Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-01 / 204. szám

zonyos tandíj mellett a kisebb földbirtokosok ok­tatást nyernének, — a szerény földműves szá­mára példánygazdaságok rendezése, minélfogva minden nagyobb község az e végre szükséges földet felajánlván, az említett intézet létesítését tehetsége szerint előmozdítaná, -a mezőgazda­­sági kamrák felállítása minden kerületben, végre gazdászati elemi ismeretek terjesztése alkalmas népiratok, főleg a m. kormány felügyelése s be­folyása alatt szerkesztett olcsó naptárak által, — ezek mind összevéve, hatályosan fognak fejlesz­teni a köz­belátást, szorgalmat és takarékossá­got, mik az okszerű gazdászatnak a tőke után legelső kellékei. Már a mi e kamrakerület különféle termelé­sét s állattenyésztését illeti, mindenekelőtt con­­statirozva van, mikép szántóföldének minősége általán véve kedvező, s csak a dombos — mint­egy 60 □ mérföldnyi Nyirség futóhomokának faültetés általi megkötése, s a Tisza, Kőrös, Sza­mos és Berettyó vizáradásai által pusztított nagy terek e csapásoktól megmentése van hátra, hogy e föld szorgalmas kezek által aztán valódi para­dicsommá varázsoltassék. Okszerű, a föld­­s­ég - alj-viszonyoknak megfelelő földmivelési rendszer egyébiránt csak a commassatio átalános keresz­tülvitele után remélhető, s ehhez kell hogy já­ruljon még czélszerű gazdasági trágya-készítés (faszűk lapályokon a trágya most tüzelő szerré alakíttatik), továbbá jobb gazdasági szerszámok alkalmazása , s a termésnek legalább 10 — 15 pcentjét elfecsérlő ázsiai szerű­ gazdálkodás he­lyébe a csűrök alatti cséplés meghonosítása. A magas kormány intézkedései nyilván ta­núsítják, mikép az a földművelő osztályok sorsát szívén viseli, s azokat minden lehető kedvez­ményben s gyámolításban részelteti; a­mit egye­sek önmaguktól s önerejükből tehetnek , azt ne várják mintegy sült galambot, s belátva a jobb gazdálkodási rendszer okvetlen szükségessé­­­gét, mindenekelőtt iparkodjanak javítani földei­ket, létesítsék az elkerülhetlenül szükséges épü­leteket, s gazdaságukat rendesen , pontosan és számolva vigyék. A kamrakerület földében a gabna minden faja sikerül, de különösen el van terjedve a ten­geri­ termesztés, mely sertéshizlalásra fordítva, tetemes jövedelmet nyújt a lakosságnak. — A dohánytermesztés, a hegyi vidékeket kivéve, az egész kerületben otthonos. Sajnálatra méltó csök­kenésének okai többi közt a gabna középáraihoz, valamint a kéz- és vontatómunka fölötte magas béréhez képest még mindig csekély beváltási ár, továbbá a szokásos czélszerűtlen do­hány­művelés, melynek javítására oktatás, mintaültetmények, az ellenőrködés könnyebbítése , százalék - ju­talmak , a dohánymivelésre szánt föl­d adó­­mentessége fognának lényegesen hatni. A do­­hánymivelési engedmények is a községek fe­lelős felügyelete által pótolhatók. — Mi a bor­termelést illeti,­­ ez a kamrakerületben szintén érzékenyen csökkent, minek okát ismét a meg­gyérült belfogyasztásban kell keresni. Orosz- és Poroszország, a magyar borok legerősb fogyasz­tói, eddig élő magas beviteli vámokkal védik sa­ját bortermesztésüket. Egyébiránt okszerű pin­­czekezelés, a szőlőfajok nemesítése s közlekedési eszközök javítása, legelső kellékek a sülyedésben levő bortermesztés emelésére, melynek tényleges akadályai könnyen elháríthatók a szőlőművelésre szánt föld- és borfogyasztási adó mérséklésével, a magas napszám elviselhetővé­ tételével, mi sa­játkép a borkeret emelése által eszközölhető (mert a munkáserő árszabályozása nem óhajtható); — továbbá a szőlő-dézma megváltása, a bormezési regale megszüntetése, végre vidéki fiókokon kí­vül egy központi borcsarnok felállítása s a kül­földi vámok mérséklete is vezetnek e czélhez. Rét és legelő, kéthatodát teszik a kamrake­rület földének, 11 millió mázsa évenkinti széna­terméssel, mit több mint egy millió darab szar­vasmarha, ló és juh tartásánál más takarmány­­nyal is kell pótolni. Azért is a községlegelők csa­pás szerinti használatát tűzzék ki feladatul a köz­­­ségelőljáróságok a most átalánosan divatozó vé­­gighajtás helyett, mely a legelő legnagyobb ré­wm^xurgyn———— szét használatlanul hagyja. Más részt kötelessé­gére teendő az alföld községeinek, hol valóban mértföldekre semmi élőfát nem találhatni, na­gyobb tereken faültetvényeket létesíteni. A vonó­­­s hizómarha fajta sülyedésének oka, főleg a marha elkorcsosulásának, ügyes állator­vosok, jó vízkutak és marhasó hiányának tulaj­donítandó. Hasonló hanyatlás tapasztalható a ló­­tenyésztésben is. A juhászat ugyan örvendetesen terjed, de hogy jutalmazzon, nemesülnie kell. A sertéstenyésztésre, az ezen czikkek­ kereskedés élénkítése által nagy hatással lesz az életbe­lépendő szolnokdebreczeni vaspálya. Baromfi, — főleg luhtenyésztés e kerületben igen divatos és jövedelmes. Végre a selyemtenyészet meghono­sítására buzdítás, oktatás s biztos kilátás e ter­mék könnyű s jutalmazó értékesítésére, kíván­­tatnak. Levelezések London, august. 25. JL A parliamenti ülésszünet alatt a kor­mánynak nem sok ideje lesz a pihenésre. Nem csak azon okból, mert a keleti bajok még nincsenek egészen elintézve, a csendes vita Amerikával a halászati jog iránt még eligazitatlan, s a bomlás­­­nak indult chinai birodalom eseményei folytonos s éber figyelmet követelők; de mert több fontos s a coalitio sorsát legközelebbről érdeklő belügyi kérdés is megoldásra vár. A közelebbről lefolyt év­szaki ülése a parliamentnek szokatlanul munkás voló tevékenységben, s úgy irány mint eredmé­nyeiben a leggyakorlatibb ülések egyikének mond­ható , de megfejtetlenül hagyott még­is egy súlyos kérdést: meghatározását a kormányelvnek, mely alatt az ország ügyei vezetendők. Nem bir ugyanis mind e perczig tisztán politikai bevallott vezér­elvvel a coalitio; s hogy nem bir, nem is csoda, mert a legidegenebb elemekből összeállított mo­zaik mű. S méltán nevezhetjük századunkat az ellentétek korának, ha csak magát a jelen an­gol kormányt tekintjük is, melyben a veterán Graham kezet fog az ifjú Argyle herczeggel: „a papal-agression“ buzgó ellensége egy padon ül a sok ultramontan vonásokkal bíró izlandi politika főképviselőivel, s Aberdeen Palmerston mellett ül! E csodaszerű összealakulása a peelita-conser­­vativ-wigh-radikal kormánynak egy töredékekre szakadt parliament által len lehetségessé; eddigi fennállásának oka pedig főleg ott keresendő , hogy szívvel lélekkel állott Peelnek már pártok fölött lobogó szabadkereskedelmi zászlaja alá, te­hát neutrális térre. Angliának azonban nem csu­pán kereskedelmiek érdekei, s ezért kormányá­nak is előbb-utóbb ki kellene a politikai positivitás mezejére lépnie; sőt erre, a parliamenti reform­­­béli jövő ülés elé terjesztésének ígérete által a coalitio kötelező is magát Már­pedig a gond egy ideiglenes állapotból állandóba átmenni, nem sok alkalmat nyújt, mint említem, a pihenésre. De e fő gondon kívül számos­ apró foglalkozások ter­he is fekszik a coalitio s egyes tagjainak vállain. Ilyen az elnapolt köznevelési kérdés s a zsidók parl­amenti jogképesítése , mely utóbbi, ha is­mét visszautasíttatik a lordoktól, vagy más után törvénynyé nem válik a jövő ülés alatt, úgy Rus­­­sel lord megszűnt alsóházi tag, vagy legalább a City képviselője lenni Foglalkoztatják továbbá a kormányt a minden párt részéről sürgetett tör­vénykezési s egésségügyi reformok. Ez utóbbiak főleg Palmerston lord s Molesworth feladatát ké­pezik. Különösen pedig az első, a­kinek Lon­don már is elismeréssel tartozik, neki köszönvén a város kebelébeni köztemető- helyek bezáratását s a fojtó füstnek az illetők általi fogyasztását megrendelő törvényt . — Ígéretet ten , hogy Themse folyóját oly átlátszóvá teendi, minő volt, midőn Pope költő azt megéneklé, s a második Molesworth a vizvezetések tisztázásának kiesz­közlésében fáradozik. E kettős czélból egy terv van dolgozat alatt, mely szerint az eddig szabad apály-dagályra hagyott, s ekként a partok szeny­­nyeit magába mosó Themse, két 21 láb magas gát vagy sáncz közé fog szorittatni. S mig ez ál­tal a folyó ágya keskenyittetvén a viz mélység s tisztaságában gyarapodni fog, másrészről a me­der mindkét oldalán, vagyis mindkét parton sza­bad, ezelőtt apályák árja alatt iszaposodott tér fog nyitni gyalog közlekedésre, s pályavonal a­­zonnal megkezdendő épitésére. Eddig t. i. a viz a folyó mentében levő házak alapjait mosta, s míg ez által a kereskedésen könnyítve volt, mert az árukat s a térhet egyenesen a raktárból vagy a padlásról lehetett csolnakra rakni; más részről azonban a folyó mentébeni ház-sor hátoldali ut­­czái annyira tömve valának , hogy a kereskedés s ipar rendes s gyors folyama egyre gátoltatott. A terv segítend az egyik bajon, a nélkül hogy az eddigi előnyt megrontaná. A házak homlokzatban ugyanis ezentúl közvetlen közlekedésben mara­­dandanak a folyóval, a gát alatt építendő dagály - apály-ajtók által, ellenben a hátoldalban futó ut­­czák tömött sokaságai gyérülni fognak, mihelyt a házakhozi gyalogérés két oldalról fog megtör­ténhetni.­­ A terv kivitele 1,377,000 font st. költséget igényel, mely azonban nem uj adókive­tés, hanem kincstári plusból fog fedeztetni. Sajtó alól kikerült az uj india bili, mely a­­zonban csak jövő ápril­isban leend törvényere­jű , midőn meg fog szűnni az eddigi igazgatók széke, ezentúl csak 18 directorból álló. A korona első ízben, tehát jövő ápril havában a 18 közöl csak hármat fog kinevezni, két, négy s hat évre. A directori hivataloskodás rendes ideje különben hat év újraválaszthatás mellett, hivatalképessé­­gi feltételek pedig: Indiában töltött három év , s legalább 1,000 ft. sz. indiai tőke-részvény birto­ka. Az indiai igazgatók parliamenti­ tagokul is megválaszthatók, de az általuk kinevezett tör­vényhozó tanács tagjai a korona által megerősí­tendők. Páris, aug. 25. — S.— Ha nem tudnók, hogy mily elégület­­lenséggel tekinti a bonapartista világ a belgiumi eseményeket, meggyőződnénk arról „Belgium és az austriai házasság“ czímű munkából, mely, már magában véve is igen jelentékeny, különös fon­tosságot nyer az által, hogy Cesena egész talen­tumát s lapja egész első oldalát annak fejtegeté­sére szenteli. Bár ha a „Constitutionnel“ félhi­vatalos lap, mégis alig egyeznék meg a méltá­nyossággal, a kormányt annak minden nyilatkoza­táért felelőssé tenni. Egy austriai főherczegnőnek a belga trónörökössel egybekelése, azon őszinte rokonszenv, melyre ezen házasság a belga népnél talált, ez méltán függetlensége biztosítékát lát­ván abban, e népnek nem mesterségesen előidé­zett, hanem önkénytelen és szívélyes örömzaja, mindez III. Napoleon kormányának sehogy sem tetszhetik; de még ez teljességgel nem engedi meg föltennünk azt, hogy egy röpiratnak közzé­tételében, mely valóban egészen forradalmi jel­lemmel bír, közvetett, vagy közvetlenül része lenne. Mindamellett feltűnő, hogy a mi sajtótör­vényünk alatt egy félhivatalos lap oly fejtege­tésbe bocsátkozik, melyben az ezen röpiratban kifejtett nézetek iránt kétségtelen tetszését fejezi ki s mely ezen fenyegetéssel végs­­ődik: „Belgium, kereskedelmi érdekei szempontjából, igen nagy javithatlan hibát követne el, ha Francziaországot kényszerítené az ő nagy piacz­ait előtte elzárni, magát kizárólag Németország karjaiba vetvén.“ A röpirat tartalmát a tegnapi „Constitutionnel“ - ből tökéletesen megismerők. Az egész könyv merő hazug sugallatoknak és tényelferdítéseknek szövevénye; szerző abban a bizalmatlanság mag­­­vát igyekszik elhinteni Austria és Poroszország közt, Austria és Belgium közt, Poroszország és Anglia, Leopold király és népe közt, mely utób­binak azt súgja, mikép a király az ország érde­keit feláldozta dynastiku­s érdekeinek. A könyv végkövetkeztetése az, mikép Belgium saját üdvét csak a Francziaországgali egyesülésben találhatja fel. Szerző nevét nem nevezi, de belgának mond­ja magát. Lehetséges, hogy belga vezette a tol­lat, de mindenesetre franczia sugallatait irta le — Lajos Napóleon egykori követét Belgiumban említik — ki kétségen kívül az államférfiak azon ifjú iskolájához tartozik, melyről a röpiratban mondva van : „De a franczia trón körül a mér­séklő hatalom árnya alatt képződnek komoly, a dynastia jövője iránti reményekkel teli, fiatal, e­­rélyes férfiak, kik messzeható, nemes eszméket táplálnak, melyeknek valósítása aktiv pályájok legszebb éveire esik.“ Ez iskola azonban sem­­mi egyéb, mint cotteriája azon embereknek, kik császáriabbak a császárnál, s mindenütt, hol ter­mékeny földre hisznek találhatni, a bonapartista eszméknek propagandát igyekeznek csinálni, s kik tevékenységének nyomait főleg Olaszország­ban és Belgiumban találhatni. Olaszországban muratistáknak nevezik, Belgiumban annexisták­­nak; itt úgy mint amott,megtagadja őket a franczia kormány , de mi teljességgel nem gátolja ő­­ket cselszövényeik tovább fűzésében. Cesena különben tartózkodik a röpiratot egész terje­delmében közleni, mert abban Angliáról sem tör­ténik baráti módon említés. A „Constitution­nel“ a­ röpirat zárszavát is hallgatással mellőzte, s Belgium vallásos érzelmeihez s clerusához for­dul, mondván : „Ne ámítsuk magunkat ez iránt : a katholi­­cismus, mely a polgárisodás bölcsője volt, egye­dül mentheti meg ez utóbbit a barbárságtól. — Miben állott a jelen franczia kormány helyreállí­­tó működésének lényeges jelleme ? Az egyház s felséges főnöke iránti tiszteletében, ama meg­győződés szünetlen nyilvánításában, mikép az egyházon kívül nincs üdv, sem a társadalomra, sem a polgárisodásra nézve. Ügyesen felhasz­nálták azon iszonyt, melyet a vallásos Belgium ama vallástalan s materialistikus elem irányában érzett, mely Francziaországot oly sokáig sujtá, s mely ellen Lajos Fülöp kormánya tehetetlen volt. De Francziaország ezen tisztátalan elem mellett, mely testén rágódott, számos egészséges eleme­ket tartott meg, melyek újra fölélednek az uj kormány helyreállító lehelletére, s melyekkel Belgium egykor szerencséjének tartandja szö­vetkezni.“ Láthatni, mikép e könyv legalább is egy Belgiumban működő franczia propaganda bizo­nyítéka Azonban e propaganda, akár bírja a fran­czia kormány tetszését akár nem, a belga királyi háznak a hatalmas Austriávali összeköttetését an­nál örvendetesebbé teszi előttünk. Mi a keleti kérdést illeti, a bécsi javaslatok­nak a porta általi elfogadtatásáról szóló hírt még mindig várjuk. Mint itt beszélik, a porta azok el­fogadására késznek nyilatkozott, de előbb a du­nai fejedelemségek oda­hagyása iránt kívánja ma­gát biztosíttatni. Ily biztosítás azonban nagyon felesleges lenne gr. Nesselrode nyilatkozatai után, s úgy hiszik, mikép lord Stratford szerzője ezen új boszantásnak, de egyszersmind, hogy az angol kormánytól újabban utasítást kapott, mikép min­­­dent elkövessen, hogy a portát haladéktalan el­fogadásra rábírja. Más részről úgy hallik, mikép a bécsi kabinet egy jegyzékben megkereste az o­­rosz udvart, hogy a portál nyilatkozata által megnyugtassa. A mi harczra vágyó demagógjaink nagyon le­­­csüggesztik fejeiket, még a „Siécle“ sem hiszi már a háborút, s pillanatait a szultánról, ki vára­kozásainak nem felelt meg, az egyesült államok elnökére és a yankee-kre fordítja. A császár még mindig Dieppében van. Mint hallik, a császárné elkíséri őt Éjszak megyébe te­endő útjában. Ő a dieppei hotel de villé-t nem fogadá el ajándékba, mert a civillista terhei nem engedik meg neki, hogy egy új császári palotát tartson. Hallik, hogy Jeromos és Murat­hy Éjszak - Amerikában jószágokat vásároltatnak össze. S mert épen Amerikát említem, megjegyzem még végül, mikép Soulé, ki amerikai követté van Mad­ridba kinevezve, s New-Yorkban egy épen nem diplomata szájába illő beszédet tartott—a tegnapi „Journal des Debats“ ir róla — született fran­czia, s a restaurátió korában sajtóvétség miatt Amerikába menekült. Montholon tök temetési ünnepélye legfőbb parancsra elhalasztatott. Az igen fényes lesz. Montholon I. Napóleont Sz. Ilona szigetére, és Lajos Napóleont boulognei expeditiójában kisérte­­nyes hangon — gyermekem, miért veszélyezteted magadat érettem ?—Én agg reves tölgy vagyok, maholnap elsodor a vihar, te meg fiatal vagy, ne­­­ked az élet még örömekkel adós. „Atyám, kérlek hagyj fel! „Igen igen Szabinám, — nem elég, hogy ú­­titársam­má szegődél ? de még ez önfeláldozó ápo­lás is! hidd el gyermekem, mindezt egésséged nem fogja megbirni.. . Anyáddal kellett volna neked is előre elmenned. „Mitse aggódj értem, itt­s' viszály még nem tudott megtörni atyám!— szólt a hölgy derülten, s a tűz közelében egy kőre leülve — de midőn a sors ősz fejetlen csapást csapásra halmozott,és min­den elhagyott... miként hagytalak volna el én is ? A vajda sóhajtott. „S mégis ha férfiú lennél — szólt — de te gyenge hölgy vagy!­­ Szabina szokott komor eszméinél látá aty­ját, . . . látá a közeledő lelki bajt, mely súlyos nyavalyáját sulyosbbá teendi ... a beszédet tehát más térre viendő, szólt : „Mily szép ország ez atyám! . . valami ma­gasztos érzelem emeli keblemet azon gondolattól, hogy kibujdosva bár—de mindenesetre egy szép, egy hatalmas hazának leendünk új polgárai!! „Nagy és hatalmas volt e hon gyermekem hajdan, midőn atyáink védurasága alá estek . . . egy Lajos, egy Mátyás korában, de e hajdani fény és nagyságból belső versengések miatt nem sok maradott fen ... én nem sokat remélek,—a mo­------------------------------—»-------------------------------­bácsi vésznap nagy pusztulást hozott Magyaror­szágra.“ „Istenem mint elszomoritsz atyám — szólt Szabina gyermekies, de mély érzelemmel — a mohácsi gyásznapra miért emlékeztetsz ? . . lásd jó atyám, a mi bukásunk keserves, igaz, de keve­sen érezzük . . . kevesen gyászolnak s kevesen kényeznek utánunk, s végre is egy sírban va­lamennyien elférünk ... de ha egy nemzetet ér ily csapás, istenem! mily óriási olyankor a bánat, mily óriási a pusztaság, s mily óriási a sir! „Kedves gyermek — folytató a vajda rejté­lyes mosolylyal — a lehanyatlott csillag sötét vi­haros napok után néha még fényesben tűnik fel. A mi csillagunk is fel kell még hogy tűnjék . . . csaták szerencséjét isten vezéreli!! „Igen, és isten nem hagy el minket s a ma­gyarokat, kikkel kezet fogva fogunk majd csatára kelni!! . „Kedves Szabinám! igen mi harczolni fo­gunk, s véres boszut állni ennyi gyalázatért. . . s mig követeink Ferdinánd császárnál munkálnak _a mig János király s tanácsa határoz, addig gyermekem e honban bizton s nyugodtan várha­tunk. — Itt ősi jogaink és birtokaink vannak! ! „Csicsóvárába menendünk most atyám, hova anyámat küldötted ? ■ „Igen gyermekem ... e vár legtekintélyesb, s legbiztosb erősség azok közt, melyeket őseink a nagy királytól Mátyástól hűbéri zálogul kapá­nak . .. később második Ulászló 1495-ben nagy­atyámat István vajdát megerősité e birtokokban . . . atyám Bogdán vajda is megkapta Csicsóvár, Küküllővár, Bálványosvár s Beszterczei birto­kaira a megerősítő oklevelet ... és I-s. Ferdi­nánd, a mostani magyar király is megküldötte erdélyi váraim adománylevelét. Láthatod gyer­mekem, hogy mi itten bátorságban leendünk, s hogy János e jámbor bitorló király szentségte­­len lábakkal a dicső Ferdinánd hagyományán nem fog tán gázolni. . . . Sőt mióta az álnok Grittit nádori székéből a boszuló eumenidák vérpadra hurczolák , János király azóta kibékült Ferdi­nánd császárral, s ez nekünk kedvező körülmény — ez nekünk egy támadó és védő frigyet fog eredményezni, mely megingatja és földig alá­­zandja a büszke félhold zsarnoki hatalmát.“ Péter nyugtalan hánykódott fekhelyén, a hosszas beszéd kimerité — torka kiszáradt, s a hideget forró láz váltá fel. Szabina gyöngéden törte le párolgó homlo­kát — fejét magasbra emelő — fekhelyét színb­­ől gyűjtött mohával nyitó, végre epesztő szomját enyhítendő, kulacsot ragadva a völgyre sietett. A tűz magasan lobogott, s halvány vörös­sel önté be az átellenes oldal meredek szirtfalát, ... a szirt oldalán helyen helyen silány nyires és áfonya bokrodzott... de oly rideg, oly árva volt itten a növényzet. Ez árva növényzeten fe­lül kopasz sziklacsucson sötét árnyak jártak . . és mint éji gnomok látszottak — a vörös derűn át e néha csoportozó, néha eltűnő alakok. Mihelyt az esti szél e tájról megeredt, a ko­mondorok szaglálva emelék fejeiket s morogva keltek fel. ... A völgy alanti helyzeténél fogva csaknem egészen sötéten maradt . . . s a lero­hanó ebek támadó lármája rémesen viszhangzott az éj nyugalmán át. Szabina háborítatlan követte ösvényét, s mi­­kép sietve alá szállt, mindinkább távozott a hal­vány fénykorből. . . léptei kétesbek, látköre zár­tabb, sötétebb lett... de aggodalom nem fére lel­kéhez, keble egy szent,egy magasztos érzéstől da­­gadott ... a patak már lábai előtt hömpölygött, igaz, hogy nem látá kristályát, de a halk moraj a csendes habzene megsugák, hogy közel van Szabina végre egy éles kőre lépett, és lehajolt, hogy a folyam gyöngyeit merítse . . . midőn vé­letlen elsikult, egyensúlyt vesztett, s egy sötét mélységnek torka felé zuhant. Szabina nem tudá, miként mentetett meg. Hanyatlása közben eszméletét veszté . . sirsö­­tét szőtte be agyának világát. . . mitse­m látott, mitsem tudott, és mégis egy erős kar mintha fel­tartotta volna. Midőn magához tért, nyirkos pá­zsiton ült — a palaczk mellette, s a palaczk nehéz volt — de emlékezni nem birt, hogy megmentette volt-e? Mire föltekintett, s a tüzet meglátá, mely a barlang nyilatán, mintegy szűk rámán önte át világát, eszméit rendezni, s magát tájékozni kezde .. . felállt. .. s égő arczczal, de ingatag léptekkel a barlangnak indult. (Folytatása következik.) 1134

Next