Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)

1853-04-01 / 78. szám

78. April 1-jén 1853, Pest, Péntek, Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek Utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. *0 kr. Helyben, fél­évre: 8frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszőrért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lakács László könyvnyomdájában Országút Kunewal- derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2—ik e- meletben , vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente- sitendők. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlap44 a kormány magyar hivatalos' közlönyére az előfizetés vi­dékre félévre fO pfrt., évne­gyedre 5 pft 30 kr. Helyben félévre © pfrt., évnegyedre zf- pft Előfizethetni helyben a lap kiadó- hivatalában, vagy a szerkesztőségnél, vidéken a cs. k. postákon. A t. ez. közönség tisztelettel fi­gyelmeztetik, az előfizetési megren­delés mielőbbi megtételére, hogy a a kiadóhivatal teljes számú példá­nyokkal szolgálhasson. HIVATALOS RÉSZ. 1853-diki január 26-kán kelt császári nyiltpa- rancs , mely által a cs. kir. polgári és katonai letéthivataloknáli eltételi illetéket (számlábért, letéti dijt) tárgyazó eddigi szabályok helyébe uj törvényes határozatok rendeltetnek. (Folytatása és vége.) VI. Illeték mértéke. a) Érték és tartam szerint. 9. §. Az illeték a tárgy értéke s egyszersmind az eltétel tartama szerint az érték minden forint­jától tesz: a) pénz és ékszerekért 1 évigleni eltételi tartamnál........................................ V* 1 éven túl 5 évig 5 )) I! ^ » 10 „ ,, 15 „ 1® » >> ® , A gyámság és gondnokság alatt levők szama­ra azonban az illeték 1 krajezáron túl soha nem szabatik ki. ¥> 3/ m i — i V» b) Oly papirosokért, melyek forgalom tár­gyát képezik, az illetéknek fele fizetendő. Az értéköszveg azon része, mely egy forint törtrészeiből áll, az illetékkiszabásnál nem számí­tandó föl. Az illeték */i kron aluli törtrészei nem sze­detnek be.,: < b) A tartam szerint egyedül. 10. §. A csupán az eltétel tartama szerint fi­zetendő illeték tesz: I. Jogi okmányokért (az 1850-ki február 9-én és augustus 2-kán kelt törvény 3. sz. (1. §.) 5 évigleni eltételi tartamnál — 15 krt. &éven túl 10 évig ... — 30 ,, 10" h1 » d5 ■ . . . 45 ,, 45'.. b ' • 1 ft. „ azonban azon korlátozással, hogy az eltételi ille­ték, ha az okmány az 1850-ki február 9-kén és augustus 2-kán kelt törvény szerint illeték alá van vetve, az emlitett törvényben arra nézve meg­határozott bélyeg és illetéköszvegnél nagyobb öszveget soha ne képezzen. Ezen illeték minden ilyes okmányért, ha u- gyanazon letételi szám alatt több ilyetén okmány tétetett volna is el, megfizetendő. Pusztán azon okmányok vagy mellékletek, melyek az ilyes jo­gi okmányokhoz tartozó részeket képezik, mente­sek az illetéktől még azon esetben is, ha külön­böző letételi számok alatt tétettek el. II. Az I. alatt említett okmányokhoz nem tar­tozó minden egyéb irományok és okmányokért fi­zetendő illeték tesz: 5 évigleni eltételi tartamnál '6 krt. 5 éven túl 10 évig ... 12 ,, IQ: . m j> , 1 ® >5 ' - ♦: • 18 )» 15 ,, „ .... . . 24 „ Ezen esetben az illeték, még akkor is pusz­tán az egyszerű öszvegben szedetik be, ha a több, egy letételi szám alatt eltett irományok vagy ok­mányok egyszerre adatnak ki. Ha a kiadandó ok­mányok vagy irományok különböző letételi szá­mok alatt tétettek el, vagy az egy szám alatt el­tett tárgyak különböző időkben adatnak ki, úgy az első esetben az illeték a letéti számok szerint, a második esetben pedig annyiszor szedetik be ,a hány kiadások történnek. c) Ha a kiadás az illeték mindkét nemének tár­gyait foglalja magában. 11. §. Ha oly tárgyak, melyektől az illeték a 9. § szerint fizetendő, az illeték alá pusztán az el­tételi tartam szerint vetett más tárgyakkal egy­szerre adatnak ki, úgy az utóbb emlitett okmá- nyokérti illeték különösen csak akkor szabatik ki, ha azok eltétele a többi kiadott tárgyakkal nem egyerre történt. VII. Az illeték lejártának időpontja. 12. §. Az eltételi illeték csak a letétemény kiadásánál fizetendő le. Ha azonban valamely el­tett tárgy azon föltétel alatt adatik ki, hogy a he­lyett valamely más, hasonló illetékkiszabás alá ve­tett tárgy, azonban csekélyebb öszvegben, avagy valamely csekélyebb illetékosztályba tartozó tárgy újra eltétessék, úgy már a föltételezett kiadásnál az eltétel tartamának figyelembe vételével az első esetben az illeték azon öszvegtől, a mennyivel ke­vesebb tétetett vagy teendő ismét le, a második esetben az illetékek azon különbsége fizetendő le, a mely keletkezik, ha a kiadott és újra eltett tárgy­ért járó illetékek az eltétel kezdetétől az elsőbb­nek kiadásáig fölszámittatnak s egybehasonlit- tatnak. VIII. Azon szmély, mely által az ille­ték fiz ete n dó. 13. §. Az illeték lefizetésérei kötelezettség a- zon felet illeti, melynek az eltett tárgy kiadatik, tekintet nélkül arra, vájjon ezen felet a letevő vagy valamely más személy irányában a kárpót­lási igény illeti-e vagy sem. Az illetékérti kezesség. 14. §. Az eltételi illeték az eltett tárgyat ter­heli, és magánjogi czimekből ezen tárgy iránt ere­dő minden követelések előtt elsőbbséggel bir. Az illeték lefizetése előtt az eltett tárgyat kiadni nem szabad. Ez alóli kivétel csak a vezető járási pénz­ügyi hatóság által, az illeték kellő biztosítása mellett engedtethetik meg. X. Az illetéknek helytelen kiszabás miatti viszszafízetése. 15. §. A mennyiben valakitől az illeték sza­bályellenesen, vagy a szabályszerű öszvegnél na­gyobb öszvegben szedetett volna be, az illetékte­Vcssin kantonból. Tessin kanton hajdan jobbágyfölde volt Úri, Schwyz, Unterwalden és Luzern városoknak, és csak 1815-ben vétetett fel az önálló schweizi kantonok közé. Népessége 100—115000 olasz, legnagyobb része a hegyek közti völgyekben la­kik , melyek különböző irányban elnyúlnak , és legtöbbnyire a Langensee és luganoi tavakra nyilnak; leginkább marhatenyésztésből élnek, a- zon vidékeken pedig, hol a két nagy hegyi or­szágutak a sz. Gotthárdon és Bernhardon elvo­nulnak , valamint a nagyobb helységek és váro­sokban kereskedés, áru- és személy szállításból. 1830-ig a kanton conservativ irányú volt és mondhatni, hogy ez a nép nagy többségének ér­zületével öszhangzott. Ebből magyarázható, mi­ért hogy a carbonaria, mely a harmadik évtized­ben forradalmi hálóját Felső-Olaszország nagy részére kiterjesztette, Tessin kantonban biztos a- lapot nem nyerhetett. Az 1815-ki kormány er- kölcsiségéről lehetne ugyan a beligazgatasra vo­natkozólag egyetmast mondani, de nemzetjogi kötelességeit teljesité. Tudomás szerint a franczia forradalmi ese­mények 1830-ban legelső éslegtartósb viszhang- ra találtak Schweizban. Tessin kantonban is uj életerőt adtak az ott mindig létezett de addig te­hetetlen forradalmi pártnak s azt kormányra jut- taták, de melyről a conservativek csakhamar le- szoriták. 1836-ban Mazzini Schweizban tartóz­kodása alatt az európai propagandát organizálta. Tessin-kanton revolutionizálása neki nagy érde­kében állt, mert az igen kedvező térül Kínálko­zott az Olaszországba át működő forradalmi izga­tásnak. Minthogy a lakosság jó magatartása miatt a rendes eszközök nem használtak, az erőhata­lomhoz nyúltak. 1839-ben felkelés szerveztetett és hajtatott végre. A kormány székhelye akkor Locarno volt; Luvini-Perseghini vezér­lete alatt fegyveres, schweiczi és idegen bandák gyűltek össze Luganoban, Locarnoba siettek és megbuktatták a meglepett kormányt. Annak leg­több tagja Lombardiába menekült, hol most bé­kés menhelyet találnak. Ez idő óta Tessin-kan­ton a forradalmi párt kezében maradt, és a forr. propaganda valóságos táborhelyévé lön. A forra­dalom benn és kifelé nagy elöhaladást tőn. Hogy bizton lehessen kifelé hatni, előbb a forradalmat benn kelle biztositni. Ez utóbbi czél elérésére főeszközül szolgált a kellőleg szervezett és fegyverzett forradalmi csapatok felállítása. Ilyenek lőnek a car ab i nie- rik; t. i. kormányhivek czime alatt Bellinzona, Lugano és Locarno városokban mindenféle cső­cselék századokra osztott csapatokká szervezte­tett, és vezérekül próbált és vakmerő propagan­disták tétettek. E bandáknak nem volt egyenru- hájok, de egyforma katonaforma ruhát viseltek, állítólag zsoldot nem húztak, de egésk éven át kocsmákban tölték idejüket, kivált a városok és határfalukban; választásoknál fegyveresen jelen­tek meg, terrorizálták a tömeget, sőt véres erő­hatalmat is gyakoroltak. E választási botrányok sok emberéletbe kerültek és csak utóbbi évben a nagytanács tagjai választásánál újultak meg leg­utoljára. Kétségtelen , hogy e csapatok felállítása, melyek lassankint egész Tessin-cantonban elter­jedtek , messzemenő propagandista terv sze­rint már eleinte nem csak Tessin-cantonra volt számítva. — Azok a forradalmi olasz beütő hadsereg magvát képezék. — A fegyveres for­radalmi kitörésre Olaszországban a propaganda már rég 1848 előtt gondolt. így szervezte első fegyveres erejét neutrál földön. Tudva van, minő szerepet játszott Tessin kanton, vagy inkább az ott uralkodó propagan­dista bizottmány az 1848-ki olasz forradalomban. Hosszú vonatokban siettek jólfegyverzett, a többi a crociatoknál jobban szervezett forradalmi csa­patok e kantonból Lombardiába, a kormány maga adott fegyvert és lőszert, azok egy része sokat tett Velencze makacs ellentállására. Csakhamar a milánói kitörés után L u v i n i az emlitett tessini forr. főnök, Milanóba érkezett és sokáig értekezett az id. kormánynyal. Forradalom legyőzése után a legcompro- mittáltabbak nagy része Piemontba és Tessin kantonba menekült. Az izgatás újra kezdődött, a katonaság és határőrök boszantása, lázitó iratok stb. által. Mazzini ez utóbbiak nyomatására sa­ját nyomdát alapított Capo di Lagoban, mely na­gyobb müveket, havi-, heti- és röpiratokat is hozott napvilágra. A menekültek és carabinierik mintegy egy testet képeztek, egy czéljok volt, s egy kézből kapták dijokat, a propaganda pénz­tárából. A fondorkodás oly nagyban ment, hogy még az óvatosabb forradalmi főnökök is Bernben meg- sokalták, és a menekültek belzése rendeltetett el; e végett szöv. biztosok rendeltettek, de siker nélkül, a kormány ellenében semmit sem vihet­vén ki. A tessini kanton jól ismerte a szöv. ha­tóság valódi érzületét, semhogy az engedést szükségesnek látná. Hisz minden schweizi tud­ja, hogy Mazzini , hivatalos kiutasittatása után, ott még sokáig nyilvánosan járt kelt, egy befő - lyásdus államférfival Schweizban legbensőbb, sőt személyes közlekedésben állt, majd itt majd amott tartózkodott, hogy később is Angliából u- tazásokat tett Schweizba, s ismét oly titkon, mint jött, távozott. Alig tehetni fel, hogy ez utakról úgy az angol mint a schweizi hatóságok mitse tudtak volna. A legújabb merény fölötti vizsgalatokból kitünendik, mint ágaztak el annak szálai Tessin kanton és Piemontba, s onnan Angliába, mint középpontba, s mennyiben volt a tessini kara- biniteroknak ez előkészített forradalomban fősze­rep kijelölve. Midőn 1836-ban a menekültek fondorkodá- sát a hatalmak megsokalták, m i n d e n hatalmak egyhangúlag erélyes kívánatéra a schweizi hatóságok általános menekült-epuratióhoz fogtak, de néhány hó múlva a játék újra kezdődött. lenül fizetett öszveg viszszafízetése a történt fize­tés utáni egy évi időszak alatt követeltethetik. XI. A panaszt ámasztás módja. 16. §. A ki magát az eltételi illeték kiszabá­sa által terhelve véli, az elleni panaszát a járási pénzügyi hatóságnál, és további folyamodás ut­ján az országos pénzügyi hatóságnál s a cs. k. pénzügyi minisztériumnál benyújthatja. A járási vagy országos pénzügyi hatóság határozata ellen intézendő folyamodás, a kihirdetés napjától szá­mítandó tizennégy nap alatt benyújtandó. Bírói eljárásnak sem azon kérdés iránt, vájjon illeték fizetendő-e vagy sem, sem annak kiszabása iránt, nincs helye. XII. Átmeneti határozatok. 17. §. Az ezen törvéuy szerint számítandó eltételi tartam kezdetéül, azon letéteményeknél, melyek azelőtt oly, nem országfejedelmi bíróságok őrizete alatt léteztek, melyek eltételi illeték be­szedésére jogosítva nem voltak, azon időpont te­kintendő, melyben a letétemények az erre rendelt cs. k. hivatalok vagy pénztárak által átvétettek vagy még átvétetni fognak. 18. §. Ha pedig a letétemények már azelőtt országfejedelmi, vagy oly nem országfejedelmi bíróságoknál léteztek, melyek letéteményeitől számlabér volt fizetendő, úgy az eltétel tartama annak eredeti kezdetétől számitatik ugyan, azon­ban az eltételi illeték ezen törvény szerint csak akkor szedetik be, ha ez a kötelezettre nézve az előbbi szabálynál kedvezőbb, és a kiadás az ezen törvény hatályba lépte utáni első öt évnél később nem történik. Ezen időszak után az illetékfölszá- mitásnak mindig ezen törvény szerint kell tör­ténnie. 19. §. Ezen törvény határozatainak végre­hajtásával pénzügyi ministerünk s az igazságügyi minister bizvák meg. Kelt császári fő- és székvárosunkban Bées- ben ezernyolezszáz öt ven harmadik évi január hu- szonhatodikán, uralkodásunk ötödik évében. Ferencz József, s. k. (PH) Gr. Buol - Schauenstein. Csőriéh. Erauss. Baumgartner. Legfelsőbb rendeletre: Kan son net. 1848 és 49-ben fegyveres csapatoknak Lombar­diába és Badenbe bemenetele által a népjogot Austria és a német szövetség ellenében a leg­vakmerőbben megsértő; Tessinben megígérték, és úgy látszott, hogy rendet akarnak csinálni. Az utóbbi események mutaták, mennyi komoly szándék volt ez ígéretben. E tények most nem fognak feledésben maradni. A forradalmi párt Tessin kantonban, hívei száma és az egész ország általános politikai irá­nyánál fogva, tagadhatlanul bir fentartási erővel. A propaganda, mig csak lehet, e kantont mun­kássága kedvencz földjéül tekintendi. A kanton­beliek Lombardiában részint forradalmi ügynö­kök voltak; azon nagy transito által, mely Olasz­országból a schweizi hegyi utakon át Europa minden részeibe vonul, különösen Tessin és Mi­lano közt igen élénk kereskedelmi forgalom lé­tezik, mely eszközül szolgált egy csaknem lelep- lezhetlen és megfoghatlan forradalmi közleke­désre. Ez a tényállás, melyből könnyű a követ­keztetés. Egyébiránt Tessin kanton alkotmánya a töb­bi kantonokéhoz igen hasonló. Törvényhozó ha­tóság a nagytanács, mely, minden 4 évben újra választatik és 114 tagból áll. De a kilépők újra választhatók. A választójog elég korlátlan, de gyakorlatban és a választási terrorismus miatt csak a radikal part gyakorolja azt. Ennélfogva a nagytanácsban, kevés kivétellel, csakigy válasz­tott egyének ülnek. A papnöveldék és kolosto­rok eltörlése áltál, melyek oly nagy és becses be­folyással voltak a nép erkölcsi magatartásara, az országba irányzott forradalmi árnak egy szilárd védgátját szándékoznak lerontani. Az állam­tanács, vagy kormány 9 tagból áll, kik közöl egy - harmad minden évben kilép, s egy évig meg nem választható. A nagytanács által választatik. — A nemzeti tanácsba Tessin kanton 6, a rendi ta­nács 2 képviselőt küld. A szövetségtanácsban Tessinböl Franscini ül. (W. Z.)

Next

/
Thumbnails
Contents