Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)

1853-11-01 / 257. szám

Pest, Kedd, 257 November 1-jén 1853. Megjelenik e lap , hétfőt • a főbb finnepek útiul napokat kl- rére , mindennap reggel. Előfizetési dij : Vidékre : félév­re: 10 írt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. A „Napi Tudó­sítóival együtt: félévre 12 frt, évnegyedre 6frt 30 kr. Helyben, félévre: 8 frt., évnegyedre: 4 frt. A „Napi Tudósitó“-val egyfltt : félévre 10 frt, évne­gyedre: 5 frt. — A hirdetések ötször hasíbzott sorá­nak egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr, szi- ' mtttatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lapkiadó hivatalában, Lukácsi,, és t á r s könyvnyomdájában Országút Kune- walderházban , vagy a szerkesztőségnél ugyan­ott 2-dik emeletben, vidéken minden cs. kir. posta- hivatalnál. — Az előfizetést tartalmazó levelek a czim, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiadő hivatalhoz vagy szerkesztőséghez utasitandók. budapesti hírlap. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlapi és „NapiTndósitóu-ra nov. 1- tőldecemb. végéig, két—havi előfizetés elfogadtatik. A. ) A „Budapesti Hírlap“ és „Napi Tudósitó“ együtt: Helyben Buda­pesten (házhoz küldéssel) két hónapra 3 pírt. 30 — Vidékre (postán) két hó­napra 4 pfrt 30 kr. B. ) A „Budapesti Hírlap“ csak magára: Helyben Budapesten (házhoz küldéssel) két hónapra 2 pfrt, 50 kr. Vidékre (postán) két hónapi a 3 pfrt 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. ö cs. k. Apostoli Felsége f. hó 24-én kelt legf. határozata által Prunyi József czim- zetes kanonokot és hittudomány tanárát Esztergom­ban a pozsonyi társas-káptalanhoz kanonokká leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Hirdetés Ö cs. k. Főherczegsógétől Magyarország hadi és polgári kor­mányzójától 1853-diki October ll-röl 19,415. sz. a. melylyel a fejedelmi adóhátralékok behaj­tása körüli eljárás iránt egy ideiglenes rendszabály tétetik közzé. A fejedelmi adó hátralékainak behajtása körüli eljárásra nézve az A. és B. alatt kővetkező szabályok bocsáttatnak ki, melyek 1853 november elsejétől kezdve hatályba lépnek. Albert föherczeg, lovasság vezére. A. Ideiglenes rendszabály a fejedelmi adóhát­ralékok behajtása körüli eljárásra nézve azon adó- kötelezettek irányában, kik adótartozásaikat a köz­ségelöljárónál fizetik le. 1. §. A törvényes fizetési idő lefolytával min­den adóhivatal az addig hátralevő adókat legott ki­mutatni köteles. Ez akkép történik , hogy az adójárásra nézve egy községenkinti hátralékkimutatás a hivatali ok­tatás V mintája szerint, továbbá a községelőljárók részéröl '/. minta szerint szerkesztendő s az adóhi vatalnak átadandó egyéni hátralékkimutatások ez által a cs. k. szolgabirói hivatal elé terjesztetnek. Ha a kimutatott hátralékosokközt olyak is fordul­nak elő, kik magukat szenvedett elemi rongálások miatt törvényes adóelengedés végett jelentették, mi iránt azonban a tárgyalás még folyamatban van, ez a hátralékkimutatványban megjegyzendő. Az adónak megintés általi süigeté- s é r ő 1. 2. §. A szolgabirói hivatal mindjárt a közsé­genkinti és egyéni hátralékkimutatások vételével, ez utóbbiakat az illető községelóljáróknak azon meghagyással kézbesitteti, hogy a hátralékosokat adótartozásuk lerovására szólítsák föl, s mindegyik tói 6 pkr intésdijt szedjenek be. A községelöljárók e meghagyás vétele után az adóhátralékosokat azonnal a községi hivatalhoz idézni, adótartozásuknak 8 nap alatt, különbeni megzálogolás melletti lefizetésére felszólítani s mind­egyiken 6 pkr. intésdijt megvenni köteleztetnek. A megtörtént idézés, megintés és a 6 pkr. il­leték beszedése, a hátralékkimutatványban a köz- »égelóljáró aláírása mellett megjegyzendő. Oly hátralékosok mindazáltal, kikre nézve a törvényes adóelengedésnek elemi rongálások miatti kieszközlése még függőben van, az elengedtetni in ditványozott öszvegek tekintetében ezen végrehajtó megintés alól kivétetnek. A megzálogolásról. 3. §. A megtörtént felszólítás napjától számi tandó 8 nap lefolyta után az adóhátralékkimutatás községelóljáró által a két utóelőtti rovat betöltésé vei a szolgabirói hivatal elé terjesztendő, mely történt megintés daczára adótartozásukkal még min dig hátralékban maradt felek ellen a zálogolást a zonnal s minden fölebbi meghagyás bevárása nél kül elrendeli. A miatt, mivel valamely község, vagy fél azt állitja, hogy a hátralékok nem helyesen vannak ki­mutatva, vagy hogy neki a cs. k. katonaság részé­re tett szállításért vagy bármi más czim alatt a cs. k. kincstáron követelései vannak, az elöszabott kényszerítő módokat elmellözni nem szabad. Sőt inkább első esetben a fél a cs. k. adóhivatalhoz uta­sítandó, hogy ott dolgát igazítsa el, s aztán magát a hátralék megigazitott számjegye iránt a szolga- birói hivatalnál igazolja; másik esetben pedig a fél oda utalandó, hogy követelésének kielégítését elkülönítve maga utján keresse, s ha ez okból a , kényszerítő módoktól megkiméltetni kiván, ab­beli kérelmét az országos pénzügyiguzgatóságnál nyújtsa be. Míg az országos pénzügyigazgatóság a kény­szerítő rendszabályokkal fölhagyást el nem rende­li, azok félbeszakasztás és a fél kifogásaira hallgatás nélkül jelen rendszabály szerint folytatandók. 4. §. Zálogolás végett a szolgabiró belátása szerint vagy egy cs. k. hivatalnok rendeltethetik ki, vagy az illető községnek, melyben az adós la­kik, elöljárója is kiküldethetik. A zálogolást hajdúkra vagy egyéb szolgákra bizni semmi esetben sem szabad. 5. §. A zálogolással megbízott hivatalnok vagy községelőljáró a kapott meghagyás után tüstént a végrehajtás helyére megy, s ott két meghitelt, vagy ha meghitelve már nem volnának, eleve meghite- lendő becsüs közbejöttével, a tartozásban levőnek vagy megbízottjának jelenlétében, ha pedig sem egyik sem másik ott nem volna, két bizonyság köz­bejöttével és jelenlétében az adóhátralékosnak ingó vagyonából annyit foglal le zálogul, mennyi az a- dóhátralék, a netalán meg nem fizetett intésdij (2. §.) s a zálogolás költségeinek födözésére kívántatik. Mindenek előtt a gabna-, bor- s egyéb föld- termékbeli készletek, ilyek hiányában pedig a ha­szonhajtó marha veendő zálogba, s csak ha ilyen nem léteznék, szabad más tárgyakhoz nyúlni. 6. §. Ingóságok közt azonban a zálogolás alól kivétetnek: a) a fóldmivelésre szükséges szántóvető-esz­közök , b) a gazdaság folytatására nélkülözhetlen igás marha; c) az adózónak ipara üzletére nélkülözhetlen műszerei, végül d) a mindennapi szükséges öltözék. 7. §. Minden zálogolásnál elv gyanánt tar­tandó , hogy a zálogul vett tárgy értékének a hátralékot soha sem szabad tetemesen, hanem leg- felebb csak egy harmadrésznyire túlha­ladni; hogy továbbá a kéznél levő tárgyak kö­zöl mindig azok választandók, melyek az adó­soknak legnélkülözhetőbbek , egyszersmin 1 pedig az adóhátralék behajtására alkalmasak; hogy oly tárgyak, melyek által a tulajdonosnak nagyobb kár okoztatnék , mint az adóhátralék födözésére elkerüllietlenül kívántatik , soha le ne foglal­tassanak, s mig egyéb tárgyak találtatnak, addig olyanok, melyek a megzálogoltra nézve különös elő- szereteti becscsel bírnak, el ne vétessenek. Atalában azt kell szem előtt tartani, miszerint egyátalán nem az a czél, hogy a megzálogoltnak szükségtelen kár okoztassék, vagy hogy felötlő zaklatás által polgár­társai előtti hitele csorbittassék. vagy hogy végre mások szánakodásra gerjesztessenek; hanem a czél pusztán csak az legyen, miszerint az adóhátralék ugyan teljesen, mindazáltal az adósra nézve legke- vésbbé kártékony és sértő módon biztosittassék. 8. §. A zálogba vett javak leirand'ók s egyúttal meghívott becsüsök által megbecsiiltetendők, aztán pedig ha drága és könnyen szállítható dolgok vol­nának, a szolgabirói hivatal vagy községelőljáró hi­vatalos őrizete alá veendők. Ha a hely engedi, a zálogdarabok az adósnál is elzárathatnak s a zár a hivatalos pecsét rányomásával biztosítandó. Lefog - ■ Iáit használati marha, mint például lovak , tehenek, i gondviselés és használat végett az adósnál hagyat­hatnak, valamint nagyobb nem könnyen elszállitható > ingóságok is, azonban mindenkor a községelőljáró felügyelete alatt, az elmarasztalt kezén hagyhatók. 9. §. A teljesített zálogolás és becslés felől • mindjárt ott helyben egy minden részről aláirt jegy- v zökönyvet kell fölvenni, mely a zálogdarabok lei ­- rását, becsértékét, biztositás-módját (hivatalos meg- \ őrzés vagy elzárás által s a t.) tartalmazza, s abban- egyszersmind az adóval hátralevőnek vagy az eljá—- rásnál jelenlevő megbízottjának (5. § ) a zálognak- az adóhátralék és a végrehajtási költségek létele melletti kiváltására a jegyzőkönyvbeni elismerés mellett, egy legfölebb 14 napi határidőt kell kitűz­ni s neki tudtára adni. A községelőljáró vagy a zálogolásra kirendelt tisztviselő, a zálogolási jegyzőkönyvet a szolgabirói hivatalnak jelentés mellett haladéktalanul átadni köteles. 10. §. Ha a lefoglalt vagyon a 9. §-ban kitű­zött határidő lefolyta előtt a hátralevő adótartozás és a zálogolásnál s becsűnél volt végrehajtási köl­tségek lefizetése által kívántatik, arról a községe­lőljáró a cs. k szolgabirói hivatalnak haladéktalan jelentést tegyen , hogy úgy a lefoglalt tárgyak a tulajdonosnak szabad rendelkezésére ismét vissza- adathassanak. 11. §. A zálogok kiváltására kitűzött határidő lejártával a szolgabirói hivatal a zálogba vett tár­gyaknak nyilvános árverés utjáni eladását elren­deli s arra az iránta kibocsátandó hirdetvénybon legfölebb nyolcznapi határidőt szab. Ha azonban a zálogdarabok közt élő állatok vagy oly javak foglaltatnak, melyek romlásnak vannak kitéve, vagy melyeknek eltartása avagy élelmezése nagy költséggel volna összekötve, úgy az ezen s a 9. §-ban kitűzött határidők egy a vi­szonyokhoz mért időre röviditendők. 12. §• Ha a szolgabirói hivatal úgy találja, hogy a zálogdarabok értéke egy saját árverés költ­ségeit ki nem fizeti, úgy azoknak kótyavetyélését más ugyanazon időre eső árverés alkalmával esz­közöltetheti. 13. §. Az árverési hirdetvénynek következő lényeges pontokat kell tartalmaznia : a) a zálogba vett s elárverelendő tárgyak megnevezését. b) a tartandó árverés helyét, melyre mindig vagy a cs. k. szolgabirói hivatal tiszti irodája vagy azon mezőváros tűzendő ki, mely azon helyhez, hol a zálogok vannak, legközelébb fekszik. Ha ez u- tóbbi szinte vásáros hely, az árverés ugyanott tar­tathatok ; c) a napot, melyen az árverés tartatni fog ; d) azon határozatot, hogy ezen árverésnél kikiáltási áron aluli ajánlatok is elfogadtatnak s azokra árvereltetik ; e) hogy a vételár, mennnyiben értékesebb tárgyaknál különös árverési föltételeknél fogva más valami nem határoztatik, mindjáit az árverésnél készpénzül leteendő, mire az elnyert tárgynak át­adása azonnal következni fog. 14. §. Az árverési liirdetvény azon helység­ben, hol a szolgabirói hivatal létezik, azon község­ben, hol a zálogolás történt, s mennyiben ott az árverelés végre nein hajtatik, azon községben is, hol ez teljesittetni fog, szokásos módon közhírré teendő. 15. §. A kótyavetyélendő tárgyak az árvere­lés helyére szállitandók. Azonban gabnakészletek árverelésénél, kivált ha nagyobb mennyiséget tesznek, azok mustráinak az árverelésnéli előmuta- tása elegendő. 16. §. Ha az árverésnél a kikiáltási ár, mely mindig a becsüérték, eléretik, vagy még rajta túl is igértetik, akkor a zálogdarab az elnyerőnek a legmagasb Ígérvény készpénzüli letétele mellett azonnal átadandó, vagy a községelőljáró által áta­dandó. Ha a megnyerő a vételárt készpénzül tüstént le nem tenné, a zálogdarab haladéktalanul ismét kótyavetyélendő. Ha ekkor a kikiáltási árra vevő nem találkoznék, a zálogba vett tárgyak kikiáltási áron alul is kótyavetyéllelhetnek s eladathatnak. Csak azon esetben, ha a zálogdarab becsüér- téke legalább 50 ftra rug, a legnagyobb ajánlat pedig 25 százalékkal (egy negyeddel) alatta áll nem kell a kikiáltott zálogdarabot a vevőre leütni (kivéve ha a jelenlevő tulajdonos világosan bele egyeznék), hanem egy kihirdetendő második kótya- vetyén újra árverelni, melynél arra minden legna­gyobb Ígérvény elfogadandó. Azonban az ily zálogdarab tulajdonosának, a második árverés kihirdetéséig a helyett egy, az adóhátralékot s a -végrehajtási költségeket fedező másik zálogot állítani szabadságában áll. 17. §. A zálogolásért, becslésért és árverelé- sért bélyeg- vagy dij illeték-fölszámitásnak nincs helye, hanem az elmarasztalt felek által csak azon költségek téritendők meg, melyek a jelen törvény - nyel szabályozott végrehajtási eljárás teljesítésével egybekapcsolvák. Ezen költségek a becsüsök s az árverésnéli kikiáltó megjutalmazásában (mely illetékek minden helytartósági osztály által saját kormány vidékére nézve egyszer mindenkorra eleve megállapitandók), s a zálogdaraboknak netalán az árverés helyére történt szállítása költségeiben állnak. Azon esetekben, midőn a végrehajtás teljesí­tésére a 4 §. értelmében cs. k. hivatalnok küldetik ki, a tisztviselőnek törvényszerű úti költségei is (nap - es mértfólddijak), a cs. k. szolgabirói hivatal székhelyén kívül teljesített végrehajtási működé­sekért megtérítendők. Mindezen költségek az egyidejűleg végrehajtás alá vett felektől az árverési pénzekből egyenlő részekben behajtandók. 18. §. Az árverés ténye fölött irott jegyző­könyvet kell fölvenni, m 4y az elárverelt tárgyakat, azoknak becsű- illetőleg kik tiltási árát, továbbá az eszközlött legnagyobb ajánlatot, végül a végrehaj­tási költségek jegyzékét (17. §.) tartalmazza; ez az árverési biztos, a községelóljáró s a kikiáltó által a- láirandó, és az árverés alapjául szolgált zálogolási és becslési jegyzőkönyvvel, valamint az árverés megtörtént kihirdetésének igazolványaival a cs. k. szolgabirói hivatal elé terjesztendő. 19. §. Az árverésből bejött pénz a községeiéi - járó vagy a községben az adó beszedésére kirendelt által vétbizonyitváDy mellett átveendő, azzal az adóhátralék letörlesztendő s az ennek födözése és a 17. §-ban érintett s a fél által viselendő végrehaj­tási költségek megtérítése után netalán fonmaradt öszveg a félnek, az árverési jegyzőkönyvhez csat- landó nyugtatvánv, vagy magában a jegyzőkönyv­ben leendő elismerés mellett kiadandó. A behajtott adóöszveg egyszersmind a község adófizetési könyvében s az illető adózó adóköny­vecskéjében is fizetés gyanánt bejegyzendő. Ha azonban a bejött pénz az adóhátralék le- törlesztésére elégséges nem volt, önkint értetik, miszerint további zálogolásnak kell következni. (Folyt, következik.) NEMHIYATALOS RÉSZ. BUDA, October 30. Az ez országbeli kereskedelmi és iparkamrák évi jelentéseikben mindig örvendetesb bizonysá­gát nyújtják azon törekvésnek, megfelelni fontos és hasznos hivatásuknak,mely azokat életre szólitá. A pesti és debreczeni kereskedelmi kamrák jelen­tései különösen ez évben is érdekes felvilágosítá­sokat tartalmaznak a föld- és kézmü-ipar min­den ágaiból, és remélhetni, hogy ez intézet idő­vel az országnak legszebb gyümölcsöket termend. A fóldmivelés nálunk is főforrása a gazdag­ságnak, Azt szükség mindenekelőtt különösen méltányolni, — ez pedig nem történhetik, ha az testvéreitől, a kereskedés és ipartól elválasztatva tekintetnék. Ezek képviselik a gyártást és forgal­mat, mely mindkettő viszont a termeléstől függ. Ezek a három tényezők, melyek azon tengelyt képezik, mely körül az összes kereset forog. Azon figyelem, melyet a császári kormány a földmivelésnek, kereskedés és iparnak s azok Ma- gyarországbani emelésének szentel, a kereskedel­mi és iparkamrák felállítása által legfényesebben bebizonyittatott. Ezzel alkalom nyujtatott, az ipa­ros tevékenység biztosított felvirágzásának té­nyezőit mindenütt előteremteni, s mindazon re­formoknak útját egyengetni, melyek a kereske­dés terén szükségesek és hasznosaknak találtat­nak. A kereskedelmi kamrák feladata az iparos­rend óhajtásait, szükségleteit és nézeteit képvi­selni, javaslataikat, a gyakorlati életből merített saját észrevételeikkel indokolni, egy ipari és ke­reskedelmi statistikához anyagot gyűjteni, s vég­re a körükbe tartozó ügyekben választott bírósági tisztet is gyakorolni. Valóban szép hatáskör, mely a hasznosnak széles tért nyit. A kereskedelmi kamrák intézete Magyaror­szágban, mostani szerkezetében egészen uj intéz­mény. Ezért nem lehet csodálni, ha becsét még itt ott nem egészen helyesen fogják fel, és a kam­rák tevékenységét félreismerik. Ámde ennek oka nem az intézet, hanem maguk az emberek; mind­járt kezdetben arany hegyeket kívánni, minden­esetre kissé elhamarkodott kivánat. Ki aratni a- kar, előbb a vetéssel kell készen lennie. Virágzó gyárakat és élénk forgalmat nem lehet egyszer­re, kivált ott hol azok előleges föltételei még hi­ányzanak, elővarázsolni. E föltételek egyike pe­dig a kereskedői és iparos rend kellő képzettsé­ge is, melynek előhaladásával bizonyosan a rész­vét is növekedni fog, melyet az intézet oly nagy mértékben megérdemel. Magának az intézetnek A mai szent ünnep miatt legközelebbi lapunk csütörtökön fog megjelenni.

Next

/
Thumbnails
Contents