Budapesti Hírlap, 1853. február (27-51. szám)

1853-02-01 / 27. szám

lódás jövőben már egyikre nézve sem létezhetik, így szól az Adlerzeitung és a Zeit. A Vossische és Spenersche Zigok természetesen csak semmit­mondó phrasisokat és czikkeket hoznak , melyek közöl egyik a másikat csapja arczul: ezek mindig csak annyiban bírnak érdekkel, a­mennyiben a­­zokban az egész zűrzavar vissza van tükrözve, mely a kannegissserek, vagy politikus csizmadiák fejében kisért. De a National és Urwähler Ztg. sem különböznek tulajdonkép a Neue Preussi­­schetől. Míg az utóbbiban csak azon balga re­mény nyilatkozik, hogy a demokratiának czéljai elérésére semmi egyébre szüksége nincs, csak hogy egyszer mindenfelé kitörjön , és e czélt sokkal közelebb látja, addig az első a conserva­­tiveket gúnyolj­a, kik most egyszerre az ő kedvenc. Lajosukról már semmit sem akarnak tudni csupán azért, mert oly helyzetbe jutott, melyben­­nehe­zen lesz más választása, mint a sokat gyalázott parlamentarizmusra és a lábbal taposott sajtóra támaszkodni, hogy kormányának még némi tar­tósságot szerezzen! Esztergom, január 20. Városunk évről évre csinosabb alakot nyer. Múlt nyáron a királyi belvárosban több új csinos ház épült, köztük legkitűnőbb a szent benede­­kiek zárdája. Az érseki városban pedig a primá­­si jogigazgatói lak­ás ellenében, a hol néhány év előtt nagy puszta tér létezett,­­— múlt nyáron szintén nagy ház keletkezett, Hild pesti építész felügyelete alatt; e ház, melynek bevégzését jö­vő nyáron remélik, érseki s káptalani könyvtárul szolgáland. Magában az esztergomi ős­várban is az építés múlt nyáron erősen folyt, a basilicának éjszaki tornya kellő magasságát elérte, annak vas teteje felrakatott, és ennek csúcsa veres rézzel be is van fedve. Több aprólékos munka tavaszra maradt, mikor a második vagyis déli toronynak, és chorusnak építése is megkezdetik. E fő tem­plom belsején müncheni hires festész Morált úr szintén e nyáron ritka szépségű díszfestvé­­nyeit bevégzi, s akkor lehet reményünk, hogy e roppant basilicának — melynek párja hazánk­ban nincs — fölszentelése 1854-ben megtörté­­nendik. Az esztergomi főkáptalan, szintén fent a várban, lakházai előtt, az úgynevezett káptalan­iért szép angol kertté alakította. Úgyszintén múlt őszszel a főkáptalan e várba föl és levezető utakat, melyek azelőtt igen rosz állapotban voltak, saját költségén kijavíttatta. Azon hírek, melyek már régóta a birodalmi hírlapokban keringtek, miszerint t. i. ő herczeg­­sége az ország prímása bibornokká volna kine­vezve , — nemsokára valósulandnak; nem csak puszta szó után írhatjuk, hogy ő szentsége a ró­mai pápa, herczeg-prímásunkat a legközelebbi titkos consistoriumban,, bibornoki kalappal s kö­penynyel szándékozik megajándékozni, őszinte szívvel kívánjuk, hogy ő herczegsége, ki ép oly példátlan buzgalma, mint kegyes és jó főpásztor, ezen fényes méltóságot a legjobb egésségben el­érhesse , és hosszas évek során át viselhesse,­­ mert benne az Uralkodó Felség trónjának tán­­toríthatlan hívét, a hit szilárd oszlopát, és a haza hatalmas nemzetét bírja. A városunk körüli hegylánczolat komor szint öltött magára felül, hogy tél közepette va­gyunk ; de az mit sem tesz — itt a farsang és tánczvigalmai, mik a társas életnek vigabb órákat nyújtva, a természet komorságát feledtetik. Végül még az időjárásról egy pár szót. E­­rősb fagy csak 8ig tartott, 9-én gyenge szép ta­vaszi idő állt be. A hévmérő többnyire 0 fölött 6—8 egész 10 fokig áll. Ilyen időt máskor ápri­lisban sem élvezhetünk. A vetések igen szépek vidékünkön. Gazda­emberek igen sokat nyertek, mert a marha többnyire most is kijár. De a ga­bona ára mégis egyformán áll. A marhahús font­ja 19-ről 17 krajczárra leszállt, de azért a mé­szárosok is tudtak magukon segíteni, a vágó­le­gények panaszoskodnak, hogy még soha oly rosz húst nem vágtak, mint jelenleg. Húsúnk sovány ugyan, hanem annál keményebb. Jász­kisér, jan. 19. A jászkiséri tiszaszabályzó társulat harma­dik közgyűlését akarom e néhány sorokban rövi­den megismertetni a közönséggel. Ha nem csal emlékezetem, e társulat 1851 -ik év júliusa havában létesült, s minthogy tagjai Kiséren jöttek össze, a helyről s tán még más ok­ból is ,,Kis-éri egylet”nek neveztek. Második közgyűlése, mely 1852-ben tarta­tott , a magas kormány által ahhoztartás végett kiadott szabályokhoz alkalmazkodott, annak u­­talma­s pártfogása alá helyezé magát. Elnökül felkéré Stamecz Mayer János h­agát, alelnö­­kül­t, S­z­á­n­y­i János urat, mint egyikét a leg­buzgóbb s leghatályosabb férfiaknak. Ezeknek felváltva elnöklése alatt ugyanakkor, terv készí­tésével álladalmi főmérnök Fodor János úr bí­zatott meg, ki miután roppant hivatalos foglal­­­kozásának daczára is — a posteriori szólva — igen mérsékelt árért fölvállalta a tervadást; mi­után minden megjelent községi küldöttek arány­lag vagy pénzt vagy napszámot ajánlottak a kez­dendő munkára; s miután végre elnök May­er úr, a terv megkezdéséért járó , s utóbb az illető uraságok és helységek , nem több, mint egy pengő krajczs­rjaikból összegyűlendő előlegezést megajánlotta , a társasági gyűlés , mint már ün­nepélyesen s forma szeri­nt, mint a hova ha­marabb benyújtandó tiszta szabályozási terv megszemlélése végett, annak idejében ismét ösz­­szejövendő. Kísér városa főjegyzőjét J.rendes ügyvéde s jegyzőjéül illő fizetés mellett elvá­lasztva f­eloszlott. E társulat tagjait illetőleg csak annyit mond­hatok, hogy annak a Sarudtól Szolnokig, a Tisza jobb partján fekvő helyek s pusztákat biró min­den községek és uradalmak tagjai közé tartoznak. A harmadik közgyűlés folyó hó 17-én vette - felsőbb engedély következtében — kezdetét, s végződött 18-án, számos érdekeltek jelenlété­ben. Ily messze, ily lényeges, s a czél elérését se­gítő ügyekbe még egy gyűlés sem ereszkedett. Mindjárt a gyűlés kezdetével kizárta főmér­nök úr, 1700 s egynéhány pengő forintba került, gyönyörű tervét tartalmazó abroszainak táborát. Láttunk szép mappákat, szép mappákon szép hi­dakat, nagy töltéseket, csinos átjárásokat stb. Mivel azonban e valóban remek dolgozatok tech­nikáját megérteni, még a tervező paedagogikai e­­lőadásai mellett sem sikerült: megnyugvánk a­­zon tőle vett tudósításban, hogy munkáját a leg­felsőbb helyen fogják megbírálni, s a kivihetőség alapján gyámolitni. A terv mathematikai szemléje után , minden fő pénzről gondolkozott: mennyi, honnan, mi­ként szereztethetnék leghamarább ? Voltak­ n­é­­hányan, kik kölcsöntől iszonyodva, az ismeretes billikomi mottot: ,,fuss vagy fizess“, mondván ki elvükül, megajánlották a rájok, s illetőleg köz­ségükre eső költségek negyedrészenkinti mega­dását; azonban már ekkor épen nyolczra zúgott az estharang — az éj istenasszonya kiterjesztő kís­ér fölött sötét-nyirkos szőnyegét — a zöld asz­talon álmosan pislogtak a tiszt­itatlan gyertyák, s egy pohár b­ea hörpölése után minden test a nyugalom lágy párnáira vágyakodott — et res severa ad diem crastinam differebatur. Január 18-án reggel újólag összejővén a gyűlés , egyhangúlag elhatározta , több valóban jeles és meggyőző előterjesztések következtében, a szükséges pénzösszegért, vagyis 326.000 pengő­s forintért a magas, kormányhoz folyamodni; oly világos kijelentéssel, hogy ha az atyáskodó jó­ságot különben is nagyban gyakorló magas kor­mány — miután már eddig, csaknem tíz hason­­ezímű társulatot gyámolít hatályos segítségével — a mérnökileg megszabott összeget meg nem adhatná, akkor főelnök St. Mayer János az m­aga közbejöttével, akár tíz évi törlesztésre, akár mérsékelt kamatra fölveendő pénzösszeg iránt, e gyűlésnek 3 hivatalosan kiküldött tagjai intéz­kednének. Ezek után az ártér libellálása érdekében, fő­mérnök ur mellé még — az illető helyről — két szakértő mérnök kikérése inditványoztatott, s ál­­lapittatott meg, a két munkálandó mérnökök, fő­mérnök ur vezénylete alá tartozandván. Továbbá kimondatott, mikép a magukat munkára fölajánlott községek által végzendő 44.000 köb­ölön felül eső töltések megkészíté­­sére vállalkozóknak csőd fog hirdettetni. Ennek kapcsában, egy igazgató, pénztárnok, szertárnok szükségeltetnek, kik bár szintén csőd útján nye­­retnek meg, mégis érdekelt személyek tartoznak lenni. Az igazgató, a pénztárnoknak ellenőre lesz. Amaz mintegy 1200, emez 1100 pengő fo­rintnyi salariumban részesül, de biztosítékul 5000 ezüst forintnyi vagyont köteles mindegyik kimutatni, míg a szertárnok fizetése 800, cau­­­tiója pedig 1000 pengő forintban állapítta­tott meg. Végre a gyűlés, kormánybiztos M­u­h­a­r­a­y János úr erélyes kitartása megköszönésével, s azon jegyzőkönyvbe igtatott nagyon méltányos óhajtás kifejezésével záratott be : vajha a Tisza árjaitól megmentendő Kisér, Kürti puszta, La­­dány, és Apáthi ezerekre menő hold földjei, a más oldalról sok ízben rémesen fenyegető Zagyva- Tárna hullámrohamai ellen is biztosíttatnának, mely végre a magas kormány alázatosan megké­retni rendeltetett, hogy a netalán számba nem vevőket, saját javuk mielőbbi felgondolására, s önhasznuk mellett másoké előmozdítására is szó­­­rítani méltóztassék. F e n e t o n, Végvidék, jan. 22. 31-(­ A földadó-ideiglenes körüli munkála- I tok e vidék nagy részében , szered-galanthai 51 községét magában foglaló kerületben , mennyire tudomást szerezhettünk magunknak , befejezet­teknek mondhatók, s saját, több évi tapasztalá­sunk után e tájékról szerzett ismeretünkhöz ké­pest bízvást állíthatjuk , hogy azok a valóságnak híven megfelelnek. Az őszi gabonatermés, mely két határt kivéve, mindenütt vettetik, 9—5, a ta­maggal van felvéve, adóalapul szol­gáló föld összes jövedelme pedig csekélység hi­­ján 600,000 pftra van számítva. Ezen ritka pon­tosságot s ernyedetlen szorgalmat nemcsak felté­telező, hanem tettleg tanúsító munkálatoktól mi igen nevezetes eredményt s érezhető jobbra for­­r­ás remény­ünk a földadóztatási rendszerre nézve, kivált hol a tagosítás már megtörtént. E­­zentúl ugyanis nem leend szükség a föld kiterje­dését, minőségére keveset vagy semmit se te­kintve , venni adóalapul, hanem lehetségessé té­tetik annak biztossággal reménylhető hasznára , vetni ki az adóilletéket­­­s Így az adózási teher helyes arányban kellőleg feloszlathatván, az az arányosság törvénye szerint mindenkire nézve könnyebb rend. Továbbá a tagosítás által saját birtokát kiki evidentiába hozván, könnyen tu­­domást szerezhet arról, hogy valójában csak sa­ját adó alá tartozó birtokától adózik, mert pél­­­­dául tudnánk említeni községet, hol múlt adóév­ben, a tagosítás által a határ valódi kiterjedése kitölnvén, jött világosságra, hogy azelőtt a ház­­épületek helyei, udvarok, adóalapul szolgáltak. Az évenkint megújuló ujonczozási intézményhez a nép szokni kezd, legalább korántsem vehetni észre azt a rémülést, mely az ezelőtti 8— 10 évben előforduló ujonczozáskor a népet átalánosan meglepni szokta; mi leginkább azon oknak tu­lajdonítható , hogy egyszerre csak kevesen alig érezhető számban vétetnek ki övéik köréből, s a­kik besoroltatnak, mint legközelebb múlt pár évben történt, szabadsággal ismét haza bocsát­tatnak, aztán igazat mondva, a magyar természe­ténél fogva a fegyverviseléstől soha sem is irtó­zott. Helyén látjuk itt megemlíteni azt is, hogy az illetők a bevett újonczozási rendszernél ta­pasztalván , habár csekély mértékben is eddig , hogy a kora házasság a sorshúzástól senkit sem ment fel, ösztönszerüleg mintegy tartózkodnak jelenleg mindazok a házasságtól, kik némi való­színűséggel besorozás alá kerülhetnek. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) F­ő cs. kir. Apostoli Felsége meghagyásából gr. Thun Leó cultus-minister ur ő excja f. hó 22-éről kelt iratában, a magyarországi hg-primást fontos egy­házi ügyek elintézése végett Bécsbe hívta meg, minek következtében Ő h­erczegsége febr. 3-kán a birodalmi fővárosba indul. * Főherczeg Albert katonai és polg. kor­mányzó ur ő cs. Fensége jan. 25-kén délután há­rom és négy óra közt a pest-lipótvárosi kath. tem­plom építési színhelyét a legkedvezőtlenebb idő­járás daczára megtekinteni váéltóztatott Mint­hogy a zordon idő tekintetéből a látogatás az épí­tési bizottságra nézve egészen váratlan volt, csak az ott mindig jelenlevő felügyelő tiszt vezethető Ő Fenségét a templom alap­falai megtekintéséhez. * Az Afrikáról czímzett egyesület Párisban, melynek kitűzött czélja : az afrikai néptörzseket oltalmazni, felszabadítani és felvilágosítani, külö­nösen pedig a rabszolgaság és rabszolgákkal­ ke­reskedés megszüntetésére közremunkálni, Ma­gyarország hg-primását közelebb tiszteletbeli el­nökévé választotta. Érdekesnek tartjuk ez egye­sület hivatalos kimutatásaiból, habár nem egészen ide tartozólag, a „Religio“ szerint, a következő adatokat közleni: Jelenleg a keresztény hatalmas­ságok birtokaiban még 7,500,000 rabszolga talál­­tatik. E számból 3,095,000 az északamerikai ál­lamokra; 3,250,000 Brasciára ; 900,000 a spanyol gyarmatokra; 85,000 Hollandiára; 140,000 a­ déli amerikai köztársaságokra, s végre 30,000 az euró­paiak által brit Afrikára esik. (Az egyesület elnö­ke hg Valentinois) Tehát ennyi emberért csordul ki a köny, midőn a szegény Tárna bátyában a rabszolgák sanyarú sorsa meghat bennünket ily roppant számhoz mily fukar osztalék jut szegé­nyeknek még a könyörületben is. ... * Mint báb­juk , Gálfy ur (K«)Í€Lj*4~-tSz_Aradi közönség igen kedvelt tenoristája holnapután, csütörtökön fog föllépni nemz. színpadunkon , „Ernani“-ban. * F. hó 29-kén délután volt a pesti ágost. evang. esperességi község közgyűlése, melyben az uj választott egyházi és iskolai felügyelők heve- s­zettettek. * Werther budai községi tanácsos ur saját gépgyárában egy kisebb mérvű gőzmalmot építte­tett, mely a napokban megkezdvén tevékenysé­gét, a legjobb minőségű lisztkészlettel szolgál. U­­gyanő a budai uj telepen egy gőzfürdőt is akar ál­lítani. * Kiteleltünk és kitavaszodunk, a­nélkül hogy telünk lett volna, ha csak februárius mind­azt ki nem pótolja, mit december és januárus el­mulasztott. F. hó 29-kén már egy gőzös elindult Zimonyba, igen sok utast vitt fedezetén, s az egész látványnak csak az utasok bundái adtak némi té­lies szint. Két székirakhajó is érkezett a nem sokára nagy forgalomban megnyitandó gőzhajó­zás előleges rendelkezésére. A helybeli gőzhajó­járatok megnyitása is nem sokáig fog késni — ha az idő így tart. * A cs. k. Dunagőzhajózás eredményének ki­mutatása 1852 nov. végéig, összehasonlítva az 1851-ik évi forgalmi sikerrel, világos bizonysága annak, hogy e vállalat kétségtelenül egyike a bi­rodalom anyagi fejlődésére nézve a legfontosabb vállalatoknak, s hogy emelkedésének s hivatásá­nak teljes köre még koránt sincs betöltve, s bizo­­nyosan még virágzóbb jövőnek néz eléje. 1852- ben 5,675,661 ft 48 kr. volt a bevétel, 1851-ben­­ 4,505,094 ft 33 kr. pp. E szerint a jövedelem is-­­­mét 1,170,567 ft 15 krral növekedett. A Duna­­gőzhajózásnak ez emelkedése az erélyes­­és buzgó igazgatóság törekvésein kívül főkép azon körül­ménynek tulajdonítható, miszerint a közbenső vámvonalak megszüntetése a magyar austriai ke­reskedelmi forgalom arányait rendkívül emelte. A vaspálya megnyitása s hatalmas versenyzése daczára a személy és áruszállítás a gőzösökön mégis 25 petlel szaporodott, mi a forgalmi esz­­­­közök viszonyos emelkedését s a kereskedelmi mozgalmak élénkülését kétségen kivü­l helyezi. * Az alagút­építés előmunkálatai már folya­matban vannak : a munkálatok felügyelésére és vezetésére egy külön iroda rendeztetett el a bu­dai lánczhidfő jobb oldalán; — a függőleges fú­rásra kijelölt központ a Szt György téren már k­­örül van czövekelve, s csaknem annyiféle ma­­i­gyarázatokra ad alkalmat, mint midőn Debreczen-­­­ben az artézi kutakat sí­rták, mit mindent nem­­ sejtett a tömeg e mystikus faköpönyegek alatt.­­ A pesti nemz. casino, mely mint tudva van , lázi ügyeit igen szép rendben szokta tartani mi­után könyvtárát teljesen rendbehozta és a tagok i­lassenálatára pontos könyvtári jegyzéket nyoma­tott, pénztárának évi számadásait készítette el az e czélra gr. Zichy Miklós­­elnöksége alatti szám­­vizsgáló bizottmány, az elnök s a pénztárnok Szek­­rénesy Dániel aláírásával 1852-től dec. 31-kéig a pénztár állapotáról egy nyomtatott kimutatást bocsátott közre a napokban, mely kimutatásból kitűnik, hogy a casino rendes bevétele 1852-re volt 29,491 ft 8 kr, ehhez számítván, mit a társa­ság kiadott pénztőkéi, vagy részvény útján ka­pott, összes bevétele 35,194 pft 27 kr. Rendes ki­adás összege 18,035 pft 1 kr, a rendkívüli kiadá­sokkal együtt összesen 23,016 pft 10 kr. A kia­dások rovatában ezúttal nem látjuk azon pontot, mely eddig minden évben élettáblául szokott szol­gálni, t. i. a kártyát, hanem annál örvendetesebb, hogy helyette elmondhatjuk, miszerint az egylet 1852-ben hírlapok s folyóiratokra 872 ft 13 krt, könyvekre 558 ft 27 krt költött, továbbá a könyv­tári „Kalauz“ 850 példánybani nyomtatására 884 ft 20 kr s a Kalauz szerkesztői jutalomdijára 200 pft fordittatott; uj szerzeményekre adatott 694 ft 57 kr, végre az egyesület gyarapodását bizo­nyítja az, miszerint a tőkepénz nevelésére ismét 1200 pft szakittatott külön. A nemzeti színházi páholy, melyre az egyesület felszereléssel együtt 1925 pftot adott ki, 1369 pft 20 krt hozott be. Az egyesület tőkéjének forgalmára nézve dicsérendő részvétet és ügyességet fejt ki ezúttal, hogy úgy­szólván minden hazai részvény vállalat­ban pénzer­­ejéhez kitelhető részt vesz. Az egyes tételek egy­befoglalása után, a casino mostani valóságos és re­mélhető összes pénzértéke 59,787 pft 10 kr. * E napokban a belvárosi zöldfanterában egy szabó, lakásáról lejőve a lépcsőzet alján egy körülbelől 4 napos csecsemőt talált, mely könnye­dén beburkolva, a hideg miatt már csaknem meg­dermedt. Miután az anyát kitudni nem lehetett, a gyermeket a város vette gondjai alá. Lám a lágy tél ellen panaszkodunk, pedig mily rideg tél és fagy van meg az anyák szívében is ! * Egyező hírek szerint a czukorrépa az idén oly kevés termett (vagyis jobban mondva termesz­­tetett), hogy a czukorgyár ellátására egyátalában nem elégséges, minélfogva a gyár az „Ostd. Post“ levelezője szerint kénytelen volt ismét a gyarmati nyers czukorhoz folyamodni, hogy ennek finomítá­sával foglalkozhassék. Különös, hogy ily nagy és per eminentium földművelő ország egyetlen egy gyárt nem képes a foglalkozásához szükséges ter­ménynyel ellátni. A nőegyesületi álarczosból a nemzeti szín­házban mintegy 3330 pftot jövedelmezett, ebből a színház által viselt költségekre s napi jutalékul 1000 pft levonatvan, maradt 2330 pft — a sze­­gények számára. A pesti ideig a német színház igazgatója a­­ „Wanderer“ szerint Bécsben, az ottani operaház tagjaival egyezkedik, hogy martius és április ha- j­avabian színpadán vendégszerepeljenek. Ugyana­zon lap azt is hirte, hogy a magyar opera Bécs-­­ be utazik. E híresztelt Kreutz und Quer­züg-ek teljesednek-e, meglássuk. A lövésztársulat tánczvigalmában a nemze­t színházban január 30-án szép és nagyszámú báli­s sereg gyűlt össze. A tánczterem habár zsúfolva­­ nem is, de annyira még­is tele volt, hogy a sétálók alig kerülték ki emitt a könyök-scyllát, már amott a könyök-charibdisbe ütköztek. Álarczosok is nagy számmal voltak, kiknek azonban nagy része hall­gatott — természetesen viccből: sok nem akar­ta elárulni, hogy ő is lövész, a­mennyiben bakot tud lőni. — A zenekar ma is fáradhatlanul harsogtajá le a kedves csárdásokat, Wanda és Rigoletto né­gyest. De volt is kinek, mert egyszerre száz pár tánczos is volt forgal­omban! * A Gazd. lapok hírlik, hogy az úrbér meg-­­­szüntetésével károsodott földesurak érdekében­­ hozott moratórium törvény, a­mely szerint a jelv­­­zálgos hitelezők ezen földesurak irányában a­­ kölcsönzött tőkéket fel nem mondhatják, s egye­lőre csak a kamatokkal kell megelégedniök —­­ mindkét rész igényeit s érdekeit kellő tekintetbe­­ vevő módon fogna rendeztetni, s az adóssági te­her a földesuraknak járó úrbérpótlási előlegezé­sekkel akként fogna arányba hozatni, hogy a hi­telezők, kik közt takarékpénztárak s egyéb jóté­kony czóló intézetek is vannak, megfelelő bizto­sítékot nyerjenek. * A nemz. színpad játékrende: jan. 22-ken Próféta. A cziraszerepet Young helyett Jekelfalusi úr énekelte, ki ma először lépett föl színházi kö­zönség előtt. A siker, melyet e fiatal műkedvelő aratott, minden várakozást fölülmúlt. Hangjának természeti előnyeivel már is szép gyakorlottságot, és kellemes, megnyerő külsejével elég gömbölyű játékot párosít. Különösen közép hangjaiban igen sok báj és erő van, mi egy fejlődő énekesnél min­dig a legjobb hangalap. A közönség az említett , ajánló tulajdonok felett még a magyar szöveg tiszta kiejtését is hallván, exaltálva volt. — 23- án Fialni házasok és álarczos bál. — 25-én St. Georges lo­­va.* 25-én Richelieu párbajai. — 26-án Nor­ma. 27-én Koldusné. — 24-án St. Georges le-­­ vág. — 29- kén Hugonották Kaiser-Ernst javára.­­ 30-án A bácsi és álarczos bál. A pesti szegény gyermekkórház javára­­ február 5-kén adandó tánczvrgalomra a helyárak következőkép ál­la­pitt­attak meg: egy első rangú páholy 10-, második 8-, egy fauteuil-ülés 3 ft, a bemenet a terembe 1 ft 30. A táncrestély napján­­ d. u. 5 órától kezdve a bemepeti jegy 2 ft, a kar­zat 20 kr. Minél busásabb jövedelmet óhajtunk ez emberbaráti tevékeny intézetnek. * A magyar nemz. muzeum 18 *2 Julius 1-től dec. 31 ig ismét számos ajándékok, részint pedig megvétetett tárgyak által gazdagodott. A híva- 118

Next