Budapesti Hírlap, 1853. október (231-256. szám)

1853-10-01 / 231. szám

rányozva. A „Journal de l’Empire“ hangjából mindenesetre kitűnik, hogy a császár szavaiból nem épen jogtalanul azt következtették, mikép azok nem fejeznek ki egyebet, mint hogy a csá­szárságnak meg kell szűnnie békének lenni. De nem lehet tagadni, mikép a franczia kormánysaj­­tó sajátságos helyzetben van. M­i­r é­s tulajdonosa a két félhivatalos lapnak, de­­ neki magának meg kell­ érnie azt, mikép egy kölcsönre az engedélyt megtagadták tőle, az ő „Constitutionnel“-je „magán üzletek érdekében“ folytatott polémiá­jáért megintést kapott, s a „ Journal de l’Empire-­­nek ki kelle jelentenie,mikép a császár megrovása főkép ellene s a hozzá hasonlók ellen volt irá­nyozva. Ez alkalommal megjegyzem, hogy mind­ez események után feltűnő lenne, ha Mires, mint állító, a neversi és marseillei földhitelek számára leendő új kölcsönre engedélyt nyerne. Ma a „Journal de­­Empire“ egy igen fontos czikket hoz a keleti kérdésről. A császár beszédéről ab­ban nem történik ugyan említés, de föltehetni, mikép czélja a III. Napóleon szavai által netán előidézett aggodalmakat megszüntetni. A „Journal de l’Empire,, és a „Morning Post“ nyelve közt nagy a különbség, mely utób­bi gr. Nesselrode memorandumáról így nyilatko­zik : „Törökországnak nem kell aláírnia az ere­deti jegyzéket, mivel a czár azt attól eltérőleg magyarázza. A módosítások szükséggé váltak , s azoknak Oroszország általi elvettetésük bizonyos. Mit tegyünk most ? Jelenleg az a kérdés, ha vájjon az orosz megtámadásnak diadalmaskodnia kell-e, s ha vájjon a nyugati hatalmasságok ke­­vesbbé elszánttak-e mint Oroszország ?“ Átalában Angliában úgy látszik agitatio kez­di magát érezhetővé tenni. Meetingek s ezeken igen heves beszédek tartatnak Oroszország ellen. De tudjuk, mikép az izgatások Angliában nem nagy fontossággal bírnak. Azonban bármily meg­­nyugtatólag fejezi ki magát a „Journal de l’Em­pire,“ bármily biztossággal beszél is az euró­pai béke fentartásáról, mégis tény, mikép a franczia kormány a helyzetet igen komolynak és nehéznek tartja. Én erről ma magában a külügy­­ministériumban szereztem meggyőződést. Itt nem élnek csalódásban a Török- és Oroszország közti harcz közvetett következményei iránt, s olyannak tartják gr. Nesselrode memorandumát, mely a di­plomatának ezután lehetetlenné teszi, a portának az iránt tenni előterjesztéseket, mikép „módo­sítványai“ feleslegesek. A háborút Orosz- és Tö­rökország közt szinte ki nem kerülhetőnek hiszik, s igen jól fogják fel, mikép annak következéseit nem lehet kiszámítani, bármily békésen legyenek is különben a nagyhatalmak hangolva. A forrad­ami „Siecle“ ismét az egyesült ál­­lamokkali szövetségről beszél. Az őszi és téli idő sokkal közelebb jött, minthogy a hajóhadak a fe­kete tengeren működhetnének, de tavaszszal ki nem kerülendik a csapást. A „Siécle“ mögött pedig a forradalmi propaganda áll, s nem kel szem elől téveszteni, hogy a politikai emigratio főnökei Konstantinápolyban, s fájdalom nem a porta javára, nagyobb befolyást gyakorolnak, mint itt hiszik. Az „Assemblée nationale“ reméli, hogy 0l­­mützben a bog megoldására fognak eszközt ta­lálni . Egy idő óta sok német lap a postán le­­tartóztattatott; e rendszabályt levelezések oko­zók, melyekben a Belgiumba teendő invasioról van szó. Békés megyéből, sept. 20. : Mit a termésről az aratás elején még félig jóslatképen írtam, az teljesült. Most, miután már a nyomtatás is nagy részben be van fejezve, senki sem kételkedhetik többé, hogy az idei ter­més szalmára igen dús, szemre igen szegény. De még e­szem is milyen más évekéhez képest! Apró, kifejletlen, színtelen, erőtlen. Kukoricza az augusztusi szárazság miatt, mely még most is folytonosan tart, szintén valamivel kevesebb lesz ugyan, mint hittük , de e tekintetben a termést, kivált a többi gabnanemekéhez hasonlítva, még bőnek lehet mondani. A szüretet illetőleg jó bor­hoz van reményünk, miután a nyári példátlan forróság a szőlőt jól megérlelte. A múlt héten f. hó 15. alakult Gyulán mi­­niszeri biztos gróf Szapári úr ő méltósága jelen­létében, ngol Bonyhády Gyula szeretve tisztelt megyei főnökünk elnöklete alatt a Békés megyei Közös­ szabályozási társulat. Nincs okunk kétel­kedni, sőt inkább erős hitünk, hogy e társulat, melyhez tartoznak megyénk első tehetségű férfiai is, mint tagok, erélyes és czélszerű működése ál­tal megszünteti azon aggodalmakat, mik a Körös­­parti helységeket minden tavaszszal rettegésben tartották. Kimondhatlan hálával tartozik e me­gye a m. kormánynak , hogy ez ügyre fordította gondoskodását, miután ez évben is sok ezerre megy a kár, mit a vizek zabolázatlansága a mun­kás földművesnek okozott. A szarvasi evang. főgymnasiumban a tanév — mint már hirdetve is volt — october 1 -jén ve­szi kezdetét kilencz tanár működése mellett. A ré­giek közöl ketten, és pedig Domanovszki Endre Sopronba philosophia - tanárna­k, Pecz Gyula pedig m. herényi lelkésznek menvén, az esperesség nem késett helyeiket újakkal betölteni, és meg­hívta Repiczki János, Mikola József és Jungmann Dániel urakat. Miután azonban az első — mit előre is lehetett gyanítani — a meghívást el nem fogadta, helyébe Dib­ányi Zsigmond rimaszom­bati tanár hivatott meg, ki — hiszszük — ez ál­lomást nem sokára el fogja foglalni. Láttuk valahára a Vas Gereben szerkesztet­te „Falusi esték“-et. Vajha ne láttuk volna, mert akkor még mindig hihetnők, hogy azon ál­talánosan öszhangzó kárhoztató bírálatok, miket a lapokban olvasunk, túlszigoruk vagy részrehaj­­­ók, így magunk is meggyőződtünk a valóról.Vas Gereben, a­mint hiszszük, a „nép nyelvén“ és ,,parasztul“szólás vagy írás közt, nem ismer különbséget. Valóban szomorú, hogy az olvasó közönség, mely e vállalatot oly példátlan rész­véttel ápolta, anynyira csalatkozott. Ez egyik oka aztán, hogy pártolásra méltó irodalmi válla­latoktól is idegenkedik. — Sajnálni lehet, hogy a volt és sok részben érdekes „Szépirodalmi La­pok“ újabb megindítása mindeddig elhaladt. Kolosvár, sept. 20. Rendkívüli örömet okozott itt is a magyar szent korona és az ahoz tartozó clenodumok szerencsés megtalálásának örvendetes és sok te­kintetben fontos hite, melynek hallására eszünk­be jutottak jeles költőnk, Garay János „Sz. László“ czimű nem rég megjelent és Egerben nyomtatott hős költeményéből ezen korona le­írására vonatkozó következő gyönyörű versei: Legvégtére hozák a szent koronát, A királyi ékességek legjavát, Melyet István a pápától nyert vala, Égi szózat és intésnek általa. Ritka diszmó, szálaranyból szövevény, Szép kereszttel domboruló tetején, Abroncsának karimáján vésmüvek, Drága kövek s igaz gyöngyök fénylenek. Legfelül, azonnal a kereszt alatt, Üdvözítőnk a legelső rajzolat, Nyolcz apostol áll alább egymásután, Kis fülkébe foglalvák a karimán. Bécsben e szent ékszer arra nem talál, Legnagyobb értéke végzetében áll, De nevelte mégis egyben értékét, László király, áldjuk érte emlékét, Hogy egyité ama koronát vele, Melyet Gejza Dukás Mihálytól nyere, Rajta hosszú nyolcz század boronga át. És mi most is bírjuk e szent koronát — Dobogásba hozza a magyar szivet — Büszke rája, ki alatta született. — Hogy napi érdekű tárgyakról is írjak, meg­említem, hogy a városi nagy táncztermet, mely eddig másféle czélokra használtatott, városi ha­tóságunk rendelkezése alá viszsza­kapván, a kö­vetkező farsangi időszakra G. A. polgártársunk bérlelte ki 2800 pftért, d­e szerint lehet remél­ni, hogy tánczvigalmaink régi szokott és isme­retes kedves élénkségüket visszanyerik. Megjelent Kővári és Erdélyi nagy naptára, melynél jobb naptár Erdélyben még nem jelent meg.Színészeink egy része, a drámai személyzet M. Vásárhelyt, a dalszemélyzet Brassóban adja előadásait, miután az utóbbinak Bukarestbe átrán­­dulása nem sikerült. Búziás, sept közepén. Kisded fürdőnk, mely annyi beteget meggyó­gyított, nem bir lábra vergődni. Az idén újra látogatatlan esztendeje volt : olykor olykor ugyan voltak vendégek, de a tavalyit még sem érte el számuk. Újdonság az idén sok van, mert a kincstári ügyelőség erélylyel nyúlt a közszükség kivonatai teljesítéséhez, s mit az uradalom eddig lassacs­kán kezdett, a tartományi építészeti igazgatóság mintegy rögtön létre varázsolta. Ilyen tünemény a hidegfürdő. Nála azonban az épület csínjára s­zán a gazdálkodásra, hogy a zuhany vele egy helyütt egyesíttessék, több gond volt, mint a víz érdekében kellett volna. A vízbőség miatt ugyanis alapfal helyett vert czövekekre kellvén építeni, ezek által a legbővebb ér, mely állítólag két malomkereket birt volna hajtani, elszoritta­­tott, mi, valamint a zuhanyok középre helyzése által a napsugaraknak elzárása , nemkülönben a szél szabad járata meggátoltatván, a viz erejé­ben érezhetőleg csökkent. Ez okból új szerke­zetnek nézünk eléje, melyet a szükséglet is kö­vetel, t. i. a jelen épület 7 zuhanynyá alakíttat­ván, hideg fürdőül a mostani szegények fürdője helyén rendeztetik egy tágasabb. Kerek bassin körül fognak a fürdőfülkék, számra 12-en elhe­lyeztetni, miknek eső ellen üveg tetőt szántak , az egész pedig a szükséghez szabva szorosan ro­vatolt deszkaépület leend. Uj még az aug. végén felállított vizszivattyu gép, mely Wolf Leo bécsi gyárából került, s a resitzai vasöntöde művezetője által állíttatott fel, s melynek 160 akó vizet kell adni óránként két szivattyúcsőből. A szükséglet, ha az új meleg­fürdő mindkét szárnya kiépül, 26 kádban 5 akó­­jával 156 akó leend, de kívánatos volna új for­raló kazánokról is gondoskodni, nehogy mint az idén , a vendégek gyakran órákig várakozni kényszerüljenek meleg víz hiányában. Egésségi tekintetben nemcsak a fürdői ven­dégsereg, de méginkább a lakosság, az utóbbi még biztossága miatt is köszönetet szavazhat a park völgyén oldalvást végig ásott vízvezető áro­kért, mely nagy esőzés vagy bő víz esetén a fe­lesleget veszélytelenül elvezeti. Nem volna-e azonban tanácsos a felső kutak kifolyását foly­tonos patakzásban tartani, hogy a koronkénti esőre ne üllepedjék és párologjon benne ? A fürdők elfolyásai is javítást igényelnek, mert az elhasznált víz visszamarad vagy szivárog a kútba. Csanádi püspök­i exoja is jelen volt rövid ideig az építendő r. k. szentegyház helyének ki­­jelölése végett, mely a jövő évben szintén épít­tetik, s jelen helyiségei eredeti czéljokra, társal­gó teremek és kávéházzá alakíttatnak. Bár kevesen, élénken mulattak az idei ven­­ ­api események. (Fővárosi és vidéki napló.) September 30 . A magyar szent korona, koronás jelvények s feltaláltatási helyének kép és térrajzát ábrázoló pompás metszvény, melyről a „Napi Tudósító“­­ban minap említést tettünk, már megjelent s Wag­ner József műkereskedésében kapható; a diszkia­­dás darabja 1 ft 30, s a közönségesé 45 p. kr. A kép, mely ügyes rajza és díszes kiállításinál fog­va, méltán szolgálhat emlékül azon nevezetes tényre , melylyel hazánkat a gondviselés megál­dotta, visszaadván neki történetének nyolczszáza­­dos aranykönyvét — a szent koronát — három részre van osztva, a legfelső, mintegy homloké­kessége a képnek, ábrázolja magát a koronát; szent István kardja, buzogánya s az arany almával dics­­sugár közé foglaltan. Ezután jő azon táj rajza Or­­sovánál, hol a magyar korona 1853. sept. 8-kán feltaláltatott; a természet után rajzolva Chrismar Fr. S. és kőre metszve Rohn A. ur által; a harma­dik rész maga a térkép s helypont kijelölése, raj­­­zolta Prokopp, metsző Giessendorf. Ki van ezen jelölve a Duna és Cserna folyamok által sarkot képező Cserna sziget, a vecsenovai út, mely a Csernát keresztülmetszve Oláhország határa felé halad, ez úttal párhuzamosan s rézsűt az uj orsovai erősség átellenében fekszik az Allion hegy s ennek tövében a fás csalit, a félrébb eső négy fával együtt, mely közt a szent koronát feltalálák. A dí­szes képet — melynek többszörös előállítását a tu­lajdonos magának tartja fenn — Frank J M. ur nyomtatta Pesten. * II.-Báródon déli Biharmegyében a vizár alkalmával, Szintay Márton káplár a 7-dik hadrendőr ezredben, azon pillanatban, hol a viz­­folyam egy alacsony és a folyamhoz közel fekvő házat lakóival együtt elsodorással fenyegetett, miután azok megmentését senki sem bátorkodott megkísérteni, éltének legvilágosabb veszélyezteté­sével, a vízbe ugrott, és nem csak a kérdéses ház lakóit, s a házat magát óvta meg a megsemmisü­léstől, hanem több közel fekvő fa levágásával a víz folyásának más irányt adott,s ez által az egész községet megszabadítá a további veszélytől. * A rendezett megyei törvényszékek hivatali állomásainak némely része már oktober havában be fog töltetni. (Közbirodalmi napló.) Bécs, sept. 29. Olmützből jelentik, miszerint az ott jelen volt o­­rosz diplomaták közt túlnyomólag s átalánosan békés nézetek uralkodtak. Az orosz császár nem kívánja s nem keresi a háborút, annak esetére azonban keresztény szövetségeseiben bízik. Bizo­nyossággal állíttatik, hogy Oroszország a bécsi jegyzéknek módosítás nélküli elfogadásához ra­gaszkodni fog; de a porta vonakodására Orosz­ország háboruüzenettel épen nem felelend, hanem meg fog maradni állomásaiban s azokat akkép e­­rősitendi, miszerint egy netaláni megtámadást a törökök részéről visszavervén, egy csapással az ország szivéig hathasson. (Bécsi Cop. Corr.) — Olmützből sept. 28 írja a „N. Z.“ O­­rosz császár e fels. hallomás szerint. Császárunk meghívására az olmützi táborban mulatása idejét meghosszabbitá, és elhatározta, mikép tegnap he­lyett csak ma estve fog elutazni egyenesen Var­­­­sóba. A trónörökös nhg. tegnap esti 8 órakor uta­zott el.­­ Tegnap és ma hadigyakorlatok tartot­tak a császárok és szöv. bizottmány előtt. Ma reggel lovassági gyakorlat volt. A két uralkodó, a szöveti. biztosok és a legmagasb és magas ven­dégek, jelen voltak azokon. A nagy hatalmasságok követei eddig mindennap délelőtt és délután ér­tekezleteket tartottak. — A londoni „Times“ azok politikai fontosságát elismervén, külön tu­dósítót küldött ide. — A német szöv­­gyűlés elnöke K. Prokesch Osten tegnapelőtt óta Olmützben van. — Ma délben Olmützből érkezett jelentés szerint Császár Ő Felsége, továbbá F­r­i­­­drik és Vilmos hgek ő k. fenségeik, mode­­nai és pár­mai hgek ő k. fens, szombaton oct. 1-jén érkeznek Bécsbe, s a cs. várpalotába szál­lanak. — Özv. Karolina Auguszta császárné ő fels. nov. elején, Laj­os félig, ő cs. fens pedig oct. végén érkezendnek Salzburgból Bécsbe, a te­let itt töltendők. — Ferdinánd császár ő feli. Reichstadt­­ból Prágába October hó folytában teendi át téli lakását. — Ferencz Károly főhg és Só­fia fő­­hgné ő cs. fenségeik Ischlből Mária-Czell búcsú­­helyre ma megérkeztek , onnan holnap Lilienfel­­den át Bécsbe jövendnek. Hallomás szerint S­ó fi­a főhgné ő cs. fens. Münchenbe teend utazást. — Azon törvények közt, melyek Császár Ő Fe­l­sége elé fognak visszaérkezése után ter­jesztetni , van az uj katonai­ nyugdijszabályzat terve is. — Császár Ő Felsége a cs. kir. tart. főtörvényszéknél Lembergben következő személy­létszámot erősített meg: 1 elnök, 1 alelnök, 21 főtörv.széki tanácsos, 2 tanács­titkár, 2 segéd, 1 segédhivataligazgató, 15 tisztviselővel és 8 szol­gával. • — Gr. Budl — Schauenstein külügy­­minister­i excja Olmützből Bécsbe visszaérkezett. — Arif effendi török követ Badenből, hol a nyarat tölté, Bécsbe visszaköltözött. — Olmützből írják, miszerint a tulajdonképi értekezletekben, melyek vasárnap és hétfőn tartat­tak, csak ő excsak gr. Nesselrode, gr. Bu­ol — Schauenstein, és b. Meyendorff vettek részt. — Howard nagybrit. k. köv. titkár 28-án, éjjel sürgönyökkel Londonból ide érkezett; a sür­gönyök ma reggel Konstantinápolyba lord R­ed­el­­­f­f - hez elküldettek.­­ Azon audientiáról, melyet lord West­moreland orosz császár ő felségénél nyert, ír­ják, miszerint a nevezett követ különösen szives fogadtatásnak örvendett. Ő felsége sokáig beszél­getett vele különféle tárgyakról, de a beszélgetés a török kérdést vagy a politikát általában épen nem érinté, és egy alkalom sem fordult elő , me­lyet a lord e kérdés beszövésére használhat­ott volna. — A lovassági gyakorlatnál, mely Olmütz­ben 27-kén tartatott, orosz császár ő felsége, a saját nevét viselő 5. számú vértesezredet szemé­lyesen vezénylő, s nem csak az ezred, hanem az összes jelenlevő tábornoki kar is nem kevéssé meg volt lepetve, midőn tapasztalá, hogy a császár nem csak a német vezényszavakban, hanem az austriai gyakorlat-szabályzatokban is tökéletes jártasság­gal bír. — Az északi vaspályaigazgatóság által Pre­­rau és Oderberg közt rendezett személyvonatok holnap kezdik járásukat; e vonatok a berlini gyors­vonatokkal összeköttetésben állanak. (Kürmidi napló,­ Paris , sept. 25. A spa­nyol anya­királynő ma reggel a men­do­ni pa­lotában, Jeromos herczegnél reggelizett. — Napoleon herczeg tegnap este a d­e­l­­faut-i táborba utazott, hol a császárt bevárandja. — A párisi rendőrségnek sikerült kézre ke­­­riteni amaz emissariusok egyikét, kiket a lon­­doni siersey-i franczia forradalmi propaganda megbízások i­s lázító iratokkal küldözget Fran­­cziaország minden részeibe. A befogatott egyén, Funk nevű lengyel. Ruháiban számos röpirato­­kat találtak Hugo Victor-, Ribeyrolles-, Schoelchertől stb. több czím nélküli levelek­kel együtt. Funk Francziaország belsejébeni uta­zására hamis belga útlevelet használt. B r­ü­s­s­el, sept. 25. Belgium nagy pompá­val ünnepli függetlenségének 23-dik évnapját. Tegnap este a park­színházban ingyen előadás volt; legalább 1,200 személy tolongott az arány­lag szűk teremben. Igen fényes volt a nagy harmóniai társulat által rendezett tánczviga­­lom, melyen a királyon kívül az egész királyi család jelen volt, s melyet a brabanti her­czegné nyitott meg a társulat dísz-elnökével. A belügy­minister elnöklete alatt ma délben osztat­tak ki a dijak, a fensőbb oktatási intézetek növen­dékei közt. A király személyesen kézbesíti a dijakat. Konstanz, sept. 20. Csaknem 4 heti tá­vollét után uralkodó 6 k. fens, ma Karlsruhéba visszatér. Kassel, sept. 21. A „Kass. Zig“ hivatalos részében ma az 1853 sept. 15-ki törvény, az ipar megadóztatása tárgyában, közzététetett. Az i. é. nov. 1-jén lép hatályba. Konstantinápolyból f. hó 19-től u­­tólagosan jelentik, hogy az ottomán kormány az állítólag Odessában mutatkozott cholera miatt minden onnani érkezményeket ötnapi veszteg­zár alá vetett és egésségi őrvonalat húzott Viddintől a Szulinatorkolatig, valamint a persiai határ hosz­­szában más különféle egésségügyi elővigyázati in­tézkedések tételét elhatározta. Bukarest, sipt. 14. Közelebbről két fiatal bejárt Kalinesku és Wernesku nevűeket, Stirbey fejedelem Snagov kolostorba szám­űzött. Az elsőnél ugyanis egy orosz nemes ifjú volt szálláson, kivel egy napon összeveszett, s a viszály verekedéssé fajult. De minthogy állítólag az első adott volna rá alkalmat,Kalinesky,egy Wer­ne­sk­u ügyvéd által franczia nyelven, nem illő kifejezésekben szerkesztett panaszt nyújtott be Gorcsakoff hgnek, ki az iratot az uralkodó fe­­­jedelemhez küldé, ez pedig a nevezett két egyént négyhónapi száműzésre ítélte. Alexandria, sept. 19. Az egyiptomi kül­­ügyminister az összes consuloknak egy összejöve­telükben jelentette, mikép az ország kellékei iránti tekintet szükségessé tette, f. hó 28-ától kezdve gabnakiviteli tilalmat bocsátani ki. A consulok e közlést a saját állambeli alattvalóknak tudomá­sukra adván, később ezek előterjesztésére a kül­­ügyministernek azon óhajtásukat nyilvánították, hogy a szándékolt tilalmi parancs legalább dec­­i-jéig elhalasztassék, mert különben a kereskedők már kötött szerződéseiknek nem felelhetnének meg, s az itteni piacz hitelkrízisét is előidézné; támogatták ez óhajukat a consulok az Orosz- és Törökország közt 1846-ban kötött kereskedő szerződés IX. pontjával, mely a gabnakiviteli ti­lalom esetére a kereskedők érdekéről gondoskodik. A külügyminiszer megígérte, hogy e tárgyalás eredményét egy futár által azonnal Dzsebel-Torba Abbasz pashának megüzeni, s a válasz megérkez­téig a tengeri kereskedést semmi esetre sem fogja háborgatni. A kereskedőség ezen határidőre sem a­­kar ráállani, s általában az egész kiviteli tilalom el­len tiltakozni akar,azt adván okul, hogy az aratás igen jól ütött ki, s 6 hónapra a szükségletek fedez­­vék;a kormány tetemes készleteket halmozott össze, s még semmit sem adott el; továbbá eddig hajók hiánya miatt igen keveset lehetett kivinni; e mö­gött egyedárulkodási c­élzatok rejlenek.Az egyip­tomi kormány e rendszabálya az itteni piac­on nagy sensatiót ébresztett, s az elszállításra kész gabna ára tüstént felszökött, mig a szállításra vett s még meg nem érkezett, tetemesen leszállt, az országban minden további vásárlás megszüntetett. — A „Tr. Ztg.“ szerint Kairóban sept. 17-én híre járt Abbasz pashának egy vele rokon pasha 1292 dégek , estélyeket rendeztek a sétányon, a szilasi jegyre kirándulást és szokás szerint hetenként hált. 1. 1. #

Next