Budapesti Hírlap, 1853. május (104-126. szám)

1853-05-01 / 104. szám

Pest, Vasárnap, 104. Május 1-jén 1853. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : f é 1 é v r e: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 80 kr. Helyben, fél­évre: 8frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­se k ötször hasábzott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lakács László könyvnyomdájában Országút Kunewal- derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e- meletben, vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.—Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente- sitendők. HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Bedapesti Hírlap“ a kormány magyar hivatalos közlönyére az előfizetés vl- déláS*© félévre I© pfrt., évne­gyedre $ pft kr. Helyben félévre @ pfrt., évnegyedre /E pft Előfizethetni helyben a lap kiadó- hivatalában, vagy a szerkesztőségnél, vidéken a cs. k. postákon. HivAÄfcoS rész: C Buda, május 1. Albert Főherczeg, katonai és polgári kor­mányzó Ur ő cs. fensége holnap május 2-dikán szemleutra induland az ország délnyugoti részeibe. A magyarországi cs. k. katonai és polg. kormány. NSMiVATALOS RÉSZ. BUDAPEST, május 1. A nap, melyre ma felviradtunk, oly neve­zetes tényeket jelölend hazánk történetében, me­lyek noha közvetlen hatásukban csak Magyaror­szágra terjednek ki, de fontosságuknak hordere- je nem csak a közbirodalomra, de egész Európá­ra kihat. Ma május 1-jén lép tudniillik életbe azuj austriai polgári tűr - vénykönyvMagyarorsz ágban, —ma lép hatályba az ő s i s é g i és egyéb viszonyo­kat rendező m. é. nov. 29-kén kelt legf. nyiltparancs, — és ma szűnik meg az eddigi budai magyar helytartóta­nács. Az 1852 dec. 31. cs. nyiltparancs elveiből kifolyó e tények által két leghatalmasb kapocs illesztetett be a közbirodalom egy ségi szerveze­tébe : a törvénykezési és közigazga­tási egység kapcsai. Nem czélunk itt akár az uj törvénykönyv­nek, akár az uj közigazgatási rendszernek hosz- szas panegyrisét Írni; azokat részint eléggé mél­tányolta bel és külföldi szakavatott s illetékes férfiak tekintélyes szava, részint a gyakorlatnak van fentartva azok előnyeit s jótékonyságát az állam minden rétegzetein át a legutolsó kunyhó­ig, eredményükben kitüntetni. Sem a mai nappal félretett Corpus juris és Tripartitum fölött halotti beszédet nem tartandunk. Ama tisztes kötetek­nek azon érdemüket legalább senki sem fogja el­vitázni, hogy a tör vény tudományt a magyar nem­zetben kifejteni s meggyökereztetni segiték , azt az uj törvény malasztjainak felfogása s méltány­lására képesiték, s igy annak behozatalára az utat előkészítették. S midőn az emlitett intézményeknek szorosan vett hazánkrai üdvös voltát meggyőződésünknek valljuk, nem jut eszünkbee meggyőződés alapjául akár egyik akár másik intézményt magában 1 s mintegy az egesz szerkezetből kiszakítva állítani föl, mert tudjuk, hogy valamint a legtökéletesb művü kerék is nem magában, hanem a gép min­den többi részeivel egy szerkezetté illesztve ké­pes csak a kivánt eredményt előidézni: ez az ál­lamszerkezetben sincs máskép. Nem egyes insti- tutio, hanem minden intézmények együtt és egy­más általi rendszeres hatásban kepezik ama szer­vezetet, melynek az egyénekre közvetve vagy közvetlenül kiható működése a közjóllétnek és államvirágzásnak szülője. E fölfogásban leli alapját fönebbi meggyő­ződésünk ; de abban találja magyarázatát egy­szersmind azon szükségesség is, melynek regi, a szervezetbe nem illő, és annak működését meg­akasztó egyes intézmények ittott áldozatul es­nek , a józan ész törvénye parancsolván, hogy ha egy uj gépszerkezetnek járását egy abba nem alkalmas kerék gátolja, ne a gép vettessék el, hanem a gátló kerék pótoltassék mással. Ily szerves együtthatásban üdvözöljük a mai nappal életbelépő fontos intézményeket. Sza­bad föld, czélszerii törvényhozás és törvényszéki institutiók a jog és igazság, személy és vagyon védelmére, és a bűn büntetésére, egyenlő köz­teherviselés , és egybevágó pontos közigazgatás ■— ezek együtt képezik, és képezték mindig és mindenütt, a közfelvirágzásnak alapját, s ezek­nek Magyarország számára biztosítása lön ma be­fejezve, azon intézmények organicus szervezées, melyekre a közbirodalom már is oly nagyszerű lendületnek indult fölvirágzása fektetve van, Ma­gyarországon is végre van hájtva. De midőn e számunkra fényes jövő zálogául szolgáló eredményt, mint ama közbirodalmi egy­ségnek köszönhetőt, melyben hazánk is befog­lalva van, föltüntetjük, nem feledjük ki ama biz­tosítékokat sem, miket e birodalmi egység hazánk anyagi erejének kifejtésére nyújt, a febr. 19-kén Austria és Poroszország közt kötött vám és ke­reskedelmi szerződés által. Ennek, s a német vám­egyletnek az u. n. adóegylet hozzákapcsolásávali újra alakítása következtében Austria az ösz- szes Németországgal egy kereskedelmi terü­letet képez, melynek határait három tenger mossa. — Az egységi kapocs által az ipari és kereskedelmi fejlődésnek ama nagyszerű és gaz­dag előnyei, miket az emlitett szerződés. nyújt, Magyarországnak is biztositvák. Ekkép lesz le­hetségessé, hogy hazánk, mig a közbirodalmi egy­séges intézmények aegise alatt anyagi és szellemi erejét békén és bizton kifejtheti, egyszersmind munkatőkéjét a világforgalomban lehető leggaz­dagabb kamatig értékesithesse. Tekintve az austriai befolyás és tekintélynek Németországon ez összeköttetésből eredő üdvös sikerét hazánkra, és egy pillanatot vetve a szom­széd keletre, hol Austria legújabban szintén jelen - tékeny előhaladást tett azon befolyásban, mi öt geographiai helyzete mint hatalmassági rangjá­nál fogva illeti, s hol az úgynevezett keleti kér­désnek, előbb utóbb, talán nem sokára bekövet­kező megoldásakor Austria e növekedő tekinté­lye, a birodalomra és igy hazánkra nézve is nagy- fontosságú eredmények nélkül maradni bizonyo­san nem fog : ily kapcsolatokban a ma életbelépő intézmények fontossága sokszorozódik, mert a bi­rodalmi egység azok általi bevégeztetésével vég- kép jogot nyertünk a fényes jövőhöz, melynek Austria, egy ész- szellem- és jóakaratban gazdag, az ifjúság törhetlen erélyével s valódi uralkodói hivatással biró Fejedelem alatt, e- léje néz. 1853. május 1-jét tehát nem csak mint az évtavasznak, hanem mint hazánkra nézve egy uj aera kikeletének is első napját, méltán üdvö­zölhetjük. Levelezések. Becs, april 29. |3] A májusi napok fényesek lesznek Bécsre nézve. Bizonyosnak mondják, hogy a porosz ki­rály ő flge ez időre ide érkezendik. A bajor ki­rály ő flgének megérkezését is mielőbb várják.— D a n i 1 o montenegrói fejedelem mindenütt, hol megjelenik, nagy figyelmet ébreszt. Úgy hiszik, hogy az ő tiszteletére katonai szemle fog tar­tatni. 0, Császár ő Felsége által igen jó- akarólag fogadtatott, s ma Ferencz Károly főherczeg ő Fenségénél mutatá be magát. — A nyugtalanító konstantinápolyi birek utolsó nyoma is eltűnt az itteni börzén. Vájjon azok könnyelmű - leg vagy számított rósz akarattal terjesztettek-e, ez még nincs eldöntve; ez által egyesek minden­esetre nem jelentéktelen anyagi veszteségeket szenvedtek, s a közérdeknek és a kitelállapotok biztosságának megfelelne, ha az eredeti terjesz­tők a következményekért is felelősekké tétetné­nek, hogy ilynemű eset többé elő ne fordul­hasson. Bécs, april 28. A Zordon novemberi idő jár; nem annyira május elseje az, a mi ezúttal a bécsi közönséget aggasztja, esős szeles hideg napjainkat látván, mint inkább a várt nagyszerű ünnepélyeknek sikerülte. Ugyanis a legmagasb vendégek egész koszorúja fogja a legközelebbi hetekben a felsé­ges udvar vendégekint Bécset szerencséltetni. — A montenegrói vladika tegnap óta itt van, s holnap lesz szerencséje Ő Felsége a Császár­nak személyes hódolata mellett köszönetét nyil­vánítani a vett segélyért. A jövő hét elején vá- ratik a görög, valamint a bajor király is, — né­hány napra reá a porosz király és orosz ozár ö felségeik, végre némelyek állitása szerint Wür- temberg királya is, ide érkezendnek. A legna- gyobbszerű katonai s egyéb ünnepélyek készül­nek, s Bécs az 1815-ki fénynek egy viszsugárát láthatni ígéri magának. Nagyon természetes, hogy ily hatalmas fejedelmek gyülekezete, tekintve a világ helyzetét, nem puszta mulatság által élőidé- zettnek látszik sokak előtt, — s egyformasze­rinti fejedelmi oongressus eszméje szájról szájra kering. Mi avatatlanokul nem akarjuk az eszme alapos voltát erősíteni, sem kétségbe vonni, az utóbbit annál kevesbbé , mert ázt fölötte termé­szetesnek látjuk, hogy ezen fejedelmeknek, kik Europa kormányzatába egyenesen, sőt rendkívüli tehetségeik s jellemüknél fogva mondhatni sze­mélyesen befolynak, együttléte, ha puszta mu­latság lenne is , a czél nem maradhat hatás nél­kül a politikai világra, a mennyiben a baráti kö - teléknek egymásközti szorosabb összefüzése ma ■ gában világfontosságuvá válhatik. — A konstan­tinápolyi rémhírek iránt egészen megnyugodott a mindennemű birek és puffok által sokat zak- 1 atott közönség. Az ezüst agiója tegnap óta 9 Virő 9re van szállva. A bárom év előtt sokat vitatott bankreformügy ismét szőnyegre hozatik; — bi­zonynyal jobb időpont van reá most, midőn az agio 9—29 ellenében, s az európai államrend megszilárdult. — Az asztaltánczoltatás már di­vaton kívülivé s unalmassá kezd válni. Paris, april 24. —S.— A kormány késztetve látá magát, a közönséget figyelmeztetni, bogy a távirás már nem monopóliuma a kormánynak, hanem mindenkinek rendelkezésére áll, hogy ennélfogva a távirati sürgönyöket csak nagy vigyázattal kel fogadni. E közlés épen jókor jött, mert a távirati sürgönyök Bécsből és Triestből a legnagyobb bonyodalmakat hirdették a keleti kérdésben. A Moniteur e köz­lésének köszönhető, hogy az árfolyamok, melyek tetemesen leszálltak, ismét emelkednek. Minda­mellett a közönség nyugtalansággal néz ama kér­dés végleges megoldatása elé, mert azon aggo­dalomtól nem tud menekedni, hogy valamely ki nem számítható közbejövő esemény erőhatalmi krisist idézhet elő Ezen aggálynak kell tulajdo - nitani, hogy a legmeseszerübb hírek terjesztetnek és találnak hitelre. Még ez is : Úgy látszik, mint­ha a belga ügynök Konstantinápolyban Menesi- koff berczegnek feltűnő módon udvarolna, és hogy a franczia követség ez iránt Párisba jelen­tést tett. Ez ép oly kevéssé lehetséges, mint hogy az itteni külügyminister e dolgot egy félhiva­talos értekezlet tárgyává tette a belga követ­tel ; de hihetetlen az is, hogy e miatt hivatalos jegyzéket intézett Brüsselbe, melyben t. k. mon­datik : Ezen magaviseleté (a belga ügynöknek Konstantinápolyban) annál feltűnőbb, minthogy minden belga áílamférfiunak fel kell fogni, mikép ugyanazon nap, melyen Konstantinápoly bevéte­lének hire orosz csapatok által ide érkezik, egy franczia hadsereg a belga határokon át fog lépni. Az uj spanyol ministerium programmja meg­lehetősen színtelen. Több sark kérdések érintet-, len hagyattak ez okmányban. így nem világlik ki abból, hogy vájjon a kabinet elődeinek tervével az alkotmány absolutistikai értelemben módosí­tását illetőleg felhagyott-e. Csupán a deGentra- lisatio és a napisajtó iránti törvények az egyetlen tényleg bejelentett tervek. A kabinet Ígéri, hogy a hitelt és a nemzeti segédforrásokat lehetségig kifejtendi, s azon akadályokat mellőzendi, me - lyek az ország tevékenységének ellentállnak. Ez lényeges tartalma azon nyilatkozványnak, me­lyet a spanyol levelezések a kibékités programra - jának neveznek. Én kételkedem a kibékülés őszin­teségében , mert ugyanazon igények, ugyanazon ambitiók, ugyanazon zavarok léteznek ma is úgy mint azelőtt. A nemzet átalában véve keveset tö - rődik az alkotmánynyal, a vaspályák jobban szi­vén fekszenek mint a szószék és a sajtószabadság, de épen azért, mert mindenek felett nyugalmat óhajt, fél a statusquo módosításától, nem magá­nak a statusquonak kedvéért. Mert mintegy nem­zeten kívül ütköznek össze a sok pártok cselszö- vényei; itt az any a-király nő, ki egyenlőtlen ran­gú gyermekeit minden áron infans-okká akarja tenni; amott a progressisták, kik köztársa­ságról álmadoznak; Montpensier hgnő pártja, mely regensséget szeretne , s végre a carlisták, kik Spanyolország sok részeiben bírnak követőket. S mindé pártok irányában oly kormány, mely maga is forradalmi eredetű. Itt le kell mondani minden számításról. De mi belső helyzetét külö­nösen nehézzé teszi, az egy előkelő spanyol ál­lamférfin megjegyzése szerint, kivel e napokban szerencsém volt beszélni, nagy száma az ifjú tá­bornokoknak , kik közöl az egyik dicsvágyóbb a másiknál. A császár azon jogát, mely szerint középitési vállalatokat a törvényhozás beleegyezése nélkül engedélyezhet, körülmények szerint használja vagy nem. Mig bizonyos vaspálya-vonalak a tör­vényhozó gyűlés elé terjesztettek, addig a nagy központi pálya engedélye a kamrák mellőzésével rendelvényeztetett. Morny egyike azoknak, kik­nek az engedély szól. Ön tudja, hogy ő nem vá­lasztatott meg bureauja elnökévé. Azon emberek, kik még egy ellenzéknek lehetségét a kamrákban hiszik, állítják, bogy a kormány nem merészelt a Morny peres ügyei felett boszankodó tisztesb- bekkel daczolni, s ezért vonta el az engedély - ző rendelvény tárgyalását a törvényhozó gyűlés­től. On látja, hogy itt Párisban még mindig nem vagyunk naiv emberek híjában. A Véron-Aguado per előjátéka tegnap Vé- ron és Mirés ellen döntetett el. Ez utóbbiak til­takozása ellenére a törvényszék magát illetékes­nek nyilatkoztatta. Az ítélet indokai erős kifeje­zésekben vannak szerkesztve s Véronnak semmi jóra sem látszanak reményt nyújtani. E perbe is bele volt Morny keverve, minthogy a Constitu- tionnelből birt részéért 500,000 frankot kapott. Hogy Véron lehető megveretésében osztozni ne legyen kénytelen, sietett ugyan azon pénzt Vé- ronra átruházni fez az oka, miért nyilatkoztatta a törvényszék Mornyt ,,az ügyön kívülállónak“) de az erkölcsi megrovásban mindenesetre oszto­zik volt társával a szóban forgó lap birtokára néz­ve. Nem sokára fogok önnek részleteket Írni ezen felvilágosításokban oly gazdag perből. Mára még csak ezen megjegyzést, hogy Véron feje fö­lött zivatar gyűl össze a kamrában; több követek azon véleményben vannak, hogy bizománya leté­telére kényszerittessék. Falragaszokon olvashatni a rendőrfőnök hir­detményét, mely szerint a ,,statistikai bizottmá­nyok“ e naptól kezdve Párisban is megkezdik te­vékenységüket. E bizottmány czélja, a megyék­ben az ország terményző erejét, a városokban az ipar állását ismerni. Közlém már önnel, hogy e rendszabály a parasztok közt nagy elégületlen- seget idézett elő. Párisban sem részesült jobb sorsban. A belügyminister azon nyilatkozata da­czára, hogy semmi fiscusi jellemmel nem bir, a közönség mégis az adók szaporittatásának tervét nézi ki belőle, még pedig annál inkább, minthogy ép most csak a lakbérek, ingó - és személyadók e- melkedéséröl van szó. A legközelebbi napokban ismét számos be- fogatások történtek. Passybanegy dohányzó-szo­bában létező személyek mind befogattak. A Berlinbe kinevezett követ Moustier, mar­quis legközelebb állomására elutazand. 0 nem első családjában, ki Francziaországot Berlinben képviseli. Nagyatyja atyai- és nagyatyja anyai részről már követek voltak a berlini udvarnál, az első II Fridrik Vilmos korában, a másik, gr.La- forest!802 és 1803-ban. Moustier még fiatal ember s házassága foly­tán rokon Montalembert és Mérődé- dal. A júli­usi kormányhoz sohasem akart csatlakozni. A porosz kormány úgy látszik a franczia ka­binet iránti előzékenységét messze kívánja vinni. A Saint-Germain külvárosban beszélik, mikép a berlini rendőrség több ott élő legitimistákat kiu­tasítással fenyegetett, ha hogy ezután is a társa­ságokban a császárról illetlenül nyilatkoznának. Egy másik kedvetlen esemény a legitimistákra nézve, hogy egy itteni egyház lelkésze, Noirlien Márton a császárnál magát bemutattatá. Noirlien gr. Chambord nevelője volt. A mai Moniteur felvilágosításokat ad a kor­mány szándéklatairól a tengeren túli postahajózási vonalakat illetőleg. Az ez ügy vizsgálatával fog­lalkozott bizottmány bárom nagy vonalnak felállí­tását tartja szükségesnek, melyek havonként két­szer Francziaországot Összeköttetésbe hozzák az egyesült államokkal,az Antillák,Mexikó, Cayenne, Brazília es la Plataval. De minthogy számos okok, kivált finanezügyiek , meg most nem engedik meg a kormánynak, a vállalathoz egész kiterje­désében hozza fogni, ennélfogva a kormány ideig­lenesen csak a Braziliaval közvetítő vonal fel­állítására szoritkozandik. Konstantinápoly, apr. 15. S) A görög nép között itt egy S e r i fi által szerkesztett munka kering ezen czim alatt : ,,A z orthodox nép kiáltása,“ ebben sok szép s többek között az is mondatik, hogy „Mencsikoff a Sant-Agatangelos jóslatát teljesíteni jött közé­tek, s ezen év t. i. Stambul elfoglalásának 400-ik eve az, melyen azt nektek vissza kell foglalnotok.“ I ^,ze,I1..nn?unk*k01 Montenegróba s Bulgáriába is sok küldetett; de emissáriusaik minden ügyes­sége mellett is néhány példány a kormány kézébe

Next

/
Thumbnails
Contents