trinum perfectum.“ Az ígért békét ille­tőleg sokan kétségeskednek, egyébiránt e kétsé­gek eddig még nem nyugszanak erősebb alapon azon éleznél, hogy Napoleon, mivel házasodni óhajt, háborút kíván! . . . De tegyük le ez almanachot is, melynek még tegnap kelendő lapjai felett már a múlandóság szelleme lebeg. Saturnus Sylvester éjszakáján vacsorára is­mét elnyelte egy gyermekét, s a gyermek lelke egy uj hajnal képében szállt fel az égrer Saturnus futárja a mozgékony I. Január már ajtónkon kopog, hozva az idő nagy könyviből egy uj folyamatot, az 1853-ki albumot. Alb um ez a szó teljes értelmében, mert ki tudná előre, mi minden lesz lapjaira irva; megríkat-e vagy megnevettet? végig fogjuk-e olvasni? Mindnyá­jan bizonyosan nem! . . . Annak daczára, hogy az elsőn kivül, többi lapjai még nincsenek fol- metszve, némely bírálók példájára, írhatnánk róla kritikát, de majd úgy járnánk, mint a kalendá­rium-csináló, ki midőn napfényt jósol, leggyak­rabban rósz idő következik, vagy fordítva. Azért hát mielőtt ítélnénk, messük fel egyenkint uj al­bumunk lapjait,, olvassuk ügyesen, figyelemmel, hogy egy lap se legyen — in qua linea ducta su- persit. Óhajtjuk egyébiránt, hogy legyen ez 1853-ki album az öröm piros bársonyába kötve, legyen minden lapja megaranyozva'és mocsoktalan , le­gyen tartalma gazdag, áldásthozó, kedvrederitő, legyen bőven ellátva a szerencse rendkívüli mű mellékleteivel, nyomása ellen ne legyen sen­kinek panasza, legyen benne arany betűkkel: a haza boldogsága!

Next

/
Thumbnails
Contents