Budapesti Hírlap, 1854. február (334-356. szám)

1854-02-01 / 334. szám

Pest, Szerda, sa4. Február 1-jén 1854. Megjelenik e lap , héttőt a a főbb ünnepek utáni napúkat ki­vivé , mindennap reggel. Blőflzetésl dl] : Vidékre : f < 1 g v- r e : j 10 írt., évnegyedre: 5 ft. 20 ki. Helyben, tál- ív r e : 8 Irt., évnegyedre: 4 írt. —A hirdeti a'e h ötször hasábzott Boriink egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriéit pedig 4 kr, szántttatlk. X- Sgyea szám 20 pkr. x ü ■lMIzethetul — bel y b ina íap kiadó hivataliban, L u k á c a L. ás t á r á”könyvnyomdájában (Országút Kuns- valdérházban ,) vidéken minden os. klr: p o a t ah 1 v tálnál. — Az elfiflzetíst tartalmazó levelek a ozlm, lak­hely « utolsó posta /eljegyzése mellett, a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen akiadó hivatalhoz ata ti tandók. RÉ A Szerkesztői iroda van : Orsaág-ut, 6- őz a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. A „Budapesti Hírlapira február-martius két hónapra előfizetés elfogadtatik.—Hely­ben Budapesten házhoz kül­déssel 3 ft., vidékre postán 3 ft 30kr. ■ Február-juniusi 5 hóra hely­ben 1 fi, vidékre postán $ ft. 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Azon német és magyarajku vizsgálati jelöltek érettségi szigorlata; kik uj határidőre utasittattak, vagy magukat előbb nem vizsgáltathatták, az 1853. évi május 19-kén kelt érettségi . szigorlati rendel­vény határozmányai szerint cs. k. . iskolai tanácsos dr. Haas Mihály ur elnöklete alatt- martius hó 1-ső s következő napjain fog. tartatni. Mindazok tehát, kik ezen vizsgálatot letenni kivánják, magukat február végével a pesti gymna- siumi igazgatóságnál jelentsék s kellőleg igazolják Budán jani 29-kén 1854. A cs. k helytartósági osztálytól. , NEMHIVATA1.0S RÉSZ. ^■Bada, jan. 31. Albert főherczeg kormányzó Urunk 6 cs, Fensége, ki innen múlt szombaton január 28-kán reggel Bécshe felérkezett, e csász. székvárosból ma reggel ide kivant egésségben visszatért. Hely r ei g a z i t á s. Illetékes helyről hozzánk érkezett közlés alap ján ki kell nyilatkoztatnunk, miszerint a „Budapesti Hírlap“ 333-ik számában foglalt, s a „Pester Lloyd' 25-dik számából átvett azon hir, mintha a kormány ..összes államvaspályáit eladni szándékoznék, tökéle tesen alaptalan. Levelezések. London, jan. 25. J A keleti ügy hullámkörébe sodrott tarka tárgyak sokaságából, ma főleg a következők von ják magukra a közfigyelmet: először, a portának e napokban vett válasza a bécsi értekezlet javas­lataira, s a czárnak londoni és párisi követeihez tegnap érkezett utasítása a nyugati kormányok azon minapi üzenetét illetőleg, mely a fekete tengerre indult két hajóhad czéljait tudatá; má­sodszor, az európai orosz seregeknek Besszarábiá tói Szerbiáig kiterjedő támadása, s hirszerint e gyes pontokon sikerült áttörése a Szilisztriától • Viddinig kinyúló török védvonalon; harmad­szor, a nyugati flottáknak a „Retribution“ hadi gőzös által Szebasztopolból meghozott felelet folytán egyesitett teljes erővel gőz- s vitorlára kelése. —- A porta válasza hasonlít az ostorhoz, mely végén csattan; elfogadja módosítás nélkül a nagyhatalmak minden előterjesztését, de viszon­zásul az 1841—ki szerződésnek tökéletes megerősí­tését, és a török birodalomnak az európai állam- szövetség teljes jogú tagjául elismertetését kí­vánja. — E kettős kívánat magában ártatlannak látszik, noha úgy szólva csak egy féllépéssel me­gyen tovább a bécsi jegyzőkönyvnél, de mégis sokat foglal magában messzebb kiható horderejé- nél fogva; s igy a fennforgó nehéz körülmények­nél, s kivált azon előnyöknél fogva, melyekkel az orosz udvar bir , e török felelet is aligha a diplomatiai megavult okiratok tárházába nem fog kerülni. Az orosz seregeknek újabb nagyobbszerű hadmozgalmai az oláh fejedelemségekben, főleg a Dunán tett átkelési kísérletei, itt közönségesen a czár leendő tagadó válaszának előfutárai gyanánt tartatnak. De hogy mégis e tagadó válasz nem lesz egyenes, valószínű a nyugati kormányok üze­netére Brunnow báró s Kisseleff úrhoz küldött fe­leletből. Ez épen nem fenyegető, *sem óvást emelő yagy hadüzenő, hanem kérdő: vájjon párthoz- szegődést vagy semlegességet jelent-e Dundas s Hamelin admirálok megjelenése a fekete-ten­geren? Csak az első esetben utasittatnak az orosz követek útleveleik kikérésére; , Aí angol kabinet tegnap tartott négy órai tanácskozást a felelet helyett érkezett kérdésre nézve; sá mai „Times“- bél azt kell hinnünk, hogy a kitérésre kitéríts az egyesült hajóhad fekete-tengerre küldetésének értelmét a czár kitalálási s meghatározási tehet­ségére bizza. A temporizálásnak tehát még mindig nincs vége; az egyik fél a másikra ügyekszik tolni kezdeményezés felelősségét. S igy, ha csak a fe­kete-tengeren egymás ellen álló admirálok nem teendenek égy egész lépést, mi nem lehetetlen a szebasztopoli ama laconicus válasz után: „az orosz hajóhadnak sem Anglia sem Fran,cziaorazág nem izabja ki teendőit, de az horgonyt vet vagy emel urának a czárnak magas akarata szerint,“ a diplo- matia tétén döntő sakkvonást egyhamar alig vár­hatunk. Ez annál is valószínűbb, mert, agy látszik, sem észak sem nyugat nem tekinti még magát a háborúra már teljesen elkészültnek. Svéd - és Dánországoknak kinyilatkoztatott semlegessége áll mindkét fél utjában;mert valamint Oroszország, úgy Anglia s Francziaország is szivesebhen látnák maguk részén a két északi félszigetet, mely szá- razi hadisergén kívül, mint mondják, 400 hadihajó s 60 ezer tengerészszel rendelkezik. Az orosz czár, egy mai távirati tudósítás szerint, már egyenesen ki is nyilatkoztaid, hogy a nevezett országok semlegességét el nem ismeri; s hogy a „letters of marque“ (.kalóz - levelek) kiadásához szo­kott és semleges lobogó véderejét ellenséges ártí- czikkek fölött el nem ismerő Angliának sincs ez elvekkel ellenkező alapokon nyugvó svéd s dán neutralitás Ínyére, mi valószínű csak azon körül­ményből is, mikép eddig még sehol sem olvastuk, hogy az északi félszigetek semlegessége Anglia s Francziaország által elismerve volna. Nem lehet tagadni, az angol kormánynak nagy s nehéz gondot szerez a hajóslegények szük­séges számában érezhető hiány is; a minek hogy pótoltatása nem is csekély feladat, azt lehet gon­dolni az admiralitásnak különböző és sokfelé kapdosást tanúsító, e tárgyra vonatkozó rendsza­bályából. Páris, jan. 26. —S.— Az orosz kabinet válasza az egyesült hajóhadaknak a feketetengerre evezését illető je­lentésre tegnap megérkezett, s akkép hangzik, mi­szerint a czár óhajtja tudni, vájjon a hajóhadak küldetése az-e, hogy egészen egyforma eljárást kövessenek a török úgy mint az orosz hajók irá­nyában? Ezen kérdésre Oroszország annál inkább fel van jogosítva, mivel török hajók egy szárazföldi hadtestet szállítottak az ázsiai partra, s az angol lapok előadásából kitűnik, mikép az orosz hajók­nak nem fogna megengedtetni hasonló szállításo­kat eszközölni Ázsiának orosz birtoka partjaira. Ha Anglia s Francziaország loyalis módon akarnak eljárni, akkor nem késendnek megnyugtatólag vá­laszolni ; ha nem, akkor a végleges törés köztük és Oroszország közt nem sokáig fog elmaradni. De még az első esetben sem lenne végkép a béke biztosítva, mivel Oroszország a bécsi jegy­zék iránt még nem nyilatkozott. A nehány nap óta keringő meseszerü hir, miszerint Poroszország és Austria egy véd- és daczszövétségnek a nyugati hatalmakkal kötésére készeknek nyilatkoztak volna, há jól vagyok ér­tesülve, következő tényre vezetendő vissza. Midőn Francziaország és Anglia egy segédseregnek Tö rökországba küldése iránti szándékukat nyilvání­tók, mind a két német hatalom előterjeszté, mi- kép ez nem lenne tanácsos, mivel ők újra megki- sjérlették az orosz császárt engedékenységre bírni Előbb be kell várni eredményét ezen fáradozá­saiknak, miket a nyugati hatalmak uj demonstra- tiói meg fognának hiúsítani. Ha pedig azok netán siker nélkül maradnának, akkor még mindig elég idő van a hozandó rendszabályokról értekezni. Ezen nyilatkozattól ama másikig, mintha Porosz- ország és Austria készek lennének háború esetén a nyugati hatalmakkal együtt működni, még igen távol a lépés. Ezalatt kormánylapjaink folyvást^ idéznek magánlevelezéseket Bécs és Berlinből, mik össze­sen ama kíváncsiságról szólanak, melylyel állító­lag a közvélemény Poroszországban s Austriá- ban -az Oroszország elleni háborút várná, s azon tetszésről regélnek, melylyel a franczia császár politikája — szerintük — találkozik, Má gátéi érthető, mikép mindezen állítólagos magán-, leyelek ráfiéban gyártatnak^ ' A tengeri Kikötőinkben uralkodó munkásság rendkívül nagy. Toulonban számtalan ember dol­gozik vitorlákon és fiiggőágyakon, valamennyi gőzfregát fölfegyverezhetik, s - az északi része­ken kiállított matrózok dél felé szállíttatnak. Az orleansi herczegüő. állítólagos levelével még nemértünk a dolog végére. A „Morning H “ nem átallja állitni, mikép ő a levelet mindaddig igaznak tekinti, mig maga az orleansi hgnő nem fogja azt meghazudtolni. Hogy mind Nemours hg mind az orleansi herczegnő titkárai tiltakoztak, ez még nem elégíti ki a „-Morning Herald“-ot, azt kívánja, hogy maguk a király i személyek mél­tassák a levél szerzőit czáfolatra.Ők már igen sokat tettek azzal, hogy az álmüvet mások által meg- czáfoltatták. Az „Augs. Alig. Ztg“-nak írják, mikép SegurésDarua „Journ. des DebatsíVt S a c y ur . ismeretes jegyzékének közzétételére felszólították. Ez nem egészen igaz: Daru és Montebello urak tették ezt, a midőnSacyur, ki igen félénk, azon aggodalmát nyilvánító, mikép a „Journ. des Debats“-ra ebből kellemetlenségek támadhatnak a ministerium részéről, nevezett u- rak Persignyhez siettek, s ennek előterjesztették, hogy egy ilyen gyalázatos tényre, milyen ama költött levél, nem szabad hallgatni: így engedé meg a minister a „Journ des Debats“-nak a kér - déses jegyzék közlését. Az első füzet a „Le Speotateur“ czimü imperialistikus folyóiratból megjelent. A folyó­irat magát lényegesen „nemzetgazdászatinak“ nevezi. Ezen első füzetben semmi nevezetes nem találtatik, s a különféle czikkek szerzői közt egy neves iró sincs. A vállalat ugylátszik czéltévésztett, — legalább annyi nagyon való­színű, hogy az a „Revue des deux Mondes“ és | „Revue contemporain“folyóiratoknak legkevesbbé sem lesz veszélyes versenytársa. A tuileriák utolsó hiújában a császárnő állí­tólag nagyon szenvedőleg nézett ki Sokat beszél­nek azon körülmény miatti buslakodásáról, hogy magtalan marad. Az orvosok gyakori mozgást ajánlottak neki. Beszélik, mikép ő és udvari höl­gyei a tuileriák tükörsima padlatán korcsolyázni szoktak. Ez utánzása lenne a Mayerbeer Profs tájában előforduló korcsolya-táncznak. A Hotel de Viliében (városházán) tartandó nagy tánczvigalomra az orosz követ 50 belépti jegyet kért, legnagyobb csodálkozására az ujdon- sággyártóknak, kik Kisseleff urat tizennégy nap óta minden reggel útnak indítják. Számos megyékben ismét elfogatások tör­téntek. Angouléme-ben fenyegető s a kényé: magas árára vonatkozó falragaszok találtattak U. I. Épen most hallom egy hivatalos he­lyen, miszerint az orosz kabinet valóban a leg­szigorúbb semlegesség nyilatkozatát kívánja Fran­cziaország és Angliától, azaz, hogy a török hajak­nak ne engedtessék meg, a mi az orősz hajók­nak tiltatik. Sőt az orosz kabinet egy előleges fegyverszünetet tart tanácsosnak. Az orosz csá­szár határozottan nem vonakodik a bécsi jegyző­könyvet elfogadni *); s Lajos Napoleon nená nap óta igen békés hangulata. any Napi események« (Fővárosi és vidéki napló.) Febr. 1. * Főiörvényszéki elnök gr. C z i r á k y János ő excja m. hó 30-kán Becsből visszaérkezett, hol a cs. k. ig azság ügy mi d ist éri um egy értekezletében részt vett. — A pesti nemz. casinónak félévi szokott köz­gyűlése m. január 29-én tartatott a választmány 'által e részben ajánlott s a közgyűléstől harsogó éljenekkel fogadott id.gr. Z i c h y Miklós ur el­nöklete alatt, kormányi biztos Ritter István rend- őrbiztos ur jelenlétében. Főtárgya volt e gyűlés­nek maga hivatalnokai) u. m. a három igazgató és 50 tagból álló választmánynak titkos szózatolás ut­ján megújítása. Gazda-igazgató S e b ö k Károly ur az ülés megnyitása után az igazgatóság és választ­mány nevében a bennük helyezett szives bizal­mat megköszönvén , mit a gyűlés méltánylással fogadott, azt felszólitá az uj hivatalnokok megvá­lasztásával maga jogát gyakorolni, mire nézve a Az e közléseket ‘hozott orosz futár érkeztét erősíti egy másik párisi levelünk is, melyet holnap közlendünk. Szerk, szokott szavazatszedö bizottmány kineveztetett, mire a jelenvojt tagok -egyenként maguk szózato­kat beadták. A szavazás eredménye;szerint,. egyik ’SaZSató Havas József cs. k. tanácsos ur helyébe Csernovics Péter ur választatott; a választ­mány tr i llet ő 1 eg pedig a három évi uj időszakon alá nem irt haroiq tág,, Kálóczy Károly, Muslay Sándor és Pákozdy Zsigmond helyébe gr. Ándr á-' s y Manó, b. Eötvös József és Havas. József u - rak választattak, egyébiránt á többi, tavaly volt tagok mind újra megválasztattak. — Ar(öemz. casi­no jelen tagjainak száma 262; e számnak szaporodását azonban bízvást lehet remélni. Mig a szózatolás tar­tott, azalatt a napirenden lévő tárgyak felett vitatkoztak, s azok eligazittattak- A fonnebbi sza­vazással megválasztott eZ évi hivatalnokok név­sora következő. Igazgatók: Cse rm o- ' i c s Péter , gr ó f Kár ó l y*-i György, Sebók Károly. Vál arsztmányi tagok: gr. A n d r a s y , Manó, gr. A1 m á s y György, B aj- á t h Rudolf, b. B é z s á n Nép. János, B o h u s János, Boron kay Rudolfj.C z i g 1 er Ant-, Fek­téin Adolf, Edelsbacher Mátyás, b,Eöt- v ö s József, Farkas Ágoston, Festetics Ágos - tou, F r ö 1 i c h Frigyes, Gombos Bertalan, Ha- v as lguácz, Havas József, Heinrich Nép, Já­nos, Hubay József, Jeszenszky lgnáoz, Ka- án Sándor, Kapczy Tamás, gr. Keglevich Gábor, Laozkovics. József, Lipovniczky Vilmos, L u k á os Móricz, Madarassy László, id. b. Majthényi László,' Mátray József, Né- meth Lajos, b. Orczy Lajos, Palásthy Víot,or| b. Prónay Albert,b. P r ó n a y Gábor, E<-‘ kovszk,y Ferencz, gr. Rhéde.y János, R/-, dics Dániel, Simoncs.ics János, Szabó János, gr. S z a p á r y Antal, gr. S z a p á r y József, "Sz é- hc r Mihály, S z.étt Kristóf, S z en i e z e y, Gusz­táv, Tasnec, Antal, Ü rbanovszky Jusztin, Örményi Ferencz , Örményi József,, bíró Wenckheim Béla, id. gr. Zieh y Miklós, Z s í- vo r a György. Jegyző s pénztárnok: Sz ekré- nyessy Dániel. Kónyvtárnok: Pákb Albert. —, A gyűlés több tárgyait illetőleg a választmány, azon előre nézésből, ha netalán a körülmények, yagy a részvényeseknek az eddiginél kevesebb száma némi költségkímélést igényelne, azon szobáknak, hol je­lenleg a könyvtár van, bérbe kiadását indítványoz­ta, de javaslata el nem fogadtatott,mert bizton lehet remélni, hogy a részvényesek száma 300-ra fel fog menni, a mellett, a mint gr. Károlyi György igaz­gató ur igen helyesen megjegyzé, miután a oasino előbbiszállásán a könyvtár sokáig sötét szobában volt, most azon szobák kiadásával a könyvtár uira egy az udvarra meiiÓ sötét szobába szorulna, mar pedig világosságból nem kell sötétségbe ménni. — A könyvtár szaporítására szolgáló évenkinti 500 pft ősz veget a közgyűlés most is jóváhagyta, holott e részben is e költségkímélési ajánlat nem hiányzott. A választmány azon indítványa, hogy a jelenlegi vi­szonyok következtében az államhivatalnokok, kik ugyan 3 évre írnának alá,de időközben máshová átté - tetőének,részvényi tartozásukat csak azon évre le­gyenek kötelesek fizetni, melyben innen eltétetésük történt, Ürményi J. ur éllenzö szava daczára is, he- lyeseltetett, és igy annak méltányos volta tekinte­téből elfogadva lón. Szinházi gazda igazgató Simon- csics János ur jelenté, hogy a-nemz. szinház igaz­gatósága, egyébiránt úgy is elég magasra felemelt eddigi 2,200 pírt évi dij mellett a szinházi erkély illető részét a casinonál hagyja. — A casinr múlt évi bevétele tett 32,820 pft 22 krt, kiadá 20,848 pftjt ; ezenkívül künnlévö tartozásai 16,*^ pftot tesznek, mi nagyöbbára még 1834-ik/1, felmenő fizetetten részdijakból ered. Végre/ ** egy példányban járó bécsi „Fremdenblat/ J? ® egy példányban megrendeltetni határozta!^' _ gondoljuk, hogy e kitüntetése e nagy krns®SSe biró bécsi lapnak onnan származnék,miv?*z a.”^>re9" se“ megjegyzése szerint, kivált vasárn/on*nv*' e®7 egy újdonsült hírlapi kövér kacsával/®^*® °lva30lt meglepni, u - ­(Közhírodaírni napló). Fos' -'an' * Özv,Észtéi Erzsébet föheroze/1^ ^ 08• ma Brünnbe elutazott. Albrecht/ r 0 * J d i n a n d fohgek 5 cs. fensé/’k ® cs* en8eS® Gänserndorfig kisérték 5 fa* visszautaztak Budára. .. 1 2 —Rainer,Z s ig m/n ^ . e‘ f * ® hgeköcs.fenségeikBotzenhjlB^05^®^8**®6!7 e* e ' - A „Triest. Ztg^tos kútfőből állítja, hogy azon itt-ott elterjedt fJPgP a papírpénz kény­szerű folyama a loni&d-velenozei királyságba is behozatnék, teljesen síaptalan.

Next

/
Thumbnails
Contents