Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)
1853-04-01 / 78. szám
Pest, Péntek, Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek Utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. *0 kr. Helyben: félévre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda van: Országut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewalderházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik emeletben , vidéken minden cs. kir. postahivatalnál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmentesitendők. A „Budapesti Hírlap44 a kormány magyar hivatalos közlönyére az előfizetés vidékre félévre 10 pfrt., évnegyedre 5 pft 30 kr. Helyben félévre 5 pfrt., évnegyedre z1 pft Előfizethetni helyben a lap kiadóhivatalában, vagy a szerkesztőségnél, vidéken a cs. k. postákon. A t. sz. közönség tisztelettel figyelmeztetik, az előfizetési megrendelés mielőbbi megtételére, hogy a a kiadóhivatal teljes számú példányokkal szolgálhasson. HIVATALOS RÉSZ. 1853-diki január 26-kán kelt császári nyiltparancs , mely által a cs. kir. polgári és katonai letéthivataloknál feltételi illetéket (számlábért, letéti dijt) tárgyazó eddigi szabályok helyébe uj törvényes határozatok rendeltetnek. (Folytatása és vége.) VI. Illeték mértéke. a) Érték és tartam szerint. 9. §. Az illeték a tárgy értéke s egyszersmind az eltétel tartama szerint az érték minden forintjától tesz: a) pénz és ékszerekért 1 évigleni eltételi tartamnál........................................ V* 1 éven túl 5 évig 5 )) I! ^ » 10 „ ,, 15 „ 1® » ‹‹ ® . A gyámság és gondnokság alatt levők számára azonban az illeték krajczáron túl soha nem szabatik ki. ¥‹ 3/m i — i V» b) Oly papirosokért, melyek forgalom tárgyát képezik, az illetéknek fele fizetendő. Az értéköszveg azon része, mely egy forint törtrészeiből áll, az illetékkiszabásnál nem számítandó föl. Az illeték si kron aluli törtrészei nem szedetnek be... ( b) A tartam szerint egyedül. 10. §. A csupán az eltétel tartama szerint fizetendő illeték tesz: I. Jogi okmányokért (az 1850-ki február 9-én és augustus 2-kán kelt törvény 3. sz. (1. §.) 5 évigleni eltételi tartamnál — 15 krt. &éven túl 10 évig ... — 30 ,, 10' h1 » d5 ■ . . . 45 ,, 45'.. b ' • 1 ft. „ azonban azon korlátozással, hogy az eltételi illeték, ha az okmány az 1850-ki február 9-kén és augustus 2-kán kelt törvény szerint illeték alá van vetve, az említett törvényben arra nézve meghatározott bélyeg és illetéköszvegnél nagyobb öszveget soha ne képezzen. Ezen illeték minden ilyes okmányért, ha ugyanazon letételi szám alatt több ilyetén okmány létetett volna is el, megfizetendő. Pusztán azon okmányok vagy mellékletek, melyek az ilyes jogi okmányokhoz tartozó részeket képezik, mentesek az illetéktől még azon esetben is, ha különböző letételi számok alatt térettek el. II. Az I. alatt említett okmányokhoz nem tartozó minden egyéb irományok és okmányokért fizetendő illeték tész: 5 éviglenfeltételi tartamnál '6 krt. 5 éven túl 10 évig ... 12 ,, IQ. . m j³ , 1 ® (5 ' - ♦: • 18 )» 15 ,, „ .... . . 24 „ Ezen esetben az illeték, még akkor is pusztán az egyszerű öszvegben szedetik be, ha a több, egy letételi szám alatt eltett irományok vagy okmányok egyszerre adatnak ki. Ha a kiadandó okmányok vagy irományok különböző letételi számok alatt tétettek el, vagy az egy szám alatt eltett tárgyak különböző időkben adatnak ki, úgy az első esetben az illeték a letéti számok szerint, a második esetben pedig annyiszor szedetik be ,ahány kiadások történnek. c) Ha a kiadás az illeték mindkét nemének tárgyait foglalja magában. 11. §. Ha oly tárgyak, melyektől az illeték a 9. § szerint fizetendő, az illeték alá pusztán az eltételi tartam szerint vetett más tárgyakkal egyszerre adatnak ki, úgy az utóbb említett okmányokérti illeték különösen csak akkor szabatik ki, ha azok eltétele a többi kiadott tárgyakkal nem egy ezve történt. VII. Az illeték lejártának időpontja. 12. §. Az eltételi illeték csak a letétemény kiadásánál fizetendő le. Ha azonban valamely eltett tárgy azon föltétel alatt adatik ki, hogy a helyett valamely más, hasonló illetékkiszabás alá vetett tárgy, azonban csekélyebb öszvegben, avagy valamely csekélyebb illetékosztályba tartozó tárgy újra eltétessék, úgy már a föltételezett kiadásnál az eltétel tartamának figyelembe vételével az első esetben az illeték azon öszvegtől, amennyivel kevesebb tétetett vagy teendő ismét le, a második esetben az illetékek azon különbsége fizetendő le, a mely keletkezik, ha a kiadott és újra eltett tárgyért járó illetékek az eltétel kezdetétől az elsőbbnek kiadásáig fölszámittatnak s egybehasonlittatnak. VIII. Azon szmély, mely által az illeték fizetendő. 13. §. Az illeték lefizetéséve a kötelezettség azon felet illeti, melynek az eltett tárgy kiadatik, tekintet nélkül arra, várjon ezen felet a letevő vagy valamely más személy irányában a kárpótlási igény illeti-e vagy sem. Az illetékérti kezesség. 14. §. Az eltételi illeték az eltett tárgyat terheli, és magánjogi czimekből ezen tárgy iránt eredő minden követelések előtt elsőbbséggel bír. Az illeték lefizetése előtt az eltett tárgyat kiadni nem szabad. Ez alóli kivétel csak a vezető járási pénzügyi hatóság által, az illeték kellő biztosítása mellett engedtethetik meg. X. Az illetéknek helytelen kiszabás miatti viszszafizetése. 15. §. Amennyiben valakitől az illeték szabályellenesen, vagy a szabályszerű öszvegnél nagyobb öszvegben szedetett volna be, az illetéktelenül fizetett öszveg viszszafizetése a történt fizetés utáni egy évi időszak alatt követeltethetik. XI. A panasztámasztás módja. 16. §. Aki magát az eltételi illeték kiszabása által terhelve véli, az elleni panaszát a járási pénzügyi hatóságnál, és további folyamodás útján az országos pénzügyi hatóságnál s a cs. k. pénzügyi minisztériumnál benyújthatja. A járási vagy országos pénzügyi hatóság határozata ellen intézendő folyamodás, a kihirdetés napjától számítandó tizennégy nap alatt benyújtandó. Bírói eljárásnak sem azon kérdés iránt, várjon illeték fizetendő-e vagy sem, sem annak kiszabása iránt, nincs helye. XII. Átmeneti határozatok. 17. §. Az ezen törvény szerint számítandó eltételi tartam kezdetéül, azon letéteményeknél, melyek azelőtt oly, nem országfejedelmi bíróságok őrizete alatt léteztek, melyek eltételi illeték beszedésére jogosítva nem voltak, azon időpont tekintendő, melyben a letétemények az erre rendelt cs. k. hivatalok vagy pénztárak által átvétettek vagy még átvétetni fognak. 18. §. Ha pedig a letétemények már azelőtt országfejedelmi, vagy oly nem országfejedelmi bíróságoknál léteztek, melyek letéteményeitől számlabér volt fizetendő, úgy az eltétel tartama annak eredeti kezdetétől számítatik ugyan, azonban az eltételi illeték ezen törvény szerint csak akkor szedetik be, ha ez a kötelezettre nézve az előbbi szabálynál kedvezőbb, és a kiadás az ezen törvény hatályba lépte utáni első öt évnél később nem történik. Ezen időszak után az illetékfölszámításnak mindig ezen törvény szerint kell történnie. 19. §. Ezen törvény határozatainak végrehajtásával pénzügyi miniszerünk s az igazságügyi miniszer bizvák meg. Kelt császári fő- és székvárosunkban Bécsben ezernyolczszáz ötven harmadik évi január huszonhatodikán, uralkodásunk ötödik évében. Ferencz József, s. k. (PH) Gr. Bud - Schauenstein. Cseréh. Krauss. Baumgartner. Legfelsőbb rendeletre: Kanson net. 1848 és 49-ben fegyveres csapatoknak Lombardiába és Badenbe bemenetele által a népjogot Austria és a német szövetség ellenében a legvakmerőbben megsértő, Tessinben megígérték, és úgy látszott, hogy rendet akarnak csinálni. Az utóbbi események mutaták, mennyi komoly szándék volt ez ígéretben. E tények most nem fognak feledésben maradni. A forradalmi párt Tessin kantonban, hívei száma és az egész ország általános politikai irányánál fogva, tagadhatlanul biz fentartási erővel. A propaganda, míg csak lehet, e kantont munkássága kedvencz földjéül tekintendő. A kantonbeliek Lombardiában részint forradalmi ügynökök voltak, azon nagy transito által, mely Olaszországból a schweizi hegyi utakon át Európa minden részeibe vonul, különösen Tessin és Milano közt igen élénk kereskedelmi forgalom létezik, mely eszközül szolgált egy csaknem leleplezhetlen és megfoghatlan forradalmi közlekedésre. Ez a tényállás, melyből könnyű a következtetés. Egyébiránt Tessin kanton alkotmánya a többi kantonokéhoz igen hasonló. Törvényhozó hatóság a nagytanács, mely, minden 4 évben újra választatik és 114 tagból áll. De a kilépők újra választhatók. A választójog elég korlátlan, de gyakorlatban és a választási terrorizmus miatt csak a radikál párt gyakorolja azt. Ennélfogva a nagytanácsban, kevés kivétellel, csak egy választott egyének ülnek. A papnöveldék és kolostorok eltörlése által, melyek oly nagy és becses befolyással voltak a nép erkölcsi magatartására, az országba irányzott forradalmi árnak egy szilárd védgátját szándékoznak lerontani. Az államtanács, vagy kormány 9 tagból áll, kik közöl egyharmad minden évben kilép, s egy évig meg nem választható. A nagytanács által választatik. — A nemzeti tanácsba Tessin kanton 6, a rendi tanács 2 képviselőt küld. A szövetségtanácsban Tessinből Franscini ül. (W. Z.) Tessin kantonból. Tessin kanton hajdan jobbágyfölde volt Úri, Schwyz, Unterwalden és Luzern városoknak, és csak 1815-ben vézetett fel az önálló schweizi kantonok közé. Népessége 100—115 000 olasz, legnagyobb része a hegyek közti völgyekben lakik , melyek különböző irányban elnyúlnak , és legtöbbnyire a Langensee és luganoi tavakra nyílnak; leginkább marhatenyésztésből élnek, azon vidékeken pedig, hol a két nagy hegyi országutak a sz. Gotthárdon és Bernhardon elvonulnak , valamint a nagyobb helységek és városokban kereskedés, áru- és személyszállításból. 1830-ig a kanton conservativ irányú volt és mondhatni, hogy ez a nép nagy többségének érzületével öszhangzott. Ebből magyarázható, miért hogy a carbonaria, mely a harmadik évtizedben forradalmi hálóját Felső-Olaszország nagy részére kiterjesztette, Tessin kantonban biztos alapot nem nyerhetett. Az 1815-ki kormány erkölcsiségéről lehetne ugyan a beligazgatásra vonatkozólag egyet mást mondani, de nemzetjogi kötelességeit teljesíté. Tudomás szerint a franczia forradalmi események 1830-ban legelső és legtartóbb viszhangra találtak Schweizban. Tessin kantonban is új életerőt adtak az ott mindig létezett de addig tehetetlen forradalmi pártnak s azt kormányra juttaták, de melyről a conservativek csakhamar leszokták. 1836-ban Mazzini Schweizban tartózkodása alatt az európai propagandát organizálta. Tessin-kanton revolutionizálása neki nagy érdekében állt, mert az igen kedvező térül kínálkozott az Olaszországba át működő forradalmi izgatásnak. Minthogy a lakosság jó magatartása miatt a rendes eszközök nem használtak, az erőhatalomhoz nyúltak. 1839-ben felkelés szerveztetett és hajtatott végre. A kormány székhelye akkor Locarno volt, Luvini-Perseghini vezérlete alatt fegyveres, schweiczi és idegen bandák gyűltek össze Luganoban, Locarnoba siettek és megbuktatták a meglepett kormányt. Annak legtöbb tagja Lombardiába menekült, hol most békés menhelyet találnak. Ez idő óta Tessin-kanton a forradalmi párt kezében maradt, és a forró propaganda valóságos táborhelyévé lön. A forradalom benn és kifelé nagy előhaladást ten. Hogy bizton lehessen kifelé hatni, előbb a forradalmat benn kell biztosítni. Ez utóbbi czél elérésére főeszközül szolgált a kellőleg szervezett és fegyverzett forradalmi csapatok felállítása. Ilyenek lőnek a carabinierik. t. i. kormányhivek czime alatt Bellinzona, Lugano és Locarno városokban mindenféle csőcselék századokra osztott csapatokká szerveztetett, és vezérektül próbált és vakmerő propagandisták létettek. E bandáknak nem volt egyenruhájuk, de egyforma katonaforma ruhát viseltek, állítólag zsoldot nem húztak, de egész éven át kocsmákban tölték idejüket, kivált a városok és határfalukban, választásoknál fegyveresen jelentek meg, terrorizálták a tömeget, sőt véres erőhatalmat is gyakoroltak. E választási botrányok sok emberéletbe kerültek és csak utóbbi évben a nagytanács tagjai választásánál újultak meg legutoljára. Kétségtelen , hogy e csapatok felállítása, melyek lassankint egész Tessin-cantonban elterjedtek , messzemenő propagandista terv szerint már eleinte nem csak Tessin-cantonra volt számítva. — Azok a forradalmi olasz beütő hadsereg magvát képezék. — A fegyveres forradalmi kitörésre Olaszországban a propaganda már rég 1848 előtt gondolt, így szervezte első fegyveres erejét neutrál földön. Tudva van, minő szerepet játszott Tessin kanton, vagy inkább az ott uralkodó propagandista bizottmány az 1848-ks olasz forradalomban. Hosszú vonatokban siettek jól fegyverzett, a többi a crodatoknál jobban szervezett forradalmi csapatok e kantonból Lombardiába, a kormány maga adott fegyvert és lőszert, azok egy része sokat tett Velencze makacs ellentállására. Csakhamar a milánói kitörés után Luvini az említett tessini forrófőnök, Milanóba érkezett és sokáig értekezett az id. kormánynyal. Forradalom legyőzése után a legcompromittáltabbak nagy része Piemontba és Tessin kantonba menekült. Az izgatás újra kezdődött, a katonaság és határőrök boszantása, lázító iratok stb. által. Mazzini ez utóbbiak nyomatására saját nyomdát alapított Capo di Lagoban, mely nagyobb műveket, havi-, heti- és röpiratokat is hozott napvilágra. A menekültek és carabinierik mintegy egy testet képeztek, egy czéljuk volt, s egy kézből kaptak díjokat, a propaganda pénztárából. A fondorkodás oly nagyban ment, hogy még az óvatosabb forradalmi főnökök is Bernben megsokalták, és a menekültek jelzése rendeltetett el; e végett szöv. biztosok rendeltettek, de siker nélkül, a kormány ellenében semmit sem vihetvén ki. A tessini kanton jól ismerte a szöv. hatóság valódi érzületét, semhogy az engedést szükségesnek látná. Hisz minden schweizi tudja, hogy Mazzini , hivatalos kiutasíttatása után, ott még sokáig nyilvánosan járt kelt, egy befolyásolús államférfival Schweizban legbensőbb, sőt személyes közlekedésben állt, majd itt majd amott tartózkodott, hogy később is Angliából utazásokat tett Schweizba, s ismét oly titkon, mint jött, távozott. Alig tehetni fel, hogy ez utakról úgy az angol mint a schweizi hatóságok mit se tudtak volna. A legújabb merény fölötti vizsgálatokból kitünendik, mint ágaztak el annak szálai Tessin kanton és Piemontba, s onnan Angliába, mint középpontba, s mennyiben volt a tessini karabiniteroknak ez előkészített forradalomban főszerep kijelölve. Midőn 1836-ban a menekültek fondorkodását a hatalmak megsokalták, minden hatalmak egyhangúlag erélyes kívánatéra a schweizi hatóságok általános menekült-epuratióhoz fogtak, de néhány hó múlva a játék újra kezdődött. 78. Ápril 1-jén 1853.