Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)
1853-09-01 / 204. szám
zonyos tandíj mellett a kisebb földbirtokosok oktatást nyernének, — a szerény földműves számára példánygazdaságok rendezése, minélfogva minden nagyobb község az e végre szükséges földet felajánlván, az említett intézet létesítését tehetsége szerint előmozdítaná, -a mezőgazdasági kamrák felállítása minden kerületben, végre gazdászati elemi ismeretek terjesztése alkalmas népiratok, főleg a m. kormány felügyelése s befolyása alatt szerkesztett olcsó naptárak által, — ezek mind összevéve, hatályosan fognak fejleszteni a közbelátást, szorgalmat és takarékosságot, mik az okszerű gazdászatnak a tőke után legelső kellékei. Már a mi e kamrakerület különféle termelését s állattenyésztését illeti, mindenekelőtt constatirozva van, mikép szántóföldének minősége általán véve kedvező, s csak a dombos — mintegy 60 □ mérföldnyi Nyirség futóhomokának faültetés általi megkötése, s a Tisza, Kőrös, Szamos és Berettyó vizáradásai által pusztított nagy terek e csapásoktól megmentése van hátra, hogy e föld szorgalmas kezek által aztán valódi paradicsommá varázsoltassék. Okszerű, a földség - alj-viszonyoknak megfelelő földmivelési rendszer egyébiránt csak a commassatio átalános keresztülvitele után remélhető, s ehhez kell hogy járuljon még czélszerű gazdasági trágya-készítés (faszűk lapályokon a trágya most tüzelő szerré alakíttatik), továbbá jobb gazdasági szerszámok alkalmazása , s a termésnek legalább 10 — 15 pcentjét elfecsérlő ázsiai szerű gazdálkodás helyébe a csűrök alatti cséplés meghonosítása. A magas kormány intézkedései nyilván tanúsítják, mikép az a földművelő osztályok sorsát szívén viseli, s azokat minden lehető kedvezményben s gyámolításban részelteti; amit egyesek önmaguktól s önerejükből tehetnek , azt ne várják mintegy sült galambot, s belátva a jobb gazdálkodási rendszer okvetlen szükségességét, mindenekelőtt iparkodjanak javítani földeiket, létesítsék az elkerülhetlenül szükséges épületeket, s gazdaságukat rendesen , pontosan és számolva vigyék. A kamrakerület földében a gabna minden faja sikerül, de különösen el van terjedve a tengeri termesztés, mely sertéshizlalásra fordítva, tetemes jövedelmet nyújt a lakosságnak. — A dohánytermesztés, a hegyi vidékeket kivéve, az egész kerületben otthonos. Sajnálatra méltó csökkenésének okai többi közt a gabna középáraihoz, valamint a kéz- és vontatómunka fölötte magas béréhez képest még mindig csekély beváltási ár, továbbá a szokásos czélszerűtlen dohányművelés, melynek javítására oktatás, mintaültetmények, az ellenőrködés könnyebbítése , százalék - jutalmak , a dohánymivelésre szánt föld adómentessége fognának lényegesen hatni. A dohánymivelési engedmények is a községek felelős felügyelete által pótolhatók. — Mi a bortermelést illeti, ez a kamrakerületben szintén érzékenyen csökkent, minek okát ismét a meggyérült belfogyasztásban kell keresni. Orosz- és Poroszország, a magyar borok legerősb fogyasztói, eddig élő magas beviteli vámokkal védik saját bortermesztésüket. Egyébiránt okszerű pinczekezelés, a szőlőfajok nemesítése s közlekedési eszközök javítása, legelső kellékek a sülyedésben levő bortermesztés emelésére, melynek tényleges akadályai könnyen elháríthatók a szőlőművelésre szánt föld- és borfogyasztási adó mérséklésével, a magas napszám elviselhetővé tételével, mi sajátkép a borkeret emelése által eszközölhető (mert a munkáserő árszabályozása nem óhajtható); — továbbá a szőlő-dézma megváltása, a bormezési regale megszüntetése, végre vidéki fiókokon kívül egy központi borcsarnok felállítása s a külföldi vámok mérséklete is vezetnek e czélhez. Rét és legelő, kéthatodát teszik a kamrakerület földének, 11 millió mázsa évenkinti szénaterméssel, mit több mint egy millió darab szarvasmarha, ló és juh tartásánál más takarmánynyal is kell pótolni. Azért is a községlegelők csapás szerinti használatát tűzzék ki feladatul a községelőljáróságok a most átalánosan divatozó végighajtás helyett, mely a legelő legnagyobb réwm^xurgyn———— szét használatlanul hagyja. Más részt kötelességére teendő az alföld községeinek, hol valóban mértföldekre semmi élőfát nem találhatni, nagyobb tereken faültetvényeket létesíteni. A vonós hizómarha fajta sülyedésének oka, főleg a marha elkorcsosulásának, ügyes állatorvosok, jó vízkutak és marhasó hiányának tulajdonítandó. Hasonló hanyatlás tapasztalható a lótenyésztésben is. A juhászat ugyan örvendetesen terjed, de hogy jutalmazzon, nemesülnie kell. A sertéstenyésztésre, az ezen czikkek kereskedés élénkítése által nagy hatással lesz az életbelépendő szolnokdebreczeni vaspálya. Baromfi, — főleg luhtenyésztés e kerületben igen divatos és jövedelmes. Végre a selyemtenyészet meghonosítására buzdítás, oktatás s biztos kilátás e termék könnyű s jutalmazó értékesítésére, kívántatnak. Levelezések London, august. 25. JL A parliamenti ülésszünet alatt a kormánynak nem sok ideje lesz a pihenésre. Nem csak azon okból, mert a keleti bajok még nincsenek egészen elintézve, a csendes vita Amerikával a halászati jog iránt még eligazitatlan, s a bomlásnak indult chinai birodalom eseményei folytonos s éber figyelmet követelők; de mert több fontos s a coalitio sorsát legközelebbről érdeklő belügyi kérdés is megoldásra vár. A közelebbről lefolyt évszaki ülése a parliamentnek szokatlanul munkás voló tevékenységben, s úgy irány mint eredményeiben a leggyakorlatibb ülések egyikének mondható , de megfejtetlenül hagyott mégis egy súlyos kérdést: meghatározását a kormányelvnek, mely alatt az ország ügyei vezetendők. Nem bir ugyanis mind e perczig tisztán politikai bevallott vezérelvvel a coalitio; s hogy nem bir, nem is csoda, mert a legidegenebb elemekből összeállított mozaik mű. S méltán nevezhetjük századunkat az ellentétek korának, ha csak magát a jelen angol kormányt tekintjük is, melyben a veterán Graham kezet fog az ifjú Argyle herczeggel: „a papal-agression“ buzgó ellensége egy padon ül a sok ultramontan vonásokkal bíró izlandi politika főképviselőivel, s Aberdeen Palmerston mellett ül! E csodaszerű összealakulása a peelita-conservativ-wigh-radikal kormánynak egy töredékekre szakadt parliament által len lehetségessé; eddigi fennállásának oka pedig főleg ott keresendő , hogy szívvel lélekkel állott Peelnek már pártok fölött lobogó szabadkereskedelmi zászlaja alá, tehát neutrális térre. Angliának azonban nem csupán kereskedelmiek érdekei, s ezért kormányának is előbb-utóbb ki kellene a politikai positivitás mezejére lépnie; sőt erre, a parliamenti reformbéli jövő ülés elé terjesztésének ígérete által a coalitio kötelező is magát Márpedig a gond egy ideiglenes állapotból állandóba átmenni, nem sok alkalmat nyújt, mint említem, a pihenésre. De e fő gondon kívül számos apró foglalkozások terhe is fekszik a coalitio s egyes tagjainak vállain. Ilyen az elnapolt köznevelési kérdés s a zsidók parlamenti jogképesítése , mely utóbbi, ha ismét visszautasíttatik a lordoktól, vagy más után törvénynyé nem válik a jövő ülés alatt, úgy Russel lord megszűnt alsóházi tag, vagy legalább a City képviselője lenni Foglalkoztatják továbbá a kormányt a minden párt részéről sürgetett törvénykezési s egésségügyi reformok. Ez utóbbiak főleg Palmerston lord s Molesworth feladatát képezik. Különösen pedig az első, akinek London már is elismeréssel tartozik, neki köszönvén a város kebelébeni köztemető- helyek bezáratását s a fojtó füstnek az illetők általi fogyasztását megrendelő törvényt . — Ígéretet ten , hogy Themse folyóját oly átlátszóvá teendi, minő volt, midőn Pope költő azt megéneklé, s a második Molesworth a vizvezetések tisztázásának kieszközlésében fáradozik. E kettős czélból egy terv van dolgozat alatt, mely szerint az eddig szabad apály-dagályra hagyott, s ekként a partok szenynyeit magába mosó Themse, két 21 láb magas gát vagy sáncz közé fog szorittatni. S mig ez által a folyó ágya keskenyittetvén a viz mélység s tisztaságában gyarapodni fog, másrészről a meder mindkét oldalán, vagyis mindkét parton szabad, ezelőtt apályák árja alatt iszaposodott tér fog nyitni gyalog közlekedésre, s pályavonal azonnal megkezdendő épitésére. Eddig t. i. a viz a folyó mentében levő házak alapjait mosta, s míg ez által a kereskedésen könnyítve volt, mert az árukat s a térhet egyenesen a raktárból vagy a padlásról lehetett csolnakra rakni; más részről azonban a folyó mentébeni ház-sor hátoldali utczái annyira tömve valának , hogy a kereskedés s ipar rendes s gyors folyama egyre gátoltatott. A terv segítend az egyik bajon, a nélkül hogy az eddigi előnyt megrontaná. A házak homlokzatban ugyanis ezentúl közvetlen közlekedésben maradandanak a folyóval, a gát alatt építendő dagály - apály-ajtók által, ellenben a hátoldalban futó utczák tömött sokaságai gyérülni fognak, mihelyt a házakhozi gyalogérés két oldalról fog megtörténhetni. A terv kivitele 1,377,000 font st. költséget igényel, mely azonban nem uj adókivetés, hanem kincstári plusból fog fedeztetni. Sajtó alól kikerült az uj india bili, mely azonban csak jövő áprilisban leend törvényerejű , midőn meg fog szűnni az eddigi igazgatók széke, ezentúl csak 18 directorból álló. A korona első ízben, tehát jövő ápril havában a 18 közöl csak hármat fog kinevezni, két, négy s hat évre. A directori hivataloskodás rendes ideje különben hat év újraválaszthatás mellett, hivatalképességi feltételek pedig: Indiában töltött három év , s legalább 1,000 ft. sz. indiai tőke-részvény birtoka. Az indiai igazgatók parliamenti tagokul is megválaszthatók, de az általuk kinevezett törvényhozó tanács tagjai a korona által megerősítendők. Páris, aug. 25. — S.— Ha nem tudnók, hogy mily elégületlenséggel tekinti a bonapartista világ a belgiumi eseményeket, meggyőződnénk arról „Belgium és az austriai házasság“ czímű munkából, mely, már magában véve is igen jelentékeny, különös fontosságot nyer az által, hogy Cesena egész talentumát s lapja egész első oldalát annak fejtegetésére szenteli. Bár ha a „Constitutionnel“ félhivatalos lap, mégis alig egyeznék meg a méltányossággal, a kormányt annak minden nyilatkozatáért felelőssé tenni. Egy austriai főherczegnőnek a belga trónörökössel egybekelése, azon őszinte rokonszenv, melyre ezen házasság a belga népnél talált, ez méltán függetlensége biztosítékát látván abban, e népnek nem mesterségesen előidézett, hanem önkénytelen és szívélyes örömzaja, mindez III. Napoleon kormányának sehogy sem tetszhetik; de még ez teljességgel nem engedi meg föltennünk azt, hogy egy röpiratnak közzétételében, mely valóban egészen forradalmi jellemmel bír, közvetett, vagy közvetlenül része lenne. Mindamellett feltűnő, hogy a mi sajtótörvényünk alatt egy félhivatalos lap oly fejtegetésbe bocsátkozik, melyben az ezen röpiratban kifejtett nézetek iránt kétségtelen tetszését fejezi ki s mely ezen fenyegetéssel végsődik: „Belgium, kereskedelmi érdekei szempontjából, igen nagy javithatlan hibát követne el, ha Francziaországot kényszerítené az ő nagy piaczait előtte elzárni, magát kizárólag Németország karjaiba vetvén.“ A röpirat tartalmát a tegnapi „Constitutionnel“ - ből tökéletesen megismerők. Az egész könyv merő hazug sugallatoknak és tényelferdítéseknek szövevénye; szerző abban a bizalmatlanság magvát igyekszik elhinteni Austria és Poroszország közt, Austria és Belgium közt, Poroszország és Anglia, Leopold király és népe közt, mely utóbbinak azt súgja, mikép a király az ország érdekeit feláldozta dynastikus érdekeinek. A könyv végkövetkeztetése az, mikép Belgium saját üdvét csak a Francziaországgali egyesülésben találhatja fel. Szerző nevét nem nevezi, de belgának mondja magát. Lehetséges, hogy belga vezette a tollat, de mindenesetre franczia sugallatait irta le — Lajos Napóleon egykori követét Belgiumban említik — ki kétségen kívül az államférfiak azon ifjú iskolájához tartozik, melyről a röpiratban mondva van : „De a franczia trón körül a mérséklő hatalom árnya alatt képződnek komoly, a dynastia jövője iránti reményekkel teli, fiatal, erélyes férfiak, kik messzeható, nemes eszméket táplálnak, melyeknek valósítása aktiv pályájok legszebb éveire esik.“ Ez iskola azonban semmi egyéb, mint cotteriája azon embereknek, kik császáriabbak a császárnál, s mindenütt, hol termékeny földre hisznek találhatni, a bonapartista eszméknek propagandát igyekeznek csinálni, s kik tevékenységének nyomait főleg Olaszországban és Belgiumban találhatni. Olaszországban muratistáknak nevezik, Belgiumban annexistáknak; itt úgy mint amott,megtagadja őket a franczia kormány , de mi teljességgel nem gátolja őket cselszövényeik tovább fűzésében. Cesena különben tartózkodik a röpiratot egész terjedelmében közleni, mert abban Angliáról sem történik baráti módon említés. A „Constitutionnel“ a röpirat zárszavát is hallgatással mellőzte, s Belgium vallásos érzelmeihez s clerusához fordul, mondván : „Ne ámítsuk magunkat ez iránt : a katholicismus, mely a polgárisodás bölcsője volt, egyedül mentheti meg ez utóbbit a barbárságtól. — Miben állott a jelen franczia kormány helyreállító működésének lényeges jelleme ? Az egyház s felséges főnöke iránti tiszteletében, ama meggyőződés szünetlen nyilvánításában, mikép az egyházon kívül nincs üdv, sem a társadalomra, sem a polgárisodásra nézve. Ügyesen felhasználták azon iszonyt, melyet a vallásos Belgium ama vallástalan s materialistikus elem irányában érzett, mely Francziaországot oly sokáig sujtá, s mely ellen Lajos Fülöp kormánya tehetetlen volt. De Francziaország ezen tisztátalan elem mellett, mely testén rágódott, számos egészséges elemeket tartott meg, melyek újra fölélednek az uj kormány helyreállító lehelletére, s melyekkel Belgium egykor szerencséjének tartandja szövetkezni.“ Láthatni, mikép e könyv legalább is egy Belgiumban működő franczia propaganda bizonyítéka Azonban e propaganda, akár bírja a franczia kormány tetszését akár nem, a belga királyi háznak a hatalmas Austriávali összeköttetését annál örvendetesebbé teszi előttünk. Mi a keleti kérdést illeti, a bécsi javaslatoknak a porta általi elfogadtatásáról szóló hírt még mindig várjuk. Mint itt beszélik, a porta azok elfogadására késznek nyilatkozott, de előbb a dunai fejedelemségek odahagyása iránt kívánja magát biztosíttatni. Ily biztosítás azonban nagyon felesleges lenne gr. Nesselrode nyilatkozatai után, s úgy hiszik, mikép lord Stratford szerzője ezen új boszantásnak, de egyszersmind, hogy az angol kormánytól újabban utasítást kapott, mikép mindent elkövessen, hogy a portát haladéktalan elfogadásra rábírja. Más részről úgy hallik, mikép a bécsi kabinet egy jegyzékben megkereste az orosz udvart, hogy a portál nyilatkozata által megnyugtassa. A mi harczra vágyó demagógjaink nagyon lecsüggesztik fejeiket, még a „Siécle“ sem hiszi már a háborút, s pillanatait a szultánról, ki várakozásainak nem felelt meg, az egyesült államok elnökére és a yankee-kre fordítja. A császár még mindig Dieppében van. Mint hallik, a császárné elkíséri őt Éjszak megyébe teendő útjában. Ő a dieppei hotel de villé-t nem fogadá el ajándékba, mert a civillista terhei nem engedik meg neki, hogy egy új császári palotát tartson. Hallik, hogy Jeromos és Murathy Éjszak - Amerikában jószágokat vásároltatnak össze. S mert épen Amerikát említem, megjegyzem még végül, mikép Soulé, ki amerikai követté van Madridba kinevezve, s New-Yorkban egy épen nem diplomata szájába illő beszédet tartott—a tegnapi „Journal des Debats“ ir róla — született franczia, s a restaurátió korában sajtóvétség miatt Amerikába menekült. Montholon tök temetési ünnepélye legfőbb parancsra elhalasztatott. Az igen fényes lesz. Montholon I. Napóleont Sz. Ilona szigetére, és Lajos Napóleont boulognei expeditiójában kisértenyes hangon — gyermekem, miért veszélyezteted magadat érettem ?—Én agg reves tölgy vagyok, maholnap elsodor a vihar, te meg fiatal vagy, neked az élet még örömekkel adós. „Atyám, kérlek hagyj fel! „Igen igen Szabinám, — nem elég, hogy útitársammá szegődél ? de még ez önfeláldozó ápolás is! hidd el gyermekem, mindezt egésséged nem fogja megbirni.. . Anyáddal kellett volna neked is előre elmenned. „Mitse aggódj értem, itts' viszály még nem tudott megtörni atyám!— szólt a hölgy derülten, s a tűz közelében egy kőre leülve — de midőn a sors ősz fejetlen csapást csapásra halmozott,és minden elhagyott... miként hagytalak volna el én is ? A vajda sóhajtott. „S mégis ha férfiú lennél — szólt — de te gyenge hölgy vagy! Szabina szokott komor eszméinél látá atyját, . . . látá a közeledő lelki bajt, mely súlyos nyavalyáját sulyosbbá teendi ... a beszédet tehát más térre viendő, szólt : „Mily szép ország ez atyám! . . valami magasztos érzelem emeli keblemet azon gondolattól, hogy kibujdosva bár—de mindenesetre egy szép, egy hatalmas hazának leendünk új polgárai!! „Nagy és hatalmas volt e hon gyermekem hajdan, midőn atyáink védurasága alá estek . . . egy Lajos, egy Mátyás korában, de e hajdani fény és nagyságból belső versengések miatt nem sok maradott fen ... én nem sokat remélek,—a mo------------------------------—»-------------------------------bácsi vésznap nagy pusztulást hozott Magyarországra.“ „Istenem mint elszomoritsz atyám — szólt Szabina gyermekies, de mély érzelemmel — a mohácsi gyásznapra miért emlékeztetsz ? . . lásd jó atyám, a mi bukásunk keserves, igaz, de kevesen érezzük . . . kevesen gyászolnak s kevesen kényeznek utánunk, s végre is egy sírban valamennyien elférünk ... de ha egy nemzetet ér ily csapás, istenem! mily óriási olyankor a bánat, mily óriási a pusztaság, s mily óriási a sir! „Kedves gyermek — folytató a vajda rejtélyes mosolylyal — a lehanyatlott csillag sötét viharos napok után néha még fényesben tűnik fel. A mi csillagunk is fel kell még hogy tűnjék . . . csaták szerencséjét isten vezéreli!! „Igen, és isten nem hagy el minket s a magyarokat, kikkel kezet fogva fogunk majd csatára kelni!! . „Kedves Szabinám! igen mi harczolni fogunk, s véres boszut állni ennyi gyalázatért. . . s mig követeink Ferdinánd császárnál munkálnak _a mig János király s tanácsa határoz, addig gyermekem e honban bizton s nyugodtan várhatunk. — Itt ősi jogaink és birtokaink vannak! ! „Csicsóvárába menendünk most atyám, hova anyámat küldötted ? ■ „Igen gyermekem ... e vár legtekintélyesb, s legbiztosb erősség azok közt, melyeket őseink a nagy királytól Mátyástól hűbéri zálogul kapának . .. később második Ulászló 1495-ben nagyatyámat István vajdát megerősité e birtokokban . . . atyám Bogdán vajda is megkapta Csicsóvár, Küküllővár, Bálványosvár s Beszterczei birtokaira a megerősítő oklevelet ... és I-s. Ferdinánd, a mostani magyar király is megküldötte erdélyi váraim adománylevelét. Láthatod gyermekem, hogy mi itten bátorságban leendünk, s hogy János e jámbor bitorló király szentségtelen lábakkal a dicső Ferdinánd hagyományán nem fog tán gázolni. . . . Sőt mióta az álnok Grittit nádori székéből a boszuló eumenidák vérpadra hurczolák , János király azóta kibékült Ferdinánd császárral, s ez nekünk kedvező körülmény — ez nekünk egy támadó és védő frigyet fog eredményezni, mely megingatja és földig alázandja a büszke félhold zsarnoki hatalmát.“ Péter nyugtalan hánykódott fekhelyén, a hosszas beszéd kimerité — torka kiszáradt, s a hideget forró láz váltá fel. Szabina gyöngéden törte le párolgó homlokát — fejét magasbra emelő — fekhelyét színből gyűjtött mohával nyitó, végre epesztő szomját enyhítendő, kulacsot ragadva a völgyre sietett. A tűz magasan lobogott, s halvány vörössel önté be az átellenes oldal meredek szirtfalát, ... a szirt oldalán helyen helyen silány nyires és áfonya bokrodzott... de oly rideg, oly árva volt itten a növényzet. Ez árva növényzeten felül kopasz sziklacsucson sötét árnyak jártak . . és mint éji gnomok látszottak — a vörös derűn át e néha csoportozó, néha eltűnő alakok. Mihelyt az esti szél e tájról megeredt, a komondorok szaglálva emelék fejeiket s morogva keltek fel. ... A völgy alanti helyzeténél fogva csaknem egészen sötéten maradt . . . s a lerohanó ebek támadó lármája rémesen viszhangzott az éj nyugalmán át. Szabina háborítatlan követte ösvényét, s mikép sietve alá szállt, mindinkább távozott a halvány fénykorből. . . léptei kétesbek, látköre zártabb, sötétebb lett... de aggodalom nem fére lelkéhez, keble egy szent,egy magasztos érzéstől dagadott ... a patak már lábai előtt hömpölygött, igaz, hogy nem látá kristályát, de a halk moraj a csendes habzene megsugák, hogy közel van Szabina végre egy éles kőre lépett, és lehajolt, hogy a folyam gyöngyeit merítse . . . midőn véletlen elsikult, egyensúlyt vesztett, s egy sötét mélységnek torka felé zuhant. Szabina nem tudá, miként mentetett meg. Hanyatlása közben eszméletét veszté . . sirsötét szőtte be agyának világát. . . mitsem látott, mitsem tudott, és mégis egy erős kar mintha feltartotta volna. Midőn magához tért, nyirkos pázsiton ült — a palaczk mellette, s a palaczk nehéz volt — de emlékezni nem birt, hogy megmentette volt-e? Mire föltekintett, s a tüzet meglátá, mely a barlang nyilatán, mintegy szűk rámán önte át világát, eszméit rendezni, s magát tájékozni kezde .. . felállt. .. s égő arczczal, de ingatag léptekkel a barlangnak indult. (Folytatása következik.) 1134