Budapesti Hírlap, 1854. február (334-356. szám)

1854-02-01 / 334. szám

Pest, Szerda. A „Budapesti Hírlapb­a február-martius két hónapra előfizetés elfogadtatik.—Hely­ben Budapesten házhoz kül­déssel 3 ft., vidékre postán 3 ft 30kr. ■ Február-juniusi 5 hóra hely­ben 1 ft, vidékre postán 3 ft. 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Azon német és magyarajku vizsgálati jelöltek érettségi szigorlata, kik új határidőre utasittattak, vagy magukat előbb nem vizsgáltathatták, az 1853. évi május 19-kén kelt érettségi­­ szigorlati rendel­vény határozmányai szerint cs. k. . iskolai tanácsos dr. Haas Mihály ur elnöklete alatt­ martius hó 1-ső s következő napjain fog. tartatni. Mindazok tehát, kik ezen vizsgálatot letenni kivánják, magukat február végével a pesti gymna­­siumi igazgatóságnál jelentsék s kellőleg igazolják Budán jani 29-kén 1854. A cs. k helytartósági osztálytól. , NEMHIVATAL­OS RÉSZ. ^■Bada, jan. 31. Albert főherczeg kormányzó Urunk 6 cs, Fensége, ki innen múlt szombaton január 28-kán reggel Bécsbe felérkezett, e csász.­székvárosból ma reggel ide kivont egésségben visszatért. Hely­r­ei­g­a­z­i­t­á­s. Illetékes helyről hozzánk érkezett közlés alap­ján ki kell nyilatkoztatnunk, miszerint a „Budapesti Hírlap“ 333-ik számában foglalt, s a „Pester Lloyd" 25-dik számából átvett azon hír, mintha a kormány ..összes államvaspályáit eladni szándékoznék, tökéle­tesen alaptalan. Levelezések. London, jan. 25.­­ A keleti ügy hullámkörébe sodrott tarka tárgyak sokaságából, ma főleg a következők von­ják magukra a közfigyelmet: először, a portának e napokban vett válasza a bécsi értekezlet javas­lataira, s a czárnak londoni és párisi követeihez tegnap érkezett utasítása a nyugati kormányok azon minapi üzenetét illetőleg, mely a fekete tengerre indult két hajóhad czéljait tudata; má­sodszor, az európai orosz seregeknek Besszarábiá­tól Szerbiáig kiterjedő támadása, s hírszerint e­gyes pontokon sikerült áttörése a Szilisztriától a Viddinig kinyúló török védvonalon; harmad­szor, a nyugati flottáknak a „Retribution“ hadi gőzös által Szebasztopolból meghozott felelet folytán egyesített teljes erővel gőz- s vitorlára kelése. —­ A porta válasza hasonlít az ostorhoz, mely végén csattan; elfogadja módosítás nélkül a nagyhatalmak minden előterjesztését, de viszon­zásul az 1841—ki szerződésnek tökéletes megerősí­tését, és a török birodalomnak az európai állam­­szövetség teljes jogú tagjául elismertetését kí­vánja. — E kettős kívánat magában ártatlannak látszik, noha úgy szólva csak egy fellépéssel me­gyen tovább a bécsi jegyzőkönyvnél, de mégis sokat foglal magában messzebb kiható horderejé­­nél fogva; s igy a fennforgó nehéz körülmények­nél, s kivált azon előnyöknél fogva, melyekkel az orosz udvar bir , e török felelet is aligha a diplomatiai megavult okiratok tárházába nem fog kerülni. Az orosz seregeknek újabb nagyobbszerű hadmozgalmai az oláh fejedelemségekben, főleg a Dunán tett átkelési kísérletei, itt közönségesen a czár leendő tagadó válaszának előfutárai gyanánt tartatnak. De hogy mégis e tagadó válasz nem lesz egyenes, valószínű a nyugati kormányok üze­netére Brunnow báró s Kisseleff úrhoz küldött fe­leletből. Ez épen nem fenyegető,­­sem óvást emelő vagy hadüzenő, hanem kérdő: várjon párthoz­­szegődést vagy semlegességet jelent-e Dundas­s Hamelin admirálok megjelenése a fekete-ten­geren? Csak az első esetben utasíttatnak az orosz követek útleveleik kikérésére. , Az angol kabinet tegnap tartott négy órai tanácskozást a felelet helyett érkezett kérdésre nézve. s a mai „Times“­­ból azt kell hinnünk, hogy a kitérésre kitéríti az egyesült hajóhad fekete-tengerre küldetésének értelmét a czár kitalálási s meghatározási tehet­ségére bízza. A temporizálásnak tehát még mindig nincs vége; az egyik fél a másikra igyekszik tolni kezdeményezés felelősségét. S így, ha csak a fe­kete-tengeren egymás ellen álló admirálok nem teendenek egy egész lépést, mi nem lehetetlen a szebasztopoli ama laconicus válasz után: „az orosz hajóhadnak sem Anglia sem Fran­cziaország nem szabja ki teendőit, de az horgonyt vet vagy emel urának a czárnak magas akarata szerint,“ a diplo­­matia terén döntő sakkvonást egyhamar alig vár­hatunk. Ez annál is valószínűbb, mert, úgy látszik, sem észak sem nyugat nem tekinti még magát a háborúra már teljesen elkészültnek. Svéd - és Dánországoknak kinyilatkoztatott semlegessége áll mindkét fél útjában,mert valamint Oroszország, úgy Anglia s Francziaország is szívesebben látnák maguk részén a két északi félszigetet, mely szá­­razi hadisergén kívül, mint mondják, 400 hadihajó s 60 ezer tengerészszel rendelkezik. Az orosz czár, egy mai távirati tudósítás szerint, már egyenesen ki is nyilatkoztatd, hogy a nevezett országok semlegességét el nem ismeri, s hogy a „letters of marque“ (­kalóz­­­levelek) kiadásához szo­kott és semleges lobogó véderejét ellenséges ártr­­czikkek fölött el nem ismerő Angliának sincs ez elvekkel ellenkező alapokon nyugvó svéd s dán neutralitás ínyére, mi valószínű csak azon körül­ményből is, mikép eddig még sehol sem olvastuk, hogy az északi félszigetek semlegessége Anglia s Francziaország által elismerve volna. Nem lehet tagadni, az angol kormánynak nagy s nehéz gondot szerez a hajóslegények szük­séges számában érezhető hiány is; a­minek hogy pótoltatása nem is csekély feladat, azt lehet gon­dolni az admiralitásnak különböző és sokfelé kapdosást tanúsító, e tárgyra vonatkozó rendsza­bályából. Páris, jan. 26. —S.— Az orosz kabinet válasza az egyesült hajóhadaknak a feketetengerre evezését illető je­lentésre tegnap megérkezett, s akkép hangzik, mi­szerint a czár óhajtja tudni, váljon a hajóhadak küldetése az-e, hogy egészen egyforma eljárást kövessenek a török úgy mint az orosz hajók irá­nyában? Ezen kérdésre Oroszország annál inkább fel van jogosítva, mivel török hajók egy szárazföldi hadtestet szállítottak az ázsiai partra, s az angol lapok előadásából kitűnik, mikép az orosz hajók­nak nem fogna megengedtetni hasonló szállításo­kat eszközölni Ázsiának orosz birtoka partjaira. Ha Anglia s Francziaország legális módon akarnak eljárni, akkor nem késendnek megnyugtatólag vá­laszolni ; ha nem, akkor a végleges törés köztük és Oroszország közt nem sokáig fog elmaradni. De még az első esetben sem lenne végkép a béke biztosítva, mivel Oroszország a bécsi jegy­zék iránt még nem nyilatkozott. A néhány nap óta keringő meseszerű hír, miszerint Poroszország és Austria egy véd- és daczszövetségnek a nyugati hatalmakkal kötésére készeknek nyilatkoztak volna, ha jól vagyok ér­tesülve, következő tényre vezetendő vissza. Midőn Francziaország és Anglia egy segédseregnek Tö­rökországba küldése iránti szándékukat nyilvání­tók, mind a két német hatalom előterjeszté, mi­­kép ez nem lenne tanácsos, mivel ők újra megkí­­s­érlették az orosz császárt engedékenységre bírni Előbb be kell várni eredményét ezen fáradozá­saiknak, miket a nyugati hatalmak új demonstrá­­tiói meg fognának hiúsítani. Ha pedig azok netán siker nélkül maradnának, akkor még mindig elég idő van a hozandó rendszabályokról értekezni. Ezen nyilatkozattól ama másikig, mintha Porosz­­ország és Austria készek lennének háború esetén a nyugati hatalmakkal együtt­működni, még igen távol a lépés. Ezalatt kormánylapjaink folyvást­ idéznek magánlevelezéseket Bécs és Berlinből, mik össze­sen ama kíváncsiságról szólanak, melylyel állító­lag a közvélemény Poroszországban s Austriá­­ban­­az Oroszország elleni háborút várná, s azon tetszésről regélnek, melylyel a franczia császár politikája — szerintük — találkozik. Ma­gától érthető, mikép mindezen állítólagos magán-, levelek ráfióban gyártatnak. " A tengeri kikötőinkben uralkodó munkásság rendkívül nagy. Toulonban számtalan ember dol­gozik vitorlákon és fü­ggőágyakon, valamennyi gőzfregát fölfegyverezhetik, s­­ az északi része­ken kiállított matrózok dél felé szállíttatnak. Az orleansi herczegnő­ állítólagos levelével még nem értünk a dolog végére. A „Morning H “ nem átallja állitni, mikép­p a levelet mindaddig igaznak tekinti, mig maga az orleansi hgnő nem fogja azt meghazudtolni. Hogy mind Nemours­ky mind az orleansi herczegnő titkárai tiltakoztak, ez még nem elégíti ki a „­Morning Herald“-ot, azt kívánja, hogy maguk a király­i személyek mél­tassák a levél szerzőit czáfolatra.Ők már igen sokat tettek azzal, hogy az álművet mások által meg­­czáfoltatták. Az „Augs. Alig. Ztg“-nak írják, mikép Segur és Daru a „Journ. des Debats”at S­a c y ur­­ ismeretes jegyzékének közzétételére felszólították. Ez nem egészen igaz: Daru és Montebello urak tették ezt, a midőn Sa cy ur, ki igen félénk, azon aggodalmát nyilvánító, mikép a „Journ. des Debats“-ra ebből kellemetlenségek támadhatnak a ministérium részéről, nevezett u­­rak Persignyhez siettek, s ennek előterjesztették, hogy egy ilyen gyalázatos tényre, milyen ama költött levél, nem szabad hallgatni: így engedé meg a minister a „Journ des Debats“-nak a kér­­­déses jegyzék közlését. Az első füzet a „Le Spectateur“ czímű imperialistikus folyóiratból megjelent. A folyó­irat magát lényegesen „nemzetgazdászatinak“ nevezi. Ezen első füzetben semmi nevezetes nem találtatik, s a különféle czikkek szerzői közt egy neves ízó sincs. A vállalat úgy látszik ez eltévesztett, — legalább annyi nagyon való­színű, hogy az a „Revue des deux Mondes“ és a „Revue contemporain“folyóiratoknak legkevésbbé sem lesz veszélyes versenytársa. A tuileriák utolsó hiújában a császárnő állí­tólag nagyon szenvedőleg nézett ki Sokat beszél­nek azon körülmény miatti búslakodásáról, hogy magtalan marad. Az orvosok gyakori mozgást ajánlottak neki. Beszélik, mikép ő és udvari höl­gyei a tuileriák tükörsima padlatán korcsolyázni szoktak. Ez utánzása lenne a Mayerbeer Profs tájában előforduló korcsolya-táncznak. A Hotel de Villében (városházán) tartandó nagy tánczvrgalomra az orosz követ 50 belépti jegyet kért, legnagyobb csodálkozására az ujdon­­sággyártóknak, kik Kisseleff urat tizennégy nap óta minden reggel útnak indítják. Számos megyékben ismét elfogatások tör­téntek. Angoulême-ben fenyegető s a kenyér magas árára vonatkozó falragaszok találtattak U. I. Épen most hallom egy hivatalos he­lyen, miszerint az orosz kabinet valóban a leg­szigorúbb semlegesség nyilatkozatát kívánja Fran­cziaország és Angliától, azaz, hogy a török hajók­nak ne engedtessék meg, a­mi az orosz hajók­nak tiltatik. Sőt az orosz kabinet egy előleges fegyverszünetet tart tanácsosnak. Az orosz csá­szár határozottan nem vonakodik a bécsi jegyző­könyvet elfogadni *), s Lajos Napoleon nevű nap óta igen békés hangulata. any szokott szavazatszedő bizottmány kineveztetett, mire a jelenvott tagok­­egyenként maguk szózato­kat beadták. A szavazás eredménye­ szerint,, egyik ’galgató Havas József cs. k. tanácsos ur helyébe Csernovics Péter ur választatott; a választ­mány­t, i­llet­ő­l­eg pedig a három évi uj időszakon alá nem irt haroig tag,, Kálóczy Károly, Muslay Sándor és Pákozdy Zsigmond helyébe gr. Andr­á­­­s­y Manó, b. Eötvös József és Havas­ József u­­­rak választottak, egyébiránt a többi, tavaly volt tagok mind újra megválasztattak.­­ Ar(öemz. casi­no jelen tagjainak száma 262, e számnak szaporodását azonban bízvást lehet remélni. Míg a szózatolás tar­tott, azalatt a napirenden lévő tárgyak felett vitatkoztak, s azok eligazittattak­ A fennebbi sza­vazással megválasztott ez évi hivatalnokok név­sora következő. Igazgatók: Cse­rm­o-­­­i­c­s Péter , gr­ó­f Kár­ó­l­y­­i György, Sebők Károly. Vál­a­sztmányi tagok: gr. A­n­d­r­á­s­y , Manó, gr. Al­m­á­s­y György, B­ar­­á­t­h Rudolf, b. B­é­z­s­á­n Nép. János, B­o­h­u­s János, Boron­kay Rudolf­,C­z­i­g­­­er Anta, Fek­téri Adolf, Edelsbacher Mátyás, b.Eöt­­v­ö­s József, Farkas Ágoston, Festetics Ágos­­­ton, F­r­ö­­­i­c­h Frigyes, Gombos Bertalan, Ha­­v­as Ignácz, Havas József, Heinrich Nép, Já­nos, Hubay József, Jeszenszky Ignácz, Ka­­án Sándor, Kapczy Tamás, gr. Keglevich Gábor, Laczkovics­ József, Lipovniczky Vilmos, L­u­k­á­cs Móricz, Madarassy László, id. b. Majthényi László,­ Mátray József, Né­­meth Lajos, b. Orczy Lajos, Palásthy Víol,or­­d. Prónay Albert,b. P­r­ó­n­a­y Gábor, Eu-‘­kovszk­y Ferencz, gr. Rhéde­y János, R­-,­dics Dániel, Simoncs­ics János, Szabó János, gr. S­z­a­p­á­r­y Antal, gr. S­z­a­p­á­r­y József, "Sz­é­­he­r Mihály, S­z­étt Kristóf, S­z­em­i­c­r­e­y, Gusz­táv, Tasnec, Antal, U­rbanovszky Jusztin, Örményi Ferencz , Örményi József,, bíró Wenckheim Béla, id. gr. Zseh­y Miklós, Z­s­i­­vo­r­a György. Jegyző s pénztárnok: Sz­ekré­­nyessy Dániel. Könyvtárnok: Pákh Albert. ,, A gyűlés több tárgyait illetőleg a választmány, azon előre nézésből, ha netalán a körülmények, vagy a részvényeseknek az eddiginél kevesebb száma némi költségkímélést igényelne, azon szobáknak, hol je­lenleg a könyvtár van, bérbe kiadását indítványoz­ta, de javaslata el nem fogadtatott,mert bizton lehet remélni, hogy a részvényesek száma 300-ra fel fog menni, a mellett, a­mint gr. Károlyi György igaz­gató úr igen helyesen megjegyzi, miután a casino előbbi szállásán a könyvtár sokáig sötét szobában volt, most azon szobák kiadásával a könyvtár ujra egy az udvarra men­ő sötét szobába szorulna, már pedig világosságból nem kell sötétségbe menni. — A könyvtár szaporítására szolgáló évenkénti 500 pft osz veget a közgyűlés most is jóváhagyta, holott e részben is e költségkímélési ajánlat nem hiányzott. A választmány azon indítványa, hogy a jelenlegi vi­szonyok következtében az államhivatalnokok, kik ugyan 3 évre írnának alá,de időközben máshová átté­­­tetnének,részvényi tartozásukat csak azon évre le­gyenek kötelesek fizetni, melyben innen eltétetésük történt, Ürményi J. ur ellenző szava daczára is, he­­lyeseltetett, és igy annak méltányos volta tekinte­téből elfogadva lan. Szinházi gazda igazgató Simon­­csics János úr jelenté, hogy a­ nemz. szinház igaz­gatósága, egyébiránt úgy is elég magasra felemelt eddigi 2,200 pfrt évi dij mellett a szinházi erkély illető részét a casinonál hagyja. — A casino múlt évi bevétele tett 32,820 pft 22 krt, kiadó 20,848 pftjt ; ezenkívül künnlévő tartozásai 16,*^ pftot tesznek, mi nagyobbára még 1834-ik/1, felmenő fizetetten részdijakból ered. Végre/ ** egy példányban járó bécsi „Fremdenblat/ J? ® egy példányban megrendeltetni határozta!^' _ gondoljuk, hogy e kitüntetése e nagy krns®SSe biró bécsi lapnak onnan származnék,miv?*z a.”^a re 9' se“ megjegyzése szerint, kivált vasárn­on*nv*' e®7 egy újdonsült hírlapi kövér kacsával/®^*® °lva 30l­ meglepni, u - -(Közhírodaír­i napló). Fos' -'an' * Özv.Eszter Erzsébet föhercze/1^ ^ 08• ma Brünnbe elutazott. Albrecht/ r­0 * J d i n a n d fohgek 5 cs. fense/’k ® cs* en8eS® Gänserndorfig kisérték 5 fa* visszautaztak Budára. .. 1 2 —Rainer,Z s­ig m/n ^ . e‘ f * ® hgeköcs.fenségeikBotzenhjlB^05^®^8**®6!7 e* e ' - A „Triest. Ztg^tos kútfőből állítja, hogy azon itt-ott elterjedt fJPgP a papírpénz kény­szerű folyama a loni&d-velenczei királyságba is behozatnék, teljesen alaptalan. sat. Szerkesztői iroda van : Ország-ut, 6- or a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Megjelenik e lap , héttőt a a főbb ünnepek utáni napokat ki­vive , mindennap reggel. Előfizetési dí] : Vidékre : f­é 1­g­y­­r­e :­­ 10 írt., évnegyedre: 5 ft. 20 kt. Helyben, táj­­ív­r­e : 8 Irt., évnegyedre: 4 írt. —A hirdeti a­e­h ötször halábozott Boriink egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr. szántttatik. X- Sgyen szám 20 pkr. x a ■lMIzethetul — hel­y­b­ina lap kiadó hivataliban, L­u­k­á­c­a L.­ás­z­á­r á”könyvnyomdájában (Országút Kuns­­valderházban ,) vidéken minden cs. kir. p­o­a­t­ah­­­v­­álnál. — Az elfifizetést tartalmazó levelek a pzlm. lak­hely­e utolsó posta­feljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz ata ti­tandók. RÉ A Napi események« (Fővárosi és vidéki napló.) Febr. 1. * Főtörvényszéki elnök gr. C­z­i­r­á­k­y János ő excja m. hó 30-kán Bécsből visszaérkezett, hol a cs. k. ig­azság­ügy mi­n­ist­éri­um egy értekezletében részt vett. — A pesti nemz. casinónak félévi szokott köz­gyűlése m. január 29-én tartatott a választmány­­által e részben ajánlott s a közgyűléstől harsogó éljenekkel fogadott id.gr. Z­i­c­h­y Miklós ur el­nöklete alatt, kormányi biztos Ritter István rend­­őrbiztos ur jelenlétében. Főtárgya volt e gyűlés­nek maga hivatalnokai­ u. m. a három igazgató és 50 tagból álló választmánynak titkos szózatolás ut­ján megújítása. Gazda-igazgató S­e­b­ő­k Károly úr az ülés megnyitása után az igazgatóság és választ­mány nevében a bennük helyezett szives bizal­mat megköszönvén , mit a gyűlés méltánylással fogadott, azt felszólitá az uj hivatalnokok megvá­lasztásával maga jogát gyakorolni, mire nézve a Az e közléseket­­hozott orosz futár érkeztét erősíti egy másik párisi levelünk is, melyet holnap közlendünk. Szerk. Február 1-jén 1854.

Next